Dolgozók Lapja, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-10 / 239. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! DOLGOZOK 1986. október 10., AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA XLI. évf., 239. sz. PÉNTEK ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ara: 1,80 forint Ülést tartott a Minisztertanács Kormányszóvivői tájékoztató A Minisztertanács csütörtöki üléséről a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője adott tájékoztatást. A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette Lázár Gyöngy tájékoztatóját Wilfried Martensnek, a Belga Királyság miniszterel­nökének meghívására Brüsszelben tett hi­vatalos látogatásáról. A kormány tájékoztatót hallgatott meg a lakosság egészségi állapotáról, és határo­zatot hozott az egészségmegőrzés átfogó társadalmi programjának kidolgozására Ugyancsak meghallgatta az Alkoholizmus Elleni Állami Bizottság elnökének jelen­tését, és kijelölte a további tennivalókat. A kormány megtárgyalta és tudomásul vette a hazánk környezeti helyzetéről, a föld, a víz és a levegő állapotáról szóló jelentést. Értékelte az utóbbi időben végzett tevé­kenység eredményeit, és meghatározta a to­vábbi feladatokat. A kormány ülését követő­en a Parlamentben tartott tájékoztatón Bányász Rezső államtitkár, a kormány szó­vivője az újságírók kérdé­seire is válaszolt. Mindenekelőtt arról szólt, hogy a kormányszóvivői tisztség gyakorlását a szoci­alista demokrácia további kiterjesztésének, megerősí­tésének az MSZMP XIII. kongresszusán is meghirde­tett programja indokolja. Abba a folyamatba illeszke­dik tehát, amelynek része volt a sajtótörvény hotása ez év tavaszán,meg al­Meggyőződésünk — mon­dotta —, hogy az állampol­gárok akkor tudnak még ha­tékonyabban részt venni a haza jövőjének alakításában, az ország előtt álló gondok megoldásában, ha minden lényeges kérdésben pontos, hiteles, eligazító és lehető­leg gyors tájékoztatást kap­nak. A szóvivőség intézményét úgy tekintjük, mint egy új, közvetlen lánymunka csatornát a kor­nyilvánosságá­nak növelésére, a hazai és a külföldi kottatására.közvélemény tájé­Az egészségmegőrzés tár­sadalmi programjának ki­dolgozásáról érdeklődő kér­désekre válaszolva kiemel­te: a lakosság egészségének megőrzése és javítása állan­dó kormányzati figyelmet követel. Így például a kor­mány gondoskodik arról, hogy folyamatosan rendel­kezésre álljanak e program alapvető anyagi feltételei. Ezúttal azt vizsgálta a Mi­nisztertanács, hogy mit kell tennie az egész társadalom­nak a mainál egészségesebb életmód kialakításáért. A szóvivő utalt arra, hogy az egészségkárosító szokások leküzdése, az életmód megvál­toztatása nagymértékben szemléleti kérdés. Minde­nekelőtt azt kell megértetni, hogy alapvetően ki-ki maga felelős egészségéért. Kívá­natos, hogy gyerekek már az óvodákban ismerjék és sze­ressék meg a rendszeres testmozgást, s a testkultúra kialakításának nem szorulhatnak tennivalói háttérbe az általános és középiskolák­ban, a felsőoktatásban sem­. Mindent el kell követni — hangoztatta, — hogy az emberek belássák: egészsé­gük nagyobbrészt mindenna­pi szokásaikon, életrendjü­kön múlik. Bányász Rezső bejelen­tette, hogy a Miniszterta­nács széles körű vita után tudomásul vette az egész­ségügyi miniszter jelentését a lakosság egészségi állapo­táról és úgy határozott, hogy ki kell dolgozni az egészségmegőrzés átfogó társadalmi programját. A kormány illetékes elnökhe­lyettese vezetésével állami szervek, tudományos intéz­mények és az egészségügy képviselői kaptak megbízást a program előkészítésére. A tervezetet a jövő év negyedének végéig újra első a kormány elé terjesztik. A testület úgy foglalt állást, hogy átfogó társadalmi vita is szükséges e kérdésben. Számos kérdés éz az alkoholizmus hangzott elleni küzdelem időszerű tenniva­lóiról. A kormány szóvivője felhívta a figyelmet arra, hogy a testület a mértékte­len alkoholfogyasztás vissza­szorítását szolgáló program végrehajtásának további fel­adatairól tárgyalt. A vitá­ban elhangzott, hogy a kérdés kezelésében tapasz­talható bizonyos kettősség : egyrészt határozott társadal­mi­ igény van arra, hogy előbbre jussunk az alkoho­l Folytatás a 2. oldalon) Külpolitikusok találkozója A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja és az előadók: Vasvári Ferenc, Kocsi Margit, dr. Pálfy József A Központi Sajtószolgálat és a Dolgo­zók Lapja szerkesztősége Tatabányán, az Árpád szállóban rendezte meg a megyei lapoknál külpolitikával foglalkozó újság­írók, szerkesztők országos tanácskozását. Vasvári Ferenc, a Központi Sajtószolgá­lat főszerkesztője nyitotta meg a találko­zót, Kocsi Margit rovatvezető pedig a kül­politikai újságírás kérdéseiről, a megyei lapok és a Központi Sajtószolgálat együtt­működéséről szólt. Dr. Pálfy József, a Ma­gyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, a Magyarország című hetilap fő­­szerkesztője és Faragó András, a Tájé­koztatási Hivatal munkatársa néhány szakmai-politikai témával egészítette ki a beszámolót. Élénk eszmecsere alakult ki a külpolitikai újságírásról, amelynek fon­tos és növekvő szerepe van az olvasók tájékoztatásában. Az ország különböző részéből érkezett szerkesztők, újságírók információkat kap­tak Komárom megyéről is. A Komárom Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat és a Fejér, Komárom Megyei Tejipari Vállalat tatabányai üzeme kis termék­­bemutatót is rendezett, képet adva tevé­kenységéről. Közműépítés Komáromban Komáromban, a Csillag lakótelepen nagy átmérőjű csővezetéket fektetnek a szenny­vízvezetékhálózat korszerűsítésére. Fotó: @ tin Tanácsok fórumán Helyzetkép a KKV-ról A Komáromi Kőolajipari Vállalat tevékenységéről szóló beszámolót vitatták meg a napokban a komáromi városi tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén. Kántor Ferenc vezérigazgató írásos előterjesztésében rész­letesen ismertette a vállalat helyzetét. A KKV az Országos Kő­olaj- és Gázipari Tröszt tag­vállalataként két gyáregy­ségben, Komáromban és Almásfüzitőn tevékenyke­dik. A gazdasági egység 113 ezer tonna különböző minőségű és csaknem 300 féle motorolajat, ipari ke­nőolajat gyárt, külföldi li­­cencek alapján is. A hazai választék növekedésével az utóbbi években folyama­tosan csökkenteni lehetett a kenőolajok behozatalát. A vállalat 1982-ben, ami­kor megszűnt a kőolajfel­dolgozás, válaszút elé ke­rült. A meglevő berendezé­sek kihasználása és a mun­kaerő foglalkoztatása érde­kében változtattak a ter­mékszerkezeten. Megindult a piackutatás és kidolgozták a gyártmányfejlesztés irá­nyait. Fejlesztették az ada­lékgyártást. Elkészült a B12 takarmányadalékot gyár­tó üzem, amelyben megin­dult a próbatermelés is. Tavaly adták át Almásfüzi­tőn a korszerű hordógyártó üzemet, ahol évente 500 ezer darab hordót állítanak elő, részben az élelmiszeripar részére, részben a saját szükségletek kielégítésére. A Komárom Megyei Sör­gyár a tervek szerint 1987- ben kezdi meg termelését. Ezen kívül folynak a hazai citromsav és a hőálló alfa­­amiláz gyártásának előké­születei. A kőolajfeldolgozás meg­szűnése után felszabadult tárolótartályok egy részét bérbe adták az Áfornak és a DKV-nak, a vasúti tar­tálykocsikat pedig bérszál­lításra használják. A tájékoztató érintette a dolgozók helyzetét, körül­ményeit is. A vállalatnál 1976 óta működik a műve­lődési bizottság. Nagy fi­gyelmet fordítanak a dolgo­zók képzésére. 1983-ban több mint 1500 dolgozót ké­szítettek fel az új techno­lógiákra. A dolgozók esti szakközépiskolájának kihe­lyezett tagozatán tizenegy éve folyik szervezett okta­tás. Gondolnak a szakem­berutánpótlásra is: sokan a 318-as Szakmunkásképző In­tézet és a szakközépiskolák elvégzése után kerülnek a vállalathoz. A legtöbb ta­nuló tanulmányi szerződést is köt a vállalattal. Egye­temi és főiskolai hallgatók is élnek ezzel a lehetőség­­ gel. Tanulmányi eredmé­nyük alapján akár 1500 fo­rint ösztöndíjat is kaphat­nak. Lakásépítési és -vásár­lási kölcsönnel támogatják az otthonteremtő fiatalo­kat. Rendszeresek •— és munkaterületenként kötele­zőek — az orvosi vizsgála­tok. A vállalat évente több, mint két és fél millió forin­tot fordít a dolgozók üdül­tetésére. A testület tagjai a beszá­molót elfogadták és megálla­pították, hogy a vállalat gazdasági megújulás folya­­­matában is változatlanul nagy figyelmet fordít a vá­ros intézményeinek, iskolái­nak támogatására. V. T. Eredményes nevelő munka az összevont kollégiumban Mennyi a körzeten kívüli tanulók száma? Miből áll a tehetséggondozás? Hogyan segíti a tanács az intézményt? Milyen a kapcsolat az iskolák között? Melyek a főbb ne­velési gondok? Miért rossz még mindig a kerítés? Lehet-e növelni a nyaraltatásból származó bevételeket? Többek között eaek­­e a kérdésekre kellett választ adnia Sóvágó Gyulának, a József Attila Középfokú Kollégium igazgató­jának azon a végrehajtó bizottsági ülésen, amit a napokban tartottak a tatai tanács székházában. A két kollégium összevo­násával létrehozott új in­tézmény vezetője első alka­lommal számolt be munká­járól, a kollégisták életkö­rülményeiről, tanulmányi eredményeiről. Jelenleg 120 diák jár a 311. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet­be, 60 az Eötvös gimnázi­umba, 30 a Jávorka Sándor Mezőgazdasági Szakközép­­iskolába és 40 a kereske­delmi és vendéglátóipari szakközépiskolába. Felügyeletükről 11 peda­gógus gondoskodik, 21-en látják el a gyerekeket. Az épület I. osztályú műemlék, ezért sok irányú felújításra szorul. A karbantartásra fordítható szűkös keretet tanács évek óta kiemelt tá­­­mogatással egészíti ki. Fel­újították a tetőszerkezetet, kicserélték az ablakok egy részét, s ha több húszévi várakozás után mint is, de idén elkészült a közpon­ti fűtés. Ennek ellenére akad még gond bőven, kell említeni az elsősorban átlagon aluli színvonalú közétkezte­tést. Többszöri kérés, „jegy­zékváltás” és figyelmeztetés ellenére sem változtatott helyzeten a Nyugat-magyar­­­országi Vendéglátó Vállalat 11. sz. konyhája. A hálóter­mek és a tanulószobák zsú­foltak, egyre több a­ hátrá­nyos helyzetű fiatal. A ve­lük való foglalkozás foko­zott figyelmet, törődést kí­ván a nevelőtanároktól, akik rendszeres kapcsolatot tartanak az osztályfőnökök­kel, a tanárokkal. Nagy gondot fordítanak arra, hogy a továbbtanulni szán­dékozók ne kerüljenek hát­rányba azokkal szemben, akik otthoni környezetben, szülői támogatással készül­nek a felvételire. Az isko­lák munkáját szeretnék se­gíteni azzal is, hogy korsze­rű számítógépeket és nyelvi laboratóriumi berendezé­seket vásárolnak a közeljö­vőben. Törekednek a hasz­nálati tárgyak folyamatos cseréjére, mert azok a nyá­ri gyakorlatok és üdülteté­sek miatt nagyon gyorsan elhasználódnak. A kollégiumban kilenc tanulócsoport működik, a Munkájukat a diáktanács és nevelőtestület egységes pedagógiai elvek alapján irányítja. Nem okoz gon­dot, hogy az intézet lakói négyféle iskolába járnak. A tanulmányi színvonal évről évre javul, ami elsősorban a szakmunkástanulók szor­galmának köszönhető. A diákönkormányzat kiter­jed a kollégiumi élet vala­mennyi színterére. 1980-tól minden évben elnyerték az arany oklevelet. Idén a „Kiváló Kollégium” címet szeretnék kiérdemelni. Min­­­den reményük meglehet rá, hiszen a végrehajtó bizott­ság is megállapította, hogy az intézményben nyes nevelő munka eredmé­n diákok kiemelkedő folyik, tár­sadalmi munkája is dicsé­retes. P. P.

Next