Dolgozók Lapja, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-11 / 35. szám
1t82. február 11., csötört5l Megrendüléssel tudatjuk, hogy KÖHIDI JÓZSEF elvtárs, tatabányai lakos, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettje, 82 éves korában elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása 1982. február hó 12-én, 15.30 órakor lesz Tatabányán, az újtelepi temetőben. MSZMP Tatabánya Városi Bizottsága és a gyászoló család Kőhídi József elvtárs 1900-ban született Dunaföldváron. Édesapja bányász volt. Fiatal gyermekként a tatabányai VIII-as aknán kezdett dolgozni, s szinte ugyanabban az időben bekapcsolódott a munkásmozgalomba. Szervező munkája internálták, miatt letartóztatták, ezt követően Németországba, Belgiumba emigrált. Tevékenyen részt vett a munkásmozgalomban, amiért ott is internálták. 1927-ben illegálisan hazajött, rövid idő után letartóztatták. 1940-ben jött vissza Tatabányára. Rövidesen a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének helyi aktivistája és szervezője lett. 1944-ben az ismert tatabányai munkásvezetőkkel együtt részt vett a kommunista párt szervezésében. A XI- es akna első vb-elnöke, majd a párttitkára lett. Betegsége miatt 1954-ben nyugdíjazták. A párt felhívására az ellenforradalmat követően még 10 évig ismét munkába állt a Tatabányai Szénbányáknál. Pártmunkáját az I. körzeti pártalapszervezetben végezte haláláig. Emlékét kegyelettel meglőrizzük. DfitCbick C'APJS Naponta kétezernyolcszáz négyzetméter nádat dolgoznak fel a Sárszentmihályi Állami Gazdaság velencei nádüzemében. Nádpadlót, nádszövetet, kertészeti takarókat készítenek belőle belföldre és exportra. A képen méretre vágják a nádat Napirenden Egészségügyi alapellátásunk Az egészségügyi dolgozók szakszervezetének megyebizottsága rendkívüli ülésén megvitatta, hogy milyenek az alapellátásban dolgozók élet- és munkakörülményei. A tanácskozáson a szakszervezeti titkárok is részt vettek. A körzeti fogorvosok rendszeresen részt vesznek a továbbképzéseken, ha meg tudják oldani helyettesítésüket. Jó lenne — javasolták —, ha az anyagbeszerző munka nem terhelné őket, továbbá, ha igénybe vehetnék a központi sterilizálót. Rendeléseiken naponta 30 beteg jelenik meg, rendszeresen végeznek szűrővizsgálatokat, ellátják az iskola fogászatot is. A 41 gyermekkörzeti állásból csupán 10 betöltetlen. A gyermekorvosok rendszeresen helyettesítenek, sokat ügyelnek, jól felszereltek, viszont a fertőző Rendelőik betegeket nem tudják elkülöníteni külön helyiségben. Panaszkodtak a védőruha minőségére, kérték, lássák el őket életmentő táskával és URH -készülékkel. A ..főfoglalkozású ..üzemorvosoknál a 36 állásból csak hat betöltetlen — ebből négy Tatabányán. A hiány tovább súlyosbítja a megyeszékhely amúgy is „hézagos” körzeti orvosi ellátását. Az üzemorvosok számos tanfolyamot végeztek, sőt, a Tatabányai Szénbányáknál még szakasszisztens is dolgozik. Az orvosok általában több üzemben teljesítenek szolgálatot. A községi körzeti orvosi állások döntő többsége betöltött. Néhány városunkról röiinden nem mondható el. Egy-két kivételtől eltekintve a körzethatárok nem haladják meg a 3—5 kilométert. Egy-egy területhez 2500 lakos tartozik. A körzeti orvosok 58 százalékának van szakvizsgája. Az orvosok közül egyesek a felülvizsgálatot formálisnak, a beutalási rendszert nehézkesnek tartják. bizottságnak az elkövetkezendő időben több figyelmet kell fordítania az egyes területekre! Ugyancsak meg kell oldani, hogy a községi tanácsok és a területileg illetékes kórház-rendelőintézetek között még szorosabb legyen az együttműködés, hiszen ezzel is segíteni lehet az alapellátás színvonalának emelését. A munkavédelmi Országosan elsőként megyénkben Környezetvédelmi gazdasági társulás alakul Előadás és konzultáció az MTESZ-nél Az MTESZ Komárom megyei szervezete és környezetvédelmi szakbizottsága konzultációval egybekötött előadást szervezett tatabányai székházában. A megye különböző részeiről érkezett szakembereknek László Ferenc, a veszprémi egyetem tanára tartott előadást a környezetvédelem szervezési kérdéseiről. Az előadó hangsúlyozta: az emberi környezet védelme korunk nagy érdeklődést kiváltó problémája. Nem véletlen, hogy a környezetvédelmi elvárásokat immár hatodik éve legmagasabb színtű jogszabály, törvény szabályozza, írja elő hazánkban. Ebben az időszakban környezetünk egyensúlyának tudatos és tervszerű megteremtésében, fejlesztésében, a korábban keletkezett károk felszámolásában jelentős eredményeket értünk el. Ma már mind jobban elterjedő gyakorlat, hogy az új termelőüzemek tervezésekor törekednek a környezetkárosító hatások csökkentésére, környezetkímélő technológiák bevezetésére, megfelelő teljesítményű védelmi berendezések kiépítésére, így az új létesítményekkel egyre kevesebb a gond. Annál több a probléma a régebben épült üzemekkel, gyárakkal, amelyeknél utólag igen sokba kerül vagy egyáltalán nem éri meg a védő-tisztító berendezéseket felszerelni. Előfordult —, megyénkben is —, hogy ilyen, a környezetet a megengedett mértéknél jobban szennyező üzemet be kellett záratni. Nagy figyelmet kell fordítani a mezőgazdaságban is a környezetvédelemre! A különféle vegyszerek, műtrágyák károsító hatása ugyanis nem azonnal jelentkezik, hanem évek múltán. Ekkor viszont már nehéz költséges a védekezés, és igen Ezért fontos az előírások körültekintő betartása, az e szerekkel dolgozók felelősségének tudatosítása. Az előadás további részében szűkebb hazánk, azon belül is a környezetvédelmi modell-területté nyilvánított Tatai-medence helyzetéről beszélt László Ferenc. A Veszprémi Egyetem Akadémiai Bizottsága megítélése szerint megyénk politikai és állami vezető testületei, az ipari vállalatokkal, a mezőgazdasági nagyüzemekkel és a társadalmi szervezetekkel összefogva fontosságának megfelelően foglalkoznak a környezetvédelemmel. A Tatai-medencében koncentrálódott ipar káros hatásait környezetvédelmi intézkedések jelentősen letővé téve, csökkentették, nehogy az elkövetkező generációk is megfelelő környezetben élhessenek. Az itt folyó sokrétű és összehangolt környezetvédelmi munka iránt országos, sőt nemzetközi érdeklődés is megnyilvánul. A továbblépést minden bizonnyal elősegíti, hogy a közeljövőben — országosan elsőként — környezetvédelmi gazdasági társulást alakítanak megyénkben. Máris több gazdasági egység, intézmény jelezte, hogy részt kíván venni e munkában. A szellemi erők és az anyagi lehetőségek koncentrálásával — a hozzászólók véleménye szerint is — előrelépés várható a közös gondok együttes megoldásában. Ugyancsak örömmel fogadták a résztvevők azt a bejelentést, hogy befejezéshez közeledik Tatán a Czégényi-malom felújítása, amelyben környezetvédelmi bemutató- és oktatóterem is kap helyet. A konzultáción számos kérdés és javaslat hangzott el a tatai modellterület kialakítandó központjára vonatkozóan, illetve a gazdasági társulással kapcsolatosan. Fontos lépés a környezetvédelemben: épül Tata szennyvíztisztító telepe (Fotó: Jusztin) Dúl a háború A mozivásznon épp a Birodalom vesz revansot valamiféle jó társadalomtól, mely egyébként csupán az Erő aspektusából képes elképzelni a jóságot. Amerikai film, mást nem is várhat a néző. Esetleg még látványosságot. (Megkaptuk!) Az előcsarnokban is csata dúl. Méghozzá a büfé előtt. Ez ugyan kevésbé látványos, mint a Jók és Sötétek harca, de annál valódibb. A tatabányai Turul Filmszínház ezt a háborút is kénytelen esténként megrendezni. A statisztériát nem fizeti ugyan, mint egV_ filmcég, sőt a résztvevők díjazzák azt a nagy lehetőséget, amit itt kapnak. A moziüzem vezetője szerint: éves szinten napi 700 ember fordul meg itt, az előcsarnokban. A büfé körül tolakodók, esetleg dühöngök számát még nem számolták meg. Nem kevesen vannak ők sem. Hasonló, de kapacitásában jóval kisdedebb moziknál nagyszerű büféket üzemeltetnek. A Turul mozinál már nem sikerül ugyanez. A naív statisztéria — mi, mozinézők — még nem tudjuk, hogy meleg Márka, Cola vár ránk győzelem esetén. De a győzelmi esélye a tolakodáshoz nem szokott nézőnek kevesebb, mint a magyar focistáknak a spanyol Mundiálon . .. Apropó, foci: az viszont nagy „szerencse", hogy tolakodók közé nem kívánkozók sportolási lehetőséget kapnak. A csarnokban és a mozi előtt annyi a papírpohár, hogy az ember kedvére passzolgathat a film megkezdése előtt. Nem túlzottan esztétikus a látvány, de egészséges! Alkalmi focicsapatokat alakítanak a kamaszok, lehet szurkolni az egyiknek, avagy a másiknak. Nem is hiszik, milyen meccsek dúlnak itt, amatőr alapon... Papírpoharakkal! Jobb büféért is dúl a háború a Turul Filmszínház és a Generál között. Az egyik kér, a másik ígér. Ez a meccs még nem hozott döntést. b. I. Múmmm Hátsó bejárat Diplomatatáskája mellé fogott műanyagszatyorral álldogál egy férfi az egyik húsbolt hátsó bejáratánál. Közvetlen utána magas, ősz hajú, idősebb hölgy érkezik. Biccent, és a diplomatatáskás mellett megáll. A harmadik gépkocsiból száll ki. Szőke fiatalasszony lassít a várakozók mellett. — Zárva van a hentes? — álmélkodik. — Nem! — rázza fejét a diplomatatáskás. Az asszonyka megnyugodva tovább kormányozza a gyerekkocsit az épület mellett. A csöppség alszik, kint hagyja kocsistól a kirakat előtt. Odabenn ásítozik a pénztáros. Vevő egy szál se. A pirospozsgás hentesgyerek gyorsan leszeli, megméri a kissé zsíros karajt. Ez van. — Máj? Húsos csont? — Most nem tudok adni, még nem jött friss áru — adja meg a választ. Hátul közben tovább nőtt a várakozók sora. Fehér köpenyes nő, nyársat nyelt férfi áll be szótlanul sorba. A fiatalasszony azon tűnődik: ugyan mire váranak itt hátul? — Végre! — sóhajt fel a fehér köpenyes. A hússzállító kocsi érkezik. A várakozók félreállnak az útból. A hentesek serényen cikáznak a friss hússal. — Honnan tudták, hogy várni kell? — morfondírozik magában a kismama. S azon is eltűnődik: vajon miért a hátsó ajtónál áll a sor? Nemcsak fiatal, naiv is , — magyar ■ ABC-mese „Itt a vége, fuss el véle!” (Lakatos Ferenc karikatúrája) 3