Dolgozók Lapja, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-07 / 55. szám
Április 3-án nyit a bemutatóterem A MAGYAR VISCOSAGYÁR vezetősége rázta, hogy gyárunk elhazagazdagodjék a múltját és jelenét bemutató kiállítóteremmel, amelyet felszabadulásának 40 hazánk éves évfordulója tiszteletére avatunk fel. A helyiségeket eredetileg kerékpártárolónak építették. A beruházási tály januárban fejezte főészbe az adta építészeti átalakítást, és át a szervezést a marketing osztálynak. További feladat a bejárati rész esztétikus lefedése, belső burkolása, a kiállítóterem, vetítőterem belsőépítészeti kialakítása, díszítése, valamint a tárolók berendezése. A kiállítási madán helység- tér egyház- és vállalattörténeti bemutató lesz, amit dr. Móri-Kőnig Gyula, nyugdíjas mérnök gyűjtött a vállalat dolgozóinak segítségével. A részben termékeinket további mutatjuk be eredeti formájában és azokkal az áruféleségekkel is, amiket belőlük a továbbfelhasználó vállalatok készítenek. A vetítőteremben a gyárról ismertető filmeket fogunk leforgatni. A bemutatóterem-komplexumot a marketing tály fogja üzemeltetni, őszes terveink szerint, nagyon sokféle feladatot fog ellátni. Alkalmas sok fogadására, lesz iskolaakik itt ismereteket szerezhetnek gyárunk történetéről, életéről, az itt folyó munkáról. SZAKEMBER látogatókkal, szakmai, politikai vezetőkkel a kiállítás megtekintése után itt lehet tárgyalni. Végül, de nem utolsósorban szeretettel várjuk minden vállalati kollégánkat brigádonként, vagy munkahelyenként, hogy a kiállítás által jobban átérezhessék munkájuk fontosságát, eredményét. Zsemberovszky Márta Hz országos elődöntőre készülnek Véget értek a Ki tud többet a Szovjetunióról című vetélkedősorozat megyei rendezvényei. Idén a gimnáziumok és szakközépiskolák döntőjében hat csapat vetélkedett. A „Kérdés-röplabda” című játék után történelmi témájú kérdéseket kaptak a csapatok. A Jókai, a Táncsics és a Lengyel József Gimnázium tanulói remekeltek, amikor Kuno Areng professzort, Viktor Sockij atomerőmű főmérnököt és Gábor András ipari miniszterhelyettest kellett megszemélyesíteniük. Az utolsó forduló előtt a Jókai, Lengyel és a Táncsics volt az élen. Az információs játékban az izgalmakat a kisbériek jobban bírták, így helyet cseréltek az oroszlányiakkal. Első helyen végzett a komáromi Jókai Gimnázium csapata, felkészítő: Királyné Kálmán Zsuzsa. Második lett a kisbéri Táncsics, felkészítő: Nagyné Letenyei Etelka. Harmadik az oroszlányi Lengyel József Gimnázium, felkészítő: Szigetvári Andrásné. A szakmunkásképző intézetek megyei döntőjén tíz csapat harcolt a továbbjutást jelentő első helyért. A „lóugrással az eredményig” című játék nem szórta szét a mezőnyt, a „Szellemi öttusa” annál inkább. Ebben a fordulóban történelemből, film- és operaismeretből, űrrepülésből és irodalomból kellltt „vizsgázni”. A végig vezető Kereskedelmi és Vendéglátóipari kisképző csapata Szakmannagyszerűen oldotta meg feladatát és végül nagy fölénnyel nyerte meg a versenyt, felkészítő: Grimmné Dómján Erika, a 314. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet végzett a 2. helyen, felkészítő: Borbély Imréné, harmadik lett a tatai Dobi István Mezőgazdasági Szakmunkásképző, felkészítő: Kántor Éva. A két kategóriában továbbjutott csapatok képviselik majd Komárom megyét a márciusi országos elődöntőkben. Horváth Zoltán Teakóstolás a kiállításon Február 18., hétfő: A Bánhidai Általános Iskola Pajtás Galériájában kb. 50 gyerek, az iskola igazgatója és néhány tanár áll körbe egy asztalt. Az asztal mögött Liszt Andrásné, a KÖJÁL munkatársa tart előadást a teacserje történetéről, és a gyógynövények hasznáról. Elmondja, hogy a kávénál, a kólánál sokkal egészségesebb a tea. Az előadás végeztével a gyerekek megrohamozták az asztalt, ahol mindenki kap a gyógynövényteákból. Hogy mi is történt a Pajtás Galériában? Egy új kiállítás megnyitója. A Galéria tablóin préselt gyógynövények és környékünk néhány érdekes egyéb növénye látható. A préselt növények Liszt Melitta munkáját dicsérik. A tablók melletti vitrinben gyógynövénykivonatok és gyógynövényekből készült kenőcsök, gyógyteák sorakoznak. Akiket ezek után hódít meg a kiállítás, az sem diaflex által vetített csodaa szép növényekben, virágokban gyönyörködhet. A kiállításon még helyet kapott a „Káros szenvedélyek elleni harc hónapja” címmel egy hisz az egész rajzösszeállítás, „akció” az egészséges életmódért, a káros szenvedélyek elleni küzdelem jegyében szervezőkben. Bányai Attila 6. a. osztály, Bánhidai Alt Isk., Tatabánya Cigánybál Március 1-én, Tatabányán, a Jubileum étteremben rendezték meg a tizedik megyei cigánybált. A Komárom vajda, Kovák József köszöntötte a vendégeket, majd megemlékezett hazánk felszabadulásának 40. évfordulójáról. A szórakoztató műsor után a résztvevők hagyomány szerint a „bőgőtemetéssel” búcsúztatták el a cigányévet. Az est a szépségkirálynő-választással folytatódott. A megtisztelő címet a tatabányai Bihari Tünde (Jalma) nyerte el. Második udvarhölgye egy tatai kislány, Horváth Katalin, a harmadik a tatabányai Bihari Magdolna lett. A gratulációk után elkezdődhetett az igazi mulatság. A talpalávalót Horváth Béla és zenekara szolgáltatta. Bosnyák Mária 1985. március 7., csütörtök Gyémántlakodalom Gyémántlakodalmát ünnepelte Risóczky István és Hemmerlein Klária. Az 1925-ben kötött házassága évfordulóján tatabányai otthonában két gyermeke, három unokája és négy dédunokája köszöntötte az idős házaspárt. Képünkön: Risóczkyék és néhányan a köszöntő családtagok közül. Virág nélkül Bizonyára az elsők között voltak a már tizedik esztendeje kiváló eredménnyel működő nyugdíjas pedagógusklub férfi tagjai, akik Tatán, kedden délután bensőséges hangulatú ünnepségen köszöntötték régi kollégáikat, az örök fiatal tanító- és tanárnőket. Zoltán, a Tardosbányai Szabó Általános Iskola nyugdíjas igazgatója megemlékezett az idén hetvenöt éves nőmozgalomról, és köszöntötte Tata város és vonzáskörzete iskoláinak hajdani dolgozóit. Megható szavakkal szólt a lányok és asszonyok hétköznapi helytállásáról, hivatásszeretetükről, mely mindig is meghatározó volt a pedagóguspályán. A figyelem virágai helyett — azok rendkívül magas ára miatt — kürtőskaláccsal kedveskedtek a hölgyeknek, majd közös nótázással tették hangulatossá a délutánt, mely a köszöntötteknek és köszöntőknek is egyaránt kellemesen telt el. — ti FÓRUM Fórumot rendeztek a 314. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben és Erősáramú Szakközépiskolában február 27-én. Az iskola diákságát 87 tanuló képviselte. A KISZ városi bizottsága részéről Scherlein Erika és Mészáros Vendel vett részt a nyilvános vitán. Odrovics Kálmán igazgató beszámolójával kezdődött a gyűlés. Az iskolai KISZ-bizottság és az intézmény vezetése rendszeresen figyelemmel kíséri az intézkedési tervben foglalt feladatok megvalósulását. Az intézkedési terv többek között az iskolai élet demokratizmusának fejlesztését, a közéletiségre nevelést tűzte ki célul. Ez az összejövetel jó alkalom volt arra, hogy a tanulók szólhassanak gondjaikról. Az intézmény vezetőjének beszámolóját követték, majd hozzászólások az iskola vezetősége adott választ a tanulók kérdéseire. Mészáros Vendelnek, a KISZ városi bizottsága munkatársának zárszavával ért véget a találkozó. Az eszmecsere a jövőben is folytatódik. Kiss Adél Farsang volt... Az oroszlányi Lengyel József Gimnázium idén is megrendezte hagyományos farsangi bálját. A szervezésben a másodikos tanulók segítettek. Kora délután elkezdődött a munka. A vendégek még be sem léptek az ajtón, de a tombolaárusok máris „megrohamozták” őket. Az igazi hangulat akkor teremtődött meg, amikor fellépett iskolánk együttese, a Foils. nagy örömmel fogadta Mindenki műsorukat. A táncot a 9 órakor kezdődő tombolahúzás szakította félbe. Sok értékes nyeremény talált gazdára. A szerencsések lemezt, kazettát, tortát és sok ötletes dolgot nyertek. Jóízűen fogyasztottuk el a tortát, amit az egyik szülő sütött a számunkra. Hegyi Annamária _________________________ Koncert A harkovi Fjodor Fomenko madárkórust hozott létre. Fomenko hosszadalmas válogatással olyan kanáripárhoz jutott, amely képes megtanulni, majd pontosan visszaidézni a dallamokat. Sok idejébe telt, amíg kiválasztotta a megfelelő hangszínű ,,együttestagokat”, amíg elérte az hangzást”. összehangolt „kórusMindegyik kanári csak egy zenei mondatot fütyül el, és amikor elhallgat, akkor kezdi saját tételét a másik. A Turul Filmszínház „Barátság” szocialista brigádja nevében A Dolgozók Lapja február 18-i számában Sulyok Kálmán kifogásolta, hogy a Turul Filmszínház nem mutatta be az Eszmélés című filmet. A cikk „úgy általánosságban” negatív képet festett a filmszínház szocialista brigádjának munkájáról. Tizenkét tagú brigádunk 1981-ben nyerte el a szocialista címet. Négy év alatt több mint százezer forint értékű társadalmi munkát végeztünk. Évente több ezer bábot és egyéb reklámanyagot készítünk a moziba járó gyerekeknek. Társadalmi munkában hordjuk szét városszerte a mozi propagandaanyagát, emellett szervező munkát végzünk. Társadalmi munkában látjuk el a filmszínházban tartott ifjúsági és más társadalmi ünnepélyeken, a műszaki, technikai, felügyelői ruhatárosi és takarítási feladatokat, ugyanígy a mozi festését, mázolását, nagytakarítását. Sajnos, festő szakember nincs közöttünk, így e tekintetben segítségre szorulunk. A Munkácsy Mihály szocialista brigád tagjai segítettek ki bennünket, hogy elképzeléseink valóra válhassanak, vendégeinket egy kulturális intézményhez méltó tiszta környezetben tudjuk fogadni. Sok embernek akartunk örömet szerezni, hiszen a Turul mozi a város legnagyobb forgalmú művelődési intézménye. A festőbrigád három napon át dolgozott munkaidő után, velünk együtt. A festés ideje alatt is tartottunk előadásokat. Bizony, nem voltak könnyű napok. Ha a mozit erre az időre bezárjuk, és a munkát vállalkozóval végeztetjük, 70 ezer forint körüli bevételkiesés és költség jelentkezett volna. Igaz, ezeken a napokon a jegykezelők és a ruhatáros felváltva fogadták a vendégeket a bejárati ajtónál, de nem azért, hogy elküldjék, hanem azért, hogy a hátsó csarnokba irányítsák, mert az első csarnokban folyó munkák miatt itt tudtak vendégeket fogadni, ugyana itt jegyet árulni. A filmszínház szervező munkájáról pedig annyit, hogy mi minden filmre érdeme szerint szervezünk. Így emelkedett ifjúsági nézőink száma néhány év alatt 26 ezerről 80 ezerre, az üzemeknél, intézményeknél lévő szervezőink száma 12-ről 82-re. A magyar filmekkel a magyar film ügyének kijáró szeretettel kívánunk foglalkozni, azzal a tudattal, hogy „nemzeti filmkultúránk egy szocializmust építő társadalom kultúrájának része.” Csak lelkes és lelkiismeretes munkával érhettük el, hogy magyar filmeket megtekintő a nézők száma a Turulban, 1980-tól 24 ezerrel emelkedett. A filmszínházak jelentős része ráfizetéssel működik. 1983-ban az államkasszából kapott látogatói árkiegészítés csökkenésével még a Turul Filmszínház is ráfizetésessé vált. Ma a kulturális intézményektől is jogos elvárás, hogy önmagukat képesek legyenek eltartani. Nincs módunkban napi három előadásban, de még egy előadásban sem levetítenünk olyan filmeket, amelyekről a közönség tüntetően távol marad. Gyakorlati tapasztalat, hogy a valós értékeket nem kerülik el a nézők. Pl. a Szirmok, virágok, koszorúk című új magyar filmet már az első előadáson 160-an nézték meg és érdeklődnek iránta a középiskolák is. A Turul moziban egy előadásra jutó költség 2997 Ft. Ha bemutatjuk azt a filmet, melyre 5 érdeklődő sincs pl. napi 3 előadásban, kérdés: kitől kérjük a ráfizetés megtérítését? Ennek ellenére bárki, bármelyik magyar filmet megnézheti. Kérésre gépészünk a megjelölt helyre szállítja a filmet a szükséges berendezésekkel együtt, és a kívánt időpontban levetíti. Természetesen a megrendelőnek a felmerült költségeket fedeznie kell. Az Eszmélés című filmet bemutatták Tatabányán, a Klub moziban. Az érdeklődők mindössze nyolcan voltak. Kérdés, bak, akik kik a pazarlókaz államkasszából 25—30 millióért készített filmre nem teszik rá 1—2 ember kedvéért a nem kevésbé súlyos bemutatási költségeket, és ráadásul társadalmi munkában a mozit, vagy azok, kifestik akik olyan filmet készítenek ennyi pénzért, amelyre egy megyeszékhelyen 10 ember sem kíváncsi? Sándor Mihályné brigádvezető Csöpögő csillár Ismét panaszos kopogtatott szerkesztőségünk ajtaján március 5-én. Elmondta, hogy több mint másfél éve jár a tatabányai Ingatlankezelő Vállalat vezetőinek a nyakára, mert az Ifjúmunkás u. 33. számú tömb tizedik emeletén lakik ... és ázik. A X/1-es lakás szobájának mennyezetén széles csík árulkodik a lakásban cseppet sem kívánatos „természeti jelenségről”. A csillárból csöpög a víz, mozdításra folyik. Ottjártunkkor az eső ugyan nem esett, maradt viszont annyi víz a lámpatestben, hogy megszemlélhessük, a lakó nem túlzott, amikor életveszélyről beszélt. Panaszosunk 4-én, végső kétségbeesésében az ÉDASZ szakembereit hívta ki, mert a villanykapcsoló egyszer már megrázta. Az ötágú csillárnak már csak két „karja” világít, mert az egyikben úgy robbant szét az égő, hogy csak a foglalat maradt benne. Tudjuk, hogy az IKV szakemberhiánnyal küzd, de másfél éven keresztül nem akadt egy arra járó tetőszigetelő? Vida Ferenc, az IKV igazgatója telefonon ígéretet tett, hogy azonnal intézkedik az ügyben. Az építési hatóság bevonásával helyszínt tartanak, s ha a lakás szemlét valóban életveszélyes, a veszély elhárításáig a családot kilakoltatják, természetesen megfelelő helyre. Idén — a jó idő beálltával —■ több jes tetőszigetelését lakótömb feltervezi a az* IKV, köztük a 33. számúét is. —tr— OOLÖORÁK LAPJA