Dolgozók Lapja, 1980. december (33. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-17 / 295. szám
Rajzszakkör a Whilipurlan Óriás helikopter ereszkedik lassan a tízemeletes házak felé, nyílik az ajtó, s kilép a gépmadárból a Télapó. Mi is lehetne mostanában a legkedveltebb, legizgalmasabb téma a rajzszakkörön, rint a tél, a karácsony. — Igyekszünk mindig a legaktuálisabb témákat feldolgozni, persze úgy, hogy minden alkalommal valami új szempontot is kitalálunk. Hiszen van itt olyan gyerek, aki már hat éve idejár — nekik unalmas, s egyhelyben stopogás lenne évről évre ugyanazt megalkotni. Szlávikné Györffy Klára ki tudja hányadik foglalkozást vezeti a tatabánya-újvárosi Klubkönyvtárban működő rajzszakkörben. Az idén csaknem hetven gyerekkel dolgozik — kezdőkkel és tősgyökeres rajzosokkal. Ezen a délutánon a legnagyobbak szorgoskodnak. Köztük van Nyári Tibi is, aki az idei indiai rajzpályázaton díjat nyert. — Nagyon meglepődtem díjon, s főleg akkor, amikor a elolvasták az angol nyelvű levelet, melyben meghívtak Indiába. Oda nem jutottam el, de nagy élmény volt a budapesti díjosztó ünnepség is. Tibor egy másik versenyen is kirukkolt. Planetarium élményeit egészen fantasztikusan komponálta meg. A kékes, lilás, rózsaszínes világűrt úgy képzelte el, hogy a Föld áll a középpontban, mely különös fényeket, színeket sugároz ki. így lett Tibornál a Naprendszerből Földrendszer. Ezek a gyerekek „csodákat” rajzolnak: a mesevilágból bontakozik ki a valóság, kamaszkor különös látásmód ja, némelykor esetlensége. — Igen, ez a célunk. Látni és láttatni — gyerekszemmel, de a valóságot is egyre inkább felfedezve. Mi magunknak dolgozunk elsősorban, a különböző pályázatokra elküldött alkotások mind valamilyen plusz élményt jelentenek. — Az idén jó néhány alkotást elküldtünk már Japánba, a Nippon Társaság pályázatára és a Kanagawa 11 biennáléra. Hagyományosan az indiai rajzpályázatra is elment 20 kép. Az UNESCO és a Lengyel Építőművészek Szövetsége az ,,Én házam, az, én kertem” címmel hirdetett pályázatot. Magyarországról 50 alkotást várnak, ebből két rajzot a mi szakkörünk küld. A szakkörben nem csupán a szabad idő hasznos eltöltése folyik. Sokkal komolyabb dologról van szó, ha időnként észrevétlenül is. Bármilyen alkotó munka jellem- és személyiségformáló, tehetségbontó tevékenység: A rajzolás, a festés-torna. A fej és kéz harmonikus összhangja... Tóth Ilona Premier Romárnéban A napokban mutatta be a komárnói Magyar Területi Színház Holocsy István rendezésében Batta György „Töklámpás” című mesejátékát. Egy rossz fiú — Kalóz Putyi — ellen küzd egy jó kisfiú — Faggyú Bertalan — egy erdei manócska és egy kutya segítségével, hogy Kalóz kártevései elől megvédjék Plityi az erdő fáit és madarait. Végül is — mint minden mesében —, itt is a jó győzedelmeskedik a rossz felett, de addig a 6—10 éveseknek jó szórakozást és izgalmat jelent a mesejáték cselekménye. — k—ó Varsányi Mária, Holocsy István és Ropog József, a mesejáték egyik jelenetében DOLGOZOK LAPJA’ Noteszlapok• Pontosítás és kiegészítés Figyelemre méltó cikket olvastam a szórakoztatás kultúrájáról. Abból a helyes megállapításból indul ki, hogy a szórakozás örök emberi szükséglet, s a görögségtől máig ki is elégíti ezeket a szükségleteket. Igen nagymértékben ma, a tömegkommunikációseszközök, — rádió, tévé, hanglemezipar, stb. — segítségével. Másik megállapítása: kritikánk és esztétikánk a „magas” művészetek mércéjével méri a szórakoztató művészetet, ezért általában selejtnek, giccsnek, ízlésrombolónak ítéli. Ez egyrészt sznob magatartás, másrészt arról árulkodik, hogy az esztétika még nem dolgozta ki a szórakoztató művek megítélésének elméleti alapjait Ehhez kapcsolódóan megállapítja: a szociológia vizsgálja a szórakoztatás már meghatását, de ugyancsak tőa „magas” művészet esztétikája alapján, s így ugyancsak elítélő véleményt alakított ki. Idézi, hogy még a frankfurti iskola kiválósága, Adorno a gyarló ember ösztönei „szomszorú kényszerének” nevezi a szórakozási igényt, amelynek kielégítése „alantas szabványtermékkel” folyik, szükségszerűen. Ez a megállapítás pontosításra szorul. Adorno mindvégig a kapitalista környezetben kialakult „szórakoztató iparról” beszél, a cikkíró pedig „szórakoztató művészetről”, s ez nagy különbség. A tömegtermelő szórakoztatóipar meg sem lehet „szabványtermékek” nélkül, s a szabvány előírásai közt a legfontosabbak azok, amelyek a tőkés tömegmanipuláció céljait szolgálják. Adorno legélesebben a tömegmanipuláció elködösítése ellen lép fel; ne fogadják el azt a hamisítást, int bennünket, hogy például a krimi a XX. század népmeséje és a sláger korunk népdala. Ezek nagyon pontosan szabványosított ipari tömegtermékek, még akkor is, ha teszem azt oly színvonalas a zenéjük, mint a West Side Story-é, amely a maga egészében ugyanolyan tömegámító hamis illúziókat sugall, mint mondjuk egy igen magas formai színvonalon, elkészített hollywoodi film, kiváló színészekkel, nagyszerű rendezésben. Adorno „sznobságának” mibenlétéről egyetlen adalék; egy helyütt a „zseniális” Offenbachról beszél, kiváló operettjeiről, de persze szembe állítja a híg, giccses és reakciós Lehár-operettekkel. A cikk nem tesz különbséget szórakoztató ipar és szórakoztató művészet közt, s ezért tévesen általánosít a kritika és esztétika ügyében is; esztétikánk, kritikánk, szociológiánk többnyire a szórakoztatóipari termékekről mond lesújtó véleményt, igaz, hogy közéjük sorolja néha a színvonalasabb műveket is, sajnos. sú Vélem: főként nyugati típuss szabványokat követő szórakoztatóiparra nálunk nincs szükség, szórakoztató művészetre azonban igen. S nem vagyok benne bizonyos, hogy ennek külön esztétikája lehet. A művészet kritériumai szórakoztató műveknél sem lehetnek mások, legfeljebb megítélésük mércéjét nem szükséges a legmagasabbra állítani. Lapunkban nemrégiben írtam a fordítói ferdítésekről, a leiterjakabokról, arra meztetve: olykor súlyos figyelIdeológiai kártevés is meghúzódhat mögöttük. Egyik laptársunk is fölvetette ezt a témát, például hozva fel, mekkora fordítói tévedés Truffaut filmremeke címének Négyszáz csapásra való, szó szerinti magyar fordítása. Idézi, hogy már annak idején a kiváló kritikus, B. Nagy László is az Üldözi a balszerencse címet javasolta. A tragikus sorsú kritikus idézett írásában valóban ezt javasolta. Személyes beszélgetésünkkor annak idején azonban könnyen meggyőzhető volt, hogy még ez a javaslat is földhöz ragadt, igazán magyarul a Quatre Cents Coups így hangoznék: „Rájár a rúd” B. Nagy László, sajnos, már nem helyesbíthette első javaslatát. Helyette teszem meg most. S ha már leiter,jakab filmcímeknél tartunk, hadd sek még egyet: Bunuel említBelle de jour című szatíráját A nap szépe címen fordították nálunk. Ez egy hölgynek a neve a filmben, akinek az a perverzitása, hogy helente egy nyilvánosházban, durva fickókkal tud csak nemi életet élni, férjével nem. Egy másik hölgy a esténként műveli ezt, neki magyarul Az éjszaka szépe lett a neve. Holott olyan „virágokról” van szó, akik csak délben, illetve este „nyílnak” ki. Vagyis magyarul: Délre nyiló és Estike. A fordító még annyit sem vett észre, hogy az eredeti cím — nem birtokos szerkezet (homoródi) ’ A nosztalgia korában élünk — sok minden érdekes, ami régi. Még az újsághír is. Miről írtak az újságok mondjuk 90—100 évvel ezelőtt, a múlt század végén. Meghívjuk az olvasót egy kis „sajtószemlére .. .” Az Esztergomi Lapok — az 1890-es években— rendszeresen közölt különböző rendkívüli adatokat, eseményeket. „Mindenféle” rovat pl. kifejezetten ilyen érdekességekre, különlegességekre specializálta magát. Itt fordulnak elő a csodálatraméltó „leg”-ek — persze többnyire Amerikából mint ez a kis hír 1893 januárjából: „Zongorapárbaj volt New Yorkiban egy úr meg egy asszonyság között; a nő megszakítás nélkül játszott 16 órát és 52 percet, ezután kisebesedett ujjakkal és fájós karral lehanyatlott: a férfi még perczczel tovább bírta; nyolcz hát a szegény közönség?” Az olvasó jól szórakozott az ilyen apróságokon, bizonyára fejcsóválva, hitetlenkedve olvasgatta őket. Nagyon valószínű, hogy sokuk ily módon szerezte be valamennyi — meglehetősen kétes értékű — információját a tágabb világról. Szintén 1893 januárjéiban érdes — bér hasznavehetetlen — birtokába jut az olvasó a „Mindenféle”-ből: „A földgömbön levő vert pénzek összege a washingtoni pénzverde igazgatójának számítása szerint mintegy 15 milliárd forint, mely csaknem egyenlően oszlik meg az arany és ezüst pénz között. Legtöbb (3250) millió készpénz van Franciaországban, azután jönnek az amerikai Egyesült Államok 2360, Anglia 1300 s Németország 1290 millióval, a többi államokra összesen sem jut fele a vert pénznek”. Hasonlóképpen hasznavehetetlen, de elgondolkodtató egy 1894. évi néhány sornyi közlemény, mely különös módon rímel nagyszerű; fiatal írónk, Balázs József, Fábián Bálint, találkozása istennel című könyvének egyik alapgondolatával: „A világ egy nagy temető, azt az állítást bizonyítja be számokkal egy ír tudós, ugyanis kiszámította, hogy Ez a legkorábbi számítástól kezdve a Földön 66 627 843 237 075 256 ember élt. A föld felületéből azután kiszámította, hogy minden négyzetlábnyi területre (a szárazföldön) 5 ember esik. Földgömbünk felületét 128-szor kellett felásni, hogy a halottakat eltemessék, s így nem túlzás, hogy az emberiség őseinek sírján jár”. Az akkori embert érdekelték a jövendőmondások is, csakúgy, mint a mait, bár manapság immár „tudományosabb” jelenségek, mondjuk repülő csészealjak fanatizálják a közönséget. Akkoriban sem vette túlságosan komolyan a felvilágosult sajtó az ilyen misztikus dolgokat, mint a következő, szintén 1893-ból való tudósításból kiderül. ..Mi történik a XIX. században? Sáros megyében Sírokon érdekes furcsaságok akadtak a papiak könyvtárában. Egy régi könyv tábláján magyar nyelven jövendőmondásokat találtank ezzel a felírással: „Nápolyból”. Kuriózumként közöljük a sibiliai jóslatok még hátralévő részét. E szerint mindjárt az idei esztendőre nagy esemény váltható. Azt mondja a sikokai Sibilla. 1893. Egész világ nyugatról leend. 1894. Nap, hold és csillagok leesnek. 1895. Egész világon sötétség. 1896. A nép veszni és hajat tépni fog. 1897. Egész világ ijedségbe lesz. 1898. Nagy jegyek az égen láthatók. 1899. Utolsó ítélet és egy király. 1900. Egy pásztor és egy akol. A jövendőmondás szerint tehát még 7 esztendeje van a bűnös emberiségnek ... Az írás igen régies, a papíros is e század elejéről való, akkor volt az embereknek még annyi idejük, hogy azon is törjék a fejüket, mi lesz velünk egy század múlva*. Mi már persze tudjuk, hogy rémhírek keltésére korunk emberének is akad azért ideje; gondoljunk csak a bicskei földrengés „előrejelzésére.” .. No de van itt még egy rémhír. 1893. június 10-től ez ugyan nem a „Mindenféle”, hanem a Hírek rovatából — de legalább olyan fantasztikus, mint a „Mindenféle” összehordott különcségei. Képzeljük csak el!: „— Rémhír a közeljövőből. A Széchényi-téri nagy tó partján óriási szerencsétlenség történt. Ugyanis, a eay éhes, krokodili, napokban, a közeli péküzletből terjedő friss zsemlyék orrcsiklandozó illata által a tó piszkos hullámaiból előcsalatvány egyik, gyanútlan arra haladó polgártárs bal lábát, egy czikkentésre leharapta”. „Jó szerencse, hogy a polgártárs lélekjelenlétét el nem veszítette, hanem, bár az egy lábon való futamodás nagy bajjal járt, sikerült megugrania. A bőszült kajmánra most nagy hajtóvadászatot tartanak, de tó hullámaiból kizavarni nem tudják. Nagyon valószínű, hogy ennek folytán, a tó lecsapolását elrendelik, jóllehet ezáltal elriaszték a tó többi, derék békés lakóit, a dalos békákat, amelyek éjjelente, a szunnyadó polgárok örömére, "eddigire oly bájos térzenét rendeztek, amelyeknek megszűnése a szerelmesekre valósággal élelmi csapás lesz!” — dies — Századvégi tiszsaságok 1959, December IT, szerdÜ Tv-előzetes Újonckiképzés — mókásan DVNDO MAROJE 1979-ben mutatta be Szentendrei Teátrum a klasszikus horvát vígjátékirodalom XVI. századi gyöngyszemét, Marin Drzic komédiáját. Főhőse Dundo Maroje, a zsugori öreg dubrovniki kalmár. Rómába megy, hogy előkerítse fiát, aki apja pénzét szépséges kurtizánra, Laurára a költi. A komédiát pénteken este vetíti a televízió. A címszerepben: Körmendi János. KÉT BALLÁB AZ EZREDBEN — avagy: Hogyan járultam hozzá Hitler bukásához. Ez a címe az angol filmvígjátéknak, amelyet szombaton este „katonásdi” ellen, s próbálja viccesen felfogni a helyzetet. ENYHÍTŐ KÖRÜLMÉNY Tabi László darabját a hatvanas években a Madách Színház játszotta, a felejthetetlen Dómján Edittel a főszerepben. ■A színmű hősnője autóstoppos fiút vesz fel a kocsijába. Tibor, a frissen érettségizett fiú azonnal beleszeret a szép asszonyba. A vígjátékot vasárnap este láthatjuk. s g l“ srsrgr5g « 3 % S' wCo M § ft p y B-B-e.*» ^ fc* n - 2> ^ íM g|Säär c-3 c ^ !?• í+ ' c- 5- tro 2 S-^o» s^ s 3 !* * 3 * N, ^o! ► m-• <í> ~. r 3 r r . Hárman az „Enyhítő körülmény” című tv-filmben Rádió- és tv-műsor 8.27 8.58 y.ui 9.44 9.49 10.05 10.35 10.50 11.00 11.30 12.35 12.50 13.20 14.10 14.31 15.10 15.26 16.10 16.35 17.07 17.36 18.15 18.25 20.00 20.45 21.35 22.20 22.30 22.51: 23.06: 0.10: 8.05: 8.20: 8.33: 8.28: 10.00: 11.30: 12.00: 12.33: 13.20: 13.30: 14.00: 14.00: 14.15: 14.35: 15.26: 16.00: 16.35: 16.40: 17.10: 17.30: 1R.33: 19.25: 19.45: 20.33: 9.00: 9.30: 9.44: 11.05: 11.25: 12.35: 13.07: 14.39: 15.13: 16.51 : 17.00: 17.30: 10.15: 19.15: 19.40: Kb 20.25: Kb. 21.20: 21.45: KOSSUTH RADIO világablak. Beszélni nehéz. Zenekari muzsika. Kis magyar néprajz. Tarka mese, kis mese. Kagylózene. Válaszolunk hallgatóinknak. Kritikusok fóruma. Kamaramuzsika. Operettfelvételek. Hazánk tája. Operaslágerek. Dzsesszmelódiák. • Kóruspódium, így láttam Bartókot. Új felvételeink. MR 10—14. Művezetők iskolapadban. Magyar fúvószene. Rádiószínház. Szimfonikus zene. Hol volt, hol nem volt... Mai könyvajánlatunk. Gondolat. Népdalest. Operaáriák. Tíz perc külpolitika. Kodály: Gordonka-zongora szonáta. „Tervezzük az ember minőségét”. Barokk versenyművek. Táncdalok. PETŐFI RÁDIÓ Könnyűzene. Tíz perc külpolitika. Idősebbek hullámhosszán. Színes népi muzsika. Zenedélelőtt. A Szabó-család. Népi zenekar. Tánczenei koktél. Két otthon között. Színes szőttes. Kettőtől négyig . .. 22-es stúdió. Csárdások. Slágermúzeum. Operettekből. Mindenki iskolája. Néhány perc tudomány. Könnyűzene. Tallózás, ötödik sebesség. Operettekből. Népzene az Észt Rádió műsorából. A beat kedvelőinek. 139-660. A Magyar Rádió automata közönségszolgálata. Szórakoztató zene éjfélig. 3. MŰSOR Etika és filozófia. Matúz István fuvolázik. Zenekari muzsika. Mai lapp költők versei. Nabucco. Részletek. Nóták. Kamarazene. Regényírás — szolgálati szabályzat nélkül? író-vendégünk: Kardos G. György. Szimfonikus zene. öt földrész zenéje. A mathézis a gyertya, összeállítás a két Bólyai írásaiból. Magnóról magnóra. Operákból. Iskolarádió. Hangverseny. Beszélgetés. Dzsessz. Otto Klempere v vezényel. 17.55: 18.30: 19.00: 19.30: 20:15: 22.05: 22.10: BUDAPESTI TV 18.30: Tévétorna. (Ism.) (Sz) 9.55: 18.35: Iskolatévé. 18.00: 19.25: Delta. Hsm.) 18.30: 9.45: Sándor Mátyás. VI/2. rész. 19.00: I (Ism.) (Sz) 19.30: 10.45: Lehet egy kérdéssel több? 20.15: Vetélkedőműsor. (Ism.) (Sz) 21.05: 11.15: Margot Werner műsora. 22.20: (Ism.) (Sz) 23.43: 15.05: 16.20: 16.25: 17.10: 17.50: 18.05: 18.55: 19.10: 19.15: 19.30: 20.00: 20.50: 39.30: 20.00: 21.05: 21.25: 9.25: 9.50: 11.00: 16.30: 17.20: 17.50: 17.55: 18.25: 18.30: 18.40: 19.20: 19.30: 20.00 : 20.40: 21.20: 22.00: 22.30: 23.30: Iskolatévé. Hírek. Monidlo. Lengyelfilm. Felkínálom. Che kézjegye. A Szerkesztőség műsora.Horizont Az Országházból jelentjük . . . (Sz) Közönségszolgálat. Tévétorna. (Sz) Esti mese. Tv-híradó. (Sz) Az Angyal visszatér. A diplomata lánya. (Sz) Szépteremtő kaláka. Népművészek Erdélyben. Tisztelendők. Libanon. ITI. rész: Húsvét Libanonban. (Sz) Tv-híradó 3. (Sz) 2. MŰSOR Szerb—horvát nyelvű nemzetiségi műsor. Tv-híradó. (Sz) Farkas Ferenc 75 éves. Köszöntő. A zeneszerzővel Czigány György beszélget. A bűvös szekrény. Az opera tévéváltozata. (Ism.) (Sz) Tv-híradó 2. (Sz) A. Gelman: Éjszakai utazás. A Szegedi Nemzeti Színház előadása. POZSONYI TT Koncz Zsuzsa énekel. Combite. Kubai film. (Ism.) Iskolatévé. Pionírok műsora. Szakmunkástanulók műsora. Az úton nem vagy egyedin. Közép-szlovákiai magazin. A hét könyvei. (Ism.) Esti mese. Tévéfórum. Időjárásjelentés. Tv-híradó. Amerikai csapda. Szovjet dokumentumfilm. Tíz lépcsőfok az aranyhoz. Vetélkedő. Ezzel törődni kell. Tv-híradó 2. Lány másodkézből. NSZK- film. Hírek. 2. MŰSOR 17.20: Hírek. 17.35: Pollyana. 5. rész. 18.05: Gyermekműsor. 18.25: Pszichológia mindennapja. 18.55: A sífutás iskolája. 3. rész. 19.00: Ki a bűnös? 19.30: Orosz nyelvtanfolyam 8. 19.45: Prognoza-együttes. 20.00: Zenei krónika. 20.35: Látszólag ok nélkül, ügyi film. Bili 22.15: Ki a bűnös? 22.50: Tv-híradó 1. (Ism.) BÉCSI TV 9.35: Olasz nyelvlecke. 10.05: Iskolatelevízió. 10.35: A fehér öltönyös (Ism.) férfi. 11.55: Szigetcsoportok az óceánban. Indiai 17.00: Gyermekműsor. 17.30: A hókirálynő. (2.) Jó éjszakát gyerekek. MI. Osztrák képek. Tv-híradó. Halálos titok. (4.) Sporthírek. Hírek. n. PROGRAM Sí-versenyek. Ország és emberek. A művészet útjain. Sportműsor. Tv-híradó. Centrál Kávéház. Riportműsor. A macska. Hírek. \