Dolgozók Lapja, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-25 / 277. szám

A HÉTEN TÖRTÉNT Hétfő: Wilfried Martens belga kormányfő meg­kezdi budapesti tárgyalásait — Bukarest­ben megnyílik a Román Kommunista Párt XIII. Kongresszusa. Kedd: Nicaragua­—amerikai tárgyalások Manza­nillóban, közben fokozódik Washington katonai és politikai nyomása Managuára — A közös piaci pénzügy- és külügymi­niszterek értekezlete Brüsszelben. Szerda: Hazánk fővárosában összeül az Európai Kulturális Fórum szakértői konferenciája — Húszmillió olasz dolgozó sztrájkja­­— Genscher nyugatnémet külügyminiszter le­mondja lengyelországi útját. Csütörtök: Bejelentik a januári, genfi Gromiko— Schultz-találkozót — A palesztin parlament tanácskozása Ammanban, újabb viszályok a palesztin mozgalomban — Kinnock, brit munkáspárti vezér moszkvai látogatása. Péntek: Losonczi Pál, vietnami látogatását befejez­ve, Kambodzsába utazik — A chilei egy­ház tiltakozása a Pinochet diktatúra ellen — Incidens a panmindzsoni övezetben, ahol különben a hét elején folytatódtak a két koreai küldöttség közötti vöröskeresztes tárgyalások. Szombat: Előkészületek az osztrák kancellár szov­jetunióbeli utazására — Riadókészültség Bolíviában — BVT elnökségi irodaülés To­rontóban. • HOGYAN ALAKULT A HÉTEN A KELET­­NYUGATI TÁRGYALÁ­SOK ÜGYE? Biztató hír érkezett a hé­ten. Moszkvában és Wa­shingtonban egyidejűleg bejelentették, hogy január 7-én és 8-án, Genfben is­mét találkozik Gromiko szovjet, egymással valamint Shultz amerikai külügymi­niszter. A bejelentés nem volt teljesen váratlan, hi­szen az amerikai rasztásokat követően elnökrá­élén­külés mutatkozott a hagyo­­­mányos diplomáciai csator­nákon, a külügyminiszterek több ízben fogadták a má­sik ország nagykövetét. A hírt azért kommentál­ták mindenütt kedvezően, mert viszonylag közeli ha­táridővel, ismét felújítja a szovjet—amerikai eszme­cserét, a kelet—nyugati tár­gyalások legfontosabb vo­natkozásában. Ugyanak­kor, a realitásokhoz tarto­zik, hogy még nem érdemi tárgyalásokról, inkább valódi tárgyalások felé ve­­­zető út megnyitásáról, az akadályok elhárításáról van szó. Magyarán mondva ar­ról, hogy miről tárgyalja­nak és tárgyalhatnak a fegyverzetkorlátozás prob­lémáinak témaköréből Éppen most, november második felében volt egy éve annak, hogy a közép­hatósugarú a­tomeszközök­ről folytatott genfi megbe­szélések megszakadtak.­­Mindez azért történt, mert a tárgyalások alapjai sem­missé váltak, megkezdődött a rakétatelepíté­s, s ma már csaknem másfélszáz ,,euro­­rakétával” kell nyugatnémet, brit és számolni olasz területen. Ezért a genfi tár­gyalásokat, a korábbi ala­ Bojcon, nem lehet a jövő­ben sem folytatni. Felvető­dött viszont egy olyan „er­nyőterv”, hogy vonják össze egy ernyő alá a különböző nukleáris fegyverkorláto­zási tárgyalásokat, ideértve a kozmosz militarizálásá­­nak megakadályozását. Szovjet részről érdeklődést tanúsítottak az amerikai el­képzelés iránt, de további részletes felvilágosítást kértek. Moszkva viszont több olyan indítványt tett, hogy fejezzenek be tárgyalási folyamatot, néhány ahol az álláspontok nincsenek messze egymástól, vagy már született is megállapodás, ám amerikai részről nem történt meg annak ratifiká­lása. (A föld alatti nukleá­­ris kísérletek korlátozása vegyi fegyverek eltiltása, stb.) A lehetőségek valame­lyest javultak, de a neheze még hátra van. Jóonsztan­­tyin Csernyenko, az NBC amerikai tv-társaságnak adott nyilatkozatában a Szovjetunió készségét han­goztatta az egyenjogú és becsületes tárgyalásokra. Ha ez a készség az Egyesült Államok oldaláról is meg­nyilvánul, tehát a tárgyalá­sok ürügyén nem próbál­koznak egyoldalú előnyszer­zéssel és tisztességes megál­lapodási szándékot tanúsíta­nak, akkor remény van ko­moly tárgyalásokra és eset­leges megegyezésekre.­hez azonban továbbra is­bizonyító jerekre van szük­is­­ég a szavak mellett. A kelet—nyugati mozgá­sokhoz tartozott az európai biztonsági folyamat folyta­tódása, ezúttal éppen ha­zánk fővárosában. Budapes­ten összeült a jövő őszi Európai Kulturális Fórumot előkészítő szakértői konfe­rencia, s ezzel csaknem egy­­időben Martens, belga kor­mányfő járt hazánkban. Moszkva vendége volt a héten Neil Kinnock brit munkáspárti vezér, s a kö­vetkező magas rangú láto­gató Sinowatz osztrák kancellár lesz. A sokfajta kétoldalú kapcsolat pozití­van járul hozzá a nemzet­közi viszonyok alakulásá­hoz, de volt kivétel is: a nyugatnémet külügymi­niszter varsói útjának le­mondása. Gens­ Jier több teljesíthetetlen feltételt sza­bott, valóban az utolsó órákban. Bonnban valószí­nűleg jól tudták, hogy ilyen körülmények között halasztódik majd a látoga­tás. Minden jel szerint, aho­gyan Washingtonban is csa­táznak egymással különböző irányzatok a­ külpolitika alakításában, az NSZK-ban hasonló a helyzet. Kár, hogy ennek áldozatául esett egy fontosnak ígérkezett diplo­máciai találkozó. • MIKÉNT HAT KI A PALESZTIN VI­SZÁLYRA A PNT AMMA­­NI ÜLÉSE? Négyszeri halasztás után összeült a jordániai fővá­rosban a parlament szerepét betöltő Palesztin Nemzeti Tanács 17. ülésszaka. A ta­nácskozás szervezője, s bi­zonyos értelemben kikény­szerítője, a Fatah Arafat­­vezette irányzat bejelentet­te, hogy rendelkezésére áll a döntésekhez szükséges kétharmados többség. képviselők nagyobbik része­­ valóban ezt a vonalat tá­mogatja, s a kisebbség van ellenzékben. Viszont az ülés opponálói közé tartoznak a legnagyobb tekintéllyel ren­delkező gerillaszervezetek, azok, amelyeknek bázisa Libanonban maradt és szo­ros kapcsolatban Szíriával. Így nehéz állnak lenne egyszerű matematikai kép­letekről beszélni, a helyzet bonyolultabb és sokan két­ségbe vonják a kétharmados többség valódiságát. Ilyen körülmények között magában a parlamentben is két nézet csapott össze. Az egyik kész helyzetet akar teremteni, s az ellenzéket akár kirekeszti a mozgalom­ból (feltétlen kihívásnak számíthat a Damaszkusszal való jó kapcsolatban levő Fahum parlamenti elnök le­váltása), a másik kompro­misszumos formulákat pró­bál keresni a végső szaka­dás elhárítása céljából. Amint az ülés ellenzőinek egy része is hajlandó leg­alább megfigyelőket küldeni a tanácskozásra, míg a leg­szélsőségesebbek egyszerű­en nem látnak tárgyalási lehetőséget Arafattal. A parlament — az első napok tapasztalása szerint — inkább mélyítette a vi­szályt, minthogy reális megoldásokat hozott volna. Természetesen változhat még a kép, s ez fontos lenne: a PFSZ egységének is megőrzése valamennyi pa­lesztin szervezet elemi ér­deke. (Az antiimperialista alapokon álló egység szava­tolását támogatta az moszkvai közlemény, amely a a baloldali demokratikus szövetséghez tartozó irány­zatoknak a szovjet főváros­ban folytatott tárgyalásai­ról számolt be.) A palesztin viszálykodás dossziéja még nem záródott le, s további gondot képez­h­et a közel-keleti válságban. MI A HELYZET NI­CARAGUA KÖRÜL? A mexikói Manzanilóban lezárult az amerikai—nica­­raguai tárgyalások újabb, immár nyolcadik szakasza. Részletek nem láttak nyil­vánosságot, de ismét kitűn­hetett, hogy Managua min­den eszközt ki akar hasz­nálni a békés rendezésre. (Jól ismert, hogy a nicara­­guai vezetés elfogadta a Contadora-tervet, beleért­ve annak néhány, hátrá­nyosnak tűnő pontját is, mert nyugalmat és meg­egyezést akar. Washington viszont csak­ addig pártolta a négy latin-amerikai or­szág közvetítő elképzeléseit, ameddig, úgy gondolta, hogy Nicaragua visszautasítja azokat.) A tárgyalásokkal egyidő­­ben azonban fokozódott az amerikai katonai nyomás: gyorsnaszádok erednek nicaraguai kikötők felé tar­a­tó kereskedelmi hajók nyo­mába; közös hadgyakorla­tok sorát rendezik a Nica­raguával szomszédos Hon­­durasban; újabb fegyver­­szállítmányokat kapnak az ellenforradalmár kontra­alakulatok. Washington tak­tikája most arra irányul, hogy Nicaragua állandó zaklatásnak legyen kitéve, s ne tudják biztosítani a leg­fontosabb exportcikket je­lentő kávé betakarítását. Ugyanakkor a lélektani hadviselés sem szünetel ilyen kirívó példa volt a ,l,MIG-ügy”, amikor arra hivatkozva, hogy korszerű szovjet harci gépek érkez­tek Nicaraguában, már-már egy nyílt intervenció lehe­tőségét fontolgatták. Közben kiderült, hogy — jóllehet Nicaraguának, szuverén ál­lamként, joga lenne bár­milyen fegyver beszerzésére —, nem voltak ilyen szál­lítmányok, s a washingtoni provokáció visszájára for­dult. Amerikai lapok is­­ mind többet cikkeznek arról, hogy Nicaragua nem máso­dik Grenada, hanem máso­dik Vietnam­ lenne. Ami fi­gyelmeztetés Washington­nak, különösképpen olyan helyzetben, amikor az­ ame­rikai politika szélsőséges illetve valamivel mérsékel­tebb erői még a kormány­körökben is belharcot foly­tatnak, hogyan alakuljanak a következő lépések az Egyesült Államok „hátsó udvaraként” emlegetett Közép-Amerikában­ Budapesten szerdán kezdte meg munkáját az Európai Kulturális Fórum szakértői tanácskozása. Mexikóvárosban hatalmas gázrobbanás volt hétfőn. A ké­pen hajléktalanná vált emberek segítségre várnak. Üdvözlő táviratok Mongólia nemzeti ünnepén Dzsambin Batmöndnek, a Mongol Népi Forradal­mi Párt Központi Bizottsága főtitkárának, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének és Nyamin Dzsagvaralnak, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnöksége elnökhelyettesének címezve a követ­kező táviratot küldte Ulánbátorba az MSZMP KB, az Elnöki Tanács és kormányunk nevében Kádár János, Losonczi Pál és Lázár György. Kedves Elvtársak! A Mongol Népköztársaság ki­kiáltásának 60. évfordulója alkalmából a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és a magyar nép nevében elvtársi üdvözletünket és leg­jobb kívánságainkat küldjük Önöknek, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnökségének, Mi­nisztertanácsának és a baráti mongol népnek. A Mongol Népköztársaság megalakulása történel­mi jelentőségű esemény volt a mongol nép életében. A mongol kommunisták 1924 augusztusában megtar­tott III. kongresszusukon döntöttek az ország nem tő­kés fejlődéséről, a társadalom és a gazdaság gyöke­res átalakításáról. Az elmúlt hat évtizedben a mongol dolgozók Mongol Népi Forradalmi Párt vezetésével jelentős si­­­kereket értek el a szocialista építőmunkában. A ma­gyar nép tisztelettel és megbecsüléssel tekint ered­ményeikre, amelyek a gazdaság, a tudomány, a kul­túra és a művelődés sokoldalú fejlesztését, a mongol nép életszínvonalának emelését szolgálják. A Mongol Népköztársaság, mint a szocialista or­szágok közösségének megbecsült tagja, fontos szere­pet játszik az ázsiai béke és biztonság megszilárdítá­sáért, a világ békéjének megőrzéséért, a társadalmi haladásért folytatott harcban. őszinte örömmel tölt el bennünket, hogy párt­jaink, országaink és népeink szoros barátsága és együttműködése a marxizmus—leninizmus és a pro­letár­ internacionalizmus elvei alapján fejlődik és év­ről évre erősödik. Ezt hivatott elősegíteni a közel­múltban aláírt új Barátsági és Együttműködési Szer­ződés is. A Mongol Népköztársaság e nagy jelentőségű év­fordulóján szívből kívánjuk önöknek és az egész mongol népnek, hogy a Mongol Népi Forradalmi Párt XVIII. Kongresszusa által kijelölt úton haladva ér­jenek el újabb sikereket hazájuk felvirágoztatásában.­ ­ A Mongol Népköztársaság megalakulásának 60. évfordulója alkalmából Apró Antal, az országgyűlés elnöke táviratban köszöntötte Batocsk­in Altangerelt, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Huráljának el­nökét. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bizottsága, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa ugyan­csak táviratban üdvözölte mongol partnerszervezetét. Magyar—lengyel árucsere Ambrus János magyar és Wladyslaw Gwiazda lengyel külkereskedelmi miniszter­­helyettes szombaton Buda­pesten, a Külkereskedelmi Minisztériumban aláírta az 1985. évi magyar—lengyel árucsereforgalmi és fizeté­si jegyzőkönyvet, amely több mint 950 millió rubel értékű, kölcsönös szállítást irányoz elő. Kivitelünknek több mint egyharmadát különböző jár­műipari termékek — köztük 1100 Ikarus-autóbusz — képviselik. Folytatódik az utóbbi években általunk ex­portált fogyasztási cikkek és mezőgazdasági termékek, köztük a bútor- és a sport­szerek, a bor és baromfi szállítása. Behozatalunkban jelentős értékű szén, koksz, kén, só, számítógép és mintegy 6400 Fiat 126 P személygépkocsi, továbbá útépítő- és bánya­gép szerepel. A lengyel miniszterhe­lyettest fogadta Veress Pé­ter külkereskedelmi minisz­ter. Incidens Panmindzsonban A koreai központi hír­­ügynökség Pekingbe szom­bat hajnalban eljutott jelen­tése szerint súlyos incidens történt előző nap a koreai fegyverszüneti vonalon, Panmindzsonnál: amerikai katonák megölték a Koreai NDK három katonáját, egyet pedig súlyosan meg­sebesítettek. Egy külföldi állampolgár pénteken Panmindzsonnál átlépte a demarkációs vo­nalat, és a másik oldalon karnyújtásnyira álló ameri­kai őrök azonnal elvitték. A Koreai NDK egy katoná­jára, aki segítségére sietett, az amerikaiak tüzet nyitot­tak. Ekkor három KNDK- katona rohant súlyosan megsebesült társuk segítsé­gére — az amerikaiak mindhármukat lelőtték. A Koreai Központi Táv­irati Iroda jelentése rámu­tat, hogy az incidens a fegyverszüneti egyezmény­súlyos megsértését képezi, különösen pedig annak az egyezménynek a megsérté­sét, amelynek értelmében a felek szavatolják a rendet a panmindzsoni közös biz­tonsági körzetben. Az Inci­densért teljes mértékben az amerikai felet terheli a fe­lelősség. A koreai jelentés annak a meggyőződésnek ad hangot, hogy a véres in­cidens a KNDK és Dél- Korea között megkezdődött tárgyalások légkörének meg­­mérgezésére irányul. 1984. november 25., vasárnap

Next