Dolgozók Lapja, 1983. február (38. évfolyam, 27-49. szám)

1983-02-02 / 27. szám

FWS. FffirSfr f.I «rerl­a Tíz labdarúgó megy Linzbe Az Egyiptom lan­darúgó-válogatott tíz járt lab­játéko­sának csa­k rövid hazai tar­tózkodásra nyílott lehetősége. Szerdán , délelőtt 11 órakor Katzirz, Kerekes A.,­ Pásztor, Nyilasi, Pölöskei, Moldván, Hannich, Póczik, Burcsa és Szentes ismét találkozik az MLSZ-ben és Mészöly Kálmán szövetségi kapitány kíséreté­ben Linzbe utaznak. — Külföldön egyre népsze­rűbbek a nemzetközi téli te­remlabdarúgó-tornák, s ilyen­re kaptunk most meghívást — m­ondotti­ Mészöly Kálmán szóv v­­gi kapitány. — Az oszt­rákok az első Ausztria—Ma­gyarország teremmérkő­zés­­nek hirdetik Linzben sorra a csütörtökön, kerülő talál­kozót, amelyen 6 játékosból álló együttesek küzdenek meg egymással. Kézilabda MNK Végre hazai győzelem tatabányai bányász —BÉKÉSCSABAI ELŐRE SPARTACUS, NŐI 26:21 (15:12) Tatabánya, 300 néző, ve­zette: Bergmann, Sziklai. TBSC: Sziklai — Vojvoda: Szlankóné, Radóczi, Dum­­bainé, Jónás. Major. Cse­rék: Molnár. Török Kecz­­kóné, Kiss, Kruzsicz. Edző: Laurencz László. Az előző fordulóban a Bé­késcsaba Budapesten legyőz­­­te az Építőket, a TBSC hazai pályán kikapott a Spartacus­­tól. Igazi tétje a mérkőzésnek elsősorban a csatn­ak számá­ra volt, mert ők még az első helyért is versenyben voltak az utolsó előtti fordulóban. A hazaiak lendületesen kezdtek, feledtetni akarván az előző fiaskót. Jónás és Szlankóné volt eredményes, a vendégek szépítő gólja után újból ők találtak a hálóba és a hatodik percben már 4:1 volt az ered­mény. Jónás a negyedik gól­ja után külön őrzőt kapott, de ez nem zavarta meg a ta­tabányaiak támadójátékát. Ezután a békéscsabaiak több ügyes támadást vezettek —, elsősorban a válogatott átlö­vőjük és beállósuk révén —, a félidő végére­­4:12-re fel­­zárkóztak. Az első játékrész lefújásának pillanatában sza­baddobáshoz jutott a hazai csapat és Jónás a teljes csa­bai sorfal mellett bombagólt lőtt. A szurkolók várták a második kíváncsian el*ő tíz percét, mert az utóbbi mérkőzéseken ez volt a­­ m­iti­­kus­ időszak. Ezúttal határo­zottan, lendületesen játszott a Bányász. Annak ellenére hogy Dombainé és Major 2-2 percre a büntetőpadra került, a tizedik percben 19:14 volt a mérkőzés állása. Laurencz edző utasítására a csapat nem engedett a korábbi iramból és a tizennyolcadik percben már 23:15-re vezetett. Az utolsó­ tíz percben már a ha­zai cserejátékosok is a pá­lyára léptek és ez némileg felhozta a vendégcsapatot, 26:21-re szépített. Az utóbbi két hazai mér­kőzésen nagy lehetőséget sza­lasztott el a tatabányai csa­pat. Ellenlábasai körbeverték egymást,­­ezért ha hazai mér­kőzéseit sikeresen fejezte vol­na be, akkor most versenyben lehetne az első, vagy a­­ má­sodik helyért." Ha ilyen aka­rással és fegyelmezettséggel­ játszottak "volna a két ko­rábbi ellenfelükkel szemben, akkor ma kedvező pozícióban utazhatnának Budapestre, az Építőkhöz. Góllövők: Szla­­ukóná 7, Jónás 6, Vojvoda, Major. "Török 4-4, Dombainé, Jók, Jónás, Szlaukóné, Voj­voda. , Súlyemelők utaznak Teheránba A súlyemelő-válogatott keret tagjai nem itthon, hanem kül­földön — Teheránban — kez­dik idei szereplésüket. A fel­készülési program szerint pén­teken és szombaton a Csepel Kupa (egyben CSB-forduló és az új rendszerű Magyar Kupa nyitánya) jelentette volna válogatott 1963. évi első szín­ű­re lépését, de a szakvezetés nem kis meglepetésre korainak ítélte a verseny időpontját, így azon nem is lépnek fel a válogatott keret tagjai. A kétnaposra tervezett Cse­pel Kupából így azután egy­napos verseny lesz, pénteken 10, 13 és 16 órakor kezdődnek az egyes súlycsoportok küz­delmei. A válogatottak vissza­lépése más élversenyzőket is későbbi bemutatkozásra ser­kentett, így várhatóan csak március 18-án és 19-én, a Szombathelyen sorra kerülő Savaria Kupán lép színre az élvonal. A mezőny viszont ak­kor sem lesz teljes, mert nem­zetközi viadalok is porondra szólítják a Savaria Kupa körü­li időben a válogatott keret tagjait. Az egynaposra szűkült Cse­pel Kupa így is megmaradt, NB I., NB II. osztályú és ifjú­sági csapatbajnoki, továbbá Magyar Kupa-fordulónak. Ös­­­szesen 67-en neveztek. A válogatott keret két tagja, éspedig a tatabányai Király László (82.5 kg) és a diósgyőri Jacsó József (110 kg) ‘Juhász Istvánnak, a Diósgyőr vezető edzőjének kíséretében február 5-én, Teheránba utazik nem­zetközi versenyre, s onnan 12- én érkeznek haza. A felnőtt válogatottak következő nem­zetközi erőpróbája az Odesszá­ban sorra kerülő hagyomá­nyos Druzsba Kupa lesz. Feb­ruár 2R-án 7 versenyző kel útra, éspedig: Molnár Gusztáv (Debrecen, 56 kg), Huszics Tibor (Székes­­fehérvár, 67,5 kg), Imrő Dezső (Oroszlány, 82,5 kg), Balázsfi Zoltán (Oroszlány, 90 kg), Ge­re Géza (Csepel, 100 kg), Ba­lázs Mihály (SZEOL AK, + 110 kg). A hetedik versenyző a szek­szárdi Dallos lett volna, őt azonban fegyelmi okok miatt kizárták­ a válogatott keret közös felkészüléséből, ezzel a kiküldetésre sem érdemes. A további kiemelkedőbb nemzetközi versenyek: Március 26—27., Kék: Kardok torna, a Meissen: tervek szerint hat versenyző utazik. Április 21—24., Tál­a: Duna Kupa, teljes csapattal. Május 2., Várna: Várna 83., négy magyarral. Az országos egyéni bajnok­ságot június 7. és 11. között bo­ny­olítják le. Elmennek a fiatalok... A nyergesújfalui k^k­­soknál nagy a gond: alig van felnőtt- és juniorkorú ver­senyzőjük. Sokat jelent, hogy az úttörő- és serdülőkorúak szép eredményeket érnek el, de az, igazi megmértés, a felnőttek versen­yeztetése, nem valósulhatott meg a Viscosásoknál. Hogy miért? Bozs­ó János, a szakosztály edző egyszerűen válaszolt a Földesre: — Elmennek Nyergesújfa­luról a fiatalok! Akik az ál­­t dános iskola után tovább : arnak tanulni, néhány ki­ i '-tett leszámítva Eszter gomba, Győrbe Tatára, men­­nek. Győrben a Huba ETO- n­ál. Tatán a TÁC-nál folytat­­h­atják a versenyzést is, jobb lehetőségek melllett. Az iga­zin tehetséges gyerekek a jó eredményeket már nem ná­lunk éri­ el. A jobbakat igyekszünk a Rába ETO-hoz irányítani, hogy az ottani sportiskolában biztosított le­gyen a további fejlődésük. — Lát-e valamilyen lehe­tőséget az előbbre lépésre? — Egy helyben topogunk. Bázis az általános iskola, de a nemrég alakult atlétikai szakosztály „elszívja” előlünk az utánpótlást. Az iskolai sport, érthetően, elsőbbséget élvez. A vállalat vezetősége mindent megtesz, sokszor erején felül is. Nemrég épült négymillió forint értékben a csónakház, viszonylag nagy a hajóparkunk is. Nem tudunk lépést tartani a nagy egyesü­letekkel, mert nincs főállású­­ piecnk és az élvonalhoz meg­felelő edzésszámot sem tud­juk biztosítani a gyerekek­nek. — Eddig csak a gondokról beszéltünk. Mondjon néhány szót a jelentősebb eredmé­nyekről ! — Fiataljaink minden vi­dékbajnokságon jól szerepel­nek. A megyei háziversenye­ken a Viscosa nyerte el a ku­pát a nagy múltú TAC és az Oroszlány előtt. Csaba, a szolnoki Haselmayer országos juniorbajnokságon döntős volt, Nyergesi Hella a Rába ETO csapathajójában orszá­gos vidékbajnokságot nyert MK—I. 2000 méteren. Zsol­dos Péter ugyanezen a ver­senyen, MK—I. 2000 méterein a negyedik lett. — Mit kívánna a szakosz­tálynak? — Egy tanmedencét. De amíg elkészül, még sok víz lefolyik a Dunán — fejezi be Bozsér János. Nehéz kitörni ebből az ■y.­j.................. i . ..ördögi korból” (felnevelik — elmegy — felnevelik ...) Nyergesúj­­fa­lun, és kérdés, hogy érde­mes-e! Az ilyen szakosztá­lyoknak valószínűleg bele kell törődni abba, hogy pro­filjuk az utánpótlás nevelése és még ez sem folyhat a leg­ideálisabb körülmények kö­zött. Komolyan kell venni eb­ben az esetben „Ez van, ezt kell a mondást: szeretni." Szeretni kell az utánpótlás- korúakkal való hiszen a gyerek foglalkozást, öröme, a gyerek hálája mindennél többet ér . . . D­O­T, f. O í ő K C­­ APJ A Tolóbotrány­ yal A rendőrség a sportfogadás­összefüggő vis­szaélések alapos gyanúja miatt folytatott nyomozás során előzetes letar­tóztatásba helyezte Bernáth Zoltán budapesti, Faragó Jó­zsef kiskunfélegyházi­kat és négy társukat: lakosa­Pataki Miklós, Perei Gyula kecskemé­ti lakosokat és négy társukat, továbbá Molnár Tibor, Csötö­­nyi Dániel szekszárdi lakoso­kat és 12 társukat. A nyomozás eddig feltárt adatai alapján az őrizetbe vet­tek alaposan gyanúsíthatók az­zal, hogy egyes, alacsonyabb osztályú játékosokat labdarúgócsapatokat, és játékvezetőket megvesztegettek annak érde­kében, hogy a totóban szereplő mérkőzések eredményei szá­mukra kedvezően alakuljanak. Vesztegetéseik révén több millió forint jogtalan haszon­hoz jutottak. A kiterjedt totó­csalási ügyben a rendőrségi vizsgálat tovább folyik. Február már futballhónap Februárban beindulnak küzdelmek a Magyar Népköz­­­­társasági Kupában, továbbá az NB I-ben és az NB II-ben is. Egymást követik az elkövet­kezendő napokban az érdekesebb előkészületi egyre­tok, így például február­ját,­14- én és 16-án a magyar olimpiai válogatott a lengyelek ha­sonló együttesével mérkőzik. A két magyarországi találkozóra a színhelyek még nem végle­gesek, az egyikre előrelátható­lag a BVSC pályáján kerül sor. Február 20-án a legjobb 32 köz­ött maradt 12 NB I-es (ZTE, Haladás, Rába ETO, Pécs, Tatabánya, V. Dózsa, Csepel, Vasas, Békéscsaba, Bp. Honvéd, Ferencváros és Vi­deoton), 7 NB II-es (Nagykani­zsa, Keszthely, 22. sz. Volán, Baja, Siófok, Kazincbarcika, SZEOL AK). 11 területi baj­nokságban küzdő (MOTIM TE, Bábolna, Kossuth KFSE, Du­naújváros, Lehel SC, Borsodi Volán, Szabó L. SE, Borsodi Bányász, Olefin, Debreceni VSE, Szaa­vas) valamint 2 alsóbb osztályú (Vasvár, Romhány) a legjobb 16 közé jutásért harcol, s a győz­tesek már február 21-én meg­tudják, ki lesz az ellenfelük a következő­ fordulóban. A pontvadászat több terüle­­­ti bajnokságban már február 20-án beindul. Az NB I-ben február 26-án és 27-én lesz a rajt, február 27-én indul a tavaszi idény az NB II-ben.. 1. Atlétika I­ r­fcvzator szakosztálygyűlés I­s . Zárt­a, s értékelte az­ 1982-es évet a I ___________­ TBSC közel 300 fiatalt foglalkoztató atlé­tikai szakosztálya is. A ve­­zetőség minden évben azzal­ lát neki az értekezlet meg­szervezésének, hogy — úgy­mond — úgy se jön el min­denki Aztán, mint most is, szinte valamennyi fiatal megjelent, Sterk Katitól kezd­ve a gyerek atlétapalántákig bezárólag, nem beszélve az edzőkről. Nem először nézett szembe ezzel a jókedvű, népes gyüle­kezettel Nyerges Mihály, a Magyar Atlétikai Szövetség főtitkára, s bizonyára ezért mondta felszólalásában, hogy szívesen jönnek ide, (jelen volt még a MASZ képvisele­tében Bakai József szövetsé­gi kapitány is), mert összefo­gott, összeforrt kollektívának mondhatja el, hogy kívánja: az­" értekezlet" előtti néhány órában az egyesület és MASZ között megkötött szer­­­ződésben vállaltakat sikerül­jön teljesítenie a szakosztály­nak, mert ez az egyesület­nek, az egész magyar sport­életnek nyeresége lesz. A megye atlétikai életében a jó példával való elöljárásra kérte a szakosztályt, s­ sike­reket kívánt az idei feladatok teljesítésében Bartha László, a megyei atlétikai szakszövet­ség elnöke is. — A várt jó nemzetközi szereplés ’82-ben elmaradt ugyan — mondta többi kö­zött Vörös József, a TBSC elnökhelyettese­­—, de így is az egyesület egyik legjobb szakosztályának­­ tekintik, bíznak a versenyzőikben, hogy idén is dolgoznak majd,eredményesen Mindezt azért is mondhat­ta az elnökhelyettes, mert a vezető edző beszámolójából világosan kitűnt, nincs szé­gyenkezni valójuk. A terve­zett minősítéseket, a nem­zetközit kivéve, megszerez­ték. A hazai bajnoki pontver­senyben a 7., a csúcsok pont­versenyében a 6. helyen vé­geztek. A szakosztályok ös­­­szesített versenyében elfog­lalt hely se lesz rossz, de ez még nem ismeretes. 20 ma­gyar bajnoki címet mondhat­nak a magukénak, s ebből 9-et felnőtt versenyző ért el. Az idei tervek nagyjából azonosak a tavalyival a mi­nősítéseket, az országos csú­csokat, és a hazai szereplést illetően. Ha bajnoki min­denki tudása legjavát adva készül, dolgozik, ott lehetnek tatabányai atléták az Atléti­kai Világbajnokságon, Hel­sinkiben, az Ifjúsági Európa­­bajnokságon Bécsben, , az IBV-n Leningrad­ham. Többek között Sterk Katalinnak, For­gács Juditnak, Társi Zoltán­nak, Szalai Istvánnak, Zöld Lászlónak, Reichnach Ferenc­nek, Erdélyi Gézának erre esélye — ismertette van az idei tervekről szólva — többi között Söjtör József ve­­­zető edző. A beszámoló után kihir­dették a tavalyi év legjobb versenyzői névsorát, és győztesek átvették a serlege­­­ket, amelyet egy évig őrizhet­nek. Korcsoportonként a kö­vetkezők vitték haza a szép kupákat: gyermekek: Sárosi Gabriella és Pruzsina Attila.­­ Leány serdülő B: Hédai Gizel­la; serdülő A: Sille Nóra. Női ifi: Tóth Andrea; Sterk Katalin; felnőtt: junior: For­gács Judit. Fiú serdülő B: Hegyi Gábor; serdülő R: Pé­csi Zoltán; ifi: Erdélyi Géza; férfit junior: Szalai István; felnőtt: Zöld László. _ . . virággal egy szál és­­____________ szép egy al­bummal kedveskedve — el­búcsúztak Papp Sándorné ed­zőtől, a gyerekek Ildikó néni­jétől, akinek — a többi kö­zött — nagyon sokat köszön­het és köszön is a világrang­lista 8. helyén álló magasugró Sterk Katalin. Elbúcsúzott a szakosztály a versenyzői pá­lyáját befejezett Sicul Já­nostól is. A kiemelkedő ered­ményt elértek jutalmakat, a serdülő B korcsoportból­ az A-ba átlépettek vényt és egyesületi pedig jel­zászlót kaptak. Viktor Klára Vörös József átadja a serleget Szalai Istvánnak. (Fotó: Nagy Z.) Marosi és Deáki a jövő embere Hazaérkezett Romániá­ból a február 24-én Hol­landiában kezdődő férfi kézilabda „B” világbaj­nokságra készülő magyar válogatott, amelynek ve­zető edzője, Kovács László az MTI kérésére megvon­ta a túra mérlegét.­­ Előbb Brassóban a román bajnokság 4. he­lyezettje­ a ellen játszott helyi Dinamo két mérkő­zést a csapat, amelyeken 18:16, 23:21 arányban nyert. Ezt követően Flessziben az eredetileg meghirdetett utánpótlás-válogatottal szemben inkább amolyan „B” együttes várt a mie­inkre (24:23, illetve 28:22 volt az eredmény a ja­vunkra). Mindkét ellenfél igen jól szolgálta világbaj­noki készülődésünket: gyors, mozgékony játéko­saikkal szemben jelöltje­imnek bőven volt alkal­muk a legfontosabbnak tartott részfeladat, a nyi­tott védekezés gyakorlása­. A játékosok fokozato­san mind jobb teljesít­ményt nyújtottak, s közü­lük is kiemelném a szá­momra legnagyobb megle­petést okozó ferencvárosi Fodort, aki hosszabb kény­szerpihenő után tért vis­­­sza, s a jobbszélen és jobb oldali átlövő pozíció­­­jában egyaránt kiemelke­dőt teljesített. A többiek összességében elég jó be­nyomást keltettek. Ko­vács Pétert külön is mél­tatnám, aki felsősorban vé­dekezésben irányított jól, összefogta a fiatalokéit. A két újonc — a győri Deáki és a tatabányai Marosi — ismét ügyesen játszott, úgy érzem, ők a jövő em­berei. A három kapus egy­aránt megnyugtató formá­ban védett. Örvendetes — bár nem utazhatott el Ro­mániába —, hogy Tóth Géza felépült, harcra kész. — A felkészülés eddigi szakaszára visszatekintve elmondhatom, hogy bizta­tó jeleket látok a váloga­tott háza táján. A kiutazó csapat gerince már adott, legfeljebb három hely sor­sa lehet kétséges. A jelöl­tek két csoportban foly­tatják születőket, tovább az előké­Az idősebbek — Bartalos B., Jegenyés, Hoffmann, Kenyeres, Ko­vács P, Lele, Őri, Hor­váth G., Szabó L., Kovács M. — irányításom mellett keddtől Tatán edzenek. A társaság másik fele viszont február 1—7. között Szó­fiában részt vesz a hagyo­mányos Szerdika kupán, s Bulgáriában szereplő ma­gyar csapatot a következők alkotják: Oláh Z., Bartalos Z., (kapusok), Bordás, Tóth G, Szabó II. L., Deb­­re, Marosi, Végh, Fodor, Oláh B., Sándor, Deáki. Az edzői teendőket segítőtár­sam, Káló Sándor látja el

Next