Dolgozók Lapja, 1980. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-18 / 270. szám

198ft. «iwa_ Tft- kedd Több hónapon át... Tanulnak az önkéntes tűzoltók ! A hivatásos tűzoltók külö­nös megbecsüléssel tekintenek a községi önkéntes és a válla­lati tűzoltókra. Sok esztendős tapasztalat bizonyítja, hogy a tüzek megelőzése, gyors és hatásos megfékezése elképzel­hetetlen­­ a tűzoltóság társadal­mi munkásai nélkül. Megyénkben csaknem 190 községi önkéntes tűzoltóegye­sület és vállalati tűzoltóság működik. Háromezernél lénye­gesen több társadalmi mun­kás tagja ezeknek a csoporto­sulásoknak. Ők azok, akik vállalták, hogy szabad idejük rovására gyakorolják a tenni­valókat. Vállalták, hogy a tűzmegelőzés rendszabályait még akkor is betartják, ha e­z nem mindig a legnépsze­rűbb megbízatás. Végül, de nem utolsósorban készek ar­ra, hogy oltás vagy mentés közben kockára teszik egész­ségüket, testi épségüket, hogy embertársaikat, azok vagyonát, illetve a köztulajdont meg­védjék a lángoktól, egyéb ter­mészeti csapásoktól. E lelkes csapat tagjai tisz­tában vannak azzal, hogy csak akkor tehetnek eleget önként vállalt társadalmi megbízatásuknak, ha a roha­mosan fejlődő technikát, a napi élettel, a termeléssel kapcsolatos vegyszerek tulaj­donságait alaposan megisme­rik. Ezért vesznek részt jelen­tős számban azon a levelező tanfolyamon, amit az állami tűzoltóság megyei parancsnok­sága szervezett. Több hó­napos tanulmányi időben meg­ismerik a tűzmegelőzés, a tűzoltás korszerű követelmé­nyeit. A hallgatók bizonyít­­éko­­ványit kapnak az iskola elvég­­edezéséről. HOLGOZÓK LÁPJA A „legizgalmasabb ” — egy tűzhányó — A Mount St. Helens, az Egyesült Államok új vonzereje — Ősi kultúremlékek dolgában az USA alacsonyabbrendűségi komplexussal bajlódik. Az indián magaskultúrák otthona az alacsonyan fejlett Latin- Amerika. Az európai beván­dorlóknak pedig az óhazában kellett hagyniuk a kastélyo­kat és templomokat, az idilli városmagokat és antik temp­lomvárosokat. Most mér leg­alább van az amerikaiaknak valamiféle Vezúvjuk, amióta a Mount St. Helens múlt má­jusban — pontosabban 18-án —­ kitört. Ez a hegy jelenleg a „Nyu­gat legizgalmasabb show”-ja. Konkurrál a nyugati part má­sik két turistalátványossá­gával , Disneyland-del és Hollywooddal. És úgy látszik, hogy a vulkán, a maga újabb és újabb meglepetéseivel, fe­­szültség­teremtés területén rangban megelőzi Mr. Hitch­cockot, a rémtörténetek meste­rét. A tűzhányó kitörésekor, kb. négy hónappal ezelőtt, 500 hi­­roshimai atombombának meg­felelő méretű természeti erő szabadult fel. Ez az erő kere­ken 1,5 köbkilométer földet dobott a levegőbe. Ezenkívül 31 ember halt meg. További 32 a mai napig sem került elő, 220 000 áj erdő semmisült meg. Azonkívül három folyó útjá­ba állított hatalmas völgyzáró gátakat, amelyeken most alig tudnak áttörni. A tudomány sötétben tapogatózik A tűzhányó azóta sem nyu­godott meg teljesen. Már négy nagyobb kitörés is volt és egy egész sor kisebb földrengés. A turistákon kívül időközben a tudósoknak is paradicsoma lett a Mount St. Helens. Noha már az első kitöréskor telerakták a hegyet mérőműszerekkel és most is nagy erőfeszítések folynak, a tudósok mégsem jutottak közelebb a gigantikus kitörés okainak tisztázásához. Az utóbbi időkben például a vulkáni gőzökben a szén- és kén-dioxid aránya 5:1-ről me­gint 2,4:1-hez közelít, mint közvetlenül a nagy májusi ki­törés előtt. A kráterben láva­dugó keletkezett. Ez­t illetően is kételyek vannak azonban, hogy mit jelentsen. Az a kér­dés, hogy ez a dugó most mér elzárja-e a vulkánt, vagy pe­dig minden átmenet nélkül ki fogja vetni magából. Rekordhozam A tűzhányó körül 400 négy­zetkilométeres területen min­dent hamuréteg borít, amitől olyan, mint egy szürke tó. A tudósok­­ szerint évtizedek fog­nak beletelni, mire — de ak­kor biztosan — a talaj ismét termőképes lesz. Nem sokkal messzebb már ismét jelentke­zik az élet a szürke sivatag­ban. Vadak nyomait látták, azonkívül páfrányok és más növények törtek maguknak utat. Még a facsemeték is ki­fejezetten jól fejlődnek. A távolabbi, de szintén be­­hamuzott mezőgazdasági terü­leteken valósággal szenzációs a vulkáni hamu, gyors trágyá­zó hatása. Az idén a búza­­hozamok átlag egyharmaduk­­kal nőttek. Azok az első ag­godalmak, miszerint a lávaha­­itinban lévő szilícium tüdő­károsodásokat fog okozni, hivatalos adatok szerint, alap­a­talannak bizonyultak­ az elemnek a részecskéi Ennek az adott formában nem roncsol­ják a tüdőshólyagocskákat. A tudósok óriási érdeklődést tanúsítanak a vui­­­lranizmusnak a Mount St. Helens esetében észlelt különlegessége iránt, hiszen ez egészen más tör­vényszerűségek szerint taktozik ki, mint amiket bon­az amerikai kutatók a hawaii példákból ismernek, a zsák­mány azonban, kétségtelenül a turizmusé. Időközben ugyan­is, a korábban isten háta mögöttinek tekintett vidéket nemcsak az USA valamennyi tagállamából érkező ameri­kaiak szállták meg, hanem az NSZK-ból, Svájcból, Japán­ból, Brazíliából, Elefántcsont­partról, Szaúd-Arábiából stb. érkező turisták is. Mindenesetre a kitöréstől 40 km-nyire lévő Touthe-ban a Drews-féle szatócsüzlet „ven­dégkönyvében" ezek és még más országok is megtalálha­tók. Ehhez még hozzá kell tenni, hogy ez már a harma­dik 40 oldalas kötet,­­amit jú­nius óta felfektettek. „Vulkáni hamu”, mint emlék A környék sok lakója leg­szívesebben ajtót mutatna en­nek a turistaáradatnak. Drew azonban üzletet csinál belőlük. Csak ebben az idényben már 1800 trikót húzott a férfiakra „Helens is hot" (Helens forró — A ford.) felirattal. Eredeti „Mount St. Helens-i vulkáni hamut” árul, zacskónként fél— két dollárért. És a turisták veszik, pedig csak le kellene hajolni és minden nehézség nélkül bárhol összesöpörhet­nék az emlékport. A tudósok odatódulását azonban nehezítik a szűk ke­resztmetszetek. A kitörés köz­vetlen környezete zárt terület. Külön engedélyre és egy spe­ciális rádiótelefonra van szük­ség, hogy beengedjék. Kön­­­nyebb az engedélyt megkapni, mint rádiótelefont szerezni. Ez ugyanis hiánycikk lett. Egész kutatócsoportok lopják a napot ahelyett, hogy a hi­vatásukat gyakorolnák. A Mount St. Helens-típusú vulkánok kitöréseinek tör­vényszerűségeit illetően azon­ban ők sem tudnak semmi pontosat Talán több birtokába jutnak majd ismeret egy tudóskonferencia végén, ame­lyet, ebben a témában no­vemberre hívtak össze. Min­denesetre lázasan próbálják megfejteni a hegy küldötte üzeneteket, amelyek május 18. előtt érkeztek, mielőtt meg­nyílt volna a föld és óriási erőket engedett volna szabad­jára. A FERROGLOBUS Vas és Acél TEK Vállalat anyagai kaphatók­­ a VÉRTESALJA ÁFÉSZ-nél Címe: Környe, vasútállomás, 2851 Telefon: Környe 8. Forgalmazunk: ötvözetlen rúd- és idomacélokat, lemezeket, acélcsöveket, forresőíveket,­­ hidegárut, elektródákat vegyesárut. Ajánlatunk : melegen hengerelt, menetes karmantyús cső, A. 35-ös minőségű, 4”x4,5 mm-es, melegen hengerelt, varrat nélküli cső, A. 35-ös minőségű, 102x3,6 mm-es. Rendkívül kedvező áron kapható: 76x3 mm-es, A. 37. Y minőségű DV 76x3 mm-es, A. 37. B minőségű DV 102x4 mm-es, A. 37. Y minőségű DV A TELEPEN KÖZÜLETEKET ÉS MAGÁNVÁSÁRLÓKAT IS KISZOLGÁLNAK. 7428 Az óvodaépítés örömei és gondjai Piliscséven Piliscséven különösen a fia­tal családosoknál emlékezetes dátum a tavaly november: megkezdték a rég várt óvoda alapozását. Két helyen van óvo­da a községben. Az egyiket Látszerészeti Eszközök Gyára a bérli, a többi apróság — ös­­­szesen 60-an — hosszú ideje már a művelődési házban ka­pott ideiglenesen otthont. Jiozz­i előlegesen 40 gyerek mégis kimaradt. Nem­­csak ők, a többi kisgyermekes családban is nagyon várják az óvoda megépítését. Szabó Ferencnének, a helyi tanács elnökének érthetően egyik legfontosabb ügye az óvoda építése. Telefonon, le­vélben, élőszóban kér és pa­naszkodik. — Jelenleg a belső vakolás­nál tartunk, sajnos, elég las­sú ütemben haladtunk előre. Társadalmi munkában vállal­tuk ezt a részmunkát is. A vállalatok nem szívesen ad­nak embert, mert, mint mond­ják, sürgeti őket (is!) az év végi határidő. A kisiparosok a közeljövőben befejezik az őszről áthúzódott rendelései­ket, utána az óvodánál dolgoz­nak. Szóltunk a nyugdíjasok­nak, aki tud, jöjjön segíteni. Különben csak a köszönet hangján szólhatok a helybe­liekről, mert már eddig na­gyon sok hétvégéjüket felál­dozták azért, hogy az óvoda a kívánt ütemben épüljön. A te­tőszigetelés, a külső vakolás elkészült, most a belső szere­lőkön a sor. A legtöbb helyi­ségünket beablakozták, ezért­ változatlanul várjuk a község lakóinak önzetlen segítségét a belső vakoláshoz...az ajtók és ablakok mázolásához. A 6,7 millió forintos beruházásból 1 millió 30 ezer forintos társa­dalmi munkára tettünk ígére­tet. Ebbe az összegbe terméd­szetesen beleszámít a gyár és a termelőszövetkezet segítése is. Nélkülük nem jutottunk volna el idáig. Ahogy eddig szerveztek a népfrontosok, társadalmi szervek aktivistái, az úgy gondolom, a jövőben sem lesz különösebb gondunk. A három foglalkoztatott­­termmel, konyhával és egyéb helyiségekkel tervezett óvodát jövő esztendő tavaszára kí­vánják átadni a legkisebbek­nek. Addig azonban a pilis­­­eséviekre még sok munka van•j M—! Most a vakolásnál várják a segítséget Egyesül a tardosbányai és a szomódi tsz Egyhangúlag az egyesülés mellett döntött pénteken a szomódi Március 15. Tsz, hétfőn pedig a baj—tardosbá­­nyai Gerecse Tsz tagsága. A mezőgazdasági­ és élelmezés­­ügyi miniszter engedélyével a két termelőszövetkezet az 1981-es gazdálkodási évet már együtt kezdi. A ve­zetőségválasztó- és a jövő évi tervet jóváhagyó közgyűlésre decemberben kerül sor. Változóan fejlődik megyénk állatállománya Megyénk mezőgazdasági üzemeinek és az egyéni kis­gazdaságoknak az állatállo­mányai évről évre változó ké­pet mutatnak. Új területek indulnak fejlődésnek, a régi­ek erősödnek, minőségileg át­alakulnak. Szeptemberben ál­latszámlálás volt megyénk­ben. A reprezentatív felmé­rés adatai szerint szarvas­marha-állományunk kilenc hónap alatt az előző, 1979. évivel azonos szinten alakult, összesen 42 900 darab szarvas­­marhát gondoznak, tartanak a nagy- és a kis­gazdaságok­ban. Az összállomány 31 szá­zalékával gazdaságok rendelkező állami és kombinátok ellenben kilenc százalékkal növelték szarvasmarha-állo­mányukat, ugyanakkor a ter­melőszövetkezetek három szá­zalékkal csökkentették azt. Évek óta fokozatosan csök­kenti állományát a tokodi Aranykalász Mezőgazdasági Temelőszövetkezet. Ez év vé­gére valószínűleg felszámolja ezt a gazdasági ágazatot. Ez­zel hétre szaporodik a szarvasmarha-tartást meg­szüntető mezőgazdasági nagy­üzemek száma. Sajnálatos tény viszont, hogy a kisgaz­daságokban is csökkent, mintegy nyolc százalékkal az állomány, egy év alatt. A tehénállomány nagysága a szarvasmarháéval azonos szinten stagnál. A tehénállo­mány száma az előhasi üszőkkel együtt szeptember­­ végéig 17 400 darab volt. Az állami gazdaságokban, és kombinátokban, valamint kisgazdaságokban nőtt a szá­­­muk, míg a termelőszövetke­zetekben csökkent. Más a helyzet a sertéstar­tásnál. Itt a fejlődés egyenle­tesebb. A sertések száma szeptemberben meghaladta megyénkben a 265 ezret. A növekedés az előző évihez mérten kilenc hónap alatt négyszázalékos volt. A leg­nagyobb mértékben — hét százalékkal — a termelőszö­vetkezetekben, a háztáji és kisgazdaságokban egy szá­zalékkal fejlődött a sertések darabszáma. A kocaállomány mérsékeltebben nőtt, mint­egy három százalékkal. A nagyüzemekben több, a kis­üzemekben ugyanakkor keve­sebb anyaállatot tartottak, mint egy évvel korábban. A hízósertések száma ugyan­ezen időszakban két száza­lékkal szaporodott. A mezőgazdasági nagy­üzemekben jelenleg hetven­­háromezer darab juhot tar­tanak, nyolc százalékkal töb­bet az előző évinél. Az anya­juhok száma tizenkilenc szá­zalékkal szaporodott. A tyúk­félék tartása mindenütt fej­lődött, leginkább — tizenöt százalékkal — a termelőszö­vetkezetekben. Az összes ál­lomány száma 6,5 millió. Érdemes megemlíteni azt is, hogy kilenc hónap alatt a mezőgazdasági üzemek csak­nem harmincezer tonna vá­góállatot értékesítettek. Ez a mennyiség azonban egt száza­lékkal alatta maradt a tava­lyinak. Csökkent a vágómar­ha, vágójuh és vágónyúl ér­tékesítése, míg sertésből né­mileg többet adtak el a gaz­daságok. Minőségi változást jelent az állattartásban, hogy a stagnáló tehénállomány el­lenére tejből 4,5 százalékkal többet értékesítettek a gaz­daságok, nőttek a hozamok. Az állatszámlálás adatai bizonyítják, hogy megyénk mezőgazdasági üzemeiben az állattartás az egyik legjelen­tősebb ágazat. Fejlesztése ál­landóan napirenden lévő té­mája az üzemeknek.

Next