Dolgozók Lapja, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-20 / 197. szám

4 DOLGOZÓK LAPJA Elismerések, kitüntetések az alkotmány napján A­ugusztus 20-a alkalmából kitüntették a nép­frontaktivistákat, a társadalmi munkásokat, a népművelőket. Alkotmányunk születésének 34. évfordulóján az országos ünnepségek mellett vala­mennyi megyében „Népfront Munkáért” kitüntetése­ket adtak át. A Komárom megyei ünnepséget a me­gyei tanács épületében tartották, ezen részt vett Vá­mos Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Ko­márom megyei Bizottságának titkára, Mokri Pál, a Komárom megyei Tanács elnöke. A vendégeket, az ünnepség résztvevőit, Harsányi L­ászlóné a megyei ta­nács művelődésügyi osztályának vezetője köszöntötte. Ezt követően dr. Riez Elek osztályvezető-helyettes mondott ünnepi beszédet. — Ez a nap ma a dolgozó magyar nép ünnepe — mond­ta a megyei kitüntetés-átadó ünnepségen Riez Elek. — Eltűntek a díszmagyarba öl­tözött urak, de a rongyos ru­hájú szegények is. Megőriz­tük és beépítettük szocialis­ta életünkbe azokat a hagyo­mányokat, amelyek éltető for­rásai jelenünknek és a jö­­vőnknek is. I. István kirá­lyunktól megtanultuk, hogy csak az a nemzet maradhat fenn, amelyik képes túllép­ni a történelmileg időszerűt­lenné vált életformáin, ame­lyik képes békében élni szom­szédaival, s amelyik szorgos, közös munkával olyan erős országot épít önmagának, amely egyaránt helyt tud áll­ni a haladás belső és külső ellenzőinek. A Magyar Nép­­köztársaság joggal lehet büsz­ke arra, hogy első­­ ízben adott írott alkotmányt e haza népének. Alaptörvényünk fél­reérthetetlenül kimondta: népköztársaságunkban min­den hatalom a dolgozó né­pé és minden érték forrása a munka. Az ünnepi megem­lékezéskor sem szabad meg­feledkeznünk arról, hogy jo­gaink értelmüket vesztik ak­kor, ha kötelességeinket nem teljesítjük. Az új kenyeret ab­ban a biztos tudatban szeg­jük meg, hogy azok az erő­feszítések, jólétéért, a amelyeket népünk társadalmi ha­ladásért, a békéért hozunk, bőségesen megtérülnek. A­ „NÉPFRONT MUNKÁÉRT” knü’ite‘*st vette át Keller György­­né általános iskolai igazgató, a HNF Tata városi bizottságának alelnöke, a pedagógiai bizottság tagja. Licckó Rezső, a megyei ta­nács munkatársa, a HNF Tatabá­nya városi bizottságának tagja, a nemzetiségi körzeti népfrontbi­zottság elnöke, Losonc­zi Veroni­ka tervező, a HNF Oroszlány Borbálatelep körzeti bizottságá­nak titkára Pataki Tamás álta­lános iskolai igazgatóhelyettes, a HNF Ácsteszér községi bizottsá­gának titkára, Szűcs László nyu­galmazott csoportvezető, a HNF Naszály községi bizottságának, elnöke. A munka Érdemrend EZÜST FOKOZATÁT KAPTA: Láng István, a Komárom megyei Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Szolgáltató Vállalat műszaki ve­zetője. Bíró Károly, a Komárom megyei Tanács V. B. gazdasági műszaki ellátó szervezet főelőadó­­ja. ..KIVÁLÓ társadalmi MUN­KÁÉRT” elismerésben részesítet­ték: Horváth Imrénét, megyei tanácstagot, a tarjári általános iskola igazgatóhelyettesét, Süveg István, a szőnyi Mg.Tsz. szál­lításvezetőjét, a Komárom váro­si Tanács tagját, Szilágyi Pétert, a Komárom megyei Tanács Ter­vező Iroda kalorikus tervezőmér­nökét, Lehoczky Gyulát, az Oroszlányi Szénbányák Vállalat Mári­ushelyi Bányaüzemének ak­nászát, Horváth Miklóst, a pilisi Állami Parkerdőgazdaság pitis­­maróti erdészetének vezetőjét, Zsidek Ferencet, az­ Országos Bányagéngyártó Vállalat tatabá­nyai" gyárának tmk-üzemvezető­­jét. Hárskúti Attilát, a tatai 311. sz. mari Szalkmunnkásképző Isko­la igazgatóját. Möller Józsefet, az ácsteszéri községi tanács tag­ját, nyimdíjas cinész kisiparost, Kovács Bálintot, önkéntes tűzol­tó törzsőrmestert (Ács, önkéntes Tű-oltó Egyesü­let). 19-én a megyei tanácson ren­dezett összejövetelen több mint negyvenen kaptak pénzjutalmat. A kora délutáni órákban , a megyei ünnepségen vette át Pin­tér Dávid, a kecskédi művelődé­si ház tiszteletomas vezetője a KIVÁLÓ NÉPMŰVELŐ kitünte­tést. A SZOCIALISTA KUL­TÚRÁÉRT elismerésben részesültek: Bara­nyai Irén, az oroszlányi zeneis­kola tanára. Bertalanná Nagy Er­zsébet, nasvigmándi­­ nyugdíjas szakkörvezető. Cseríidi Attiláné, a dorogi Járá­si-Nagyközségi Könyvtár könyvtárosa. Csizmazia Imréné, a Kom­árom megyei Mo­­ziüzemi vállalat üzemvezetője, dr. Csuha József, Dorog nagy­község tanácselnöke, Drexler An­­talné, a vértessomlói községi könyvtár könyvtárosa, Éliás Lászlóné, a naszályi általános is­kola tanítója, Farkas József, az ácsi 1. sz. Általános Iskola igaz­gatóhelyettese, Gerstner Bálintné, a dorogi zeneiskola tanára. Gyi­­mes Zsoltné, a tatabányai ke­reskedelmi szakközépiskola taná­ra. Henye Jánosné, a tárkányi Általános Iskola tanára. Hudoba Gyula, a Kájnai Általános Műve­lődési Központ igazgatóhelyette­se. I­itauszki Károlyné, a dorogi zeneiskola tanára, az esztergomi Petőfi Sándor Általános Művelő­dési Központ Csillagászati Köre, az esztergomi Petőfi Sándor Ál­talános Művelődési Központ Kép­zőművészeti Köre, Rohrné Szűcs Éva, a tatabányai zeneiskola ta­nára, Tanczerné Jakus Emőke, a József Attila Megyei Könyvtár csoportvezetője. Varró L­ászló, a szamódi Általános Művelődési Központ napközi otthoni nevelő­je, Véber Lajosné, a tatabányai V. sz. Általános Iskola napközi otthonának nevelője. Zsolt Béla, a kisbéri művelődési ház nyug­díjas klubvezetője KIVÁLÓ MUNKÁÉRT KITÜN­TETÉST KAPOTT: Balogh Gézá­né, a tatabányai Úttörő- és If­júsági Ház kisegítő dolgozója, Burghardt Jánosné, a tatabányai Városi Könyvtár könyvtárosa, Csémy Károly, a József Attila megyei Könyvtár csoportvezető­je, Kassai Pál, a banai Általá­nos Iskola igazgatóhelyettese, Pákai Ernőné, a Komárom me­gyei Moziüzemi Vállalat üzemve­zető gépésze. Szabó Mária, az esztergomi Városi Könyvtár könyvtárosa, Szalai Vince, a TIT komáromi városi-járási szerve­zetének előadója. Zádor Oszkár­­né, a bajnai Általános Művelő­dési Központ tanára. A MŰVELŐDÉSI MINISZTER DICSÉRETBEN RÉSZESÍTETTE: Németh Attilánét, a tatai Városi Könyvtár könyvtárosát. Németh Istvánnét, a József Attila me­gyei Könyvtár könyvtárkezelőjét, Pásztor Józsefnét, a József Atti­la megyei Könyvtár könyvtárke­zelőjét. Augusztus 20-a alkalmából ad­ták át a KOMÁROM MEGYEI TANÁCS MŰVÉSZETI DÍJAT. Az idén ezt Baráth­ Lajos író, Brém Ferenc szobrászművész és Ma­gyar József zenekarvezető kapta meg. A megyei tanács székházában rendezett ünnepi összejöve­telen dr. Riez Elek osztályvezető-helyettes mondott ünnepi beszédet. (Fotó: Krajcsi) 1983. augusztus 20., szombat Ezüst derűvel Vízszintes 1.: József Attila: Nyár című verséből idézünk. „Aranyos lapály, gólyahír, áramló könnyűsé­­gű rét...” Folytatás itt (Zárt betűk: E, S, L, Z, G.) és a függőleges 16. számú sorban. VÍZSZINTES: 1. A vers folytatása. 13. Zamat. 14. Molekulákat elektromosan feltölt, l6. Hatvan perc. 16. Vág. 18. Nyíltartó. 19. Meg­elégel. 20. Muzsikák. 22. Falmaradvány. 23. Gördíthe­tő film- és tévés felvevőko­csi. 24. Egres része! 25. Bu­dapesti nagyvállalat betűjele. 27. N. L. 29. Te és ő. 30. Le­vegő. 31. Számba vesz. 33. Kopasz. 34. Némán les! 35. . . .­hosszában. 37. Kicsinyítő képző. 38. Részben szártalan. 39. Koma. 41. Hurcolt. 44. Fiatal juh. 46. Torna. 47. Ide­gen állatkert. 49. Peru fő­városa.­­50. Kitt­... 51. Be­mondás a kártyában. 53. Né­met filozófus (Immanuel, 1724—1804). 55. Kis patak. 56. Idegen Anna. 58. Becézett női név. 60. Argon. 62. Fir­kálás. 66. Ércpénz, tantusz. 69. Híres. 70. Kívánság. 72. Gyermekintézmény. FÜGGŐLEGES. 2. Hang­utánzó ige. 3. Hírt ad. 4. Morze jel. 5. Részben adott! 6. Gyenge, kimerült. 7. Éne­kes madár. 8. Működés. 9. Tartószerkezet. 10. Tova. 11. Rock and... 12. Eladtak. 16. Az idézet folytatása (Zárt be­tűk: ö, T. S. G.). 17. Lyuk a dinnyén. 19. Hárfa. 21. Fü­vet vágott. 23. Tárgyalások lefolytatására elküld. 26. Ez­­okból. 28. Egy magyar ... (Jókai regénye). 32. Méta egy­nemű betűi. 35. Szét. 36. Be­cézett lénynév. 38. Fényfolt a TV-vevőkészülék ernyőjén. 40. Keret. 42. Gazdasági ág. 43. Cikória. 45. Zola mű cí­me. 47. Zene fele! 48. Ál­latlakás. 51. Szín. 52. „A szó elszáll, az ... megmarad”. 54. Falováról híres... 57. Nikkel. 59. Szintén. 61. Lám. 63. Kezdet fele! 64. A felsőfok fele. 65. „A” csapadék. 67. RL. 68. Rag.­­on.­­ön párja. 70. Véd. 71. Juttat. Beküldendő: a vízszintes 1. és a függőleges 16. számú so­rok megfejtése. F. 1. Augusztus 20.: Szent István, új kenyér, alkotmány — e három fogalom együtt jelenti az ünnepet. I. István ki­rályunk művének dokumentálására egy évezred táv­latából sikerrel nem vállalkozhatom. De új kenyeret minden évben sütnek ma is, és alkotmányunk szüle­tésére emlékezik még a középgeneráció Az első ma­gyar írott alkotmány létrejötte körüli időben sokszor még késő tavasszal sem volt biztos, lesz-e nyáron új kenyér. Aztán augusztusra mégis ki lehetett venni a pirosra sült cipót a kemencéből (még ha a búza­liszt mellett korna is volt benne). Mert a felszabadu­lás utáni években a szétdúlt Magyarországon az el­ső és legfontosabb gond a kenyér volt. De 1949. au­gusztusa megteremtette az alkotmányt is. Harminc­négy éve ennek immár. A kenyérért vívott csatákat, az alkotmány születését nem csak az emberi emléke­zet —­ újságok megsárgult lapjai is őrzik. Ezekből idézünk időrendben 1983. augusztusának ünnepén. „A közellátási miniszter rendeletben megtiltotta a ke­nyér és kenyérgabona szaba­don való forgalombahozatalát. A jövőben csak a közellátás útján lehet kenyérhez jutni.” (Szabad Esztergom Várme­gyei Híradó, 1945. szeptem­ber 9.) „VIII. aratás bére. 1. A kézi aratás, hordás és asztagolás (beleértve a gereb­­lyézést és kaszakötést is) együttes munkájáért járó kö­zepes, egyben legkisebb és legnagyobb munkabér arató­­száronkint a szemtermésből. Szalmából, pelyvából és tö­­rekből élelmezés mellett a 9. rész, élelmezés nélkül a 8. rész.” (A komáromvármegyei és esztergom vármegyei mező­­gazdasági munkabér-megál­­lapító bizottság egybevont ha­tározatának a 109.150—1845. F.M. és 100.250—1945. F.M. számú rendelet szerint módo­sított szövegéből.) „Esztergom megyei folyó évi március havi város köz­ellátási adatai a következők: a város lélekszáma 19 865. Ebből: Finom és kenyérlisztből el­látott, önellátott, termelő: 1333, köm ellátott alkalm.: 2373.” (Szabad Esztergom Várme­­gyei Híradó, 1945. április 7. lAra: 100 000 pengőt). „ az általános közellátási jegy „B—G—H” szelvényére mindenki fejenkint 1 1’2 kg E.b. lisztet és 30 dg nullás lisztet válthat ki... az „S” szelvényre 5 db étolajban ré­szesülnek fejenként.” (ugyanonnan) „A FÖLDMÍVE­LÉSÜGYI MINISZTER FELHÍVÁSA AZ ORSZÁG FÖLDMÍVELŐ NÉ­PÉHEZ. Hazánk sorsa, családunk, gyermekeink boldogulása függ attól, fel tudjuk-e építeni sa­ját erőnkből az új Magyaror­szágot. Ebben az eddiginél is fokozottabb, kora hajnaltól késő estig tartó, megfeszített munka szükséges. Ezen a ta­vaszon többet jelent a szán­tás, vetés, kapálás, mint máskor. Annak eredménye nemcsak a falvak népének, a földmivelésnek jelent boldo­gulást, hanem biztosítja dol­gozóink újjáépítő tevékenysé­gét is. Emellett ezen a tava­szon már nem cselédei, nem immár urai vagyunk ha­a magyar földnek ...” (Tatai U­jság, 1916. 7.) (Ára: 80 000 pengős).április .. MEZŐG­A­ZD­A­S A OI­H F.I.Ü­­ZETKEI*­­71 OTISZ K­Ü­LÖNBÖZŐ RÉSZEIBŐL.KÜ­A Duna—Tisza közén már­cius folyamán zavartalanul folytak a talajmunkálatok, az időjárás azonban sem az ősziek fejlődésére, sem a ta­vasziak kelésére nem volt kedvező. Félő, ha rövidesen nem kap a növényzet kiadós esőt, különösen a tavaszi ve­téseket illetően, katasztrófá­val kell számolnunk... A Tisza-Jobbparti területen je­lentős egérkár mutatkozik. A kifagyott búza helyett, több helyen árpa és zab vetése vált szükségessé... A Tiszántúli kerületben a téli fagy és az állati kártevés következtében 120 ezer holdnyi búza­vetés pusztult el.. (Tatai Újság, 1946. április 21.) „Értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy sütödém to­vábbra is üzemben van. Na­ponta friss kenyér kapható. Özv. Szilágyi Istvánné”. (Szabad Esztergom Várme­gyei híradó, 1946. 10. [Ára: 60 fillér]).november „PARANCS! A magad, a dolgozók kö­zösségének, és az országnak az érdeke parancsolja: Mielőtt vásárolsz, nézd meg az ára­kat! Az árdrágítót ne kíméld, hívj rendőrt! Ne vásárolj áron felül, mert te is bíró elé ke­rülsz! Ha ezt a parancsot tel­jesíted, kenyeredet, mindnyá­junk kenyerét véded! Erről meg ne feledkezz! Ezt üzeni az Árfelügyelet.” (Szabad Esztergom Várme­gyei Híradó, 1946. december 8.) ..Komárom—Esztergom vár­megye gazdaközössége, sajnos, a beszolgáltatás terén nem tett kifogástalanul eleget kö­telességének. Igaz ugyan, hogy­ megyénkben a szárazság mi­att igen rossz volt a termés, és ezen túl egyebek is hozzá­járultak ahhoz, hogy a be­szolgáltatás terén, az ország többi megyéi közötti ver­senyben, mi hátulról az ötö­dik helyen vagyunk, 44 %-os beszolgáltatási teljesítmén­­nyel .. (ugyanonnan) „A MAGYAR NÉP HATAL­MÁT RÖGZÍTI A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG AL­­K­OTM­ÁN­YTER­VEZETE. Ez az Alkotmánytervezet, amely a népi demokrácia eredményeként jöhetett létre, egyben rögzíti is ezeket az eredményeket, a dolgozó nép uralmát és utat nyit a továb­bi fejlődés felé...” (Komárom—Esz­ter­gom me­gyei Dolgozók Lapja, 1949. augusztus 14.) „A NÉPKÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA. A felszabadulást követő ötö­dik évben elérkeztünk odáig, hogy népi demokráciánk egész terjedelmét felölelő alaptör­vényben rögzíthetjük meg a gazdálkodás, a társadalmi élet, az állami tevékenység összhangba hozott szerkezetét és eddigi eredményeinket. Új alkotmányról beszélünk, pedig helyesen azt kellene mondanunk, hogy most szüle­tik meg a magyar állam első alkotmánya. Mert „az ezer­éves magyar államiság” még nem termelt ki eddig olyan alaptörvényt, melyet az „al­kotmány” megjelölés tényleg megillethetne. (Komárom—Esztergomme­­gyei Dolgozók Lapja, 1949. augusztus 21.) „ALKOTMÁNYUNK 10. ÉVFORDULÓJÁN. Népköztársasági alkotmá­nyunk­ 10. születésnapján bi­­zalmat keltően tekinthetünk vissza az elmúlt egész időszak eredményeire is, bár az ellen­­forradalmat megelőző években a vezetés súlyos hibái az eredményeket számos helyen csökkentették ... Ipari terme­lésünk megsokszorozódott, mezőgazdaságunk lassabban fejlődött. A szocialista átala­kulás és egyben mezőgazdasá­gunk fejlődése ez év elejétől Egy kis történelem azonban lényegesen meggyor­sult .. (Népszabadság, 1959. au­gusztus 20.) „Az országgyűlés az 1949. évi XX. törvény módosításá­ról és a Magyar Népköztársa­ság Alkotmányának egységes szövegéről szóló törvényja­vaslatot általánosságban és részleteiben — a bizottság je­lentésében beterjesztett szö­­vegpontosításokkal — hangúlag elfogadta. Az alkotmány módosításá­val és egységes szövegének megállapításával az ország­­gyűlés legmegtisztelőbb fel­adatának tett eleget...” (Népszabadság, 1972. április 20.) És egy kis összehasonlítás... Az alanti idézetek Csekey István, a két háború közti időszak neves közjogi írójának 1943-ban megjelent Magyarország alkotmánya című könyvéből, illetve a Magyar Nép­­köztársaság 1972-ben módosított alkotmányából valók. „A magyar alkotmány szerint az államhatalom alanya a Szent Korona. Az alkotmányjog szempontjá­ból a népnek csak jogi jelentése jön tekintetbe. A nép az alattvalók összessége. Az uralkodó hozzátar­tozik az államhoz, de nem tartozik hozzá a nép­hez ..(Csekey) „A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé. A Magyar Népköztársaságban a társadalom veze­tő osztálya a munkásosztály, amely a hatalmat, a szövetkezetekbe tömörült parasztsággal szövetségben, az értelmiséggel és a társadalom többi dolgozó réte­gével együtt gyakorolja.” „A magyar alkotmányban, mint ahogy az alaki alaptörvény (alkotmány) fogalma ismeretlen, éppúgy nincsenek úgynevezett alapjogok, szabadságjogok sem.” (Csekey) „A Magyar Népköztársaság tiszteletben tartja az emberi jogokat. A Magyar Népköztársaság biztosítja az állampol­gárok lelkiismereti szabadságát és a vallás szabad gyakorlásának jogát. A Magyar Népköztársaság a szocializmus, a nép érdekeinek megfelelően biztosítja a szólásszabadságot, a sajtószabadságot és a gyülekezési szabadságot.” „A községi lakosság egyetemét képviselő képvise­lőtestület felerészben a legtöbb adót fizetőkből, fele­részben a választott tagokból alakul.” (Csekey) „Az országgyűlési képviselőket, valamint a köz­ségi, a városi, a fővárosi kerületi tanácsok tagjait a választópolgárok általános, egyenlő és közvetlen vá­lasztójog alapján, titkos szavazással választják.” (Összeállította: B. Nagy Lajos)

Next