Dolgozók Lapja, 1984. május (39. évfolyam, 101-126. szám)
1984-05-22 / 118. szám
TV-KRÓNIKA Egyszemélyi felelősség z összes olyan országban, ahol a televíziózás kilépett a kamaszkorból, jól ismert a tévészemélyiség fogalma. Ezek a műsorvezetők és kommentátorok csak a legnagyobb sztárokéval összevethető népszerűsége't élveznek. Kedvükért milliók kapcsolják be a készülékeket. Kivételes helyzetükkel jól élni roppant nehéz. A népszerűség torzító ereje nemegyszer odajuttathatja őket, hogy felébred bennük a csalhatatlanság — sok emberben szunnyadó — érzése. S akkor megjelenik a képernyőn az erőszakos, riportalanyát szinte szóhoz jutni sem engedő, kérdéseivel is ítélkező, önmagában tetszelgő, megjegyzéseivel hamis következtetéseket sugalló riporter, műsorvezető. Aki óriási kárt okoz, hiszen rengetegen hallgatnak szavára. A televízió nálunk is példátlan kommunikációs — információközlő — erő. De szerencsére az előbb vázolt tévészemélyiségből csak mutatóban akad. Hiába, kis tévé — kis tévészemélyiségek. Mindazonáltal e — világ televíziózásához képest — mikrovilágban is akadnak káros-kóros kinövések. A riportalany kiszolgáltatott. Mindez Vitray Tamás legutóbbi Csak ülök és mesélek műsora kapcsán bukott elő bennem. Például Szegvári Katalin egy ízben ugyan okot adot rá, hogy rossz példa legyen — a Bíró Dáviddal folytatott vita kapcsán — ugyanakkor meg kell mondani, hogy a tévé riporteri gárdájának legmarkánsabb képviselői közé tartozik, s azóta sok alapos, fölényes szakmai biztonsággal megoldott riportja szerzett élményt. Azt hiszem, nem túlzás kimondani, hogy ma jóformán egyetlen tévészemélyiség van az országban: Vitray Tamás. Még mindig csak ő. Még sportközvetítéseiben is olyan sok az alanyiság — a szubjektív megjegyzés —, hogy befolyásolja a nézők véleményét. Hát még más műsoraiban! Mind gyakrabban fordul elő, hogy az egész ország közvéleményéhez, lelkiismeretéhez szól, segítséget, támogatást kérve egy-egy ügynek, melyet ő jónak tart. Vállalja annak ódiumát, hogy nemegyszer vihart, arat, mint például az égési sebek Irix-szel való gyógyítását propagálván. A Csak ülök és mesélek sajátos műfaj. Vitray csak egy-két megjegyzést mond, aztán jön a riportfilm és ismét elhangzik néhány megjegyzés, rövid kommentár. Csakhogy ő választja ki a riportalanyt, hagyja jóvá vágás után a kész filmet, ott van helyszínen, kérdéses, a beszélgess irányítása nyomán a ugyancsak egyszemélyes műsort készít — segítőkkel. Vitray kötéltáncos. Érzékeny, érzelmes ember, mind gyakrabban a könnyzacskókra hat. Elég egy kis s félrelépés, s óhatatlanul érzelgősségbe, szirupos giccsbe fullad a műsor. Mint legutóbb. Arról a súlyosan beteg nőről van szó, aki már egész életre szólóan szenved az angolkór következményeitől. Hogyan találja meg helyét, milyen lehetőségei vannak az önmegvalósításra, a teljes emberi élet élésére? Ezt bemutatni lett volna, és volt a feladat! De Vitray lépett egy hibásat, s a ,,produkció" után elmarad taps, csak lesütjük szemünket a nézőtéren. Mert mi a szükség volt arra, hogy a rokkantkocsi körül körláncot járó, daloló gyerekekkel fokozza a hatást? Mi szükség volt arra, hogy elmondassa az elcsukló hangú, könnyeivel küszködő riportalannyal egy versét, melyben a teljes élet vágya sír fel. Az a nő egy erős, tragédiáktól keménnyé edződött ember. Nem sajnálatra vágyik! Néhány ezer embernek biztosan kijön a képernyő előtt ülve is a könnye. A többieknek pedig futkározott a hideg a hátán. Mert ezzel a műsorral Vitray Tamás, visszaélve a tévé nyilvánossága adta lehetőségekkel, megalázta riportalanyát. A riportból annak kellett volna kicsendülnie: íme az ember! Ilyen nagyszerű! Helyette ez lett. ..szegény!’’ Ha már a műsorvezetőknél tartunk, essen szó Rózsa Györgyről, aki Vihraytól átvette a Kapcsoltam-ot. Ő mindig jólfésült és elegáns, a műsora viszont nem mindig az. Gyanítom, ennek az az oka, hogy Rózsa György nem eléggé felkészült, legalábbis ebben a ..műfajban”. korrekt és megszállott műsorvezető képviselője a Ráday Imre. Törekvését, s már eredményeit csak tisztelni lehet. Vágó István és Egry János Fele sem igaz és Elmebajnokság című műsora külön írást igényelne. Ők, mint, műsorvezetők, példát mutatnak arra, hogyan kell egy vetélkedőt felkészülten, kedvvel lebonyolítani. Kár, hogy az elmebajnokság szerkezete idén alapjaiban elhibázott. Kádár Péter Sokszor csak így... Előbb nyilatkozik, igazgató elvtárs! (Lakatos Ferenc karikatúrája) DOLGOZÓK A múzeumi világnap jegyében Vitéz Lászlótól a fűzfasípig A múzeumi világnap jegyében gyerekeké volt múlt héten két napig Tatnabányán a Munkásmozgalmi és Ipartförténeti Múzeum illetve a Puskin Művelődési Központ. Az első napon Vitéz Lászlónak volt a legnagyobb sikere, sok kis óvodás tapsolt Kemény Henrik bábművésznek. Este a múzeum könyvtára meseszobává alakult. Tóth Zsóka és Török Ferenc előadóművészek elevenítették meg a boszorkányokat és tündéreket, a mesebeli legkisebb fiút, az ördögöt. Szombaton délelőtt megnyílt a városi gyermekrajz-kiállítás a Puskin Művelődési Közponban. A téma már ismerős volt, hiszen a közelmúltban Tatán megnyitott gyermekrajz-kiállítás is a gyerekek meseillusztrációit mutatta be. S ami kép ott már nem fért el, azt elhozták a tatabányai közönségnek. Erről a bemutatóról sem mondhatunk mást, mint azt, hogy 6—18 éves korosztály irodalmi saját fantáziájára élményeit érzékenyed ..vetette’’ alakítva rajzlapokra. • Délután, a már igazán nyárias melegben jólesett a „Puskin” hűs előadóterme. A vendég most is Tóth Zsóka és Török Ferenc volt. Énekeltek, verset mondtak és találós kérdésekkel szórakoztatták a megjelenteket. Aztán előkerültek a hatalmas papírdobozok, tele filccel, pingponglabdával, ragasztóval, náddal, tapétával, ollóval, fűzfával. Idős ...játékkészítők varázsoltak a fűzfából sípot, nádbabákat. A nagyobbak kis idő múltával maguk is megpróbálkoztak e játékok elkészítésével A kicsiket inkább a pingponglabda és filc kötötte le. Legnépszerűbb volt Rumszájsz, mindenki vágott, ragasztott magának egyet. De született bohócfej, Paprikajancsi is. Késő délután volt már, amikor befejeződött a műhelymunka, s minden gyerek tele élménnyel, no és az elkészített bábukkal térhetett haza. — tóth — Háncsból készül a baba. Jobbra: Török Ferenc és Tóth Zsóka előadása. ML f4 f ; 1 rr *V?i [UNK]% ■# * iA * J4,^Í * II A gyermekrajz-kiállítás képei Fotó: Fodor Dalok, bán, évtizedek Megalakulásának 55. évfordulóját ünnepelte a tokodaltárói bányász fesztiválkórus A múlt hét péntekén nagy volt nyüzsgés a tokodaltárói művelődési házban,láger Józsefné igazgató, alig győzte fogadni a sok kedves vendéget. Ősz hajú asszonyok és férfiak érkeztek, a díszterem zsúfolásig megtelt vendégekkel. A helyi bányász fesztiválkórus ünnepelte megalakulását: öt éve, hogy Alpár Gyula, az altatói iskolamester megalakította a zömmel bányászdalokat (közöttük sok, helyben keletkezett munkásnótákat) éneklő legénykórust. A hajdani dalárda elérte a hazai kórusmozgalom legjobbjainak válkórus" címet. járó ..Feszti Karmesterük: Hunyadi Zoltán. Ő is jubilál, tíz éve áll az együttes élén. Sok siker, fesztivál- és rádiószereplés áll mögötte. Eljöttek az alapítók is: Csipke Györgyné, Világi Antal, Benedek Imre, Szénái János, Heinzinger János, Rejtkó Gyula több évtizedes dalos múltja után a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete elnökségének dicséretét vehette át a díszhangversenyt megelőző ünnepségen. Kovács Géza, (korábban maga is énekelt a kórusban) a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete nevében köszöntötte, és megajándékozta a kórus régi dalosait: Világi Ildikót, Benedek Imrénét, Petrik Lászlónét, Benedek Józsefet, és feleségét, Gróf Gyulát, Muntyán Istvánnét, Csanda Ernőnét. Korábban híres fúvószenekara volt a bányásztelepülésnek. Vegyes kórusuk imponáló létszáma, előadásuk, műsorválasztásuk, napjaink eredményeiről beszél. Hunyadi Zoltán karmester intésére műsoraikat Bárdos Lajos—Nagy László „Jó szerencsét” szignáljáva] nyitották meg. Sibelius Finnlandiája után reneszánsz kórusgyöngyszemek, Passier, Marenzio, Gastoldi következtek. Csajkovszkij-, (Csajkovszkij Brahms-művek ..Csalogány”ában formált Nemes Emma szépen A koncert szopránszólójával), díszvendégének, Karai József Erkel- és SZOT-díjas zeneszerzőnek, Benjámin László versére írt, „Himnusz az emberhez” kórusművét, a szerző zongorakíséretével énekelték, végül a vastapsokra megismételték az ,,Ugrótánc”-ot. A műsort követő beszélgetésen Karai József mondta: — Sokszor hallottam már az Ugrótáncot — de ilyen erővel, vidáman, a szerző utasításainak sával ritkán, pontos betartáAligha lehet nagyobb dicséretet mondani a produkcióra. A hazai kórusmozgalom életerős hajtása a tokodaltárói bányászkórus. Eredményeiket szívós, kitartó munkával érték el. S bizonyos, hogy az évforduló további elmélyült, alkotó munkára ösztönzi őket. Cs. Nagy Lajos Családok, generációk énekelnek együtt a tokodaltárói bányászkórusban. (Fotó: — költő —) Miről regélnek a regösök? Esztergomban, a sziget virágjukat bontó gesztenyefái alól ütemes gyermekkiáltás volt úticélunk közlekedési rendőre: „Kárász-kecsege, háló recsege, esztergomi csobolyó, esztergomi regöstábor csodajóóóó! így a csatakiáltás, amely egyik üdvözlési formája a nyaranként itt tábort verő úttörő-kultúrmunkásoknak, a kis regösöknek. Az úttörőház színpadán megyénk legjobb művészkedő gyermekei bizonyították tudásukat hangszereiken; énekszóval verssel, prózával, táncokkal. Megyénkből, az esztergomi úttörőházból indult el országos útjára a regösmozgalom. Nagy Lajosné, Gerendás Gézáné, Hubay Győző, Széplaki György és Miltényi Gábor az úttörő kulturális mozgalom korábbi megyei és esztergomi vezetői, nem csak a névadói voltak ennek a szép és fontos munkaterületnek. Széplaki György és Miltényi Gábor, a megyei úttörőelnökség és a megyei művelődési központ csoportjával hosszú évek óta a nyári táborok élén állnak. Közülük többen eljutnak a csillebérci nemzetközi táborban rendezett bemutóra is. Az előadóterem hangszerek játékától, szépokos énekszótól, versektől volt hangos. A kicsik kritikusan figyelték egymás munkáját, a megszívlelendő ötleteket, játékos módszereket lesték el egymástól, hogy az itt tanultakkal is gazdagodjanak. (esni) L_ 1984. május 22., kedd