Dolgozók Lapja, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-25 / 122. szám

4 ~ Hogy sikerült? Pillanatkép a közös írásbeli érettségi-felvételi vizsgáról Hétfőn országszerte megkez­dődtek a közös írásbeli érettségi-felvételi vizsgák. Az egyetemekre, főiskolákra pá­lyázók közül mintegy 17 ez­ren írnak dolgozatot fizikából, biológiából, matematikából, kémiából. Megyénkben a ta­tabányai Gépészeti és Közle­kedésgépészeti Szakközépis­kola, illetve a szomszédos ál­talános iskola fogadta az írás­beli . Az első nap dél­előtt­­ 285-en birkóztak a fizikai feladatokkal. Még van néhány perc a kicsengetésig, addig Manczim­ger József egyetemi docenssel, a Művelődési Minisztérium Komárom megyei megbízott­ja­al beszélgetünk. — összeszámoltuk hánydm­ ..írnak’’ a két nap alatt, úgy tűnik sokan jelentkeznek mű­szaki pályára. — Ez csak a látszat, hi­szen a korábbi évekhez ké­pest, úgy látom, kevesebb a jelentkező, ez is bizonyítja, hogy a műszaki pályák iránt csökkent az érdeklődés. — Milyennek találja a fizikai feladatokat? — Hat példát kell a diá­koknak megoldani, az első négy nem jelenthet gondot, a t­öbbii pedig, aki lelkiismere­ti­en készült, meg tudja csi­nálni. — Önnek mi a véleménye a közös írásbeliről? — Érzésem szerint nagyon sok előnye van­, én mégis egy dolgot emelnék ki. Tulajdon­képpen megkönnyítettük a szakközépiskolások helyzetét azzal, hogy fizika helyett va­lamilyen más szakmai tárgy­ból írhatnak. Igaz, ez kön­­­nyítés, mégis, ha az ilyen gyerek bekerül az egyetemre, az első évben kibukik, mert hiányoznak alapvető fizikai ismeretei. Közben megszólal az írás­beli végét jelző csengőszó, diákok láthatóan fáradtan bo­a­­rítékolják dolgozataikat. Csak néhány percre „rabolom el” Tóth Andreát és Kripkó Ta­mást. Andrea, a tatabányai Árpád Gimnázium. Tamás az esztergomi Bottyán Szakközépiskola tanulója.János — Hogy sikerült a felada­tok megoldása? Andrea: Az utolsó három példa nehéz volt, az ötödiket nem tudtam megcsinálni. Tamás: Én megoldottam mindet, de hogy jó-e? ... — Elég volt-e a négy alatt megszerzett tudásotok?év Andrea: Tulajdonképpen igen, de azért külön is kellett készülni. Tamás: Szerintem nem, még jó, hogy jártam előkészítőre. — Mindketten a Műszaki Egyetemre jelentkeztetek, mi­lyen pályára készültök? Andrea: Én vegyészmérnök szeretnék lenni. Tamás: Én a géptervező szatc. műszertechnikai ágaza­tára jelentkeztem, tanárnak készülök. — Hogyan jutottatok erre az elhatározásra? Andrea: Általános iskolá­ban, hetedik osztályban ked­veltem meg a kémiát, azóta kitartottam mellette. Tamás: Én a szakközépis­kolában rész szakon mechanikai műsze­tanultam, ez insprirált, hogy a Műszaki Egyetemre menjek. Tamáshoz és Andreához hasonlóan még sok ezren teszik fel a kérdést az elkö­vetkező napokban: Vajon, hogy sikerült? Tóth Ilona Érettségivízió — Lehet egy kérdéssel több? (Labancz Tibor rajza) Tallózás a Szovjet Irodalomban­ ­ A „Büntetőosztagosok” fő célja, hogy leleplezze Hitler és fasiszta cinkosai gazságát, akik a totális terror révén rettegésben és rabszolgaságban akarták tartani a­­ megszállt területek lakosságát és kegyetlenül megtorolták a legkisebb ellenszegülést is. Többek között így ír Gromov Adamovics: Büntetőosztagosok című dokumentumregényéről, melyet a Próza rovatban olvashatunk. Apáti Miklós így ír Nyikolaj Trjapkin költőről: „Nemcsak egyszerű és természeti költé­szet ez tehát, de gondolati is. Olyan ember költői gondola­taival találkoznak e versek olvasói, akik az örök apák nem­zedékéhez tartozik, akitől mindig várható egy jó szó, egy csöndes biztatás és egy későbbi kézfogás reménysége. És ezt a kezet, tudhatjuk, előre érdemes lesz majd megszo­rítani.” A költő tíz versét is közli a folyóirat. Zabolockij orosz költőre, műfordítóra emlékezik a má­jusi szám, többek között Arany János: Toldijának első énekéből olvashatjuk a magyar szöveg mellett az orosz for­dítást. A Fórum rovatban Napjaink szocialista realizmusa címmel .Viktor Dimitrijev, Viktor Horev és Dmitrij Mar­kov válaszol a moszkvai szerkesztőség körkérdésére. DOLGOZÓK LAPJA Huncut bankó és a többiek Gyermeknapra készülve Nagyszabású programmal és megannyi leleménnyel vár­ja a tatabányai Úttörő- és If­júsági Ház május 29-én, gyermeknapon a kis és nagy a gyerekeket. Hogy mi mindennel készül­nek a majálisra? Nehéz len­ne felsorolni valamennyit. A „kóstoló­” bizonyára kedvet csinál az ünnepelteknek. Vasárnap, reggel 9 órakor lovas harsonások nyitják meg az egész napos vigasságot. Lesz itt jelmezes fellép az úttörőház felvonulás, népi tánc­­csoportja. S az idén is meg­nyílik a Csináld magad utca. Sárkányt, bábot, autó- és re­­pülőmodeUeket, agyagedé­nyeket lehet itt fabrikálni. A a majális elmaradhatatlan része gyermeknapi vásár. Lesz cserebere, bélyegezés, zsákba­macska többek között. A haditechnikai park is sok újdonságot ígér. Csupán hármat árulunk el. Oltóhab, lovasbemutató, lovaglás. A színpadon reggeltől délután fél 6-ig, egymást váltják az események. Fellép a Kormo­­rán együttes, lesz sportbemu­tató, s láthatjuk majd Pufi Palkó kalandjait. Május 29-én a hivatalos pénznem a huncut bankó lesz, ezzel lehet vásárolni a külön­böző sátrakban, és minden címlet részt vesz a sorsjegy­húzáson. Az Ifjúsági Lapkia­dó is rendez sorsolást, a hely­színen nem jelentkező nyerte­sek újságjainak számát la­­punk május 31 -i számában tesszük közzé, s ekkor érte­sülhetnek a nyeremény átvé­telének a helyéről is. Az úttörőházban is lesz né­hány program, kiállítások nyílnak e napon, a Komárom megyei KÖJÁL, pedig egész­ségnevelési filmeket vetít. A Generál Vállalat, a Centrum Áruház, a Bolyai Könyves­bolt kitelepül ezen a napon a szabadba. A Parképítő Vál­lalat virágtombolával, a teji­par és a sütőipar finomságok­­kal várja a gyerekeket. „Játékországban” a MÜTEX Szövetkezet, a SAJÓKER és a Mikrolin mutatja be játékait, népművészek, iparművészek alkotásait. Az Ifjúsági Lapkiadó Válla­lat a sajtósátorba hívogatja a gyerekeket. Az Úttörővezető, az Iránytű, a Dörmögő Dömö­tör, a Pajtás és az Ifjúsági Magazin szervez érdekes ve­télkedőket, találkozót nép­szerű emberekkel. A nagyszabású rendez­vényre tekintettel kérik az autótulajdonosokat, hogy má­jus 28-án szombaton, reggel 6-tól vasárnap este 8 óráig az úttörőház előtti autóparkolót ne vegyék igénybe. A Komáromi út — Mártírok útja és a Népköztársaság útja által határolt útszakaszt, ugyanebben az időben a köz­úti forgalom elöl lezárják. Szíves megértést kérnek te­hát a rendezvény sikere érde­kében a lakosságtól. 1983. május 25.,­ szerdai Megtalálták az „igazit"? Folytatódik az esztergomi királyi palota z esztergomi várpalotában folytatódnak a régé­szeti kutatások: tavaly megtalálták a valódi királyi palotát. Az ásatások akkori eredmé­nyei azt igazolták­, érdemes folytatni a föld vallatá­sát. Az esztergomi várpalota rekonstrukciós terve alapján ugyanis olyan területekre is emeltek volna új épületeket, amelyeket régészetileg még nem tártak fel. Az elmúlt ásatási évadban nem túl látványos, ám tudományos szenzációként értékelhető leletre bukkan­tak a régészek. A tervezett új építkezés helyén XI—XII. századi királyi palota belső körfalának je­­­lentős része, valamint egy Árpád-kori védőtorony ke­rült napvilágra. A lelet egyik újdonsága cáfolni látszik az eddigi tudományos ismereteket. Arról a királyi palotáról, amelyet az 1930-as években tártak fel, és amelyet eddig az igazi királyi palotának hittek, most bebizo­nyosodott: csupán a nagy palota déli szárnya. Ez tatárjárás előtt a királyi családok, a tatárjárás után a pedig az érsekek lakosztálya volt. A valódi királyi pa­lota maradványait most találták meg, az előző épü­lettől északra, a dunai oldalon. A szakértők megállapítása szerint, az egész pa­lota 45x11 méter alapterületű volt. Földszinti, tízab­lakos terme —, amelyet feltételezhetően élelmiszer­­raktárnak használtak —, csaknem teljes épségében fennmaradt. Az első emeletből — a dunai oldalon — méteres magasságú, Árpád-kori falak állnak, s egy saroknyi fennmaradt a második emeletből is. Az első emeleti terem 5 román kori ablakfülkéjét és két ajtó­nyílását is feltárták. A királyi palota most napvilágra hozott szárnyát a tűzvész után a XIV. században gótikus stílusban átépítették, majd a XV. században kétszeresére bő­vítették. Az első emeleti térségben alakították ki azt a lovagtermet, amelyről a korabeli krónikások — közöttük Bonfini is —, csak a csodálat hangján szól­tak. Később ez is elpusztult, de udvari falai majd­nem teljes magasságukban bontakoztak ki a kutatók előtt. Megtaláltak egy olyan gótikus ablakfülkét is, amelyet a török időkben, illetve a barokk korszakban elfalaztak. A nagytermet kívülről árkádíves erkély övezte. Az erkélyt a török­ harcokban szétlőtték, ma­radványai a hegyoldalba zuhantak. A kutatások során ennek is megtalálták néhány darabját. feltárásaA IN MEMÓRIÁM KODÁLY Rajzkiállítás az MMK-ban Megyei rajzkiállítást lát­—...■ !— hatnak az érdek­lődők Tatán, a Komárom me­gyei Művelődési Központban. A bizonyos szempontból szo­katlan tárlaton általános és középiskolás tanulók munkái szerepelnek. Két okból rendhagyó ez kiállítás. Egyfelől azért, mert a általános és középiskolások ilyen vagy más jellegű mun­káit nem szokás egymás mel­lé rakni a paravánokon, más­felől, mert példát ad: íme, a tehetség megmutatása a mű­vészetben (és a tudományban hasonlóképpen) korosztályhoz talán igen, de az évek szá­mához nem köthető. Mehet­nénk tovább is: amikor kor­társai talán labdáztak, a lá­nyok babával játszottak, a ti­zenéves (ma: tinédzser) Wolf­gang Amadeus Mozart már komponált és — atyja jóvol­tából koncertezni — Európát járta. Ez a mai 14. életévhez kötött korhatár éppen az ilyen téren tehetséges gyermekek­nek nehezíti meg, hogy velük szellemileg egyenértékű a partnerhez —­ legyen az kö­zépiskolás akár —, mérjék erejüket, képességüket. Ehhez az erőfelméréshez pedig bi­zony, nem elsősorban a rajz­­óra, esetleg egy jó szakkör, de még inkább ez a fajta —­ időben is egybeeső — „mér­kőzés” adja az igazi alapyt és az ösztönzést. Akiben viszont nem lappang különleges te­hetség, annak meg egyáltalán nem szabad viasszal kötött Tkn rós­­szárnyakat adni! 'Mai gyakorlatunk' ebben tekintetben- egészében vitat­­­hatatlanul jó. Hadd hangsúlyozzam: fenti gondolatmenet ad alapot a a problémakör egészének nyo­matékos emlegetéséhez. Tu­dom, vannak bizonyos korlá­tok. Ugyanakkor nehezen hi­szem el, hogy az általános is­kola pad­jáiból „kikopott ’ di­ákok, fiatalok, a jó szakkör­ben ahol addig tört­+a«nak helyett ott még e °’:­ig, kitiltanák őket. Ismétlem: ne­m arra gondolok, hiszen az lehetetlen volna, hogy elmos­suk a határt az általános iskolai rajztanítás és a kö­zépiskolások olykor már szinte között. De önálló teljesítménye végül is elsősor­ban a „műalkotás”-nak kell önmagáért szólnia a szerző — vagy a szakkörvezető — he­lyett. Mint ahogyan ezt megyei kiállításon is sikerült a bizonyítani. Különös a bemutató abból a szempontból is, hogy megle­hetősen kötött témához kel­lett igazodniuk a gyerekek­nek.­ Tavaly volt a Kodály­­centenárium. Ezen a kiállítá­son a meghirdetett tematika alapján az évfordulós ren­dezvénysorozat „kései hajtá­saival” találkozhatunk. A tárlat megnyitásakor a megyei tanács művelődésügyi osz­tályának képviselője, Fe­­renczyné Kardos Ildikó jog­gal hívta fel arra a figyelmet: itt „a rajzműv­észet eszközei­vel van­ az általános és kö­zépiskolás diák arról, mit jelent számára Kodály — zeneszerző, tudós, nevelő —, s a mit az ő művészete. Képek sokasága — melyeknek ihle­­tője a Kodályért gyűjtötte népdalkincs volt — tanúsít­hatja, mennyire sajátjának érzi ifjúságunk e zenei alap­anyagot, igazodva Kodály te­óriáját. A zenéhez megéreztetés, szoktatás ösztönös visz közelebb, nem okoskodó ma­gyarázat .. . Szinte az alko­tás örömével ajándékozzák meg ezek a művek a kis elő­adókat, mert az életet játszó, a játékot élő gyermekkor szelleme árad belőlük.” A mesék világa, a balladisz­­tikus hangvétel, a tiszta nép­dalkincs nemesen egyszerű szerkezete, a Kodály-remekek sora (Fölszállott a páva, Pá­va-variációk, Adagio, Psal­mus Hungaricus, Budavári Te Deum, Háry János) egyként rezonanciát keltett a kiállítá­son szereplő alkotások is­ű készítőiben. A páva-motívum különösen megmozgatta a fantáziájukat. A gyermeki képzeletvilág pedig olyan, mint egy mély kút: akár­mennyi vizet merünk is ki belőle, akármilyen aszályos időszak járja, sosem fogy ki belőle az éltető elem. A megyei rajzkiállítás, ====­== amit Kodály emlékére rendeztek Tatán, a hónap végéig tekinthető meg Jenkei János Részlet a kiállításról (Fotó: Krajcsi)

Next