Dolgozók Lapja, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-06 / 287. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Megkezdődött a KIOSZ IX. országos küldöttgyűlése Pénteken a Budapest Kongresszusi Központban megkezdődött a Kisiparosok Országos Szervezetének IX. országos küldöttgyűlése. A tanácskozáson több mint 140 ezer kisiparost képviselő 280 küldött érté­keli az előző küldöttgyűlés óta végzett munkát, és kijelöli az új, a megváltozott körülményekhez és a magasabb követelményekhez igazodó feladatokat. Az elnökségben foglalt helyet Balsai László, az MSZMP KB osztályvezető­je, a kormány több tagja, valamint a párt-, a társa­dalmi és az érdekképvise­leti szervezetek számos ve­zetője. A megnyitó után megválasztották a küldött­­gyűlés munkabizottságait, majd az országos választ­mány írásos beszámolójá­hoz Molnár József, a KIOSZ elnöke fűzött szóbeli kiegé­szítést. Elöljáróban megállapítot­ta, hogy az elmúlt öt esz­tendőben növekedett a kis­iparosok megbecsülése, a kisipar a gazdasági élet fontos részévé vált. A kis­iparosok által előállított termelési érték öt esztendő alatt csaknem megduplázó­dott, tavaly meghaladta az 56 milliárd forintot. A la­kossági szolgáltatásoknak 60 százalékát kisiparosok látják el, ezen belül az épí­tőipari­­ javítási-karbantar­tási munkák közel 83 szá­zalékát ők végzik­. A szol­gáltató- és felvevőhelyek, műhelyek nagy részét a kis­ipar üzemelteti. Az elmúlt öt esztendőben összesen 136 új kisipari szolgáltató léte­sítmény épült fel, 781 mű­hellyel, mintegy 25 ezer négyzetméteren. A szolgál­tatóhálózat bővülése jelen­tősen hozzájárul ahhoz, hogy javuljon a kiszolgálás minősége, rövidüljenek vállalási határidők. Folyó áron számítva 76 százalékkal növekedett az elmúlt 5 esztendőben a kis­ipari gépjárműjavító szol­gáltatások, százalékkal emelkedett az elektroakusz­tikai cikkek és háztartási gépek javításában végzett munkájuk értéke. Az úgy­nevezett hagyományos szol­gáltatásokban is döntő a kisipar szerepe, itt azon­ban a növekedés szeré­nyebb, mintegy 41 százalé­kos. Az áruválaszték bőví­téséhez eredményesen járul hozzá a kisiparosok évi 2 milliárd forint értékű ipa­ri árutermelő tevékenysé­ge. E cikkek elsősorban kissorozatú, az importot pótló, vagy exportra kerülő termékek,­­ háttéripari gyárt­mányok, valamint magas színvonalú kézműipari cik­kek. A kisipari tevékenység techni­kai-műszaki feltételei­nek fejlődése azonban el­marad a kívánatostól — hangsúlyozta a KIOSZ el­nöke. A kisiparosok egy ré­sze korszerűtlen, elavult génparkkal, egészségtelen műhelyekben dolgozik. A műszaki fejlesztésre több lehetőség is kínálko­zik, ez évtől lehetővé vált például az állóeszköz-vá­sárlások adómentes mosása. A beruházás elsző­ha­gyományos forrása a hitel­­felvétel. E területen kedve­ző változás következett be: az elmúlt öt esztendőben 18 500 kisiparos összesen 1,2 milliárd forint hitelt vett fel beruházásra, műszaki fejlesztésre. Az elmúlt öt esztendőben erősödött a kisiparosok köz­életi tevékenysége, tása. Tavaly csaknem aktívi­100 millió forint értékű társa­dalmi munkát végeztek. A gondokról szólva a KIOSZ elnöke rámutatott, hogy az elmúlt időszakban a kis­ipar fejlődésének üteme le­lassult. Bár a kisiparosok létszáma öt esztendő alatt csaknem 40 százalékkal nőtt, a főfoglalkozású mes­terek aránya csökkent, je­lentősen növekedett ugyan­is az ipari munkaviszony és nyugdíj melletti gya­korlók száma és aránya. A hagyományos szakmák egy részéb­en — mint­­ amilye­nek az asztalos, cipész, kár­pitos, — egyes építőipari és ruházati szakmák — lét­számcsökkenés tó. A jövőben tapaszta­thn­­különösen fontos e területen a haté­konyabb rétegképviselet. Ugyancsak előbbre kell lép­­ni a gazdasági munkakö­zösségek érdekképviseleté­nek javításába"­. Eddig ugyanis a tíz­ezer gmk-ból csak mintegy 150 lépett be a KIOSZ-ba, pedig ez év elejétől a szövetség látja el a gazdasági munkaközössé­gek érdekvédelmét. A szóbeli kiegészítést kö­vetően megkezdődött a vi­ta az országos választmány beszámolója felett. A kül­döttgyűlés szombaton foly­tatja munkáját. az egészségmegőrzés —társadalmi program Tanácselnöki értekezlet a Parlamentben Pénteken a Parlamentben Czinege Lajosnak, a Mi­nisztertanács elnökhelyet­­tesének vezetésével ér­tekezletet tartottak a fő­városi, a megyei és a megyei városi tanácselnö­kök. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala rendezte eszmecserén — amelyen részt vett Medve egészségügyi miniszter László — a tanácselnökök tájékozód­tak az egészségmegőrzés át­fogó társadalmi programja kidolgozásának helyzetéről, megvitatták a tanácsok júsági- és sportfeladatait.if­Csehák Judit, a Minisz­tertanács elnökhelyettese a társadalmat mozgósító egészségpolitikai program kidolgozásáról szólva emlé­keztetett arra: két hónapja határozott a kormány erről, azzal a szándékkal, hogy az egészséges életmódot von­zóvá, mindenki számára el­érhetővé tegye. A program az egészségügyi ellátási rendszer korszerűsítésének részeként fejlesztésével gyógyítóhálózat egyenrangú, attól elválaszthatatlan fel­adatként jelöli meg a be­tegségek megelőzését, s ki­emelt figyelmet fordít a kör­nyezetvédelmi tennivalókra is. Felhívta a figyelmet ar­ra, hogy az életmód megvál­toztatását nem lehet csu­pán szabályozásokkal elérni, ezért e program sem uta­sításokra épül, hanem a jó szóra és a megértetésre alapozva munkáját. Kidol­gozására munkacsoport jött létre: az Egészségügyi Minisztérium a Központi Statisztikai Hivatal bevoná­sával méri fel a lakosság egészségi állapotát, a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia Szociológiai Intézete azt vizsgálja, miként fordítható kedvező irányba az egész­ségtelen életmód, életvitel, ram. A megjelölt célok várha­tóan csak 10—15 év múlva hoznak látható eredményt, ezért türelemre van szükség — hangoztatta a miniszter­elnök-helyettes. Ez annál is inkább fontos, mert ma, amikor az embereknek meg­élhetési, elhelyezkedési gondjaik vannak, sokan megkérdőjelezik, hogy ilyen viszonyok között végigvihe­­tő-e a nagyszabású prog-A vitában felszólalók va­lamennyien egyetértettek a programba foglalt törekvé­sekkel, ám többen kifejtet­ték, hogy ma, amikor a gaz­dasági feladatok állnak a középpontban nehéz az egészséges életmód mellett agitálni. Mások a korszerű táplálkozás fontosságára fi­gyelmeztettek, szorgalmaz­va. Tény, hogy a szénhidrát sze­alacsony zsírtartalmú illetve rostos nők olcsóbbak, ételek legye­áraik tük­rözzék, az egészségpolitika változását. Ezután Deák Gábor ál­lamtitkár, az Állami Ifjúsá­gi és Sporthivatal elnöke az állami ifjúsági és sportpoli­tika megújításának leg­fontosabb feladatait, a kiala­kulóban lévő új ágazati irányítási rendszer főbb kérdéseit taglalta. A hivatal az ifjúsági és a sportügyek eredményes meg­oldására kétéves programot dolgozott ki. Az ÁISH alakításánál a feladatok ki­— a helyi ja­vaslatokat, tapasztalatokat figyelembe véve — irányel­vekkel segítette a tanácso­kat, így mindenütt a ta­nácstestület dönt az új ifjú­sági és sportosztályok létre­hozásáról, vagy a meglévő többfunkciójú osztályok bő­vítéséről kisebb települése­ken, pedig az egységes szak­­igazgatási szerven belüli munkamegosztásról. Az 1987. évi terv és költ­ségvetés, valamint a szabá­lyozás Békési időszerű kérdéseiről László pénzügymi­niszter-helyettes és Cravero Róbert, az Országos Tervhi­vatal elnökhelyettese adott tájékoztatást a tanácselnöki értekezlet résztvevőinek. Papp Lajos állam­titkár,­­a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke idősze­rű tanácsi feladatokról, kor­mányzati intézkedésekről szólt. Megemlékezések a sajtó napján Köszöntötték a megyei sajtó munkatársait, a lapterjesztőket, nyomdászokat — Rózsa Ferenc-díjakat adtak át Budapesten A magyar sajtó napja alkalmából a Vörös Új­ság megjelenésének 68. évfordulóján a megyei párt­­bizottság és a megyei tanács ünnepséget rendezett, amelyen köszöntötték a sajtó munkatársait, a lap­­terjesztőket, a nyomdászokat, a kiadói dolgozókat. Tatabányán, az oktatási igazgatóságon tartott meg­emlékezésen részt vett An­talóczy Albert, a Központi Bizottság tagja, pártbizottság első a megyei titkára, Izsáki Mihály, az oktatási igazgatóság igazgatója kö­szöntötte a részvevőket, majd Gergely György, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője ünnepi beszé­dében a magyar sajtó ha­ladó hagyományaira emlé­kezett, szólt többek között a Vörös Újság szerepéről a Tanácsi Köztársaság korsza­kában. Nem könnyű az elődök nyomában lépni. Nem kön­­­nyű az akkori példát mai, más jellegű körülmé­n­­yek között követni. A tö­megkommunikáció mai dol­gozói, a korszerű hírközlés számtalan előnyét élvező nemes hagyományok folyta­tói és letéteményesei. Külső feltételeiben talán kön­­­nyebb, de az olvasó, a né­zőtábor igényeit tekintve nehezebb a munkájuk. Me­gyénkben értő és érdeklő­dő emberek százezrei vár­nak naponta valósághű, gyors tájékoztatást a körü­löttük zajló folyamatokról, társadalmunk, gazdasá­gunk, közéletünk működé­séről. Szólt­­ az új sajtótörvény jelentőségéről, arról, hogy megőrzi a sajtópolitika min­den korábbi pozitív vonását és tágra nyitja a tájékoz­tatás eddig sem szűk ka­puit, foglalkozik a tájékoz­tatók felelősségével, az új­ságírók jogaival, kötelessé­geivel. Célja, hogy a sajtó még jobb feltételeket kap­jon a szocialista tudatfor­máló, tájékoztató és moz­gósító szerepének kiteljesí­téséhez. Ezt követően röviden méltatta a megyei orgánu­mok, tájékoztatási intézmé­nyek, a Dolgozók Lapja szerkesztősége, az Új For­rás, az MTI megyei szer­kesztősége, az üzemi lapok, a tatabányai és az oroszlá­nyi közösségi televízió mun­kájának jelentőségét. A fel­adatok között kiemelkedően fontos a gazdaságpolitikai célok ismertetése. Kiemelte a közös tennivalót: „A mai­nál­­ sokkal határozottabban, és eredményesebben kell is­mertetnünk, képviselnünk és magyaráznunk a párt gazdaságpolitikai állás­­foglalásait, a kormány in­tézkedéseit. Még erőtelje­sebben kell a megyében népszerűsíteni is fellelhető előremutató tapasztalato­kat. Vitatkozni kell a té­ves nézetekkel és érdemi módon bírálni kell a politi­kánkkal ellentétes gyakor­latot.” Az ünnepi beszédet kö­vetően emlékplaketteket és emlékzászlót vettek át azok a postások, hírlapfelelősök, akik a Népszabadság, a Dolgozók Lapja, illetve az Új Forrás népszerűsítéséért az idén eddig a legtöbbet tették. A Népszabadság plakett­jét Antalóczy Albert nyúj­totta át Erdélyi Sándorné oroszlányi, Rúzsa Tivadar­­né tatai hírlapfelelősnek, Borhi Györgyné bakony­­szombathelyi hivatalveze­tőnek és Kiss Jánosné ta­tabányai hírlaposztály­vezetőnek. A Dolgozók Lapja emlék­zászlaját kapta Hartmann Tihamérné hírlapfelelős, Szomód, Wittmann Istvánné hírlapfelelős, Környe, Pusz­tai Józsefné hivatalvezető, Bana, Horváth Béláné hír­lapárus, Komárom. Az Új Forrás kiváló ter­jesztője díjat Oszter Já­nosné, a MEHIV vezetője vehette át Az is a hagyományokhoz tartozik, hogy a megye tár­sadalmi-politikai szervei, intézményei, vállalatok üzemek a sajtónap alkal­os­mával nívódíjakkal, jutal­makkal ismerik el a kiemel­kedő újságíróteljesítmé­nyeket. A megyei tanács nívódí­ját Madarász Anna főszer­kesztő-helyettes vehette át. A Szakszervezetek Komá­rom Megyei Tanácsa nívó­díját Németh Zsuzsa, a bel­politikai rovat munkatársa nyerte el. A KISZ megyei bizottsága a belpolitikai ro­vat két munkatársát, Ko­vács Bélát és Palásti Pétert részesítette jutalomban. A Komárom Megyei Rendőr­­főkapitányság díját a szer­kesztői kollektíva vehette át. A megyei tűzoltópa­rancsnokság elismerését két újságíró kapta meg: Kádár Péter főmunkatárs és Vaj­na György, nyugdíjas olva­sószerkesztő. A Termelő­­szövetkezetek Területi Szö­vetségének díját megosztva három újságíró, illetve fo­tóriporter kapta meg: Pet­­rik József, Jusztin Tibor, Fodor Zsolt. A MÉSZÖV díját Ádám Éva nyugdíjas újságírónak ítélték oda. Az Országos Takarékpénztár Komárom Megyei Igazgató­ságának jutalmát Magyar Emőke rovatvezető és Feny­vesi Ágnes vehette át. Az Állami Biztosító nívódíját Nagy Zoltán fotóriporter és Madarász Anna főszer­kesztő-helyettes kapta meg. A Komárom Megyei Mú­zeumok Igazgatósága díját Vaderna József, a Komá­rom Megyei Munkásmozgal­mi Múzeum díját Tóth Ilo­na olvasószerkesztő kapta meg. Az Észak-Dunántúli Regionális Vízművek nívó­díját Vér Vilmos rovatve­zető és Tóth Erika vehette át. A tatabányai Árpád Szálló díját Szabó Péter, a kulturális rovat munkatársa kapta meg. Esztergom Vá­ros Tanácsának sportosztá­lya, az Almásfüzitői Tim­földgyár sportköre, vala­mint a Tokodi Üveggyár sportköre a sportrovat munkatársainak tevékeny­ségét ismerte el díjjal: Te­­rény Andrea rovatvezető, Gáspár Gusztáv és Péntek Sándor munkatársak vehet­ték át az elismeréseket. A Dolgozók Lapja szerkesztő­ségi nívódíját Kádár Péter főmunkatárs kapta meg. A Dolgozók Lapja mun­katársai közül többen az országos szervek kitünteté­sét, elismerését nyerték el. A Belügyminisztériumban kitüntetést vett át Kovács Béla újságíró, a Munkás­őrség Országos Parancsnok­sága elismerésében részesí­tette Palásti Péter újság­írót, a Polgári Védelem Or­szágos Parancsnokságán Gyimes Zsolt kesztő munkáját olvasóször­ismerték el oklevél és jutalom át­adásával. (Folytatás a 2-es oldalon) Pillanatképek a sajtónapi ünnepségről. Jobbra fent: Gergely György ünnepi beszé­dét mondja. Balra lent: Antalóczy Albert Népszabadság Plakettet ad át. Jobbra lent: Monostori Imre, az Új Forrás főszerkesztője a kiváló terjesztői díjat adja át Oszter Jánosnénak

Next