Dolgozók Lapja, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-10 / 239. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! DOLGOZOK 1986. október 10., AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA XLI. évf., 239. sz. PÉNTEK ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ara: 1,80 forint Ülést tartott a Minisztertanács Kormányszóvivői tájékoztató A Minisztertanács csütörtöki üléséről a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője adott tájékoztatást. A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette Lázár Gyöngy tájékoztatóját Wilfried Martensnek, a Belga Királyság miniszterelnökének meghívására Brüsszelben tett hivatalos látogatásáról. A kormány tájékoztatót hallgatott meg a lakosság egészségi állapotáról, és határozatot hozott az egészségmegőrzés átfogó társadalmi programjának kidolgozására Ugyancsak meghallgatta az Alkoholizmus Elleni Állami Bizottság elnökének jelentését, és kijelölte a további tennivalókat. A kormány megtárgyalta és tudomásul vette a hazánk környezeti helyzetéről, a föld, a víz és a levegő állapotáról szóló jelentést. Értékelte az utóbbi időben végzett tevékenység eredményeit, és meghatározta a további feladatokat. A kormány ülését követően a Parlamentben tartott tájékoztatón Bányász Rezső államtitkár, a kormány szóvivője az újságírók kérdéseire is válaszolt. Mindenekelőtt arról szólt, hogy a kormányszóvivői tisztség gyakorlását a szocialista demokrácia további kiterjesztésének, megerősítésének az MSZMP XIII. kongresszusán is meghirdetett programja indokolja. Abba a folyamatba illeszkedik tehát, amelynek része volt a sajtótörvény hotása ez év tavaszán,meg alMeggyőződésünk — mondotta —, hogy az állampolgárok akkor tudnak még hatékonyabban részt venni a haza jövőjének alakításában, az ország előtt álló gondok megoldásában, ha minden lényeges kérdésben pontos, hiteles, eligazító és lehetőleg gyors tájékoztatást kapnak. A szóvivőség intézményét úgy tekintjük, mint egy új, közvetlen lánymunka csatornát a kornyilvánosságának növelésére, a hazai és a külföldi kottatására.közvélemény tájéAz egészségmegőrzés társadalmi programjának kidolgozásáról érdeklődő kérdésekre válaszolva kiemelte: a lakosság egészségének megőrzése és javítása állandó kormányzati figyelmet követel. Így például a kormány gondoskodik arról, hogy folyamatosan rendelkezésre álljanak e program alapvető anyagi feltételei. Ezúttal azt vizsgálta a Minisztertanács, hogy mit kell tennie az egész társadalomnak a mainál egészségesebb életmód kialakításáért. A szóvivő utalt arra, hogy az egészségkárosító szokások leküzdése, az életmód megváltoztatása nagymértékben szemléleti kérdés. Mindenekelőtt azt kell megértetni, hogy alapvetően ki-ki maga felelős egészségéért. Kívánatos, hogy gyerekek már az óvodákban ismerjék és szeressék meg a rendszeres testmozgást, s a testkultúra kialakításának nem szorulhatnak tennivalói háttérbe az általános és középiskolákban, a felsőoktatásban sem. Mindent el kell követni — hangoztatta, — hogy az emberek belássák: egészségük nagyobbrészt mindennapi szokásaikon, életrendjükön múlik. Bányász Rezső bejelentette, hogy a Minisztertanács széles körű vita után tudomásul vette az egészségügyi miniszter jelentését a lakosság egészségi állapotáról és úgy határozott, hogy ki kell dolgozni az egészségmegőrzés átfogó társadalmi programját. A kormány illetékes elnökhelyettese vezetésével állami szervek, tudományos intézmények és az egészségügy képviselői kaptak megbízást a program előkészítésére. A tervezetet a jövő év negyedének végéig újra első a kormány elé terjesztik. A testület úgy foglalt állást, hogy átfogó társadalmi vita is szükséges e kérdésben. Számos kérdés éz az alkoholizmus hangzott elleni küzdelem időszerű tennivalóiról. A kormány szóvivője felhívta a figyelmet arra, hogy a testület a mértéktelen alkoholfogyasztás visszaszorítását szolgáló program végrehajtásának további feladatairól tárgyalt. A vitában elhangzott, hogy a kérdés kezelésében tapasztalható bizonyos kettősség : egyrészt határozott társadalmi igény van arra, hogy előbbre jussunk az alkohol Folytatás a 2. oldalon) Külpolitikusok találkozója A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja és az előadók: Vasvári Ferenc, Kocsi Margit, dr. Pálfy József A Központi Sajtószolgálat és a Dolgozók Lapja szerkesztősége Tatabányán, az Árpád szállóban rendezte meg a megyei lapoknál külpolitikával foglalkozó újságírók, szerkesztők országos tanácskozását. Vasvári Ferenc, a Központi Sajtószolgálat főszerkesztője nyitotta meg a találkozót, Kocsi Margit rovatvezető pedig a külpolitikai újságírás kérdéseiről, a megyei lapok és a Központi Sajtószolgálat együttműködéséről szólt. Dr. Pálfy József, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, a Magyarország című hetilap főszerkesztője és Faragó András, a Tájékoztatási Hivatal munkatársa néhány szakmai-politikai témával egészítette ki a beszámolót. Élénk eszmecsere alakult ki a külpolitikai újságírásról, amelynek fontos és növekvő szerepe van az olvasók tájékoztatásában. Az ország különböző részéből érkezett szerkesztők, újságírók információkat kaptak Komárom megyéről is. A Komárom Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat és a Fejér, Komárom Megyei Tejipari Vállalat tatabányai üzeme kis termékbemutatót is rendezett, képet adva tevékenységéről. Közműépítés Komáromban Komáromban, a Csillag lakótelepen nagy átmérőjű csővezetéket fektetnek a szennyvízvezetékhálózat korszerűsítésére. Fotó: @ tin Tanácsok fórumán Helyzetkép a KKV-ról A Komáromi Kőolajipari Vállalat tevékenységéről szóló beszámolót vitatták meg a napokban a komáromi városi tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén. Kántor Ferenc vezérigazgató írásos előterjesztésében részletesen ismertette a vállalat helyzetét. A KKV az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt tagvállalataként két gyáregységben, Komáromban és Almásfüzitőn tevékenykedik. A gazdasági egység 113 ezer tonna különböző minőségű és csaknem 300 féle motorolajat, ipari kenőolajat gyárt, külföldi licencek alapján is. A hazai választék növekedésével az utóbbi években folyamatosan csökkenteni lehetett a kenőolajok behozatalát. A vállalat 1982-ben, amikor megszűnt a kőolajfeldolgozás, válaszút elé került. A meglevő berendezések kihasználása és a munkaerő foglalkoztatása érdekében változtattak a termékszerkezeten. Megindult a piackutatás és kidolgozták a gyártmányfejlesztés irányait. Fejlesztették az adalékgyártást. Elkészült a B12 takarmányadalékot gyártó üzem, amelyben megindult a próbatermelés is. Tavaly adták át Almásfüzitőn a korszerű hordógyártó üzemet, ahol évente 500 ezer darab hordót állítanak elő, részben az élelmiszeripar részére, részben a saját szükségletek kielégítésére. A Komárom Megyei Sörgyár a tervek szerint 1987- ben kezdi meg termelését. Ezen kívül folynak a hazai citromsav és a hőálló alfaamiláz gyártásának előkészületei. A kőolajfeldolgozás megszűnése után felszabadult tárolótartályok egy részét bérbe adták az Áfornak és a DKV-nak, a vasúti tartálykocsikat pedig bérszállításra használják. A tájékoztató érintette a dolgozók helyzetét, körülményeit is. A vállalatnál 1976 óta működik a művelődési bizottság. Nagy figyelmet fordítanak a dolgozók képzésére. 1983-ban több mint 1500 dolgozót készítettek fel az új technológiákra. A dolgozók esti szakközépiskolájának kihelyezett tagozatán tizenegy éve folyik szervezett oktatás. Gondolnak a szakemberutánpótlásra is: sokan a 318-as Szakmunkásképző Intézet és a szakközépiskolák elvégzése után kerülnek a vállalathoz. A legtöbb tanuló tanulmányi szerződést is köt a vállalattal. Egyetemi és főiskolai hallgatók is élnek ezzel a lehetőség gel. Tanulmányi eredményük alapján akár 1500 forint ösztöndíjat is kaphatnak. Lakásépítési és -vásárlási kölcsönnel támogatják az otthonteremtő fiatalokat. Rendszeresek •— és munkaterületenként kötelezőek — az orvosi vizsgálatok. A vállalat évente több, mint két és fél millió forintot fordít a dolgozók üdültetésére. A testület tagjai a beszámolót elfogadták és megállapították, hogy a vállalat gazdasági megújulás folyamatában is változatlanul nagy figyelmet fordít a város intézményeinek, iskoláinak támogatására. V. T. Eredményes nevelő munka az összevont kollégiumban Mennyi a körzeten kívüli tanulók száma? Miből áll a tehetséggondozás? Hogyan segíti a tanács az intézményt? Milyen a kapcsolat az iskolák között? Melyek a főbb nevelési gondok? Miért rossz még mindig a kerítés? Lehet-e növelni a nyaraltatásból származó bevételeket? Többek között eaeke a kérdésekre kellett választ adnia Sóvágó Gyulának, a József Attila Középfokú Kollégium igazgatójának azon a végrehajtó bizottsági ülésen, amit a napokban tartottak a tatai tanács székházában. A két kollégium összevonásával létrehozott új intézmény vezetője első alkalommal számolt be munkájáról, a kollégisták életkörülményeiről, tanulmányi eredményeiről. Jelenleg 120 diák jár a 311. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetbe, 60 az Eötvös gimnáziumba, 30 a Jávorka Sándor Mezőgazdasági Szakközépiskolába és 40 a kereskedelmi és vendéglátóipari szakközépiskolába. Felügyeletükről 11 pedagógus gondoskodik, 21-en látják el a gyerekeket. Az épület I. osztályú műemlék, ezért sok irányú felújításra szorul. A karbantartásra fordítható szűkös keretet tanács évek óta kiemelt támogatással egészíti ki. Felújították a tetőszerkezetet, kicserélték az ablakok egy részét, s ha több húszévi várakozás után mint is, de idén elkészült a központi fűtés. Ennek ellenére akad még gond bőven, kell említeni az elsősorban átlagon aluli színvonalú közétkeztetést. Többszöri kérés, „jegyzékváltás” és figyelmeztetés ellenére sem változtatott helyzeten a Nyugat-magyarországi Vendéglátó Vállalat 11. sz. konyhája. A hálótermek és a tanulószobák zsúfoltak, egyre több a hátrányos helyzetű fiatal. A velük való foglalkozás fokozott figyelmet, törődést kíván a nevelőtanároktól, akik rendszeres kapcsolatot tartanak az osztályfőnökökkel, a tanárokkal. Nagy gondot fordítanak arra, hogy a továbbtanulni szándékozók ne kerüljenek hátrányba azokkal szemben, akik otthoni környezetben, szülői támogatással készülnek a felvételire. Az iskolák munkáját szeretnék segíteni azzal is, hogy korszerű számítógépeket és nyelvi laboratóriumi berendezéseket vásárolnak a közeljövőben. Törekednek a használati tárgyak folyamatos cseréjére, mert azok a nyári gyakorlatok és üdültetések miatt nagyon gyorsan elhasználódnak. A kollégiumban kilenc tanulócsoport működik, a Munkájukat a diáktanács és nevelőtestület egységes pedagógiai elvek alapján irányítja. Nem okoz gondot, hogy az intézet lakói négyféle iskolába járnak. A tanulmányi színvonal évről évre javul, ami elsősorban a szakmunkástanulók szorgalmának köszönhető. A diákönkormányzat kiterjed a kollégiumi élet valamennyi színterére. 1980-tól minden évben elnyerték az arany oklevelet. Idén a „Kiváló Kollégium” címet szeretnék kiérdemelni. Minden reményük meglehet rá, hiszen a végrehajtó bizottság is megállapította, hogy az intézményben nyes nevelő munka eredmén diákok kiemelkedő folyik, társadalmi munkája is dicséretes. P. P.