Dolgozók Lapja, 1980. december (33. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-17 / 295. szám

Rajzszakkör a Whilipurlan Óriás helikopter ereszkedik lassan a tízemeletes házak felé, nyílik az ajtó, s kilép a gépmadárból a Télapó. Mi is lehetne mostanában a leg­kedveltebb, legizgalmasabb téma a rajzszakkörön, r­int a tél, a karácsony. — Igyekszünk mindig a legaktuálisabb témákat fel­dolgozni, persze úgy, hogy minden alkalommal valami új szempontot is kitalálunk. Hiszen van itt olyan­ gyerek, aki már hat éve idejár — nekik unalmas, s egyhelyben stopogás lenne évről évre ugyanazt megalkotni. Szlávikné Györffy Klára ki tudja hányadik foglalko­zást vezeti a tatabánya-újvá­rosi Klubkönyvtárban műkö­dő rajzszakkörben. Az idén csaknem hetven gyerekkel dolgozik — kezdőkkel és­ tős­gyökeres rajzosokkal. Ezen a délutánon a legna­gyobbak szorgoskodnak. Köz­tük van Nyári Tibi is, aki az idei indiai rajzpályázaton dí­jat nyert. — Nagyon meglepődtem díjon, s főleg akkor, amikor a elolvasták a­z angol nyelvű levelet, melyben meghívtak Indiába. Oda nem jutottam el, de nagy élmény volt a budapesti díjosztó ünnepség is. Tibor egy másik versenyen is kirukkolt. Planetarium­ él­ményeit egészen fantasztiku­san komponálta meg. A ké­kes, lilás, rózsaszínes világ­űrt úgy képzelte el, hogy a Föld áll a középpontban, mely különös fényeket, színe­­ket sugároz ki. így lett Ti­bornál a Naprendszerből Földrendszer. Ezek a gyerekek „csodákat” rajzolnak: a­­ mesevilágból bontakozik ki a valóság, kamaszkor különös látásmód­­ ja, némelykor esetlensége. — Igen, ez a célunk. Látni és láttatni — gyerekszemmel, de a valóságot is egyre in­kább felfedezve. Mi magunk­nak dolgozunk elsősorban, a különböző pályázatokra­ el­küldött alkotások mind va­­lamilyen plusz élményt jelen­tenek. — Az idén jó néhány al­kotást elküldtünk már Ja­pánba, a Nippon Társaság pályázatára és a Kanagawa 11 biennáléra. Hagyományo­san az indiai rajzpályázatra is elment 20 kép. Az UNES­CO és a Lengyel Építőművé­szek Szövetsége a­z ,,Én há­zam, az, én kertem”­­ címmel hirdetett pályázatot. Magyar­­országról 50 alkotást várnak, ebből két rajzot a mi szakkö­rünk küld. A szakkörben nem csupán a szabad idő hasznos eltölté­se folyik. Sokkal komolyabb dologról van szó, ha időn­ként észrevétlenül is. Bármi­lyen alkotó munka jellem- és személyiségformáló, te­hetségbontó tevékenység: A rajzolás, a festés-torna. A fej és kéz harmonikus összhang­ja... Tóth­ Ilona Premier Romárnéban A napokban mutatta be a komárnói Magyar Területi Színház Holocsy István rende­zésében Batta György „Tök­lámpás” című mesejátékát. Egy rossz fiú — Kalóz Pu­tyi — ellen küzd egy jó kisfiú — Faggyú Bertalan — egy erdei manócska és egy kutya segít­­­­ségével, hogy Kalóz kártevései elől megvédjék Plityi az erdő fáit és madarait. Végül is — mint minden mesében —, itt is a jó győzedelmeskedik a rossz felett, de addig a 6—10 éveseknek jó szórakozást és izgalmat jelent a mesejáték cselekménye. — k—ó Varsányi Mária, Holocsy István és Ropog József, a mesejá­ték egyik jelenetében DOLGOZOK LAPJA’ Noteszlapok• Pontosítás és kiegészítés Figyelemre méltó cikket ol­vastam a szórakoztatás kultú­rájáról. Abból a helyes meg­állapításból indul ki, hogy a szórakozás örök emberi szük­séglet, s a görögségtől máig ki is elégíti ezeket a szükség­leteket. Igen nagymértékben ma, a tömegkommunikációs­eszközök, — rádió, tévé, hang­lemezipar, stb. — segítségé­vel. Másik megállapítása: kriti­kánk és esztétikánk a „magas” művészetek mércéjével méri a szórakoztató művészetet, ezért általában selejtnek, giccsnek, ízlésrombolónak íté­li. Ez egyrészt sznob magatar­tás, másrészt arról árulkodik, hogy az esztétika még nem dolgozta ki a szórakoztató mű­vek megítélésének elméleti alapjait Ehhez kapcsolódóan megál­lapítja: a szociológia vizsgálja a szórakoztatás már meghatását, de ugyancsak tő­a „magas” művészet esztétikája alapján, s így ugyancsak el­ítélő véleményt alakított­ ki. Idézi, hogy még a frankfurti iskola­­ kiválósága, Adorno a gyarló ember ösztönei „szo­ms­zorú kényszerének” nevezi a szórakozási igényt, amelynek­­ kielégítése „alantas szabvány­termékkel” folyik, szükség­szerűen. Ez a megállapítás pontosí­tásra szorul. Adorno mindvé­gig a kapitalista környezetben kialakult „szórakoztató ipar­ról” beszél, a cikkíró pedig „szórakoztató művészetről”, s ez nagy különbség. A tömeg­­termelő szórakoztatóipar meg sem lehet „szabványtermékek” nélkül, s a szabvány előírásai közt a legfontosabbak azok, amelyek a tőkés tömegmanipu­láció céljait szolgálják. Ador­no legélesebben a tömegma­nipuláció elködösítése ellen lép fel; ne fogadják el azt a hamisítást, int bennünket, hogy például a krimi a XX. század népmeséje és a sláger korunk népdala. Ezek nagyon pontosan szabványosított ipari tömegtermékek, még akkor is, ha teszem azt oly színvonalas a zenéjük, mint a West Side Story-é, amely a maga egé­szében ugyanolyan tömegámí­tó hamis illúziókat sugall, mint mondjuk egy igen ma­gas formai színvonalon, el­készített hollywoodi film, ki­váló színészekkel, nagyszerű rendezésben. Adorno „sznobságának” mi­benlétéről egyetlen adalék; egy helyütt a „zseniális” Of­­fenbachról beszél, kiváló ope­rettjeiről, de persze szembe állítja a híg, giccses és reak­ciós Lehár-operettekkel. A cikk nem tesz különbsé­get szórakoztató ipar és szóra­koztató művészet közt, s ezért tévesen általánosít a kritika és esztétika ügyében is; esztéti­kánk, kritikánk, szociológiánk többnyire a szórakoztatóipari termékekről mond lesújtó vé­leményt, igaz, hogy közéjük sorolja néha a színvonalasabb műveket is, sajnos. sú Vélem: főként nyugati típu­ss szabványokat követő szórakoztatóiparra nálunk nincs szükség, szórakoztató művészetre azonban igen. S nem vagyok benne bizonyos, hogy ennek külön esztétikája lehet. A művészet kritériumai szórakoztató műveknél sem lehetnek mások, legfeljebb megítélésük mércéjét nem szükséges a legmagasabbra állítani. Lapunkban nem­régiben ír­tam a fordítói ferdítésekről, a leiterjakabokról, arra meztetve: olykor súlyos figyel­Ide­ológiai kártevés is meghúzód­hat mögöttük. Egyik laptár­sunk is fölvetette ezt a témát, például hozva fel, mekkora fordítói tévedés Truffaut film­remeke címének Négyszáz csa­pásra való, szó szerinti ma­gyar fordítása. Idézi, hogy már annak idején a kiváló kriti­kus, B. Nagy László is az Ül­dözi a balszerencse címet ja­vasolta.­­ A tragikus­­­ sorsú kritikus idézett írásában valóban ezt javasolta. Személyes beszélge­tésünkkor annak idején azon­ban könnyen meggyőzhető volt, hogy még ez a javaslat is földhöz ragadt, igazán ma­gyarul a Quatre Cents Coups így hangoznék: „Rájár a rúd” B. Nagy László, sajnos, már nem­ helyesbíthette első javas­latát. Helyette teszem meg most. S ha már leiter,jakab filmcí­meknél tartunk, hadd sek még egyet: Bunuel említ­Belle de jour című szatíráját A nap szépe címen fordították ná­lunk. Ez egy hölgynek a neve a filmben, akinek az a perver­zitása, hogy helente egy nyil­vánosházban, durva fickókkal tud csak­ nemi életet élni, férjével nem. Egy másik hölgy a esténként műveli ezt, neki m­a­­gyarul Az éjszaka szépe lett a neve. Holott olyan „virágok­ról” van szó, akik csak délben, illetve este „nyílnak” ki. Va­gyis magyarul: Délre nyiló és Estike. A fordító még annyit sem vett észre, hogy az erede­ti cím — nem birtokos szerke­zet (homoródi) ’ A nosztalgia korában élünk — sok minden érdekes, ami régi. Még az újsághír is. Mi­ről írtak az újságok mondjuk 90—100 évvel ezelőtt, a múlt század végén. Meghívjuk az olvasót egy kis „sajtószem­lére .. .” Az Esztergomi Lapok — a­z 1890-es években— rendszere­sen közölt különböző rendkí­vüli adatokat, eseményeket. „Mindenféle” rovat pl. kifeje­­­zetten ilyen érdekességekre, különlegességekre specializál­ta magát. Itt fordulnak elő a csodálatraméltó „leg”-ek — persze többnyire Amerikából mint ez a kis hír 1893 január­jából: „Zongorapárbaj volt New Yorkiban egy úr meg egy as­­­szonyság között; a nő megsza­kítás nélkül játszott 16 órát és 52 percet, ezután kisebesedett ujjakkal és fájós karral leha­nyatlott: a férfi még perczczel tovább bírta; nyolcz hát a szegény közönség?” Az olvasó jól szórakozott az ilyen apróságokon, bizonyára fejcsóválva, hitetlenkedve ol­vasgatta őket. Na­gyon valószí­nű, hogy sokuk ily módon sze­rezte be valamennyi — megle­hetősen kétes értékű — infor­mációját a tágabb világról. Szintén 1893 januárjéiban ér­­d­­es — bér hasznavehetetlen — birtokába jut az olva­só a „Mi­ndenféle”-ből: „A földgömbön levő vert pénzek összege a washingtoni pénzverde igazgatójának szá­mítása szerint mintegy 15 mil­liárd forint, mely csaknem egyenlően oszlik meg az arany és ezüst pénz között. Legtöbb (3250) millió készpénz van Franciaországban, azután jön­nek az amerikai Egyesült Álla­mok 2360, Anglia 1300 s Né­metország 1290 millióval, a többi államokra összesen sem jut fele a vert pénznek”. Hasonlóképpen hasznavehe­tetlen, de elgondolkodtató egy 1894. évi néhány sornyi közle­mény, mely különös módon rímel nagyszerű; fiatal írónk, Balázs József, Fábián Bálint, találkozása istennel című köny­vének egyik alapgondolatával: „A világ egy nagy temető, azt az állítást bizonyítja be számokkal egy ír tudós, ugyanis kiszámította, hogy Ez a legkorábbi számítástól kezd­ve a Földön 66 627 843 237 075­ 256 ember élt. A föld felületé­ből azután kiszámította, hogy minden négyzetlábnyi terület­re (a szárazföld­ön) 5 ember esik. Földgömbünk felületét 128-szor kellett felásni, hogy a halottakat eltemessék, s így nem túlzás, hogy az emberiség őseinek sírján jár”. Az akkori embert érdekelték a jövend­őmond­ások is, csak­úgy, mint a mait, bár manap­ság immár „tudományosabb” jelenségek, mondjuk repülő csészealjak fanatizálják a kö­zönséget. Akkoriban sem vette túlságosan komolyan a felvi­lágosult sajtó az ilyen miszti­kus dolgokat, mint a követke­ző, szintén 1893-ból való tudó­sításból kiderül. ..Mi történik a XIX. század­ban? Sáros­ megyében Sírokon érdekes furcsaságok akadtak a papiak könyvtárában. Egy ré­gi könyv tábláján magyar nyel­ven jövendőmondásoka­t talál­tank ezzel a felírással: „Nápoly­­­ból”. Kuriózumként közöljük a sibiliai jóslatok még hátralévő részét. E szerint mindjárt az idei esztendőre nagy esemény váltható. Azt mondja a sik­okai Sibilla. 1893. Egész világ nyu­gatról leend. 1894. Nap, hold és csillagok leesnek. 1895. Egész világon sötétség. 1896. A nép veszni és hajat tépni fog. 1897. Egész világ ijedségbe lesz. 1898. Nagy jegyek az égen lát­hatók. 1899. Utolsó ítélet és egy király. 1900. Egy pásztor és egy akol. A jövendőmondás szerint tehát még 7 esztendeje van a bűnös emberiségnek ... Az írás igen régies, a papíros is e s­zázad elejéről való, ak­kor volt az embereknek még annyi idejük, hogy azon is tör­jék a fejüket, mi lesz velünk egy század múlva*. Mi már persze tudjuk, hogy rémhírek keltésére korunk emberének is akad azért ideje; gondoljunk csak a bicskei föld­rengés „előrejelzésére.” .. No de van itt még egy rém­hír. 1893. június 10-től ez ugyan nem a „Mindenféle”, hanem a Hírek rovatából — de legalább olyan fantasztikus, mint a „Mindenféle” összehor­dott különcségei. Képzeljük csak el!: „— Rémhír a közel­jövőből. A Széchényi-téri nagy tó part­ján óriási szerencsétlenség tör­tént. Ugyanis, a eay éhes, krokodili, napokban, a közeli péküzletből terjedő friss zsem­lyék orrcsiklandozó illata által a tó piszkos hullámaiból elő­­csalatván­y egyik, gyanútlan arra haladó polgártárs bal lá­bát, egy czikkentésre leharap­ta”. „Jó szerencse, hogy a polgártárs lélekjelenlétét el nem veszítette, hanem, bár az egy lábon való futamodás nagy bajjal járt, sikerült meg­­ugrania. A bőszült kajmánra­­ most nagy hajtóvadászatot tar­tanak, de tó hullámaiból ki­zavarni nem tudják. Nagyon valószínű, hogy ennek folytán, a tó lecsapolását elrendelik, jóllehet ezáltal elriaszté­k a tó többi, derék békés lakóit, a dalos békákat, amelyek éjje­lente, a szunnyadó polgárok örömére, "eddigire oly bájos térzenét rendeztek, amelyeknek megszűnése a szerelmesekre valósággal élelmi csapás lesz!” — dies — Századvégi tisz­saságok 1959, December IT, szerdÜ Tv-előzetes Újonckiképzés — mókásan DVNDO MAROJE 1979-ben mutatta be Szentendrei Teátrum a klas­­­­­szikus horvát vígjátékiroda­lom XVI. századi gyöngysze­mét, Marin Drzic komédiáját. Főhőse Dundo Maroje, a zsu­gori öreg dubrovniki kalmár. Rómába megy, hogy előkerít­se fiát, aki apja pénzét szépséges kurtizánra, Laurára a költi. A komédiát pénteken es­te vetíti a televízió. A címsze­repben: Körmendi János. KÉT BALLÁB AZ EZREDBEN — avagy: Hogyan járultam hozzá Hitler bukásához. Ez a címe az angol filmvígjáték­nak, amelyet szombaton este „katonásdi” ellen, s próbálja viccesen felfogni a helyzetet. ENYHÍTŐ KÖRÜLMÉNY Tabi László darabját a hat­vanas években a Madách Szín­ház játszotta, a felejthetetlen Dómján Edittel a főszerepben. ■A színmű hősnője autóstoppos fiút vesz fel a kocsijába. Ti­bor, a frissen érettségizett fiú azonnal beleszeret a szép asszonyba. A vígjátékot vasár­nap este láthatjuk. s g l“ srsrgr5g « 3 % S' w­C­o M § ft p y B-B-e.*» ^ fc* n - 2> ^ íM g|Säär c-3 c ^ !?• í+ ' c- 5- tro 2 S-^o» s^ s 3 !* * 3 * N, ^o! ► m-• <í> ~. r 3 r r . Hárman az „Enyhítő körülmény” című tv-filmben Rádió- és tv-műsor 8.27 8.58 y.ui­ 9.44 9.49 10.05 10.35 10.50 11.00 11.30 12.35 12.50 13.20 14.10 14.31 15.10 15.26 16.10 16.35 17.07 17.36 18.15 18.25 20.00 20.45 21.35 22.20 22.30 22.51: 23.06: 0.10: 8.05: 8.20: 8.33: 8.28: 10.00: 11.30: 12.00: 12.33: 13.20: 13.30: 14.00: 14.00: 14.15: 14.35: 15.26: 16.00: 16.35: 16.40: 17.10: 17.30: 1R.33: 19.25: 19.45: 20.33: 9.00: 9.30: 9.44: 11.05: 11.25: 12.35: 13.07: 14.39: 15.13: 16.51 : 17.00: 17.30: 10.15: 19.­15: 19.40: Kb 20.25: Kb. 21.20: 21.45: KOSSUTH RADIO világablak­. Beszélni nehéz. Zenekari muzsika. Kis magyar néprajz. Tarka mese, kis mese. Kagylózene. Válaszolunk hallgatóinknak. Kritikusok fóruma. Kamaramuzsika. Operettfelvételek. Hazánk tája. Operaslágerek. Dzsesszmelódiák. • Kóruspódium, így láttam Bartókot. Új felvételeink. MR 10—14. Művezetők iskolapadban. Magyar fúvószene. Rádiószínház. Szimfonikus zene. Hol volt, hol nem volt... Mai könyvajánlatunk. Gondolat. Népdalest. Operaáriák. Tíz perc külpolitika. Kodály: Gordonka-zongora szonáta. „Tervezzük az ember minő­ségét”. Barokk versenyművek. Táncdalok. PETŐFI RÁDIÓ Könnyűzene. Tíz perc külpolitika. Idősebbek hullámhosszán. Színes népi muzsika. Zenedélelőtt. A Szabó-család. Népi zenekar. Tánczenei koktél. Két otthon között. Színes szőttes. Kettőtől négyig . .. 22-es stúdió. Csárdások. Slágermúzeum. Operettekből. Mindenki iskolája. Néhány perc tudomány. Könnyűzene. Tallózás, ötödik sebesség. Operettekből. Népzene az Észt Rádió mű­sorából. A beat kedvelőinek. 139-660. A Magyar Rádió automata közönségszolgála­ta. Szórakoztató zene éjfélig. 3. MŰSOR Etika és filozófia. Matúz István fuvolázik. Zenekari muzsika. Mai lapp költők versei. Nabucco. Részletek. Nóták. Kamarazene. Regényírás — szolgálati sza­bályzat nélkül? író-vendé­günk: Kardos G. György. Szimfonikus zene. öt földrész zenéje. A mathézis a gyertya, ös­­­szeállítás a két Bólyai írá­saiból. Magnóról magnóra. Operákból. Iskolarádió. Hangverseny. Beszélgetés. Dzsessz. Otto Klempere v vezényel. 17.55: 18.30: 19.00: 19.30: 20:15: 22.05: 22.10: BUDAPESTI TV 1­8.30: Tévétorna. (Ism.) (Sz) 9.55: 1­8.35: Iskolatévé. 18.00: 1­9.25: Delta. Hsm.) 18.30: 9.45: Sándor Mátyás. VI/2.­­ rész. 19.00: I (Ism.) (Sz) 19.30: 10.45: Lehet egy kérdéssel több? 20.15: Vetélkedőműsor. (Ism.) (Sz) 21.05: 11.15: Margot Werner műsora. 22.20: (Ism.) (Sz) 23.43: 15.05: 16.20: 16.25: 17.10: 17.50: 18.05: 18.55: 19.10: 19.15: 19.30: 20.00: 20.50: 39.30: 20.00: 21.05: 21.25: 9.25: 9.50: 11.00: 16.30: 17.20: 17.50: 17.55: 18.25: 18.30: 18.40: 19.20: 19.30: 20.00 : 20.40: 21.20: 22.00: 22.30: 23.30: Iskolatévé. Hírek. Monidlo. Lengyel­­film. Felkínálom. Che kézjegye. A Szerkesztőség műsora.Horizont Az Országházból jelent­jük . . . (Sz) Közönségszolgálat. Tévétorna. (Sz) Esti mese. Tv-híradó. (Sz) Az Angyal visszatér. A di­p­­­lomata lánya. (Sz) Szépteremtő kaláka. Nép­művészek Erdélyben. Tisztelendők. Libanon. ITI. rész: Húsvét Libanonban. (Sz) Tv-híradó 3. (Sz) 2. MŰSOR Szerb—horvát nyelvű nem­zetiségi műsor. Tv-híradó. (Sz) Farkas Ferenc 75 éves. Kö­szöntő. A zeneszerzővel Czi­­gány György beszélget. A bűvös szekrény. Az opera tévéváltozata. (Ism.) (Sz) Tv-híradó 2. (Sz) A. Gelman: Éjszakai uta­zás. A Szegedi Nemzeti Színház előadása. POZSONYI TT Koncz Zsuzsa énekel. Combite. Kubai film. (Ism.) Iskolatévé. Pionírok műsora. Szakmunkástanulók műso­ra. Az úton nem vagy egyedin. Közép-szlovákiai magazin. A hét könyvei. (Ism.) Esti mese. Tévéfórum. Időjárásjelentés. Tv-híradó. Amerikai csapda. Szovjet dokumentumf­ilm. Tíz lépcsőfok az aranyhoz. Vetélkedő. Ezzel­ törődni kell. Tv-híradó 2. Lány másodkézből. NSZK- film. Hírek. 2. MŰSOR 17.20: Hírek. 17.35: Pollyana. 5. rész. 18.05: Gyermekműsor. 18.25: Pszichológia mindennapja. 18.55: A sífutás iskolája. 3. rész. 19.00: Ki a bűnös? 19.30: Orosz nyelvtanfolyam 8. 19.45: Prognoza-együttes. 20.00: Zenei krónika. 20.35: Látszólag ok nélkül, ügyi film. Bil­i 22.15: Ki a bűnös? 22.50: Tv-híradó 1. (Ism.) BÉCSI TV 9.35: Olasz nyelvlecke. 10.05: Iskolatelevízió. 10.35: A fehér öltönyös (Ism.) férfi.­ 11.55: Szigetcsoportok az óceánban. Indiai­ 17.00: Gyermekműsor. 17.30: A hókirálynő.­ (2.) Jó éjszakát gyerekek. MI. Osztrák képek. Tv-híradó. Halálos titok. (4.) Sporthírek. Hírek. n. PROGRAM Sí-versenyek. Ország és emberek. A művészet útjain. Sportműsor. Tv-híradó. Centrál Kávéház. Riportműsor. A macska. Hírek. \

Next