Dolgozók Lapja, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-05 / 3. szám

APRÓHIRDETÉS Házasság Lakás — ingatlan Bársonyos legszebb részén, „Strázsán” (buszmegállótól 10 percre) repítésű 370 négyszögöl fiatal re­kordonos szőlő, alápin­cézett pihenőházzal, villannyal szerelten eladó. Megközelítése té­len, nyáron betonúton. Érdeklő­dés: Győr, 9023 Ifjúság krt. 63. III/10., délután. ___________________________________48 Dózsakertben, az oroszlányi vasút mellett, aknás garázs el­adó. Érdeklődni 18—20 óráig, Ta­tabánya V., Népköztársaság u. 42. 1/4. 35 Jármű ZG-s Wartburg eladó. Megte­kinthető: egész nap, Tatabánya VI., Petőfi u. 13. 74 Vegyes TURUL-TAXI. Telefon: 15-810 vagy 10­ 800. (Autómentés és te­herfuvarozás II.). 11496 38/172, érettségizett, barna, el­vált nő vagyok. Megismerkednék korban hozzám illő, komoly, jó­zan életű, családcentrikus, spor­tos, fiatalos megjelenésű férfi­val, házasság céljából. „Tavasz 360311” jeligére a tatabányai hir­detőbe, Győri u. 12. 53 . . 45 éves, 176 cm magas, kispor­tolt testalkatú, teljesen független, saját lakással rendelkező özvegy férfi ezúton keresi 35—43 éves korig, hasonló sorsú vagy elvált hölgyek ismeretségét, házasság céljából. Egy gyermek nem aka­dály. Válaszokat: „Remélem meg­talállak” jeligére a tatai hirde­tésfelvevőbre kéri. Gesztenyefasor 1. 64 170/35 éves, önhibáján kívül el­vált, családszerető férfi vagyok. Jelenleg magányosan, a dezetlenebb körülmények legyen­között élek. Annak a vékony testalka­tú hölgynek a levelét várom, aki igaz szerelemre vágyik, családjá­nak édesapára van szüksége és még tudja, mit jelent az a szó, hogy becsület. „Csak erre vá­gyom” jeligére a Komárom me­gyei Lapkiadóba, Tatabánya, Pf.: 141. 80 Egyedül élő, 50 éves özvegyas­­­szony megismerkedne hozzá ha­sonló korú, jó megjelenésű fér­fival. Lakásom van. Gépkocsival rendelkezek előnyben. „Magá­nyos” jeligére a Komárom me­gyei Lapkiadóba, Tatabánya, Pf.: 141. Hl Újévtől hatályos jogszabályok Előtérben álló társada­lompolitikai és gazdasági törekvéseket tükröznek, a soron levő feladatok oldását szolgálják azok meg­a felsőbb szintű jogszabályok, amelyeket az elmúlt eszten­dőben alkotott meg az El­nöki Tanács, a Miniszterta­nács, több miniszter, s ha­tályba lépésük időpontja­ként 1985. január 1-ét jelöl­ték meg. Az új jogszabályok közül­ főként a legtöbb ál­lampolgárt közvetlenül érin­tő paragrafusokat emelte ki összeállításában — sor­rendben a törvény szintű joganyagot, majd a minisz­tertanácsi rendelkezéseket és a tárcaszintű joganyagot, majd a minisztertanácsi rendelkezéseket és a tárca­szintű rendeleteket tekint­ve át . Tóth Ferenc, az MTI főmunkatársa: Az Országgyűlés a tisztes­ségtelen gazdálkodás tilal­máról alkotott törvényt, amely egyfelől szabályozza a piacon követendő maga­tartást, másfelől védelmet nyújz dálkodás a tisztességtelen gáz­valamennyi for­májával szemben. A tör­­­vény általános formában tiltja a tisztességtelen gaz­dálkodást, s egyes rendelke­zéseivel tiltja a tisztesség­telen versenyt, a fogyasz­tók megtévesztését, a gazda­sági verseny korlátozását, az árukapcsolást, a gazdasági erőfölénnyel való élést, a tisztességtelen vissza­ár érvényesítését. Az alapvető tétel: tilos a gazdasági te­vékenység folytatására jo­gosult jogi személyeiknek­ és magánszemélyeknek (ide­értve a magánszemélyek társaságait is) gazdasági te­vékenységét­ is tisztességtele­nül — különöSen a verseny­társak, a fogyasztók törvé­nyes érdekeit sértő vagy ve­szélyeztető, illetőleg az üz­leti tisztesség követelmé­nyeibe ütköző módon — folytatni. Versenytársnak számít a gazdasági ver­senyben érdekelt jogi sze­mély és magánszemély, fo­gyasztónak pedig a vevő, a megrendelő és a felhasz­náló. A törvény meghatároz­­­­za a tilalmak megszegéséhez fűződő jogkövetelményeket, a bírósági eljárást, a szank­cionálás lehetőségeit. Egye­bek között rendelkezik ar­ról, hogy a bíróság kötelez­heti a jogsértőt a tisztesség­telen ár leszállítására, vagy az áru kijavítására vagy an­nak kicserélésére, illetőleg az ár visszafizetésére. Sú­lyos esetekben lehetőséget ad gazdasági bírság kisza­bására is. A gazdasági szférában — az irányítási rendszer to­vábbfejlesztésével összefüg­gésben — cél, hogy a válla­latok önállóbban, függet­lenebből nők, s ezzel gazdálkodhassa­párhuzamosan bővüljön a dolgozói kollek­tívák döntési jogköre, rész­vétele a vezetésben. E tö­rekvéseket tükrözte az a jogalkotói aktus, hogy az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel módosította 1977-ben elfogadott vállala­at­ti törvényt: új vállalatveze­tési formákat hozott létre. Eszerint január 1-től a vál­lalatok többsége vállalati ta­nács, a dolgozók közgyűlése, illetve küldöttgyűlése álta­lános vezetésével fog mű­ködni. A változtatások alap­vetően azt szolgálják, hogy a vállalatok túlnyomó több­ségét magában foglaló ver­senyszférában — az új veze­tési formák kialakításával — különváljon a gazdaság­­irányítás és az állami tulaj­don működtetésével kap­csolatos funkciók gyakorlá­sa. Az új vezetési formák közös jellemzője, hogy az állami tulajdon folyamatos működtetésének a jogát a vállalati kollektíva vagy az annak képviseletében eljá­ró testület gyakorolja. Meg­változik a vállalatok több­sége felett gyakorolt álla­mi irányítás formája és tar­talma, új típusú — lényegé­ben a működés törvényes rendjét vizsgáló — felügye­leti rendszer érvényesül, megszűnik a korábbi vál­lalatfelügyelet. Azok a vál­lalatok, amelyeket e válto­zások nem érintenek —, s ezek körét nács határozza a Minisztertá­meg — to­vábbra is államigazgatási irányítás alatt maradnak, általános vezetésüket a ki­nevezett igazgató látja el. Január 1-től lépett ha­tályba az a törvényerejű rendelet, amellyel az Elnöki Tanács négy új kitüntetést alapított: a Magyar Nép­­köztársaság aranykoszorú­val díszített Csillagrendjét, a Magyar Népköztársaság kardokkal díszített Csillag­­rendjét köztársaság és a Magyar Nép­ Csillagrendjét, valamint az Április Negye­dike Érdemrendet. Ezzel húszra emelkedett a száma azoknak az érdemrendeknek és címeknek, amelyeket Magyarországon a kollektív államfői testület a szocia­lizmus építésében, a politi­kai, gazdasági, tudományos­­ és kulturális élet terén, to­vábbá a haza védelmében és szolgálatában, a közrend biztosításában, illetőleg a népek közötti barátság el­mélyítésében és a társadal­mi haladás előmozdításában szerzett kiemelkedő érdemek elismerésére adományoz­hat. Felemelte az Elnöki Ta­nács az egyes kitüntetései­hez kapcsolódó egyszeri pénzjutalmak összegét; esze­rint: a Szocialista­­ Magyar­­országért Érdemrend, a Magyar Népköztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendje 15 000, a Ma­gyar Népköztársaság kar­­dokkal díszített Csillagrend­je 12 000, az Április Ne­gyedike Érdemrend, a Munka fokozata, Érdemrend arany köztársaság a Magyar Nép­ Csillagrendje és a Vörös Csillag Érdem­rend 10 000, a Munka demrend ezüst fokozata, Éz­a Kiváló Szolgálatért Érdem­rend 8000, a Munka Érdem­rend bronz fokozata pedig 6000 forint jutalommal jár együtt. Törvényerejű rendelet szü­letett a településfejleszté­si hozzájárulásról, amelyet ugyan 1986-ban vezetnek be az ország egész területére, de lehetőség van arra, hogy az önkéntesség elve alap­ján, a helyi tanács javasla­tára — a pénzügyminiszter hozzájárulásával — már 1985. január 1-től alkalmaz­zák. Erre az új jogszabályra azért volt szükség, mert a községfejlesztési hozzájá­rulásról szóló, 1967-ben életbe lépett tvr. óta szá­mos jelentős változás kö­vetkezett be. A lakosság mind sokrétűbben vesz részt a helyi közéletben, lé­nyegesen kiszélesedett a de­mokratizmus hatóköre. Ugyanakkor azonban növe­kedett az infrastruktúra gyorsabb ütemű fejlesztése iránti igény és a megvaló­sítás lehetősége közötti fe­szültség. A korábbi jogsza­bály továbbfejlesztését szük­ségessé tette az is, hogy a helyi tanácsok önállósága növekedett, előtérbe került a lehetőségek fokozott hasznosítása a lakosság és a tanácsok közötti együttmű­ködésben is. A településfej­lesztési hozzájárulás — az eddigi kötelező, adójellegű községfejlesztési hozzájá­rulás helyett — a jövőben egyik meghatározó formájá­vá válik a lakosság részvé­telének a településfejlesztési­ben. Az új hozzájárulás mértéke évi 300—2000 fo­rint. Ahol a helyi tanácsok már 1985-re településfej­lesztési hozzájárulást ál­lapítanak meg, a fizetendő összeg nem haladhatja meg ebben az évben a 600 fo­rintot. Akik már az idén te­lepülésfejlesztési hozzájá­rulást fizetnek, mentesül­nek a községfejlesztési hoz­zájárulás egyidejű fizetése alól. A hozzájárulásból be­folyt pénzzel kizárólag a helyi tanácsok nek : fejlesztésre, rendelkez­meglévő intézmények működtetésé­re és felújításra használhat­ják fel. A munkakerülők rend­szeres munkára szoktatása szükségessé tette a helyhez kötésüket és az életvitelük szorosabb felügyeletét. Ezért módosította az Elnöki Ta­nács a Büntető Törvény­­könyvet úgy, hogy a fő­büntetések körét új bünteté­si nemmel bővítette, a szi­gorított javító-nevelő munka bevezetésével. Ez a bünte­tés az elítélt személyi sza­badságának korlátozásával együttjáró munkára köte­lezést jelent. A szigorított javító-nevelő munkára ítélt köteles a kijelölt munkahe­lyen dolgozni, helységben tartózkodni, szálláson lakni és annak rendjét megtarta­ni. Az új büntetés legrövi­debb tartama egy év, leg­hosszabb halmazati és tartama két év, összbüntetés esetén három év. A dologta­­lan életmódot folytatók el­leni hathatósabb fellépés érdekében a Btk módosítá­sakor bővítették a közve­szélyes munkakerülés tör­vényi fogalmát, tényállását: a tartós idejű munkakerül­­lés akkor is bűncselekmény, ha az elkövető még nem volt munkakerülésért bün­tetve. A társadalombiztosítás körében — miután az erről szóló törvényt módosította az Elnöki Tanács — janu­ár 1-től a táppénzfolyósítás alapja a nyugdíjjárulékkal csökkentett előző évi átlagbér, illetve átlagkereset. Egy­idejűleg viszont emelkedik a kórházi ápolásban töltött időre és a hosszabb beteg­ség esetén járó táppénz, valamint a pályakezdő fia­talok körében a táppénz mértéke. Minisztertanácsi rendelet intézkedik arról, hogy la­kásépítés, illetve -vásárlás esetén az úgynevezett szo­ciálpolitikai kedvezmény összege gyermekenként 40 000 forint, az építtetővel (vásárlóval) együtt költöző, a kölcsön (adásvételi) szer­ződés megkötésének idő­pontjában meglevő három (vagy több) gyermek esetén a harmadik gyermek után 80 000 forint, más eltartott családtagok után személyen­ként 30 000 forint. Ugyancsak lakástémában lényeges változás, hogy ál­lami tulajdonban lévő in­gatlan megvásárlásához is adhatnak a jövőben dolgo­zóik részére munkáltatói támogatást a vállalatok, in­tézmények. Emellett janu­ár gyobb 1-től a korábbinál na­összegű bankkölcsön igényelhető lakásépítésre, ingatlanvásárlásra. Kama­ta 100 000 forintig évi százalék, 200 000 forintig­­ 10, 8 300 000 forintig 12, 300 000 forint fölött pedig évi 14 százalék a teljes összeg után. Differenciáltan nö­vekvő és 320 000 terjedő kedvezményes forintig köl­csönt lehet felvenni eme­letráépítésre és tetőtér-be­építésre. Az ifjúsági taka­rékbetét után kapható kü­lön kölcsön legnagyobb ös­­­szege az eddigi 70 ezer he­lyett 120 ezer forint. A közlekedési miniszter — a Minisztertanácstól ka­pott felhatalmazás alapján — módosította azt a rende­letet, amely a belföldi tá­volsági szállítási (helyközi) személy­­kedvezményről szól. Az új előírások értel­mében az országos közfor­galmú vasutak vonalain 50 százalékos kedvezményre jogosultak: a gyermekek négy éves koruktól 14 éves korukig, illetőleg általános iskolai tanulmányuk befeje­zéséig, legfeljebb azonban tankötelezettségük felső korhatáráig; a középfokú és felsőfokú oktatási intézmé­­­nyek nappali tagozatos ta­nulói, illetőleg hallgatói e tanulói viszony megszűné­séig; az állami gondozásban levő munkaképtelen vagy önhibájukon kívül eső ok­ból nem dolgozó fiatalok abban az esetben oktatási­ intézményben is, ha nem tanulnak. A távolsági me­netrendszerinti autóbusz­közlekedésben 75 százalé­kos kedvezményre jogosul­tak: a­ gyógypedagógiai in­tézményben és a szociális intézményekben bentlakó, továbbá a rendszeresen be­járó, érzékszervi, testi vagy értelmi fogyatékosságban, illetőleg elmebetegségben szenvedő tanulók (gondo­zottak) és egy kísérőjük. Az intézmény székhelye és a tanuló (gondozott) állandó lakóhelye közöt­t?.A nyugdí­jasok az országos közfor­galmú vasutak és a VOLÁN menetrendszerinti járatain évente 16 alkalommal 50 százalékos utazási kedvez­ményben részesülnek janu­ár 1-től. Az 1985. évi ipari és a közlekedési írta: március miniszter elő­31. napjától szeptember 29. napjáig ter­jedő időszakra kell beve­zetni a nyári időszámítást. Ennek életbe lépésekor, március 31. napján 2 óra­kor az órákat 3 órára előre kell igazítani, megszűnése­kor, tehát szeptember 29. napján 3 órakor pedig az órákat 2 órára kell vissza­igazítani. A nyári időszá­mítás bevezetésének és megszüntetésének idő­pontjában munkát végző — nem havibéres — dolgozók munkabérét a tényleges teljesítmény, illetőleg a ténylegesen ledolgozott munkaidő alapján számol­ják el. 14 DOUGOZÓK LAPJA rrKTTOTTTTTrarni !Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy a legdrágább gyermek és jó testvér, FAZEKAS GYULA életének 26. évében, tragikus hirtelenséggel elhunyt. Te­metése, 1985. január 7-én, 15 órakor lesz Tatán, az Almási úti temetőben.­­ Minden külön értesítés helyett. A gyászoló család köszönetet mondunk mindazoknak, akik drága halot­tunk, MÁK JÓZSEFNÉ (Szuha Julianna) temetésén megjelentek, sírjára virágot helyeztek és fájdal­munkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik szeretett halottunk. IFJ. HARMATH MIHÁLY temetésén megjelentek, sírjára virágot, koszorút helyeztek és velünk együtt utolsó útjára elkísérték. A gyászoló család Fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy IFJ. JUHÁSZ JÁNOS (a mányi bányaüzem dolgozója) életének 29. évében, tragikus hirtelenséggel elhunyt. Ham­­vasztás utáni búcsúztatása, 1985. január 8-án, 14 óra 30 perckor lesz Tatabányán, az újtelepi temető új ravatalozó­jánál. A gyászoló család Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy kedves feleség, drága jó, édesanya, nagymama és testvér,a VÁRFÖI JÁNOSNÉ (Fritz Margit) 1984. december 29-én, váratlanul elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatásának időpontját később közöljük. A gyászoló család Fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték, sze­rették és tisztelték, hogy a szeretett férj és édesapa, ECK ISTVÁN (nyugdíjas osztályvezető) 56 éves korában elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása 1985. január 9-én, 14 óra 30 perckor lesz Tatabányán, az újtelepi temető új ravatalozójánál. A gyászoló család és a Központi Bányászati Fejlesztési Intézet Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy a jó férj és édesapa, GEDEI ISTVÁN életének 51. évében váratlanul elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása 1985. január 9-én, 13 óra 30 perckor lesz Tata­bányán, az újtelepi temető új ravatalozójánál. • A gyászoló család Mély megrendüléssel és nagy fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy a szeretett gyermek, drága férj, édesapa és jó testvér, TOLNAI ISTVÁN (tatai lakos) 32 éves korában, váratlanul elhunyt. Temetése, 1985. január 9-én, 15 órakor­ lesz Tatán, a Környei úti temetőben. A gyászoló család „B”­kategóriába sorolt,­­tröszti irányítás­­ alá tartozó Komárom megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, Komárom, Temető út 13. szám. pályázatot hirdet gazdasági igazgatóhelyettesi munkakör betöltésére A kinevezés határozott időtartamra 5 év­re szól, mely alkalmasság esetén korlá­tozás nélkül meghosszabbítható. A GAZDASÁGI IGAZGATÓHELYETTES FELADATA: a Szervezeti és I Működési Szabályzatban rögzített feladatoknak megfelelően szerve­zi, irányítja és ellenőrzi a vállalat terve­zési, számviteli, pénzügyi­­ és ügyviteli te­vékenységét, közgazdasági elemzéssel fi­gyelemmel­­ kíséri a vállalati gazdálkodást. Besorolás: az 5/1983. (XI. 12.) ME. Sz.­­rendelet A/B/2-es bérkategória szerint PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: — közgazdasági egyetemi vagy pénzügyi számviteli főiskolai végzettség; — legalább 10 éves szakmai gyakorlat, melyből 5 év vezetői­­ gyakorlat. A munkakör betöltésének várható idő­pontja: 1985. június 1. Korábbi belépés is lehetséges átmeneti időszakra, főosztályve­zetői beosztásba. A PÁLYÁZATNAK­­ TARTALMAZNIA KELL: — a pályázó jelenlegi munkahelyét, eddi­gi szakmai vezetői tapasztalatait, eddi­gi valamennyi beosztását, jelenlegi besorolását, jövedelmét, — kézzel írott önéletrajzot, — végzettséget igazoló okmányokat. A pályázatot a megjelenést követő 30 napon belül a vállalat igazgatójához címezve kell beküldeni. A pályázatokat a beérkezési határidő lejárta után 60 napon belül is bíráló bizottság értékeli, döntésről a pályázók írásban értesítést kapnak. A felvett pályázónak szükség esetén lakást biztosítunk. 23 1985. január 5., szombat

Next