Dolgozók Lapja, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-07 / 55. szám

Április 3-án nyit a bemutatóterem A MAGYAR VISCOSA­­GYÁR vezetősége rázta, hogy gyárunk elhaza­gaz­dagodjék a múltját és je­lenét bemutató kiállító­teremmel, amelyet felszabadulásának 40 hazánk éves évfordulója tiszteletére avatunk fel. A helyiségeket eredetileg kerékpártárolónak építet­­ték. A beruházási tály januárban fejezte főész­be az adta építészeti­ átalakítást, és át a szervezést a marketing osztálynak. To­vábbi feladat a bejárati rész esztétikus lefedése, belső burkolása, a kiállító­terem, vetítőterem belső­építészeti kialakítása, dí­szítése, valamint a tárolók berendezése. A kiállítási madán helység- tér egyház- és válla­lattörténeti bemutató lesz, amit dr. Móri-Kőnig Gyu­la, nyugdíjas mérnök gyűj­tött a vállalat dolgozóinak segítségével. A részben termékeinket további mu­tatjuk be eredeti formájá­ban és azokkal az árufé­leségekkel is, amiket be­lőlük a továbbfelhasználó vállalatok készítenek. A vetítőteremben a gyár­ról ismertető filmeket fo­gunk leforgatni. A bemutatóterem-komp­lexumot a marketing tály fogja üzemeltetni, ősz­es terveink szerint, nagyon sokféle feladatot fog ellát­ni. Alkalmas sok fogadására, lesz iskola­akik itt ismereteket szerezhetnek gyárunk történetéről, éle­téről, az itt folyó munká­ról. SZAKEMBER látogatók­kal, szakmai, politikai ve­zetőkkel a kiállítás megte­kintése után itt lehet tár­gyalni. Végül, de nem utolsósorban szeretettel várjuk minden vállalati kollégánkat brigádonként, vagy munkahelyenként, hogy a kiállítás által job­ban átérezhessék munkájuk fontosságát, eredményét. Zsemberovszky Márta Hz országos elődöntőre készülnek Véget érte­k a Ki tud töb­bet a Szovjetunióról című vetélkedősorozat megyei rendezvényei. Idén a gim­náziumok és szakközépisko­lák döntőjében hat csapat vetélkedett. A „Kérdés-röp­labda” című játék után tör­ténelmi témájú kérdéseket kaptak a csapatok. A Jókai, a Táncsics és a Lengyel Jó­zsef Gimnázium tanulói re­mekeltek, amikor Kuno Areng professzort, Viktor Sockij atomerőmű főmérnö­köt és Gábor András ipari miniszterhelyettest kellett megszemélyesíteniük. Az utolsó forduló előtt a Jókai, Lengyel és a Táncsics volt az élen. Az információs játékban az izgalmakat a kisbériek jobban bírták, így helyet cseréltek az oroszlányiakkal. Első helyen végzett a komáromi Jókai Gimnázium csapata, felké­szítő: Királyné Kálmán Zsu­zsa. Második lett a kisbéri Táncsics, felkészítő: Nagyné Letenyei Etelka. Harmadik az oroszlányi Lengyel József Gimnázium, felkészítő: Szi­getvári Andrásné. A szakmunkásképző inté­zetek megyei döntőjén tíz csapat harcolt a továbbju­tást jelentő első helyért. A „lóugrással az eredményig” című játék nem szórta szét a mezőnyt, a „Szellemi öt­tusa” annál inkább. Ebben a fordulóban történelemből, film- és operaismeretből, űr­repülésből és irodalomból kellltt „vizsgázni”. A végig vezető Kereskedelmi és Vendéglátóipari kisképző csapata Szakman­nagysze­rűen oldotta meg feladatát és végül nagy fölénnyel nyerte meg a versenyt, fel­készítő: Grimmné Dómján Erika, a 314. sz. Ipari Szak­munkásképző Intézet vég­zett a 2. helyen, felkészítő: Borbély Imréné, harmadik lett a tatai Dobi István Me­zőgazdasági Szakmunkáskép­­ző, felkészítő: Kántor Éva. A két kategóriában to­vábbjutott csapatok képvise­lik majd Komárom megyét a március­i országos elődön­tőkben. Horváth Zoltán Teakóstolás a kiállításon Február 18., hétfő: A Bán­­hidai Általános Iskola Paj­tás Galériájában kb. 50 gye­rek, az iskola igazgatója és néhány tanár áll körbe egy asztalt. Az asztal mögött Liszt Andrásné, a KÖJÁL munkatársa tart előadást a teacserje történetéről, és a gyógynövények hasznáról. Elmondja, hogy a kávénál, a kólánál sokkal egészsége­sebb a tea. Az előadás végeztével a gyerekek megrohamozták az asztalt, ahol mindenki kap a gyógynövényteákból. Hogy mi is történt a Pajtás Galériában? Egy új kiállítás megnyitója. A Galéria tab­lóin préselt gyógynövények és környékünk néhány érde­kes egyéb növénye látható. A préselt növények Liszt Melitta munkáját dicsérik. A tablók melletti vitrinben gyógynövénykivonatok és gyógynövényekből készült kenőcsök, gyógyteák sorakoz­nak. Akiket ezek után hódít meg a kiállítás, az sem d­iaflex által vetített csoda­a szép növényekben, virágok­ban gyönyörködhet. A kiállításon még helyet kapott a „Káros szenvedé­lyek elleni harc hónapja” címmel egy hisz az egész rajzösszeállítás, „akció” az egészséges életmódért, a káros szenvedélyek elleni küzdelem jegyében szerve­zőkben. Bányai Attila 6. a. osztály, Bánhidai Alt Isk., Tatabánya Cigánybál Március 1-én, Tatabányán, a Jubileum étteremben rendezték meg a tizedik megyei cigánybált. A Komárom vajda, Kovák József köszöntötte a vendégeket, majd megemlékezett hazánk felszabadulásának 40. évfor­dulójáról. A szórakoztató műsor után a résztvevők hagyomány szerint a „bőgőtemetéssel” búcsúztatták el a cigányévet. Az est a szépségkirálynő-választással folytatódott. A meg­tisztelő címet a tatabányai Bihari Tünde (Jalma) nyerte el. Második udvarhölgye egy tatai kislány, Horváth Kata­lin, a harmadik a tatabányai Bihari Magdolna lett. A gratulációk után elkezdődhetett az igazi mulatság. A talpalávalót Horváth Béla és zenekara szolgáltatta. Bosnyák Mária 1985. március 7., csütörtök Gyémántlakodalom Gyémántlakodalmát ünnepelte Risóczky István és Hemmerlein Klária. Az 1925-ben kötött házassága évfordulóján tatabányai ottho­nában két gyermeke, három unokája és négy dédunokája köszön­tötte az idős házaspárt. Képünkön: Risóczkyék és néhányan a kö­szöntő családtagok közül. Virág nélkül Bizonyára az elsők között voltak a már tizedik eszten­deje kiváló eredménnyel működő nyugdíjas pedagó­gusklub férfi tagjai, akik Tatán, kedden délután ben­sőséges hangulatú ünnep­ségen köszöntötték régi kol­légáikat, az örök­ fiatal ta­nító- és tanárnőket. Zoltán, a Tardosbányai Szabó Ál­talános Iskola nyugdíjas igazgatója megemlékezett az idén hetvenöt éves nőmoz­galomról, és köszöntötte Ta­ta város és vonzáskörzete iskoláinak hajdani dolgozó­it. Megható szavakkal szólt a lányok és asszonyok hétköz­napi helytállásáról, hivatás­­szeretetükről, mely mindig is meghatározó volt a peda­góguspályán. A figyelem vi­rágai helyett — azok rend­kívül magas ára miatt — kürtőskaláccsal kedvesked­tek a hölgyeknek, majd kö­zös nótázással tették han­gulatossá a délutánt, mely a köszöntötteknek és kö­szöntőknek is egyaránt kel­lemesen telt el. — ti FÓRUM Fórumot rendeztek a 314. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben és Erősáramú Szakközépiskolában febru­ár 27-én. Az iskola diáksá­gát 87 tanuló képviselte. A KISZ városi bizottsága ré­széről Scherlein Erika és Mészáros Vendel vett részt a nyilvános vitán. Odrovics Kálmán igaz­gató beszámolójával kez­dődött a gyűlés. Az iskolai KISZ-bizottság és az in­tézmény vezetése rendszere­sen figyelemmel kíséri az intézkedési tervben foglalt feladatok megvalósulását. Az intézkedési terv töb­bek között az iskolai élet demokratizmusának fejlesz­tését, a közéletiségre neve­lést tűzte ki célul. Ez az összejövetel jó alkalom volt arra, hogy a tanulók szólhassanak gondjaikról. Az intézmény vezetőjének beszámolóját követték, majd hozzászólások az iskola vezetősége adott választ a tanulók kérdéseire. Mészáros Vendelnek, a KISZ városi bizottsága munkatársának zárszavával ért véget a találkozó. Az eszmecsere a jövőben is folytatódik. Kiss Adél Farsang volt... Az oroszlányi Lengyel József Gimnázium idén is megren­dezte hagyományos farsangi bálját. A szervezésben a má­sodikos tanulók segítettek. Ko­ra délután elkezdődött a munka. A vendégek még be sem léptek az ajtón, de a tom­bolaárusok máris „megroha­mozták” őket. Az igazi han­gulat akkor teremtődött meg, amikor fellépett iskolánk együttese, a Foils. nagy örömmel fogadta Mindenki műso­rukat. A táncot a 9 órakor kezdődő tombolahúzás szakí­totta félbe. Sok értékes nye­remény talált gazdára. A sze­rencsések lemezt, kazettát, tortát és sok ötletes dolgot nyertek. Jóízűen fogyasztottuk el a tortát, amit az egyik szülő sütött a számunkra. Hegyi Annamária _________________________ Koncert A harkovi Fjodor Fomenko madárkórust hozott létre. Fo­menko hosszadalmas válogatás­­­­sal olyan kanáripárhoz jutott, amely képes megtanulni, majd pontosan visszaidézni a dalla­mokat. Sok idejébe telt, amíg kiválasztotta a megfelelő hang­színű ,,együttestagokat”, amíg elérte az hangzást”. összehangolt „kórus­Mindegyik kanári csak egy zenei mondatot fü­tyül el, és amikor elhallgat, akkor kezdi saját tételét a má­sik. A Turul Filmszínház „Barátság” szocialista brigádja nevében A Dolgozók Lapja február 18-i számában Su­lyok­­ Kálmán kifogásolta, hogy a Turul Filmszínház nem mutatta be az Eszmélés című filmet. A cikk „úgy általánosságban” negatív képet festett a film­színház szocialista brigádjának munkájáról. Tizenkét tagú brigádunk 1981-ben nyerte el a szocia­lista címet. Négy év alatt több mint százezer forint értékű társadalmi munkát végeztünk. Évente több ezer bábot és egyéb reklámanya­got készítünk a moziba já­ró gyerekeknek. Társadal­mi munkában hordjuk szét városszerte a mozi propa­gandaanyagát, emellett szer­vező munkát végzünk. Tár­sadalmi munkában látjuk el a filmszínházban tartott if­júsági és más társadalmi ünnepélyeken, a műszaki, techn­ikai, felügyelői ruhatá­­rosi és takarítási feladato­kat, ugyanígy a mozi festé­sét, mázolását, nagytakarí­tását. Sajnos, festő szakember nincs közöttünk, így e te­kintetben segítségre szoru­lunk. A Munkácsy Mihály szocialista brigád tagjai se­gítettek ki bennünket, hogy elképzeléseink valóra vál­hassanak, vendégeinket egy kulturális intézményhez méltó tiszta környezetben tudjuk fogadni. Sok ember­nek akartunk örömet sze­rezni, hiszen a Turul mozi a város legnagyobb forgal­mú művelődési intézménye. A festőbrigád három na­pon át dolgozott munkaidő után, velünk együtt. A fes­tés­­ ideje alatt is tartottunk előadásokat. Bizony, nem voltak könnyű napok. Ha a mozit erre az időre bezár­juk, és a munkát vállalko­zóval végeztetjük, 70 ezer forint körüli bevételkiesés és költség jelentkezett vol­na. Igaz, ezeken a napokon a jegykezelők és a ruhatáros felváltva fogadták a vendé­geket a bejárati ajtónál, de nem azért, hogy elküldjék, hanem azért, hogy a hátsó csarnokba irányítsák, mert az első csarnokban folyó munkák miatt itt tudtak vendégeket fogadni, ugyan­a itt jegyet árulni. A filmszínház szervező munkájáról pedig annyit, hogy mi minden filmre ér­deme szerint szervezünk. Így emelkedett ifjúsági­­ né­zőink száma néhány év alatt 26 ezerről 80 ezerre, az üzemeknél, intézmények­nél lévő szervezőink száma 12-ről 82-re. A magyar fil­mekkel a magyar film ügyé­nek kijáró szeretettel kívá­nunk foglalkozni, azzal a tudattal, hogy „nemzeti filmkultúránk egy szocializ­must építő társadalom kul­túrájának része.” Csak lel­kes és lelkiismeretes mun­kával érhettük el, hogy magyar filmeket megtekintő a nézők száma a Turulban, 1980-tól 24 ezerrel emelke­dett. A filmszínházak jelentős része ráfizetéssel működik. 1983-ban az államkasszából kapott látogatói árkiegészítés csökkenésével még a Turul Filmszínház is ráfizetésessé vált. Ma a kulturális intéz­ményektől is jogos elvárás, hogy önmagukat képesek legyenek eltartani. Nincs módunkban napi három elő­adásban, de még egy előadás­ban sem levetítenünk olyan filmeket, amelyekről a kö­zönség tüntetően távol ma­rad. Gyakorlati tapasztalat, hogy a valós értékeket nem kerülik el a nézők. Pl. a Szirmok, virágok, koszorúk című új magyar filmet már az első előadáson 160-an nézték meg és érdeklődnek iránta a középiskolák is. A Turul moziban egy elő­adásra jutó költség 2997 Ft. Ha bemutatjuk azt a filmet, melyre 5 érdeklődő sincs pl. napi 3 előadásban, kérdés: kitől kérjük a ráfizetés megtérítését? Ennek ellené­re bárki, bármelyik magyar filmet megnézheti. Kérésre gépészünk a megjelölt hely­re szállítja a filmet a szük­séges berendezésekkel együtt, és a kívánt időpontban le­vetíti. Természetesen a meg­rendelőnek a felmerült költségeket fedeznie kell. Az Eszmélés című filmet bemutatták Tatabányán, a Klub moziban. Az érdeklő­dők mindössze nyolcan vol­tak. Kérdés, bak, akik k­ik a pazarlók­­az államkasszá­ból 25—30 millióért készített filmre nem teszik rá 1—2 ember kedvéért a nem ke­vésbé súlyos bemutatási költségeket, és ráadásul tár­sadalmi munkában a mozit, vagy azok, kifestik akik olyan filmet készítenek en­­­nyi pénzért, amelyre egy megyeszékhelyen 10 ember sem kíváncsi? Sándor Mihályné brigádvezető Csöpögő csillár Ismét panaszos kopogtatott szerkesztőségünk ajtaján már­cius 5-én. Elmondta, hogy több mint másfél éve jár a tatabányai Ingatlankezelő Vál­lalat vezetőinek a nyakára, mert az Ifjúmunkás u. 33. szá­mú tömb tizedik emeletén la­kik ... és ázik. A X/1-es lakás szobájának mennyezetén széles csík árul­kodik a lakásban cseppet sem kívánatos „természeti jelenség­ről”. A csillárból csöpög a víz, mozdításra folyik. Ottjártunkkor az eső ugyan nem esett, maradt viszont an­­­nyi víz a lámpatestben, hogy megszemlélhessük, a lakó nem túlzott, amikor életveszélyről beszélt. Panaszosunk 4-én, végső két­ségbeesésében az ÉDASZ szak­embereit hívta ki, mert a vil­lanykapcsoló egyszer már meg­rázta. Az ötágú csillárnak már csak két „karja” világít, mert az egyikben úgy robbant szét az égő, hogy csak a foglalat maradt benne. Tudjuk, hogy az IKV szak­­emberhiánnyal küzd, de más­fél éven keresztül nem akadt egy arra járó tetőszigetelő? Vida Ferenc, az IKV igazga­tója telefonon ígéretet tett, hogy azonnal intézkedik az ügyben. Az építési hatóság be­vonásával helyszínt tartanak, s ha a lakás szemlét való­ban életveszélyes, a veszély el­hárításáig a családot kilakol­tatják, természetesen megfelelő helyre. Idén — a jó idő be­álltával —■ több jes tetőszigetelését lakótömb fel­tervezi a az* IKV, köztük a 33. számúét is. —tr— OOLÖORÁK LAPJA

Next