Dolgozók Lapja, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-05 / 132. szám

§ DOLGOZÓK LAPJA A HÉTEN TÖRTÉNT Hétfő: Williamsburgban befejeződött a hét fejlett tőkés ország vezetőinek csúcsértekezlete — Budapes­ten megkezdte munkáját az Interparlamentáris Unió konferenciája — Elhunyt Arvid Pelse — Weinberger Bonnban tárgyal Kedd: Beterjesztik az új, koalíciós osztrák kormány programját — Moran spanyol Moszkvában, González kormányfő külügyminiszter latin-ameri­kai körúton — Rendkívüli állapotot hirdetnek ki Peruban Szerda: A NATO kétnapos hadügyminiszteri tanácsülé­se Brüsszelben az eurorakéta-kérdésről — Befe­jeződik a részleges vietnami csapatkivonás Kambodzsából — Ifo-konf­erencia kezdete Genf­ben — Szíriai—líbiai csúcstalálkozó csütörtök: Jurij Andropov és Averell Harriman találkozója — Nyilvánosságra hozzák a LEMP KB heti ülé­sének határozatait — Palme svéd kormányfő az észak-európai atomfegyvermentes övezetről nyilatkozik Péntek: Személycserék az USA latin-amerikai ügyekkel foglalkozó diplomáciai gárdájában — Szárnyas­rakéták elleni tüntetéshullám Angliában Szombat: Közvetítési kísérletek a PFSZ-en belüli ellenté­tek áthidalására — Befejeződik a választási kampány Kasmírban A hét 3 kérdése 1. MIT TÜKRÖZNEK A HÉT KATONAPOLITIKAI FEJLEMÉNYEI? A héten a­­ Nyugat két­­forf­­tos tárgyalási fórumán be­hatóan foglalkoztak katona­politikai kérdésekkel, minde­nekelőtt az­ eurórakéták problémájával. Ez a téma töltötte ki a hétfőn Willi­amsburgban befejeződött ha­gyományos tőkés csúcstalál­kozó megbeszéléseinek tekin­télyes részét és ez állt a NATO hadügyminiszterei két­napos brüsszeli ülésének kö­zéppontjában. Sajnos, a je­lek szerint egyik fórumon sem hoztak olyan határoza­tot, amely biztatást jelent­hetne a leszerelési, fegyver­­zetkorlátozási tárgyalás je­lenlegi, megmerevedett sza­kaszában. Williamsburgban, az ere­detileg gazdasági csúcsérte­kezletnek szánt találkozón az Egyesült Államoknak — be­folyását érvényesítve — került előtérbe helyeznie si­katonapolitikai kérdéskört. A a résztvevők — rutinszerűen megismételve ugyan óhaju­kat a „komoly” fegyverzet­­korlátozási tárgyalás folytatá­sára — kiálltak a Washing­ton által eddig előterjesztett indítványok mellett. Tudjuk, az úgynevezett, „nulla­ meg­adást” éppúgy,­ mint Reagan •Istök újabb ..közbülső” Ja­vaslatát­,’ a Szovjetunió már elutasította. Ug­yanez a hangvétel jelle­mezte az atlanti nzövetség­nácskozását. Szó esett a ka­tonai kiadások növeléséről, a fegyverzetek korszerűsítésé­ről és a katonai ködlésről a NATO együttmű­ségi területén kívüli illetékes­válság esetén. De a lényeg itt is az eurórakéták ügye volt. Az atlanti tömb hadügyminiszte­rei ismét leszögezték: az ere­detileg tervezett menetrend szerint az­ év végén megkez­dik a Pershingek és a­ szár­nyasrakéták telepítését, ha addig nem születik Genfben megegyezés a két nagyhata­lom közötti „Ahhoz, hogy az euróhadászati tárgyalás sikerre vezessen, ki kell tar­tani a telepítés mellett” — ismétli meg a brüsszeli záró­közlemény a groteszk wa­shingtoni álláspontot. Mind több forrásból hall­ható az a vélemény, hogy a genfi megbeszélést akár a te­lepítés megkezdése után folytatni lehet, hiszen a tele­i­­pítés több évig elhúzódó fo­lyamatnak ígérkezik. Ám sok­kal inkább az lenne a cél, hogy a más hátralévő fél esz­tendőben jöjjön létre megál­lapodás. Ezt szolgálják a brit és a francia atomerő beszá­mítására, valamint a robba­­nótöltetek alapulvételére vo­natkozó, kompromisszum* szándékú moszkvai indítvá­nyok. S­ TÓK A MIVEL MAGYAR « /HA­PFSZ BELSŐ EL­LENTÉTTEI? A Közel-Keletről érkez­ő hírek a héten egy új fe­szültségforrás kialakulásáról számoltak be: tovább széle­sedtek, s már incidensekhez vezettek a Palesztinai Fel­­szabadítási Szervezeten belüli ellentétek. A véleményeltérés azzal kezdődött, hogy az El- Fatah néhány Libanonban ál­lomásozó főtisztje megtagad­ta az engedelmességet Jasz­­szer Arafatnak, illetve a szervezet végrehajtó bizott­ságának. A zendüléshez az­óta mások is csatlakoztak, s az — a megfigyelő szerint — mostanra viszállyá terebélye­­­sedett. A kétségkívül súlyos válság magyarázatát a palesztin mozgalom nehéz helyzetében kell keresnünk. Izrael tava­lyi libanoni háborúja után válaszút elé kerültek: a fegyveres ellenállást, vagy a diplomáciai harcot előtérbe helyezve igyekezzenek a ki­ tűzött céljaik: a megszállt területek visszaszerzése, s az önálló államalapítás lépésére? A PFSZ belső áramlatait épp Arafat volt képes úgy össze­fogni, hogy a kompromisszu­mok érvényre juttatásával megőrizze a mozgalom egysé­gét és összetartását. A mostani zendülés annak jele, hogy a Libanonban élő palesztinok egy része helyte­leníti Arafat politikai és ka­tonai elképzeléseit. Indítékuk, hogy közvetlenül fenyegetve érzik magukat a kemény iz­raeli katonai fellépéstől, köz­vetve az egész izraeli—liba­noni megállapodástól. Ezért utasítják el Arafat sokszor egyensúlyozó, az arabközi po­litika képlékeny feltételeit kényszerűen számba vevő irányvonalát. Más kérdés, hogy a zendülők tudnának-e reális alternatívát javasolni. 3. MIÉRT HIRDETTEK RENDKÍVÜLI ÁLLAPOTOT PERUBAN? A fiú napos­ rendkívüli ál­lapot, a statárium kihirdeté­sével szabotázsakciók nyos sorozatára válaszolt látva­a limai kormányzat. Tucatnyi pokolgép robbant a perui fő­városban, az elnöki hivatal, az amerikai nagykövetség, repülőtér közelében, s órák­a­ta szünetelt az áramszolgál­tatás. A rendőrség ismét „Sendero Luminoso" , azaz a a hangzatos „Fényes ösvény” elnevezésű gerillaszervezetet vádolja a merényletek elkö­vetésével. A szélsőséges csoport 1980 óta hallat magáról, akciókkal. Vezetői a hasonló Perui KP-ból váltak ki valamikor, a hatvanas évek elején meg­alkuvónak ítélték annak irányvonalát. A ,,Fényes ös­vény” az elhúzódó népi há­ború elvét követi, s nem­egyszer erőszakos eszközökkel próbálja maga mögé állítani a vidéki lakosságot. kár A gerillaszervezet épp ak­kezdett aktivizálódni, amikor a hatalomváltás tör­tént Peruban, s az évtized elején kísérletbe a társadalomátalakító belebukott refor­mista katonák visszavonultak­ a kaszárnyába. Az elnöki székbe az USA támogatását élvező Belaunde Terry ke­rült. Azóta a párt már nem­egyszer figyelmeztetett: párt nevével visszaélő szélső- a baloldali gerillaszervezet ak­ciói sehová nem vezetnek, csak a rendkívüli állapot ki­­provokálását eredményezték. A Lengyelország előtt álló gazdasági és társadalmi felada­tokat elemezték a LEMP KB hét közepén tartott ülésén. Képünkön: Wojciech Jaruzelski szólal fel a tanácskozáson Rendkívül magas árhullám veszélyeztette az NSZK több körzetét. Képünkön: a kivételes vízállást „kihasználó" hor­gászok csónakáznak egy Trier melletti falu, Schengen utcáin Változatlanul éles a feszültség Libanonban. Képünkön: „Békét most” nevű izraeli békemozgalom hívei tüntető me­n­­etet kezdtek a libanoni határtól. Tel Avivig, követelve az izraeli csapatok azonnali kivonását Az Egyesült Államok túlsúlya jellemezte a Williamsburgban rendezett túlié* csúcstalálkozó kimenetelét. Képünkön: Reagan amerikai elnök és Thatcher brit kormányfő a ta­nácskozások egyik szünetében 1983. június 5.i vasárnap Befejeződött az IPU-konferencia Az európai biztonság meg­szilárdítását, az enyhülés foly­tatását, a madridi találkozó sikeres befejezését határozat elfogadásával sürgető ért véget szombaton Budapesten az Interparlamentáris Unió V... az európai­ biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó konferenciája. Az egyhetes tanácskozáson­­ 28 ország törvényhozói vettek részt, a helsinki záróokmány európai aláíróinak túlnyomó többsége mellett az Egyesült Államok és Kanada mentjének küldöttei is.parla­g záróüléseit, amelyen Barcs Sándor, az IPU magyar nemzeti bizottságának veze­tője elnökölt, benyújtották a határozati javaslatot. A záró­­dokumentum egyes fejezetei­nek előterjesztői kiemelték, hogy az együttműködés szán­dékának és szellemének kö­szönhetően — csakúgy, mint valamennyi korábbi IPU-ta­­nácskozáson — a szerkesztő csoportnak sikerült minden pontban teljes konszenzust elérnie.egyetértést. A plenáris ülés résztvevői közfelkiáltással fogadták el a záródokumentum fejezeteit, azzal a kiegészítéssel, hogy felkérték a jelenlévő szovjet és amerikai küldöttségét, köz­vetlenül tájékoztassa országá­nak vezetőjét az IPU-tanács­­kozás véleményéről: mielőbb szükség lenne csúcstalálko­zójukra. Barcs Sándor zárszavában méltatta, hogy a konferencia egyetértéssel hozta meg hatá­rozatát, a képviselők türel­met tanúsítottak egymás — néha ellentétes — nézetei iránt is. Hangsúlyozta: ez a türelem az első lépés a biza­lom felé, amely nélkülözhe­tetlen a megértéshez. Az IPU vezetősége nevében Jimile Cuvelier ideiglenes elnök mondott köszönetet a konfe­renciát rendező magyar cso­portnak, valamint a részt vevő képviselőknek. Szólt arról, hogy az itt tapasztalt, együtt­működési készség és az an­nak eredményeként létrejött dokumentum példa lehet a madridi találkozó számára. —­­ — A határozat megállapítja, hogy bevezetője aggoda­lomra ad okot a nagyhatal­mak közötti bizalom hiánya, a feszültség újjáéledése Eu­rópában, a fegyverkezés foly­tatódása, a helsinki irány egyes elveinek záróok­meg­sértése és az, hogy nincs ha­ladás a gazdasági, humanitá­rius és egyéb együttműködés­ben. A résztvevők kifejezték eltökéltségüket, hogy támo­gatnak minden új erőfeszí­tést, amelynek célja az eny­hülést hatékonnyá, állandóvá és világméretűvé tenni, mert csak így lehet megőrizni békét Európában, véget vetni a a fegyverkezésnek, növelni a bizalmat és a biztonságot, megkezdeni a leszerelést. A határ­ozat nagy hang­súllyal szól a madridi európai együttműködési és biztonsági találkozó fontosságáról. Az európai országok kapcsolatai­nak fejlődését segítené, ha Madridban a lényeges kérdé­seket felölelő, zátt határozatot kiegyensúlyt­fogadnának el, megerősítve az európai együttműködés és biztonság ügyét. Ezzel kapcsolatban a dokumentum üdvözli a sem­leges országok és el nem kötelezett határozattervezetét, amelyet márciusban terjesz­tettek elő Madridban. Abban a reményben, hogy az enyhü­lés katonai térre is ki fog terjedni, a képviselők fel­szólítják a résztvevő­­ek törvényhozásait és orszá­gor­mányait, hogy Helsinki szel­lemében hatékonyan tevékeny­kedjenek az enyhülés tovább­vitelén. Az európai biztonsággal, az együttműködéssel a leszerelés kérdéseivel foglalkozva a kon­ferencia határozata ünnepélye­sen megerősíti a helsinki zá­róokmány tíz alapelvét, ame­lyeket az aláíró országok „magatartási kódexének”, kapcsolataik demokratizá­lása alapjának minősít. Sür­geti, hogy a záróokmány szel­lemében az országok növel­jék a katonai konfrontáció csökkentésére, a leszerelésre irányuló erőfeszítéseiket, felhívja a parlamenteket ar­­­ra, hogy bizalomerősítő és biztonságnövelé­sekkel támogassák intézkedő­az euró­pai leszereléssel foglalkozó konferencia összehívását. E konferencia Stockholmban első szakaszát kell megren­dezni, a lehető leghamarabb. A dokumentum felszólítja a parlamenteket és a kormá­nyokat, hogy tegyenek haté­kony lépéseket a fegyverke­zési verseny megállítására, a katonai szembenállás csök­kentésére Európában, a nem­zetközi ellenőrzés mellett megvalósított leszerelésre. A két nagy nukleáris hatalmat arra hívja fel, hogy konstruk­tív módon tegyenek erőfeszí­téseket a nukleáris fegyverek­ről történő tárgyalásaikon,­­és találjanak pozitív megoldást a vitás kérdésekre. Sürgeti a határozat a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezető­­­it, hogy rövid időn belül tartsanak találkozót a leg­égetőbb biztonsági problé­mák megoldására. A gazdasági, tudományos , műszaki­ és környezetvédelmi­­ együttműködés — állapítja meg a dokumentum — jelen­tős mértékben járul hozzá Európa­­ és az egész világ békéjének, biztonságának megszilárdításához. Utal az elmúlt években szerzett pozi­tív tapasztalatokra és fel­hívja a parlamenteket, a kormányokat arra, hogy ér­vényesítsék e téren is a hel­sinki záróokmányban lart elveket, támogassák sog­széles körű és akadálytalan a gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködést. Fej­lesszék kapcsolataikat az iparban, a mezőgazdaságban, a szállításban, a kereskede­lemben, a környezetvédelem­ben. A dokumentum szorgal­mazza a kereskedelmet és az együttműködést gátló politi­kai és gazdasági akadályok felszámolását. Csak június 15-ig falburkoló csempék NAGY VÁLASZTÉKBAN 30—50 százalékos árengedménnyel kaphatók PEST, KOMÁROM és FEJÉR MEGYE TÜZÉP-TELEPEIN VÁRJUK VÁSÁRLÓINKAT. Budapest Környéki Tüzép Vállalat Telefon: 340-580 5054

Next