Dolgozók Lapja, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-04 / 79. szám

eSfiLÏÏD, ÖTTT)0R Átgondoltabban, takarékosabban Legutoljára a hetvenes évek közepéről van van ada­tunk arról, milyen értékű háztartási készülék van lakosság birtokában. Akkor a nagyjában 50 milliárdot ért az elektromos háztartási és híradástechnikai berende­zések összege. Ez a szám azóta folyamatosan növek­szik, mert az akkori három helyett ma legalább öt elekt­romos cikkről beszélhetünk ■ családonként — átlagos fel­mérésre támaszkodva. A villany kieső tanyái — az egészen településeket nem számítva — ma már általános hazánk területén. Ahol áram folyik a veze­tékben, ott van rádió, tv. Lakások százezreiben műkö­dik villanytűzhely, radiátor, melegvízbojler, és a hét­végi házak tízezreiben az át­­folyós vízmelegítő. A há­zimunkát is ma már, szinte magától értetődően, vasaló, porszívó, mosógép, fri­zsiderek segítik. De sora­koznak tízezerszám a kávé­főzők, a darálók, a mixerek, a konyhai robotgépek. A testápoláshoz a kvarclám­pák, a hajszárítók, a sütő­vasak, a villanyborotvák. Mind többen varrnak vil­lanyvarrógéppel , terjed az elektromos fűtésű párnák­­takarók használata, sőt már kapható mosogatóberende­zés is. Ezek a készülékek kön­­­nyebbé teszik az életünket, de tény, hogy sok pénzbe kerülnek. S nem csak ak­kor, amikor a boltban meg­vesszük őket, hanem haszná­lat közben, miután árammal működnek, amiért fizetünk — nem is keveset. Érdemes tehát azzal is törődni, mi­képpen lehet gazdaságosabb az üzemelésük? Bármilyen elektromos be­rendezést vásárolunk, nem­csak szavatossági papírt mellékelnek a számla mel­lé, de használati utasítást is. Ezeket az előírásokat iga­zán érdemes gondosan át­tanulmányozni. Ez az első lépés a gép megbízható mű­ködéséhez és takarékos hasz­nálatához. Az például automata mosógépet akkor gazdaságos üzemeltetni, ha egy-egy ru­hafajtából megvárjuk, amíg összejön a négykilós adag. A kevesebb ruhamennyiség­hez ugyanannyi mosóanyag kell, és a program is ugyanúgy végig lefut, mint az optimális terhelésnél. Tekintélyes mennyiségű áramot fogyaszt az üresen járó porszívó, s jóval keve­sebbe kerül egy adag étel elkészítése a villanytűzhe­lyen, ha a főzés befejezte előtt néhány perccel már kikapcsolják a főzőlapot. Ugyanis a samottba ágya­zott vasfűtőlap még hosszú ideig forrásban tartja edény­tartalmát. Az étel l­­az vétele után a kikapcsolt fő­zőlapon még vizeit is érde­mes melegíteni. Háztartási gépeink közül a frizsider ugyancsak so­kat fogyaszt. Különösen ak­kor, ha hetekig nincs leol­vasztva, és a megvastagodott jégréteg a mélyhűtőn inkább szigetel, mintsem hűt, tehát a kisebb hatásfokhoz jóval több áram kell. Rossz szo­kás, ha minduntalan nyito­­gatják a készülék ajtaját, mert a betóduló meleg leve­gőt a szabályozó automati­kusan utánahűti, tehát je­lentősen több energiát hasz­nál. Az már szinte elcsépelt tanács, hogy szükségtelen fényönökbe borítani a laká­sunkat, mindenütt világíta­ni, ott is, ahol nem tartóz­kodunk. Ne sajnáljuk meg­tenni azt az egy mozdulatot a kapcsolón, amikor elhagy­juk a helyiséget. Ha különböző jó megvilá­gítású helyre van szükség a szobában, nem fontos, hogy egyetlen erős központi fény­forrást használjunk.­szerűbb és főleg olcsóbb Cél­koncentrált helyi világítás, a annál is inkább mert ilyen célra kitűnően megkonst­ruált lámpákat vásárolha­tunk, ami egyszeri, ám ha­mar megtérülő befektetés. Tűzoltó leszel... „Tűzoltó leszel, s katona...” — írta József At­tila a kis Balázs altatódalában. Bizony, ott van már az altatódalban, de talán már a még meg sem született gyermek anyjának, apjának gondolatai­ban: mi lesz belőle, ha felnő? Nehéz lenne hát meghatározni, hogy mikor kezdődnek a pályaválasztás gondjai, de amikor va­is­­óban felelni kell a kérdésre, az a nyolcadik általá­nos osztály, vagy a középiskola befejezésének az ideje. Ez pedig napjainkban is sok tízezer szülőt és fiatalt érint. A gyerekek többsége — valljuk be — nem tud­ja, hogy valójában mi is szeretne lenni, különösen tizennégy éves korban nehéz ezt eldönteni. A peda­gógus igyekszik tanácsot adni annak alapján, men­­nyire ismeri a gyerek képességeit, és amennyire adottak az általa ismert lehetőségek. És a szülő? Nem szabad általánosítani, de tény, hogy sze­rencsére, kevés szülő mondja azt: „Bánom is én, azt csinálsz, amit akarsz.” Van két véglet. Az egyik pontján az a szülő, aki saját vágyálmait óhajtja gyermekében megvalósítani még akkor is, ha ezek nagyon messze esnek a gyerek vágyaitól és képes­ségeitől. A másik véglet amikor azt mondja a szü­lő, neki mindegy, mit tanul tovább a gyerek, vagy, hogy egyáltalán tovább tanul-e, az a fő, hogy minél előbb pénzt keressen. Nem lehet megróni sem az egyiket, sem a másikat, mert bocsánatos bűn az első és lehet, hogy szükség kényszeríti a másikat. Soha nem felejtem el egy ismerősöm szavait. Elmesélte, hogy leánya tíz évvel ezelőtt érettségi­zett. Kisgyerekkora óta óvónő akart lenni. Képessé­ge, adottsága megvolt hozzá ám akkortájt a mainál is jóval alacsonyabb volt az óvónők fizetése, ő ak­kor azt mondta a lányának: „Nem bánom de óvó­nőként csak akkor tudsz majd megélni, ha legalább­is egy jól kereső orvos férjet találsz magadnak.” A kislány gondolkozott , és beiratkozott a jogi egye­temre. Ma már végzett jogász, egy vállalatnál dol­gozik. Nem mondja, hogy nem szereti a munkáját, de bizony még ma is mindennap fájó szívvel nézi a gyári óvodásokat kísérő, hozzá hasonló korú óvó­néniket. És a keresete sem sokkal több, mint az övék. Tanulság? Talán csak annyi hogy egy bizonyos határig szóljunk csak bele gyermekünk elképzelé­seibe, csak addig, ameddig azt igénylik, amíg segí­tünk feléleszteni a szunnyadó vágyakat. Már csak azért is, hogy később ne tehessünk szemrehányást­­ önmagunknak. (sárdi) Ételreceptek RAKOTT BURGONYA POZSONYI-KIFLI Hozzávalók: 25 dkg liszt, 10 dkg margarin, só, 1 db tojás, 1 dl tej, 2 dkg élesztő, 1 evőkanál kristálycukor. Töltelékhez: 15 dkg dió, 10 dkg porcukor, 1 evőka­nál rum, kevés tej. A lisztet elmorzsoljuk, a margarinnal hozzáadjuk a tojás fehérjét, kevés sót, a tejben felfuttatott élesztőt és a cukrot, összegyúrjuk. Fél centiméter vastagságú­ra nyújtjuk. Fánkszaggató­val kiszaggatjuk. Minden kerek lapocska közepébe egy kiskanál diótölteléket te­­szü­nk. Betekerjük, kiflifor­­mára hajtjuk. Sütőlemezre rakjuk. Tojással megkenjük. Középmeleg sütőben sütjük. Hozzávalók: 50 dkg sertés­vagy marhahús, 3 dkg zsír, só, bors, paprika, 2 dl tejföl, 1 kg hámozott burgonya, 4 dkg vaj, 2 db tojás. A húst ledaráljuk. Zsíron sóval, borssal és paprikával puhára pároljuk. Ha puha, hozzákeverjük a tejfölt. burgonyát sós vízben meg­­­főzzük, áttörjük, hozzáadjuk a 4 dkg vajat, a 2 tojássár­gáját és a 2 tojásfehérje ke­mény habját. Kikeverjük. Tűzálló tálba rétegesen le­rakjuk a húst és burgonyát. Tetejére burgonyát teszünk. Pirosra sütjük. LAPJA Barkácsoljunk ! Virágládák az erkélyen Közeleg a tavasz. Ha még nincs virágládánk az erké­lyen, akkor lássunk mun­kához. Az erkélyládák mérete függ az adott helytől, az ablak vagy erkélykorlát méretétől. Szélessége 15—20 cm, mélysége 20 cm legyen. A láda faanyagának vas­tagsága 1,5 cm-nél ne le­gyen kevesebb. A kellő mé­retek azért fontosak, mert a keskeny, kicsi ládákban csak sínylődnek a növé­nyek. A láda aljára 2—3 kis lyukat kell fúrni a felesle­ges, pangó víz elvezetésére, de a lyukat fedjük le cse­répdarabkával. A ládákat gondosan impregnáljuk, kí­vülről a környezethez illő színűre mázoljuk. Legszebb a fehér vagy a fa natúr szí­nében meghagyott viráglá­da. Az erkélyre, a korlátra szerelt virágládákat bizton­ságosan rögzítsük! Mielőtt elültetjük a nö­vényeket, meg kell állapí­tanunk, mennyi fényt kap az erkély vagy a lodzsa. Ha keleti vagy déli fekvésű, természetesen sokkal többet, de bizonyos növények (fuk­­szia, bokros begónia, sar­kantyúka) az északi vagy nyugati fekvésen is jól ér­zik magukat. Minél feljebb lakunk, an­nál erősebb szél éri az er­kélyt, tehát ezt is figye­lembe kell venni. A tize­dik emeleten lakók inkább a szívósabb növények (pél­dául százszorszép, bársony­virág, kenderpakóca, a foly­ton virágzó begónia) közül válasszanak. Azt is el kell döntenünk, miilyen célt szolgál­­ majd az erkély: van, aki munka után, esténként ott szeret pihenni. Ebben az esetben érdemes valamilyen illatos növényt — díszdohányt, re­zedát, estikét — ültetni. Azt is vegyük figyelem­be, milyen színű a falfelü­let. Fehér vagy szürke fa­lon szépen mutat a piros­muskátlis erkély, a tarka, lecsüngő petúniák, vagy a sárga—barna bársonyvirá­gok kellemes színfoltjai a házaknak. Játék a betűkkel Az ábrában a betűk nagyobb része két, esetleg három példányban is megtalálható. Van azonban hat olyan betű, amelyikből csak egy-egy­­ szerepel az ábrában. Ezek az egy­szer szereplő betűk összeolvasva egy magyar drámaíró ve­zetéknevét adják eredményül. Ki a drámaíró? T LGD K CJFKE T PELNM J AP0J N L FK0G H F A GT E •qaçpujVI : s a 1 f a j Sa i\[ Mindenki hármat dob A gyerekek kedvenc idő­töltése a célba dobálás, le­gyen az tavasszal, nyáron, ősszel, télen, szárazon vagy vízen. Ezt a kedvtelést ver­senyszerűen is meg lehet — különböző műfajokban. GÚLADÖNTÉS Egyforma nagyságú, üres konzervdobozokat rakjatok egymás tetejére gúlaszerű­­en. (Lásd a rajzot!) Ezeket kell három dobással ledön­teni tenisz-, vagy általatok összekötözött rongylabdá­val. (A konzervek közül az alsóbbaknak legyen na­gyobb a pontértékük az összeszámolásnál !) „KACSÁZÁS” Hozzávalók: Sok lapos kavics, és egy sima víztü­kör. A feladat ismert: versenyzőknek úgy kell el­­­dobni a lapos követ, hogy az lapjával érje a vízfelüle­tet. (A jól eldobott kő ug­rálni fog a vízen.) Minden­kinek három kísérlete van, és a pontszámokat a kő ugrálásainak száma adja. Aki három dobásból pontnál többet teljesít, új­20 ból dobhat. „KÖR-VADÁSZAT” A célvonaltól kb. 5 mé­terre rajzoljatok köröket. (A körök egyre kisebbedjenek , mint a céltáblánál! A körök közötti távolság 30 centiméter legyen.) A fel­adat az, hogy lapos kavi­csokkal kell a körökbe ta­lálni. (Számítsatok arra is, hogy a kő a földre érés után pár centimétert csúsz­ni fog.) A kövek pontérté­két ti szabjátok meg, csu­pán arra gondoljatok, hogy a kisebb köröknek nagyobb értéket adjatok. HÁROMSZOR DOBJ! Három célt is jelöljetek ki: karika, vödör, egy föld­be szúrt bot. (Az eltaláland­­dó tárgyak egyre kisebbek lesznek, ezért nehéz a fel­adat.) A versenyben részt­vevő gyerekek természete­sen háromszor mindegyikre, de a dobhatnak a nagyobb céltól a sorrend kisebb felé haladjon. Tehát az első labdát át kell dobni a kari­kán, a másodikat beejteni a vödörbe, a ívelve har­madikkal erővel megdobni, és eltalálni a botot. Ez az­tán háromszor ismétlődik. A legkisebb pontértéke a karikának legyen. REPÜL A... ... kislabda, aztán a tár­gyak, amiket eldobtok. Ezek egyre nehezebbek legyenek. Itt csak az a fontos, ki tudja messzebbre dobni tárgyakat. A pontértéket a a méterek adják. 1986. április 4., péntek

Next