Dolgozók Lapja, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-28 / 201. szám
TV-KRÓNIKA Mutatványosok a vallatószékben Elmúlt már az az időszak, mikor az egyik, elméjében kiváló versenyző a Micimackó ismeretét fitogtatta, míg ellenfele a második világháború tengeri csatáinak ismeretével bűvölte a nézőt. Akinek a tengertudástól egyre nagyobb kisebbségi érzése támadt. Na, nem a Micimackóban való tájékozottságot irigyelte, hiszen még ő is tudta, hogy Milne kis meseregénye egy hónap alatt akár szó szerint is betanulható. Inkább a másik versenyző tudásából tanult, s közben igazságérzetét kimondottan bántotta, hogy a két versenyző elméjét ilyen alapon össze lehet vetni. A tévé szerint. A műsor készítői okultak a hibákból. Egri János Elmebajnokságának játékszabályai idén megváltoztak. Megadott témakörök közül kellett választani a tizennégy résztvevőnek. Aránytalanságok még így is akadnak. Van, akinek sikerül kényelmesebben áttekinthető, kisebb anyagot felölelő kérdéskört elfogadtatni a szerkesztőkkel. Más oly sokat markol, hogy a téma részletei is tudományágat képviselnek, s tudós elmék életműveit jelenthetik. A szabálymódosítás részben eltakart egy másik módosítást, mely az Elmebajnokságot belterjessé, okos emberek háziversenyévé változtatta. A néző csak üljön a képernyő előtt, szájtátva és hallgassa az ország tizennégy állítólag legokosabb emberének brillírozását? Még szerencse, hogy nem mindig teszik, sőt előfordult, hogy a választott témából meglehetősen közepes felkészültséget árult el a valis látószékben ülő hölgy, vagy férfiú. Ilyenkor van sikerélményünk: „hehe, én tudtam, te pedig nem! Mégsem vagyok olyan buta a kiválasztottakhoz képest ...” Csakhogy sok emberben az ilyen, pici kárörömtől is kellemes felismerés, újabb gondolatokat szülhet. Például azt: „Tulajdonképpen én is jelentkezhetnék Egri Jánosnál. Imádok vetélkedni, beülnék abba a vallatószékbe!” Nem jelentkezhetne! Nem ülhetne be! A megfellebbezhetetlen döntés szerint ugyanis, a tavalyi versenyévad legeredményesebb elméi mérik össze újfent tudásukat. Más nem rúghat labdába. Következésképpen egyetlen cél lebeghet Egri János előtt: „mutatványosait” — akik valaha versenyzők voltak —, úgy szerepeltesse, hogy a nézők minél több ismeretanyagot szívhassanak magukba. Ezek a sűrített előadások kétségkívül hasznosak, bár ha a versenyzők kiválasztása demokratikusabban történt volna, talán érdekesebbek is lennének. Tizennégy forduló van a középdöntőig, abból a nyári szünetig már lezajlott nyolc, s most megkezdődött az őszi szezon, ezúttal irodalomtörténettel. Most nem volt aránytalanság. Karinthy Frigyes, Németh László és Szerb Antal élete, munkássága, nagyjából egyforma feladat elé állította a versenyzőket. Nagyjából, mondom, mert azért Szerb Antal életműve könnyebben átlátható, mint Németh Lászlóé. A felkészültségben sem volt hiba. Mádai Péter szerény mindentudásával, Bokorné Andrell Edit csöndes filosz alkotóval kissé elütött a gesztusaival, kifogásaival is szereplő, idős Kovács Györgytől, akinek ismeretanyaga ezúttal szerényebb volt társaiénál. Egy valamiben azért igaza volt. Amikor azt mondta: „Nem tudom megelőzni ezt a gyilkos Mádait. Gyorsabban gondolkodik és gyorsabban nyomja a gombot!” A legutóbbi Elmebajnokság csemege volt az érdeklődők számára, „irodalomórája” figyelembe véve azt, hogy a szabálymódosítások következtében erősen rétegműsorrá tették. S ez nem apró kifogás. Egyik adás a sport iránt behatóan érdeklődőké, másik a történelem szerelmeseié, a mostani a magyar irodalom három nagy egyéniségének művészetéhez vonzódóké volt... Miután azonban a televízió az ismeretterjesztés messze legnagyobb és leghatékonyabb eszköze hazánkban, elgondolkodtató ez a szétválasztás. Szerencsésebb, s mindenképpen közönségtoborzóbb lenne nagyobb klaviatúrán zongorázni. Azt pedig végképp abba kell hagyni, hogy évről évre ugyanazok bizonyítsák tudásukat. Legyen elég egy „visszavágó”! Ha lesz felhívás, lesznek jelentkezők is. Vagy attól félnek a tévében, hogy új arcok jelennek meg a stúdióban? ! alapos, és lényegi kérdéseket boncolgató Fórum, mely az idők folyamán demokráciánk fontos fórumává nőtte ki magát, ezúttal a szövetkezetekről szólt. Szerepről, eredményekről, gondokról, tárgyilagosan. Az elmúlt hét műsora Alfa holdbázissal együtt is kiérdemelte volna a jó közepes osztályzatot, ha nem lett volna a kétrészes, jókora műsoridőt kitöltő Feketézők című francia film. De volt. Sajnos. A most is Kádár Péter ex«r Földes Vilmos karikatúrája DOLGOZÓK A Fényes Porták lantjai Údok, Emlékhangverseny Pastinszky János pilismaróti turkológus emlékére lanturok, klasszikus mándzsék , perzsa tamburok, defek és celantok, térdhegedűk török hosszúnyakú lantok egzotikus hangjai töltötték meg vasárnap este a dömösi galéria falait. Az ősi, évezredek homályába vesző eredetű hangszerek L. Kecskés András lantművész vezette együttes tagjai kezében szólaltak meg. A XVI—XVII. században Európában elterjedt török zenének a bemutatásával emlékeztek a művészek a Pilismaróton 1873-ban született, és ősei sírboltjába 1945-ben hazatért Pastinszky János jog- és bölcsésztudorra, turkológusra. Az első (azóta is egyedülálló) magyar—török szótár írója volt. Budapesti tanároskodása közben a fürdők török nyelvű feliratainak megfejtése is a nevéhez fűződik. „Hasta gönlüm seftali ister...” — „beteg szívem őszibarackot kíván” szavalra az Esztergomban született, Törökországban is tisztelt költő, Hüszen Asiqui szerelmes versét Szabó András, természetesen törökül. Mennyi ritmus, szépség — gyengédség van ebben a régi versben! A műsor első felében európai udvari zenét hallottunk. Kuriózum volt I. Lipót és I. József császár szerzeménye. (Eleddig nem ismertük szerzőként hajdani uralkodóinkat.) Bakfark Bálint, Istvánffy Miklós, Rimay János énekei szólaltak meg még a hangversenyen. A műsor második része volt a török blokk. A török zene (szintúgy az arab), a perzsa zene gyermeke. Ma már ismeretlenek, talán idegenek is ezek a régi ritmusok, (zenész füleknek sokat mond: 10/8-os barati dasthagban jelennek meg) olykor hamisnak tűnnek a hangok. Ám egy időben több száz töröksíp (a tárogatónk elődje) megszólalásának fontos hadviselési, lélektani hatása volt. Európai utazók, moldvai és velencei kalmárok jegyezték föl ezeket az improvizatív, meg nem ismételhető dalokat. Kecskés Andrásék ötéves kutatással tárták fel az európai zenei élet e fontos korszakát, hogy a zene anyaországában, Törökországban is felfigyeltek az együttes sikereire. Az Esztergom balesit, az esztergomi hadidalt ma is éneklik Törökországban. Nem véletlen, Cs. Nagy Lajos Donaldo velencei muzsikus Konstantinápolyban jegyezte le a török virágénekeket. Mártha Judit előadásában két virágénak hangzott el. Előtérben Szabó István kemecével (kemendzse — térdhegedű), kísér. MEGHÍVÁS A NEMZETKÖZI FOLKLÓRPROGRAMRA Kecskédiek az NSZK-ban Tizenegyszer léptek fel... Az elmúlt év őszén érkezett a meghívás a Frankfurt és Marburg környékén élő, a háború után Gánt és Perbál községekből kitelepített német ajkú lakóközösségtől a kecskédi táncegyüttes részére. Öröm és megtiszteltetés volt egyszerre hazánk képviseletében bemutatni a magyarországi német nemzetiség ének- és tánckultúráját, a féltve őrzött és ápolt dallamkincs, tánchagyományok továbbélését. Az utazás politikai jelentőségét emelte, hogy Kohl kancellár magyarországi látogatása után a mi csoportunk volt az első magyar látogató. Egyébként ezt még Bretz úr, Frankfurt város polgármestere is megemlítette a részünkre adott fogadáson, a híres Kaisersaal fogadótermében. Kissé hosszú utazás után, autóbusszal érkeztünk meg első állomáshelyünkre, Frankfurt egyik elővárosába, Nieder Eschbachba. Ott-tartózkodásunk második hetében Marburg környékén, Wetterben, Wollmarban és Simtshausenben laktunk. Erre a tájra települtek annak idején a gántiak, illetve perbáliak, nehéz és fáradságos munkával megteremtve második otthonukat. Az idősebb generáció még beszéli nyelvünket, és meglepően mélyen él bennük a kényszerűségből elhagyott haza emléke, kötődésük közel negyven év múltán is megmaradt. Rendszeresen hazalátogatnak, tartják rokoni, ismerősi kapcsolataikat. Az együttes műsorát — 11 fellépés volt — mindenütt zsúfolt nézőtér fogadta, utána vendéglátóink kérésére tánc következett, fölelevenítve a régi bálok hangulatát. A német alapossággal előkészített programban városnézés is szerepelt. Ellátogattunk Heppenheimbe, Heidelbergbe, Mainzba, a Rajna völgyében Sndesheimbe és néhány órás sétát tettünk a közel 700 000 lakosú Frankfurtban is. Emlékezetes marad a Goethe-házban tett látogatás — 26 éves koráig lakott itt a költőóriás. Együttesünk kapott nemzetközi meghívást folklórprogramra is. Bfurbhausenben, Hülshofban, majd a zárórendezvényen Biederkopfban angol, dán, norvég, belga ének-zene és táncegyüttesek társaságában megérdemelt sikert aratott. Bemutatkozott, majd velünk együtt lépett föl a házigazdák által fenntartott wollmari táncegyüttes is, valószínű, hogy jövőre ők viszonozzák látogatásunkat. M. L. Szegedi Szabadtéri Játékok '84 Fesztivál -mérleg Még le sem zajlottak a szegedi ünnepi heteket záró utolsó előadások, már a fesztivál intézőbizottsága megvonta az ünnepi hetek gyorsmérlegét. Tavaly ünnepelte felújításának negyedszázados évfordulóját a Játékok. Az új intervallum kezdete némileg halványabbnak intult. De jött Szörényi— Bródy: István, a király című rockoperája, amely sok tekintetben tanulságul szolgál a jövőre. Részint tágította a műsorpolitika kereteit, bővítette a repertoárt, órriási tömegeket mozgatott meg. Előadásonként hatezren ültek a nézőtéren, ám az átlagos kihasználtság a tavalyi 5270 látogatóval szemben 4826. Így is mintegy 87 ezren nézték meg a 18 előadást. A Hunyadi Lászlót az intézőbizottság tagjai megfelelőnek minősítették, a Faustot értékesnek, a Rákóczi-átdolgozást a közönség igazolta, míg a grúzok föllépése, mint az István, a Király egyértelmű sikerbemutatója. A Szegedi Ipari Vásár az újdonságok vásárai, nyitva tartásának tíz napja alatt 175 ezren látták, óriási tömegeket mozgatott meg az ifjúsági napok háromnapos programsorozata. Csökkent a képzőművészeti kiállítások száma, ezek közül kiemelhető még szeptemberben is látaható XXIV. Szegedi Nyári Tárlat, értékesnek minősítették a szakszervezeti díjas művészek bemutatkozását, a Czóbel-emlékkiállítást és még néhány más tárlatot. A dómban három orgonakoncertet rendeztek, ugyancsak háromszor szólalt meg a zene a Muzsikáló-udvarban. Elkészült a jövő évi műsorterv. 1985-ben négy bemutatót terveznek. A fesztivál történetében először mutatják be rendkívüli megvalósításban Mozart Varázsfuvoláját. A Győri Balett a Szarvassá változott fiú történetét hozó új produkcióval feldolkészül a Dóm térre, a hagyományokhoz híven a templom előtt tartják a nemzetközi vár gálaestjét, néptáncfeszítés is, treprízként játsszák jövőre az István, a királyt. 1984. augusztus 28., kedd