Dolgozók Lapja, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-15 / 87. szám

i VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 0 OK­, OlQkifoja tr « "HW KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁG* ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1 . . . - Wr ««masisnst így látják a viscosában Pedagógus újítók 1. oldal Szerkesszünk együtt! 5. oldal Lí 3. oldal MAI SZÁMUNKBAN Vita a vállalati kollektív szerződések Tavaszi munkák a nagyüzemekben módosításáról A vállalatok április 30-ig országszerte felülvizs­gálják öt évre megkötött kollektív szerződéseiket, ahol szükséges, módosítanak. Elsősorban azt vizsgál­s­ják, hogy a szerződések mindenben megfelelnek-e a jogszabályoknak, különösen az utóbbi időben megje­lent rendelkezéseknek. Az első tapasztalatok szerint az ötna­pos munkahét bevezetése nyomán sok helyütt újraszabályozzák a munkaren­det, átvezetik a szabadság­rendszer módosításából adódó változásokat. Figyelembe ve­szik sokból továbbá a kisvállalkozá­adódó lehetőségeket, másutt újraszabályozzák a a saját gépkocsi hivatalos használatát, hogy átalánydíjat csak azok kaphassanak, akik­nek munkaköre ezt indokolja. Szinte mindenütt számot vet­nek az idei várható gazdasági lehetőségekkel, s ehhez szab­ják a szociális juttatások mér­tékét, egyebek között a dol­gozók segítését lakásproblémá­ik megoldásában.­­ A munkarend kialakításánál vállalat lehetőségeit és adottságait sok helyütt messze­menően igyekeztek egyeztetni a dolgozók személyes érdekei­vel. A Komárom megyei Ál­lami Építőipari Vállalatnál például most már figyelembe vehették, hogy télre is megte­remtették a folyamatos mun­ka feltételeit, így megszüntet­hették a téli rövidített és a nyári hosszabbított munkaidőt,­ és a módosított kollektív szer­ződés szerint most már az év minden hónapjában egyforma időbeosztásban dolgoznak a vállalatnál, s valamennyi szombat szabad. A Nagykani­zsai Állami Gazdaságban szont rugalmasabbá tették a­­munkaidőt. A legnagyobb me­­­zőgazdasági munkák idején alig, vagy egyáltalán nem lesz szabadnap, amit a csendesebb hónapokban pótolnak. A Kő­olaj- és Földgázbányászati Vállalatnál — a dolgozók kí­vánságának megfelelően — úgy döntöttek, hogy összevon­tan adják ki a szabadnapokat, így a gellénházi üzemegység­ben három, a szankiban pedig négy egymást k­övető­ napot is családjuk körében tölthetnek az olajkutatók és kútjavítók. Egyes például vállalatoknál —­ mint a Békéscsabai Kon­zervgyárban — a hét végén vonatok rakodásában részt vevő munkások szaba­don megválaszthatják: a hét végi munkát szabadnappal vagy túlórában számolják el. A veszprémi Bakony Mű­vek­ben. százaléka ahol az emberek 43 váltott műszakban dolgozik, s több mint kétezren más településekből járnak be, a műszakkezdéseket és -befe­jezéseket jobban egyeztették a járművek menetrendjével. A délelőtti műszakok 24 perccel meghosszabbodnak, a délutá­niak ugyanennyivel rövideb­­bek lesznek, az éjszakai mű­szak változatlan marad. A Pécsi Bőrgyárban a lépcsőzetes munkakezdésről döntöttek, ezt előzetesen egyeztették­ a Volán vállalattal­. A gyár óvodájá­nak és bölcsődéjének nyitva tartását is a munkakezdéshez, a szülők elfoglaltságához iga­zították. Több vállalatnál ösztönzőbb bérezést vezetnek be. A Ko­márom megyei Állami Építő­ipari Vállalatnál például a bérszínvonal-gazdálkodás he­lyett a bértömeg-gazdálkodás­ra térnek teszi, hogy az, amely lehetővé az átlagon felüli teljesítményeket jobban megfi­zessék, s ennek nyomán a ter­melékenység lényeges növeke­désével számolnak. A Pécsi Bőrgyárban a bérezésnél foko­zottan figyelembe veszik minőséget, s a becsülettel dol­­­gozókat azzal is a vállalathoz akarják kötni, hogy a legki­sebb fizetéseket és órabéreket most felemelték. A vállalatok nagy része a lakásszerzésben is támogatja dolgozóit. A Dunai Vasműben — a hosszú lejáratú kedvez­ményes hitelen kívül —, 10— 12 ezer forint előtörlesztési hozzájárulást is kaphatnak dolgozók. Ha mindkét házas­a­társ ott dolgozik, a kedvezményt mind a ketten megkaphatják. Aki kiemelkedően jól dolgo­zik, lesztési az 15 ezer forint előtét­hozzájárulást is kap­hat, a kislakásépítőket pedig az eddigi 80—100 ezer forint helyett 140 ezer forint kamat­mentes hitellel segíti a Dunai Vasmű. A Pécsi Bőrgyárban a korábbi 80 ezerről 100 ezer forintra emelték a kamat­mentes építési, illetve -vásár­lási kölcsön összegét, s az épít­kezésekhez évente 3 alkalom­mal vehetik igénybe a vállalati gépjárműveket, kedvezményes fuvardíjjal. megyei Ál­lami Építő­ipari Válla­latnál a kollektív szerződés­ben foglaltak értelmében évente 3,5 millió forinttal tá­mogatják a lakást építő vagy vásárló dolgozókat. A házépí­tők itt is kedvezményesen vehetik igénybe a vállalati te­hergépkocsikat, autódarukat. ü Komárom Országos elismerés a dorogiaknak­ A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának Elismerő Oklevelét nyerte el Dorog nagyközség. A legjobb tár­sadalmi munkát végző hely­ségeknek jár ez az országos ju­talom. A népfront országos titkársága által alapított Ki­váló Társadalmi plakettet a Kőbányai Munkáért Gyógy­­szerárugyár dorogi Egységben az erő” üzemének elnevezé­sű szocialista brigádja érde­melte ki. Havas Miklós, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának tagja, a népfront megyei titkára adta át az el­ismerés okmányát és a pla­kettet Csuha Józsefnek, a nagyközségi tanács elnöké­nek, a népfront nagyközségi bizottságának a Technika Házában tegnap megtartott kibővített ülésén. sok A dorogi társadalmi munka­1981-ben csaknem 16 millió forint értéket hoztak létre. Az egy lakosra számít­ható átlag 1345 forint volt. Ilyen összefogással hoztak rendbe, újítottak fel iskolákat, óvodákat, szótereket, bölcsődéket és fát­Felépítették a Ju­bileumi Díszteret és az akna­tornyot a Kálvária hegyen. Társadalmi erőkkel fejlesztet­ték a sportlétesítmények há­lózatát. Érdemes rámutat­nunk, hogy 1976-ban — te­hát öt évvel a legutóbbi érté­kelést megelőzően — az ös­­­sz­es teljesítmény 3 millió 300 ezer forint volt, egy la­kosra pedig 278 forintot szá­míthattak. Az elismerő oklevelet Csuha József (balról) tanácselnök vette át Havas Miklóstól­Fotó: —bor 13 Kicsit „közbeszólt” a hűvösre forduló idő Megyeszerte jó ütemben haladnak a tavaszi me­zőgazdasági munkák, bár az utóbbi napok hűvösre forduló, néhol esőt is hozó időjárása a tavasziak veté­sében rövid „megálljt” parancsolt. A 67 ezer hektáron tervezett tavaszi vetésű növények közül a tavaszi ár­pa, a zab, a borsó vetését és a lucerna telepítését is befejezték a gazdaságok 25 800 hektáron, az előző évinél 2000 hektárral nagyobb területen vetettek őszi búzát, amelyre mindenütt kijuttatták a fejtrágyákat. Általános tapasztalat, hogy az őszi kalászosok jól te­leltek, kifagyás miatt a terület alig egy százalékát kellett csak kiszántani. A tervezett cukorrépa-terület­nek mintegy felén már földben a mag, s gondosan készülnek a nagyüzemek a napraforgó és a kukorica vetésére is. Az általános összegezés ismeretében né­hány tsz vezetőjétől külön is megérdeklődtük: hol tar­tanak a tavaszi munkákkal? OROSZLÁNY, JÓSZERENCSÉT TSZ — Soha ne álljunk rosszab­bul ilyentájt, mint az idén — közölte Karácsonyi Endre, főágazatvezető. — A műtrá­gyákat már minden növény alá kiszórtuk tavaszi és gyepek tavaszi műtrágyázását a is elvégeztük. 653 hektáron termelünk napraforgót, ennek a területnek a vegyszerezése és az őszi kalászosok vegy­szeres gyomirtása tart. Hét végén megkezdjük a napra­forgó vetését is. A 999 hek­tárra tervezett kukorica ter­meléséhez a vetőmag már rendelkezésünkre áll, a talaj­előkészítéssel is készen va­gyunk, s­­ várjuk a jobb időt. MOCSA, BU­ZAKALÁSZ TSZ — A sárgarépa vetését —, amely a háztájival együtt 50 hektár —, valamint a cukor­répa vetését is befejeztük. Ez utóbbit 327 hektáron termel­jük 60 hektárral nagyobb te­rületen, mint az előző évben. — Az idén nem termelünk lent. Helyette — eleget téve az elvárásoknak — a kukori­ca vetésterületét növeltük. A 927 hektáron tervezett kuko­rica talajelőkészítése tart, már csütörtökön megkezdtük volna a vetését is, ha az idő­járás közbe nem szól — tá­jékoztatott Csordás Mihály elnök. BAJNA, ALKOTMÁNY TSZ — Az úgynevezett kora ta­vasziak magja már a földben van. 50 hektár lucerna tele­pítését is befejeztük. 229 hek­táron termelünk az idén nap­raforgót. Ennek a vetését már elkezdtük volna, ha nem hűl le ennyire az idő Sajnos, az új hibrid vetőmag könyebb a hidegre, mint érré­a hagyományos fajták, így vár­nunk kell, amíg egy kissé fel­­melegszik a talaj. Kukoricát 500 hektáron — 5 százalékkal nagyobb területen — terme­lünk, mint 1981-ben. A terü­let előkészítése folyik. Egyéb­ként az őszi búzák nálunk is jól teleltek, némi kifagyás csak az őszi árpában volt, de kiszántásra itt sincs — mondotta Losonczi szükség Lajos elnök. BANA, KINIZSI TSZ — Az őszi búza vegyszeres gyomirtásán már túl va­gyunk. Ezt a munkát helikop­terrel végeztettük. Idei ter­­­­vünkben 30 hektár gyepfel­újítás is helyet kapott, ami ugyancsak időben megtörtént." Egyedül a cukorrépával vol­­­­tak gondjaink, kicsit elcsúsz­tunk a vetés megkezdésével, mert nem kaptuk meg időben a gyomirtó szert. Szántóterüle­tünk 60 százalékán kukoricát termelünk. Csupán az abrak­nak szánt kukorica közel ezer hektárt tesz ki. Ennek a te­rületnek a talajelőkészítése, folyamatban van. Az előző évekhez viszonyítva 3 késésben vagyunk, amit napos jó szervezéssel igyekszünk be­hozni. De természetesen az időjáráson továbbra is sok múlik — összegezte Csapó Imre elnök. Megyénk nagyüzemei a tavalyinál majdnem 300 hektárral nagyobb területen, 3370 hektáron termelnek napraforgót. A cukorrépa tervezett területe 2265 hek­tárt tesz ki, ami 220 hektárral több az előző évinél. Kukoricát pedig 42 411 hektáron fognak vetni, ami azt jelenti, hogy magukévá tették a kormány felhívását, mert együttesen 1628 hektárral növelték ennek a nö­vénynek a termőterületét. Ez azonban a több termés­nek csak egyetlen feltétele. A többi teljesítéséből jó néhányra a napokban kerül sor. És nem mindegy, hogy mennyire lesz gondos, körültek­ntő ez a munka. Sz. A. Pilismarót határában műtrágyáznak a sárisápi Új Élet Tsz dolgozói. Fotó: @ tin Nemzetközi közlekedési tanácskozás Gazdaságosság és minőség a közlekedés­tervezésben és a forgalomtechnikában címmel háromnapos nemzetközi tudományos tanács­kozás kezdődött szerdán Budapesten az MTESZ­ székházában. Az eszmecserére, ame­lyet a Közlekedéstudományi Egyesület rendez, tíz országból több mint félszáz vendég érke­zett. Az első napon a közúti forgalom minőségi értékelése volt a téma. A­ szakemberek az elvégzett vizsgálatok alapján fontossági fo­kozatokat jelöltek meg. A megkérdezett gép­kocsivezetők szerint a sorrend: gyorsaság, kényelem, biztonság és olcsóság. A budapesti utcákon a tapasztalatok szerint a megenge­dett 600 kilométeres sebesség az ideális, a ké­nyelmi, a biztonsági, és gazdaságossági szem­pontokat tekintve egyaránt. Az optimális se­besség adta előnyök azonban a rosszul össze­hangolt jelzőlámpák, a felbontott úttestek, a rossz időjárás, az ügyetlen vezetők miatt könnyen elveszhetnek. Például: ha a tempó 20 kilométerre csökken, az üzemanyag­fogyasztás mintegy két és félszeresére emel­kedik. Nagyobb figyelmet igényel a tömeg- és az egyéni közlekedés közötti helyes arány meg­találása is. Sokszor feleslegesen juttatják előnyhöz az egyedül közlekedőket a sok utast szállító autóbuszokkal, villamosokkal szem­ben. A szakemberek jó kezdeményezésnek tartják a városainkban egyre gyakoribb busz­­sávokat és a külön irányító jelzőlámpákat.

Next