Dolgozók Lapja, 1983. február (38. évfolyam, 27-49. szám)

1983-02-03 / 28. szám

1983. február 3., estítörtfik Visszhang Érdemes lenne futatni Nagyon örülök, hogy dr.­­ Szalasi Árpá­d­ a jartuár 29-i lapban felhívta a figyelmet községünk természeti kincsé­re, a .,Dunaalmás gyógyvize a régi fürdőorvosi­ban’ című cikkében.Irodalom­írását jól demonstrálja Torkos Justus János eredeti könyvének címlapja: Thermae $ almasienses ... Birtokomban $ van a könyv magyar nyelvű fordítása, melyet hennáról § György almás: festőművész­­­­től kaptam 1966-ban. A la­tin nyelvű fordítást Lenhardt­­ György megbízásából annak­­ idején Veszély Géza volt­­ györrévfalui plébános végez­­­­te, aki betegségét az almási­­ gyógyfürdőben­­ eredményesen­ gyógyítgatta . Hogy milyen híre volt az egykori almási gyógyfürdő­nek, elég Torkos Justus dok­tor könyvére hivatkoznom, ásd leírta, hogy a Brigetioban és a környéken állomásozó rómaiaknak állandó fürdőhe­­­lyük volt itt (római pénze­ket találtak a régi forrás íe­­j­­eként, de Mátyás király is­ szívesen időzött az almás­­ forrásnál, amikor Visegrádb­ól­ Tatára tartott. Néhány évvel azután, hogy­­ 1746-ban megjelent Torkos : J­ustus köny­ve, Mária Terézia , ellátogatott Dunaalmásra, és­­ mint a helyi prédikátor felje­­­gyezte. ..bőrös csézám hajtott­a végig a falun és megtekintet­­­te a kénes forrást is.” ■ (1751). „ Almás gyógyvizét még­­ évekkel ezelőtt demizsonok­­­­ban vitték magukkal a köz­­­­ségen átutazok. Strandja már is i kellemes felüdülési bizto­­­sit a látogatóknak. A forrás, 1 gyógyhatása azonban napja­­­ink­ban szinte elveszítette je­­­lentőségét, pedig évtizedekke­l ezelőtt még ki lehetett volna| aknázni... | Ilyen gyógyfürdőd múlttal | rendelkező helyen nyem szerint érdemes vélemé­ 1 lenne | meleg víz után kutatni, mert| ,.ha a források el is szöktek,| rájuk lehet bukkanni vala­­­hol”. Dr. Ferenczy Miklós | | Almásneszmély ^ ni ii iiMi—— iimii n— Min !■! ■i—i ■a—anma DOLGOZOK LAPJA Macskaszakosztály alakul Tatabányán ! Mintha a cicus is bemutatkozásra készülne ... szorgosan mosakszik. A magy­ar galamb- és kis­­í állatbarátokat tömörítő or-, országos szövetség, amely 224 szakosztályból áll, jelenleg 15 ezer tagot számlál. A macs­kaegyesület vezetősége fő fel­adatának tekinti azt, hogy mind több vidéki városban szervezzen macskabarát klu­bot, és ezzel még jobban fel­keltse az érdeklődést a hasz­nos és szép állatok iránt. Tatabányán a Szegfű utca 41—47. ad otthont a macska­szakosztálynak, amelynek tagjai február 7-én tartják az alakuló ülést. O. K. IV Ji­­ r ■ I­v I­I I V» ■ . . . vetődött fel bennem­ a kér­dés, mikor az összetört ma­dáretetők darabjait nézeget­tem. Néhány nappal ezelőtt he­lyeztem ki hármat.*Már más­nap megjelentek vendégeik, a széncinegék, és örömmel hord­ták ki belőle a magokat, hogy amolyan cinege-módra félre­vonulva elfogyaszthassák őket. Úgy látszik azonban, valaki­nek nem tetszett, hogy a ma­darak szűkös napjaikon egy kis táplálékhoz jutnak. Vagy talán csak unatkozott és jó szó­rakozást talált a lopótökből készült etetők darabokra töré­sében. Pedig igencsak meg kellett dolgoznia­­ érte, hogy a kb. 3 m magasan, a rét külön­böző pontjain elhelyezett ete­­tőket elérje. Így a „vállalkozó szellemű” egyén még a mászástól sem riadt vissza.fára- Egyszerűen nem tudom meg­érteni az olyan vandál embert, aki örömét leli a rombolásban. Ráadásul itt nem pusztán egy tárgyról van szó, de a mada­rakról is, amelyektől ily mó­don megvonta ezt a táplálék­­forrást. Remélem, ha netán olvassa e sorokat, mélysége­sen elszégyelli magát, ha van benne egy szikrányi becsület , és az újonnan kihelyezett etetők már elkerülik ezt a sor­sot. Lenke Zoltán Tatabánya Köszöntés Vértestolnán A Hazafias Népfront vér­testolnai bizottsága, a községi közös tanács és a Vöröskereszt helyi szervezete jól sikerült öregek napját rendezett ja­nuár 23-án. ötven idős ember jött el a szépen előkészített kultúrott­­honba, ahol a tanácstagi cso­port és a népfront képviselői fogadták a vendégeket. Harmados Oszkár megnyitó­ja után Kun Zsigmond tanács­elnök mondott ünnepi köszön­tőt. Eipl Antal párttitkár zársza­va után az iskola alsó tagoza­tos tanulói adtak kedves mű­sort, majd egy háromtagú ze­nekar szórakoztatta az időse­ket. Úgy­ érezzük, ez a találkozás kedves színfoltként marad meg a falu időseinek emlékezeté­ben. Köszönetet mondunk a he­lyi termelőszövetkezetnek, a tanácsnak az anyagi támoga­tásért, az ünnepség lebonyolí­tóinak pedig lelkiismeretes munkájukért. Kindler János, a HNF biz. elnöke Jól sikerült A győri Kisfaludy Színház megtartotta a hírül adott el­ső előadását január 31-én, Banán. A Boldog születésna­pot című darabot telt ház előtt mutatták be. Sokan jöt­tek Bábolnáról is. A közönség jó véleményt mondott az elő­adási­ól és olyan kérések hangzottak el, hogy havonta rendezzenek színházi progra­mokat. A győri színház mű­vészeinek nagy sikerélményt jelentett az, hogy 300 előtt játszhattak, és az néző hogy nagy tapsot kaptak­ is. A szervezésben végzett munkáért dicséret illeti Gyöngyös Lajost, a művelő­dési ház igazgatóját. Úgy érzem, hogy a község, ez­zel is előre lépett egy kicsit a közművelődésben. Jó érzés volt látni és hallani azt, hogy mind a nézők, mind a szerep­lők elégedetten távoztak az előadásról. Szabó Vince, Bana Utazás a gázpalack körül ,,Szennyezett, zsíros palackot nem cserélünk! Ezt az elvet kellene beve­zetni a cseretelepeken — ja­vasolta Gora László esztergo­mi olvasónk. Mint írja, a propán-bután gázpalackok cseréjénél gyak­ran tapasztalható, hogy palack felülete — részben tá­a­rolási hiba, de főképpen háztartásokban rákerült étel, a olaj, zsír és egyéb következ­tében — szennyezett. Azon túlmenően, hogy gusztustalan, még fertőző baktériumok táp­talaja is lehet. Több helyen használják a gázt disznóvá­gáskor perzselésre, ilyenkor is óhatatlanul piszkos lesz a palack. Éppen ezért javasolja, hogy a gázcseretelepek csak tiszta, higiénikus palackokat vegyenek vissza, követeljék weg az üresek külső tiszta­ságát, de a telep is tiszta pa­lackot adjon cserébe! Az üres üvegek visszaváltásánál követelmény a tisztaság, régi ve­zessék be ezt a gázcseretele­peken is! Elsőként az esztergomi 277-es­ elosztótelepet kerestük fel. Szabó József telepvezető­­helyettes teljes mértékben igazat adott a levélírónak. Ő minden különösebb felhatal­mazás nélkül, eddig is vis­­­szaküldte az olyan palacko­kat, amelyekről árulkodott, hogy legutóbbi gazdája hagy­ta rajt a heti menü friss nyomait — ezeket szó nélkül le is takarították. Előfordul, hogy az ételmaradéktól ra­gacsos palackok a teherkocsi platóján még sárba is meg­­hempergetve érnek a cserete­lepre. Ezeket is ott helyben letisztíttatják, már amennyire lehet. A szállítóknak nehe­zebb a helyzetük, rengeteget vitatkoznak a felhasználók­kal, legtöbbet a vendéglátó­­ipari dolgozókkal. A városban bent, a Tatai­ úton működő 271­1-es telepen az előbbivel szóról szóra meg­egyező tapasztala­tokról kap­tunk képet szóban és valóság­ban. Tisztelet a kivételnek persze, mert a pedáns házias­­­szonyok is akadnak bőven. Azon iparkodnak, hogy ki milyen palackot hozott, olyat is kapjon Sokszor nyolcat-ti­­zet arrébb tolnak azért, hogy a rendszeretőknek, a tisztán tarto­t palackiak helyébe ha­sonlót tudjanak adni, vagy azért, hogy a gyerekek otthon ki ne kapjanak a rút palack miatt. Az is igaz, hogy a budaörsi szállítóállomáson örülnek, ha a töltést győzik, nem várha­tó el tőlük, hogy a rendetlen fogyasztók után suvickolják a rengeteg palackot. A tatai piacnál lévő 2-es számú cseretelep. özv. Tóth Kálmánná gazdája, maga tisztogatja, ultrás vízzel, cse­­répdara­bokkal, homokkal dörzsöli le némelyikről a föl­gyülemlett piszkot. Mert szé­gyelli úgy továbbítani, ahogy sokan visszahozzák. A tatabányai Turul utcai cseretelep vezetője, Fenyvesi Józsefné­ már eddig is beve­zette a figyelmeztetést, amit Gora László olvasónk csal. Feltűnő helyen, jól taná­ol­vasható betűkkel ott a fel­irat: „Szennyezett, zsíros pa­lackot nem cserélünk!” — És a hatás? — Fog a figyelmeztetés. Többen visszafordulnak, fél­revonulnak és lesúrolják. Legközelebb aztán már otthon rendbe hozzák. Valóban a fo­gyasztónak is igaza van, ami­kor azt kívánja, hogy tisz­tát adjunk, de bizony a győri palackozó sem szállít nekünk tisztát. Ami azt illeti, a mi szállítóinknak is a vendéglá­tósokkal van a legtöbb vitá­juk. — Milyen ötletet adna nh­ gáz használóknak, hogy­ a a fölösleges munkától megkí­mélték magukat, hogy ebben a pala­ckkor forgásban, keve­sebb ok legyen a bosszanko­­dásra. T­erep fokozatosan rendszeretővé váljon minden fogyasztó. — Ahol a palack nincs na­iyon kő­";] a tűzhelyhez, vagy nem kell attól tartani, hogy a­k­i gyerek­re nézve veszélyes lehet, egyszerű és praktikus megoldá a egy fisszieráncúzott r­uhát húzni a palackra, úgy, hogy a nyomáscsökkentő a szelep szabadon maradjon.és Ennél is megbízhatóbb meg­oldás, ha — felszerelés előtt — egy préselt lemezből ké­szült dobozba állítják a pa­lackot. A lemezt le lehet fes­teni, vagy a konyha falával, berendezésével harmonizáló tapétával be lehet vonni. Egyszóval, akiben­­ ram rend­szeretet, az berendezési tárgy­ként bánik a palackkal, ta­lál megoldást arra, hogyan óvja meg azt a főzéskor ki­fröccsenő ételtől. — nevak — Megvédi a gázpalackot min­den szennyeződéstől ez pertlivel, vagy gumival össze­­a ráncozható ruha. 5 Társadalombiztosítási tanácsadó A nyugdíjasok foglalkoztatásáról 1983. január l-től megváltoztak a nyugdíjas dolgozók munkaválla­lási lehetőségei. A változás a fog­lalkoztatási feltételeket egyszerűsí­tette, és a nyugdíjasok részére kedvezőbbé tette. Január l-től a munkavi­szonyban, tagsági viszonyban vagy bedolgozóként munka-­, vállaló (öregségi, rokkantsá­gi) nyugdíjasok egy naptári éven belül 1260 órát dolgoz­hatnak, nyugdíjuk korlátozá­sa nélkül, és ezen belül leg­feljebb 60 ezer forintot ke­reshetnek. Az olyan munkakörökben, amelyekben a nyugdíjas mun­kaideje nem mérhető, az el­ért kereset minden 50 forint­ját egyórai foglalkoztatás­ként kell számításba venni. Sokszor előfordul, hogy a nyugdíjas egy naptári éven belül munkaviszonyban (tag­sági viszonyban) és bedolgo­zóiként is dolgozik és egyéb tevékenységéért is díjazást, tiszteletdíjat kap. Ezekben az esetekben az óraszámban nem megh­atár­ozható tevékeny­ség után kapott forintössze­geket osztjuk 50-nel és a ka­pott óraszámot adjuk a mun­kaviszonyban teljesített órák számához. Az óra­keretet és a forintösszeget együttesen kell értelmezni, ugyan­is akár az 1280 órát, akár a 60 ezer forintot éri el a nyugdíjas, nem lehet őt nyugdíjának szüne­teltetése nélkül tovább foglalkoz­tatni. A töredék naptári hónapo­kat a számításnál nem kell fi­gyelembe venni. Évközbeni nyugdíjazás ese­tén a keretösszeg annyiszor 105 órával, az évi 60 ezer fo­rin­t pedig annyiszor 5 ezer forinttal csökken, ahány tel­jes naptári hónap a nyugdíj megállapításáig eltelt. A 60 ezer forint keretös­­­szeg megállapításánál kere­setként kell figyelembe ven­ni a munkáért bármilyen cí­men kapott bérjellegű jutta­tást — mint a jutalmat, az év végi részesedést —, ha ezt a nyugdíj megállapítása utá­ni tevékenységét követően kapta a dolgozó. Be kell szá­mítani azt a juttatást, is, mely után nyugdíj­járulékot kell fizetni. Ha a nyugdíjas táp­pénzt, betegségi segélyt, bal­eseti táppénzt kapott, ennek összegét is számításba kell venni. Nem kell figyelembe venni a keretösszeg megállapításánál a nyugdíj megállapítása előtt vég­zett munka alapján járó, de a nyugdíjazást követően utólag ki­fizetett béreket, nyereségrészese­dési jutalmat, jubileumi jutalmat, jogszabály szerint külön elszá­molható, költségtérítés jellegű juttatást, egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb, legfeljebb két gyermek gondozásáért ka­pott díjazást, azt a keresetet, dí­jazást, tiszteletdíjat, amelyet nyugdíjas a gyermekgondozási se­­­gély folyósítása mellett kapott. Nem kell figyelembe venni az Országos Takarékpénztár, a ta­karékszövetkezetek és az Állami Biztosító által kifizetett betétszer­zési jutalmat, biztosítási jutalé­kot, valamint a szerencsejátékok értékesítéséből és feldolgozásából eredő jövedelmet, a népi ülnököt megillető díjazást, továbbá az önkéntes tűzoltók és rendőrök dí­­ját. az újítási, a feltalálói díjat. a újítás. a találmány kivitelezé­­s­'b.’p kísérletre, lletőleg meg­­valósításra vonatkozó szerződés V.ap'-'n közreműködés fejeken *1- t • d: M a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást, a gyártási tapasztalatért (know­how) járó díjazást, a tudomá­nyos, irodalmi vagy művészi al­kotással szerzett érdemek elisme­réseként az állam által adomá­nyozott díjat, a tudományos fo­kozat alapján járó iietményk­ 0­­­szítést, az­ aspiráns vezetőket megillető iíjazác+. a dis«^^rtár*;Av­a«; d’p^mamunkák bmá1a’t meg­illető. díja^ásk az. povAr­i vi+ünte­­téssel (oklevéllel) jaró jutalmat. Tov;?bhvp sem lehet arc­ban föl va<o­tani a nyűget’int k eres es­etén. Kereső-fog 1? 1 kozá «m­a­k -mit: i­ario?o«ítvány-magán­kereskedéi i­ szolvány alan­tén. mim kak­ ÖzÖc­valamint az ipari szak­­cso­por­ti ta­gkén­t fol­yta­t­ott tevékenység, ha * tevékeny­ségiből a megelőz­ő évben nyugdíjasként elért adóköte­les jövedelme a 60 ezer forin­tot meghaladta. ha.Szno-t hajtó hatósági nyilvántartásba vé­teli kötelezettség alá eső jo­gosítvány, mérnöki gyakorlat, munkaközösségi tagsági vi­szony), illetőleg polgárjogi társasági tagság. Korlátozás nélkül egész évben dolgozhat az a nyugdíjas, akinek havi nyugdíja is iá-ban a 72üö fo­­rirud­ nem haladja . Ugyancsak nem esik korlátozás alá az 1978. január 1 -ét megelő­­ző időponttól öregségi nyugtáj­ban részesülő termelőszövetkezeti tag tevékenysége, ha a szövetke­zetben fizikai munkakörben dol­gozik. ti. A nyugdíj folyósítását nem érin­ha a nyugdíjas a magángaz­­daság.van í­iczogazdasági szakcso­port, tagjaként vagy egyén; gaz­­dalkodókéént vagy segítő, csa­ aa­­tagként, közeli hozzátartozóként — házastárs, élettárs — dolgozik. Nem korlátozzák a vak nyugdíjas tevékenységet, munkavégzésre sem. Szintén korlátozás nélkül le­het munkát végezni olyan munka­körökben, a irigyekben a munka­erő biztosítása nehézséget okoz. Ezek a munkakörök a követ­ke­­zők — az alsofoku nevelesi-okta­­k­usi intézmény tkjáéi ovohol a pe­dagógusi, valam­irnt a gyermeken­­ttízn­cn­y trkn­el a dajkái.. — a fo­­lyamatosan üzemelő egészségügyi es szociális intézmények­nel Szakadigozói, — a portási, az e.i­ a jen­ori, a terepen, az oltozoori, a parkori, a csatornaori, a mezőőri, a hegy­őri, a vadori, a halón, a rendészi (fizikai), a futói, vala­mint a takarítói, a házfelügyelői és a központi gondnokságokon a gondnoki. — az Országos Any­ag­os Árhivatal felügyelete alá tar­tozó vállalatoknál a jutaléitos hul­ladékgyűjtői, — a kézi munka­­igényes növények (zöldség, burgo­nya, szőlő stb.) betakarításai szol­gáló fizikai munkakörök, a mező­gazdasági nagyüzemeknek Ezek: az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát, a HUNGAHOVTN Bor­­gazdasági Export Vállalat, a Dél­alföldi és a Pest megyei Pincegaz­daság, a Villányi Mecseka­jai Pin­cegazdaság, a Badacsony v­es3­i Pincegazdaság és a Közép-ma­gyarországi Pincegazdaság, ahol minden évben július 15-e és no­vember 15-e között lehet korláto­zás nélkül fizikai munkát vé­gezni. Lényegesen­­ megváltozott a nyugdíjasok tevékenysé­gének nyilvántartása, bejelen­tése is. Megszűntek a mun­káltatói tartó­lapok, nyugdíjas nyilván­ Továbbra fennáll azonban mind a mun­k­­káltatók, mind a nyugdíja­sok bejelentési kötelezettsé­ge. A munkáltatók kötelesek figyelemmel kísérni, hogy a nyugdíjas a naptári éven­ belül milyen összegű kerese­tet ért el, illetve hány órát dolgozott. Amikor a vállalat alkalmazza a nyugdíjast, kö­teles írásban nyilatkoztatni dolgozóját, hogy a tárgyévben hol dolgozott, mennyi órát használt fel, milyen összegben. Ha a dolgozó forint­­nem tud pontosan nyilatkozni, ak­kor a munkáltatónak hivatal­ból kötelessége az előző fog­lalkoztatótól a keretösszeg megállapításához szükséges adatokat beszerezni. A mun­káltató 5 évig köteles őrizni a nyilatkozatokat. A keretösszeg, vagy forintös­­sz­ef* túllénése­­ eset­én a NyüeöV- folyósító Igazgatóságot 8 napon belül értesíteni kell. A nyugdíjas dolgozó tarto­zik bejelenteni a Nyugdíjfo­lyósító Igazgatóságnak, ha: hatósági nyilvántartásba véte­li kötelezettség alá eső, hasz­not hajtó jogosít­varóval ren­delkezik, mérnöki magángya­korlatot folytat, munkaközös­ség, illetőleg polgári jogi tár­saság tagja. Ugyancsak bejelentési köte­lezettsége van a nyugdíjas kisiparosnak, magánkeres­kedőnek, a gazdasági munka-, közösség és ipari szakcsoport tagjának, ha keresőfoglalko­zásából származó nyugdíjas­ként elért megelőző évi adó­köteles jövedelme, a munka­­viszonyban, vagy egyéb meg­bízási jogviszonyban elért keresettel együtt a 60 ezer forintot meghaladta. A beje­lentést évente május végéig kell teljesíteni. Varga Ferenc osztályvezető, Társadalom­bi­z­tosí­tási Igazgatóság, Tatabánya

Next