Dolgozók Lapja, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-20 / 197. szám
4 DOLGOZÓK LAPJA Elismerések, kitüntetések az alkotmány napján Augusztus 20-a alkalmából kitüntették a népfrontaktivistákat, a társadalmi munkásokat, a népművelőket. Alkotmányunk születésének 34. évfordulóján az országos ünnepségek mellett valamennyi megyében „Népfront Munkáért” kitüntetéseket adtak át. A Komárom megyei ünnepséget a megyei tanács épületében tartották, ezen részt vett Vámos Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Komárom megyei Bizottságának titkára, Mokri Pál, a Komárom megyei Tanács elnöke. A vendégeket, az ünnepség résztvevőit, Harsányi Lászlóné a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője köszöntötte. Ezt követően dr. Riez Elek osztályvezető-helyettes mondott ünnepi beszédet. — Ez a nap ma a dolgozó magyar nép ünnepe — mondta a megyei kitüntetés-átadó ünnepségen Riez Elek. — Eltűntek a díszmagyarba öltözött urak, de a rongyos ruhájú szegények is. Megőriztük és beépítettük szocialista életünkbe azokat a hagyományokat, amelyek éltető forrásai jelenünknek és a jövőnknek is. I. István királyunktól megtanultuk, hogy csak az a nemzet maradhat fenn, amelyik képes túllépni a történelmileg időszerűtlenné vált életformáin, amelyik képes békében élni szomszédaival, s amelyik szorgos, közös munkával olyan erős országot épít önmagának, amely egyaránt helyt tud állni a haladás belső és külső ellenzőinek. A Magyar Népköztársaság joggal lehet büszke arra, hogy első ízben adott írott alkotmányt e haza népének. Alaptörvényünk félreérthetetlenül kimondta: népköztársaságunkban minden hatalom a dolgozó népé és minden érték forrása a munka. Az ünnepi megemlékezéskor sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy jogaink értelmüket vesztik akkor, ha kötelességeinket nem teljesítjük. Az új kenyeret abban a biztos tudatban szegjük meg, hogy azok az erőfeszítések, jólétéért, a amelyeket népünk társadalmi haladásért, a békéért hozunk, bőségesen megtérülnek. A „NÉPFRONT MUNKÁÉRT” knü’ite‘*st vette át Keller Györgyné általános iskolai igazgató, a HNF Tata városi bizottságának alelnöke, a pedagógiai bizottság tagja. Licckó Rezső, a megyei tanács munkatársa, a HNF Tatabánya városi bizottságának tagja, a nemzetiségi körzeti népfrontbizottság elnöke, Losonczi Veronika tervező, a HNF Oroszlány Borbálatelep körzeti bizottságának titkára Pataki Tamás általános iskolai igazgatóhelyettes, a HNF Ácsteszér községi bizottságának titkára, Szűcs László nyugalmazott csoportvezető, a HNF Naszály községi bizottságának, elnöke. A munka Érdemrend EZÜST FOKOZATÁT KAPTA: Láng István, a Komárom megyei Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Szolgáltató Vállalat műszaki vezetője. Bíró Károly, a Komárom megyei Tanács V. B. gazdasági műszaki ellátó szervezet főelőadója. ..KIVÁLÓ társadalmi MUNKÁÉRT” elismerésben részesítették: Horváth Imrénét, megyei tanácstagot, a tarjári általános iskola igazgatóhelyettesét, Süveg István, a szőnyi Mg.Tsz. szállításvezetőjét, a Komárom városi Tanács tagját, Szilágyi Pétert, a Komárom megyei Tanács Tervező Iroda kalorikus tervezőmérnökét, Lehoczky Gyulát, az Oroszlányi Szénbányák Vállalat Máriushelyi Bányaüzemének aknászát, Horváth Miklóst, a pilisi Állami Parkerdőgazdaság pitismaróti erdészetének vezetőjét, Zsidek Ferencet, az Országos Bányagéngyártó Vállalat tatabányai" gyárának tmk-üzemvezetőjét. Hárskúti Attilát, a tatai 311. sz. mari Szalkmunnkásképző Iskola igazgatóját. Möller Józsefet, az ácsteszéri községi tanács tagját, nyimdíjas cinész kisiparost, Kovács Bálintot, önkéntes tűzoltó törzsőrmestert (Ács, önkéntes Tű-oltó Egyesület). 19-én a megyei tanácson rendezett összejövetelen több mint negyvenen kaptak pénzjutalmat. A kora délutáni órákban , a megyei ünnepségen vette át Pintér Dávid, a kecskédi művelődési ház tiszteletomas vezetője a KIVÁLÓ NÉPMŰVELŐ kitüntetést. A SZOCIALISTA KULTÚRÁÉRT elismerésben részesültek: Baranyai Irén, az oroszlányi zeneiskola tanára. Bertalanná Nagy Erzsébet, nasvigmándi nyugdíjas szakkörvezető. Cseríidi Attiláné, a dorogi Járási-Nagyközségi Könyvtár könyvtárosa. Csizmazia Imréné, a Komárom megyei Moziüzemi vállalat üzemvezetője, dr. Csuha József, Dorog nagyközség tanácselnöke, Drexler Antalné, a vértessomlói községi könyvtár könyvtárosa, Éliás Lászlóné, a naszályi általános iskola tanítója, Farkas József, az ácsi 1. sz. Általános Iskola igazgatóhelyettese, Gerstner Bálintné, a dorogi zeneiskola tanára. Gyimes Zsoltné, a tatabányai kereskedelmi szakközépiskola tanára. Henye Jánosné, a tárkányi Általános Iskola tanára. Hudoba Gyula, a Kájnai Általános Művelődési Központ igazgatóhelyettese. Iitauszki Károlyné, a dorogi zeneiskola tanára, az esztergomi Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ Csillagászati Köre, az esztergomi Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ Képzőművészeti Köre, Rohrné Szűcs Éva, a tatabányai zeneiskola tanára, Tanczerné Jakus Emőke, a József Attila Megyei Könyvtár csoportvezetője. Varró László, a szamódi Általános Művelődési Központ napközi otthoni nevelője, Véber Lajosné, a tatabányai V. sz. Általános Iskola napközi otthonának nevelője. Zsolt Béla, a kisbéri művelődési ház nyugdíjas klubvezetője KIVÁLÓ MUNKÁÉRT KITÜNTETÉST KAPOTT: Balogh Gézáné, a tatabányai Úttörő- és Ifjúsági Ház kisegítő dolgozója, Burghardt Jánosné, a tatabányai Városi Könyvtár könyvtárosa, Csémy Károly, a József Attila megyei Könyvtár csoportvezetője, Kassai Pál, a banai Általános Iskola igazgatóhelyettese, Pákai Ernőné, a Komárom megyei Moziüzemi Vállalat üzemvezető gépésze. Szabó Mária, az esztergomi Városi Könyvtár könyvtárosa, Szalai Vince, a TIT komáromi városi-járási szervezetének előadója. Zádor Oszkárné, a bajnai Általános Művelődési Központ tanára. A MŰVELŐDÉSI MINISZTER DICSÉRETBEN RÉSZESÍTETTE: Németh Attilánét, a tatai Városi Könyvtár könyvtárosát. Németh Istvánnét, a József Attila megyei Könyvtár könyvtárkezelőjét, Pásztor Józsefnét, a József Attila megyei Könyvtár könyvtárkezelőjét. Augusztus 20-a alkalmából adták át a KOMÁROM MEGYEI TANÁCS MŰVÉSZETI DÍJAT. Az idén ezt Baráth Lajos író, Brém Ferenc szobrászművész és Magyar József zenekarvezető kapta meg. A megyei tanács székházában rendezett ünnepi összejövetelen dr. Riez Elek osztályvezető-helyettes mondott ünnepi beszédet. (Fotó: Krajcsi) 1983. augusztus 20., szombat Ezüst derűvel Vízszintes 1.: József Attila: Nyár című verséből idézünk. „Aranyos lapály, gólyahír, áramló könnyűségű rét...” Folytatás itt (Zárt betűk: E, S, L, Z, G.) és a függőleges 16. számú sorban. VÍZSZINTES: 1. A vers folytatása. 13. Zamat. 14. Molekulákat elektromosan feltölt, l6. Hatvan perc. 16. Vág. 18. Nyíltartó. 19. Megelégel. 20. Muzsikák. 22. Falmaradvány. 23. Gördíthető film- és tévés felvevőkocsi. 24. Egres része! 25. Budapesti nagyvállalat betűjele. 27. N. L. 29. Te és ő. 30. Levegő. 31. Számba vesz. 33. Kopasz. 34. Némán les! 35. . . .hosszában. 37. Kicsinyítő képző. 38. Részben szártalan. 39. Koma. 41. Hurcolt. 44. Fiatal juh. 46. Torna. 47. Idegen állatkert. 49. Peru fővárosa.50. Kitt... 51. Bemondás a kártyában. 53. Német filozófus (Immanuel, 1724—1804). 55. Kis patak. 56. Idegen Anna. 58. Becézett női név. 60. Argon. 62. Firkálás. 66. Ércpénz, tantusz. 69. Híres. 70. Kívánság. 72. Gyermekintézmény. FÜGGŐLEGES. 2. Hangutánzó ige. 3. Hírt ad. 4. Morze jel. 5. Részben adott! 6. Gyenge, kimerült. 7. Énekes madár. 8. Működés. 9. Tartószerkezet. 10. Tova. 11. Rock and... 12. Eladtak. 16. Az idézet folytatása (Zárt betűk: ö, T. S. G.). 17. Lyuk a dinnyén. 19. Hárfa. 21. Füvet vágott. 23. Tárgyalások lefolytatására elküld. 26. Ezokból. 28. Egy magyar ... (Jókai regénye). 32. Méta egynemű betűi. 35. Szét. 36. Becézett lénynév. 38. Fényfolt a TV-vevőkészülék ernyőjén. 40. Keret. 42. Gazdasági ág. 43. Cikória. 45. Zola mű címe. 47. Zene fele! 48. Állatlakás. 51. Szín. 52. „A szó elszáll, az ... megmarad”. 54. Falováról híres... 57. Nikkel. 59. Szintén. 61. Lám. 63. Kezdet fele! 64. A felsőfok fele. 65. „A” csapadék. 67. RL. 68. Rag.on.ön párja. 70. Véd. 71. Juttat. Beküldendő: a vízszintes 1. és a függőleges 16. számú sorok megfejtése. F. 1. Augusztus 20.: Szent István, új kenyér, alkotmány — e három fogalom együtt jelenti az ünnepet. I. István királyunk művének dokumentálására egy évezred távlatából sikerrel nem vállalkozhatom. De új kenyeret minden évben sütnek ma is, és alkotmányunk születésére emlékezik még a középgeneráció Az első magyar írott alkotmány létrejötte körüli időben sokszor még késő tavasszal sem volt biztos, lesz-e nyáron új kenyér. Aztán augusztusra mégis ki lehetett venni a pirosra sült cipót a kemencéből (még ha a búzaliszt mellett korna is volt benne). Mert a felszabadulás utáni években a szétdúlt Magyarországon az első és legfontosabb gond a kenyér volt. De 1949. augusztusa megteremtette az alkotmányt is. Harmincnégy éve ennek immár. A kenyérért vívott csatákat, az alkotmány születését nem csak az emberi emlékezet — újságok megsárgult lapjai is őrzik. Ezekből idézünk időrendben 1983. augusztusának ünnepén. „A közellátási miniszter rendeletben megtiltotta a kenyér és kenyérgabona szabadon való forgalombahozatalát. A jövőben csak a közellátás útján lehet kenyérhez jutni.” (Szabad Esztergom Vármegyei Híradó, 1945. szeptember 9.) „VIII. aratás bére. 1. A kézi aratás, hordás és asztagolás (beleértve a gereblyézést és kaszakötést is) együttes munkájáért járó közepes, egyben legkisebb és legnagyobb munkabér aratószáronkint a szemtermésből. Szalmából, pelyvából és törekből élelmezés mellett a 9. rész, élelmezés nélkül a 8. rész.” (A komáromvármegyei és esztergom vármegyei mezőgazdasági munkabér-megállapító bizottság egybevont határozatának a 109.150—1845. F.M. és 100.250—1945. F.M. számú rendelet szerint módosított szövegéből.) „Esztergom megyei folyó évi március havi város közellátási adatai a következők: a város lélekszáma 19 865. Ebből: Finom és kenyérlisztből ellátott, önellátott, termelő: 1333, köm ellátott alkalm.: 2373.” (Szabad Esztergom Vármegyei Híradó, 1945. április 7. lAra: 100 000 pengőt). „ az általános közellátási jegy „B—G—H” szelvényére mindenki fejenkint 1 1’2 kg E.b. lisztet és 30 dg nullás lisztet válthat ki... az „S” szelvényre 5 db étolajban részesülnek fejenként.” (ugyanonnan) „A FÖLDMÍVELÉSÜGYI MINISZTER FELHÍVÁSA AZ ORSZÁG FÖLDMÍVELŐ NÉPÉHEZ. Hazánk sorsa, családunk, gyermekeink boldogulása függ attól, fel tudjuk-e építeni saját erőnkből az új Magyarországot. Ebben az eddiginél is fokozottabb, kora hajnaltól késő estig tartó, megfeszített munka szükséges. Ezen a tavaszon többet jelent a szántás, vetés, kapálás, mint máskor. Annak eredménye nemcsak a falvak népének, a földmivelésnek jelent boldogulást, hanem biztosítja dolgozóink újjáépítő tevékenységét is. Emellett ezen a tavaszon már nem cselédei, nem immár urai vagyunk haa magyar földnek ...” (Tatai Ujság, 1916. 7.) (Ára: 80 000 pengős).április .. MEZŐGAZDAS A OIH F.I.ÜZETKEI*71 OTISZ KÜLÖNBÖZŐ RÉSZEIBŐL.KÜA Duna—Tisza közén március folyamán zavartalanul folytak a talajmunkálatok, az időjárás azonban sem az ősziek fejlődésére, sem a tavasziak kelésére nem volt kedvező. Félő, ha rövidesen nem kap a növényzet kiadós esőt, különösen a tavaszi vetéseket illetően, katasztrófával kell számolnunk... A Tisza-Jobbparti területen jelentős egérkár mutatkozik. A kifagyott búza helyett, több helyen árpa és zab vetése vált szükségessé... A Tiszántúli kerületben a téli fagy és az állati kártevés következtében 120 ezer holdnyi búzavetés pusztult el.. (Tatai Újság, 1946. április 21.) „Értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy sütödém továbbra is üzemben van. Naponta friss kenyér kapható. Özv. Szilágyi Istvánné”. (Szabad Esztergom Vármegyei híradó, 1946. 10. [Ára: 60 fillér]).november „PARANCS! A magad, a dolgozók közösségének, és az országnak az érdeke parancsolja: Mielőtt vásárolsz, nézd meg az árakat! Az árdrágítót ne kíméld, hívj rendőrt! Ne vásárolj áron felül, mert te is bíró elé kerülsz! Ha ezt a parancsot teljesíted, kenyeredet, mindnyájunk kenyerét véded! Erről meg ne feledkezz! Ezt üzeni az Árfelügyelet.” (Szabad Esztergom Vármegyei Híradó, 1946. december 8.) ..Komárom—Esztergom vármegye gazdaközössége, sajnos, a beszolgáltatás terén nem tett kifogástalanul eleget kötelességének. Igaz ugyan, hogy megyénkben a szárazság miatt igen rossz volt a termés, és ezen túl egyebek is hozzájárultak ahhoz, hogy a beszolgáltatás terén, az ország többi megyéi közötti versenyben, mi hátulról az ötödik helyen vagyunk, 44 %-os beszolgáltatási teljesítménnyel .. (ugyanonnan) „A MAGYAR NÉP HATALMÁT RÖGZÍTI A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYTERVEZETE. Ez az Alkotmánytervezet, amely a népi demokrácia eredményeként jöhetett létre, egyben rögzíti is ezeket az eredményeket, a dolgozó nép uralmát és utat nyit a további fejlődés felé...” (Komárom—Esztergom megyei Dolgozók Lapja, 1949. augusztus 14.) „A NÉPKÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA. A felszabadulást követő ötödik évben elérkeztünk odáig, hogy népi demokráciánk egész terjedelmét felölelő alaptörvényben rögzíthetjük meg a gazdálkodás, a társadalmi élet, az állami tevékenység összhangba hozott szerkezetét és eddigi eredményeinket. Új alkotmányról beszélünk, pedig helyesen azt kellene mondanunk, hogy most születik meg a magyar állam első alkotmánya. Mert „az ezeréves magyar államiság” még nem termelt ki eddig olyan alaptörvényt, melyet az „alkotmány” megjelölés tényleg megillethetne. (Komárom—Esztergommegyei Dolgozók Lapja, 1949. augusztus 21.) „ALKOTMÁNYUNK 10. ÉVFORDULÓJÁN. Népköztársasági alkotmányunk 10. születésnapján bizalmat keltően tekinthetünk vissza az elmúlt egész időszak eredményeire is, bár az ellenforradalmat megelőző években a vezetés súlyos hibái az eredményeket számos helyen csökkentették ... Ipari termelésünk megsokszorozódott, mezőgazdaságunk lassabban fejlődött. A szocialista átalakulás és egyben mezőgazdaságunk fejlődése ez év elejétől Egy kis történelem azonban lényegesen meggyorsult .. (Népszabadság, 1959. augusztus 20.) „Az országgyűlés az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság Alkotmányának egységes szövegéről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben — a bizottság jelentésében beterjesztett szövegpontosításokkal — hangúlag elfogadta. Az alkotmány módosításával és egységes szövegének megállapításával az országgyűlés legmegtisztelőbb feladatának tett eleget...” (Népszabadság, 1972. április 20.) És egy kis összehasonlítás... Az alanti idézetek Csekey István, a két háború közti időszak neves közjogi írójának 1943-ban megjelent Magyarország alkotmánya című könyvéből, illetve a Magyar Népköztársaság 1972-ben módosított alkotmányából valók. „A magyar alkotmány szerint az államhatalom alanya a Szent Korona. Az alkotmányjog szempontjából a népnek csak jogi jelentése jön tekintetbe. A nép az alattvalók összessége. Az uralkodó hozzátartozik az államhoz, de nem tartozik hozzá a néphez ..(Csekey) „A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé. A Magyar Népköztársaságban a társadalom vezető osztálya a munkásosztály, amely a hatalmat, a szövetkezetekbe tömörült parasztsággal szövetségben, az értelmiséggel és a társadalom többi dolgozó rétegével együtt gyakorolja.” „A magyar alkotmányban, mint ahogy az alaki alaptörvény (alkotmány) fogalma ismeretlen, éppúgy nincsenek úgynevezett alapjogok, szabadságjogok sem.” (Csekey) „A Magyar Népköztársaság tiszteletben tartja az emberi jogokat. A Magyar Népköztársaság biztosítja az állampolgárok lelkiismereti szabadságát és a vallás szabad gyakorlásának jogát. A Magyar Népköztársaság a szocializmus, a nép érdekeinek megfelelően biztosítja a szólásszabadságot, a sajtószabadságot és a gyülekezési szabadságot.” „A községi lakosság egyetemét képviselő képviselőtestület felerészben a legtöbb adót fizetőkből, felerészben a választott tagokból alakul.” (Csekey) „Az országgyűlési képviselőket, valamint a községi, a városi, a fővárosi kerületi tanácsok tagjait a választópolgárok általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján, titkos szavazással választják.” (Összeállította: B. Nagy Lajos)