Dolgozók Lapja, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-26 / 72. szám

Küldöttközgyű­lés a TESZOV-nél (Folytatás az 1. oldalról) séges anyagi eszközöket. A közös vagyon 6,1 százalék­kal nőtt, a termelési készle­tek az előző évi szinten ala­kultak,­­ de összetételben.kedvezőtlenebb A létrehozott értékek, pontosabban a megvalósított beruházások nagysága meg­haladta az 540 millió forin­tot , ezek 78 százaléka (!) saját erőből történt, 8,3 szá­zalékát támogatással fedez­ték a téeszek, a hitelből fi­nanszírozott beruházások pe­dig mintegy 74 millió fo­rintot tett ki. A foglalkoztatottak szá­ma és az úgynevezett nem fizikai létszám is tovább csökkent. A szükséges mun­kákat mezőgazdasági nagy­üzemeinknek optimális idő­ben sikerült elvégezniük. A munkatermelékenység vál­tozatlanul javuló tenden­ciájú. A termelőszövetkezetek­ben a­­ növénytermesztés szerkezetében kisebb arány­­változások tapasztalhatók. Csökkent a gabonafélék ará­nya, tovább nőtt a napra­forgó, a repce, valamint a cukorrépa vetésterülete, kukoricáé szinte alig válto­­­zott. Meg kell jegyezni, hogy az ösztönzőnek vélt kor­mányzati intézkedések — adómérséklés, gyepváltó be­vezetése — nem érték el kívánt céljukat. A rendkívül aszályos idő­járás az elmúlt évben mint­egy 46 ezer tonna terméski­esést okozott búzából és ku­koricából. A bőséges nap­fény kedvezett a szőlőnek, a cukorrépának és a szálas­takarmányok beltartalmi értéknövekedésének. A megye szövetkezetei­ben összességében a nö­vénytermesztési főágazat termelési értéke több mint 7 százalékkal, árbevétele csaknem 12 százalékkal el­maradt az 1985. évi produk­tumtól. A termelés fedezeti összege 43 százalékkal emel­kedett. Mindezek a tények kedvezőtlenül hatottak pénzgazdálkodásra és neg­­a­tívan befolyásolták a tsz-ek pénzügyi eredményeit. Az állattenyésztésben termelői kedvet javították a a központi támogatások, ugyanakkor a költségek to­vább emelkedtek. A főága­zat árbevétele a múlt évben 3,6 százalékkal nőtt, de az úgynevezett fedezeti összeg is 13 millió forinttal meg­haladta a tavaly előttit. Ámon Ferenc szóbeli ki­egészítésében utalt arra az alkotó szellemű politikai légkörre, vetkezetek amelyben a sze­megyénkben dolgozhatnak. Kiemelte, hogy intézkedések történtek a racionálisabb gazdálkodás­ra, a munkaidő jobb kihasz­nálására, a munkahelyi al­koholfogyasztás visszaszo­rítására. Az említett kezde­ményezések a termelésben máris éreztetik hatásukat. A tavalyi mostoha időjá­rás nagymértékben érin­tette a közös gazdaságokat,­­óriási veszteségeket okozva. Ahol pedig az aszályt szakmai irányítás gyengesé­­­ge is „támogatta”, ott több­nyire válságos helyzet ala­kult ki. A szövetkezetek többségére azonban az ös­­­szefogás, erejükhöz mérten egymás támogatása volt a jellemző. A szövetség titkára ez­után szólt a minőségi áru­átvétel ellentmondásairól, amelyet illő lenne mihama­rabb felszámolni. A közgazdasági szabályo­zók, tényezők elemzése va­lamennyi nagyüzemben gyakorlattá vált. De ez szükséges is, hiszen az anyagok és eszközök árvál­tozásai, az energiahordozók drágulása megköveteli a színvonalas pénzügyi gaz­dálkodást és számvitelt. Ámon Ferenc itt említette meg, hogy — sajnos — né­hány téeszben ez a tevé­kenység kívánnivalót hagy maga után. Tovább folytatódott a szö­vetkezetek termelés- és gaz­dálkodás színvonalbeli dif­ferenciálódása. Az elmúlt év korántsem ványosnak, nevezhető szűk­mégis egy tu­catnyi gazdaság növelni tudta eredményét. Kedve­zőtlen tendecia viszont, hogy — öt év óta először — csök­kent az úgynevezett hozzá­adott érték és a nettó ter­melési érték a mezőgazda­­sági termelőszövetkezetek­ben. Javultak viszont a szövetkezeti parasztság élet- és munkakörülményei, kor­szerűsödik a szociális jutta­tások rendszere. A szövetkezetpolitika ala­kításában ja, hogy a figyelni kell ar­téesztagság lét­száma évről-évre csökken, igazából hiányzik a tagok érdekeltsége, és gyenge a gazdálkodó egységeknél vagyonvédelem. A TESZÖV a titkára a következő gondo­latokkal fejezte be tájékoz­tatóját: — A nehézségek ellenére megyénk termelőszövetke­zeteinek eredményei orszá­gosan is kiállják az össze­hasonlítást. Terveink, elkép­zeléseink pedig — mai is­mereteink szerint — telje­síthetők. A hozzászólásokban sok érdekes problémát vetettek fel megyénk termelőszövet­kezeteinek vezetői. Az oroszlányi „közös” el­nöke a növénytermesztés fokozatosan emelkedő költ­ségei miatt félti az ágaza­tot. Hangsúlyozta is: a nö­vénytermelés vítségre szorul,központi se­Barsi Gusztáv, a megyei pártbizottság titkára ös­­­szességében elismerését fe­jezte ki a megye szövetke­zeti mozgalmának tavalyi teljesítményéért. Kiemelte, hogy ami ezekben az ered­ményekben érték, azt jövőben is használni, hasz­a nosítani kell. — A munkasikerek olyan politikai légkört, hangulatot teremtettek a falvakban, községekben, amelyben nyu­godtan lehet dolgozni, és a bírálatoktól sem kell vissza­riadni. A szövetkezetekben ta­pasztalható­si folyamat differenciálódó­mélyüléséről Barsi Gusztáv úgy véleke­dett, hogy a tavalyi eszten­dő vízválasztó volt gazda­ságainknál. A gyengébb üzemek tovább gyengültek. Jobban látszódtak a veze­tés hibái és a munkafegye­lem hiányosságai. Az erő­sebbek néhány vonatkozás­ban még tovább is „izmosod­tak.” A hozzászólásokat követő­en a határozati javaslatot a kiegészítésekkel együtt küldöttek egyhangúlag elfo­­­gadták, s ezzel azt a hatá­rozat rangjára emelték. — petrik —­ ­Az egyik felszólaló Záborszky Zsigmond, a Kocsi Aranyka­lász Termelőszövetkezet elnöke volt LAPJA Közlemény (Folytatás az 1. oldalról) biztonság erősítését szolgál­ná atom- és vegyifegyver­­mentes övezetek létrehozása a földrész’ több területén. Kinyilvánították országaik eltökéltségét, hogy törekedni fognak az ezzel kapcsolatos javaslatok megvalósításá­ra.­­ A Varsói Szerződés tagállamai fellépnek azért, hogy a leszerelés kér­déseiről kidolgozandó meg­állapodások szigorú és ha­tékony, a leszerelési intéz­kedések tartalmának meg­felelő ellenőrzési rendszert irányozzanak elő, beleértve még a helyszíni ellenőrzést is.­­ Az ülés résztvevői hangsúlyozták, hogy a szilárd európai béke meg­őrzésének szükséges feltéte­le a határok sérthetetlensé­gének, a létrejött területi­politikai realitásoknak tisz­teletben tartása. A revansis­­ta erők tevékenysége, min­denekelőtt az NSZK-ban, és a revansizmus ösztönzése — bárhol történik is az veszélyezteti a békét és —, a nemzetközi biztonságot. " A Varsói tagállamainak Szerződés eltö­kélt szándéka, hogy "a többi országgal együttműködve tö­rekednek a nemzetközi bé­ke és biztonság átfogó rend­szerének kialakítására, és e rendszer megteremtése érde­kében a továbbiakban is elő fogják mozdítani a nem­zetközi együttműködés kibő­vítését és elmélyítését — katonai, politikai, gazdasági és humanitárius téren egy­aránt. A mindenki számára biztonságos világról szóló építő szellemű két- és többoldalú párbeszéd alapon történő kibontakoztatása le­hetővé tenné a nemzetközi kapcsolatok átalakításához szükséges módszerek és leghatékonyabb konkrét in­tézkedések meghatározását.­­ Az ülés résztvevői is­mét hangsúlyozták an­nak szükségességét, hogy minden állam szigorúan tartsa tiszteletben a nemze­ti függetlenség és szuvere­nitás, az erőszak alkalmazá­sától, vagy az azzal való fenyegetéstől történő tartóz­kodás, a határok sérthe­tetlensége és a területi in­tegritás, a viták békés ren­dezése, a belügyekbe való be nem avatkozás, az egyen­jogúság elveit, valamint az ENSZ-alapokmány, a helsin­ki záróokmány többi elvét és céljait, a nemzetközi kap­csolatok egyéb, általánosan elfogadott normáit.­­ A miniszterek részlete­sen megvitatták, ho­gyan halad az Európai Biz­tonsági és Együttműködési Értekezleten részt vevő ál­lamok képviselőinek bécsi találkozója, amely arra hi­vatott, hogy új lendületet adjon az összeurópai folya­matnak. E kérdésről nyilat­kozatot fogadtak el.­­ Az ülés résztvevői át­tekintették a vegyi fegyverek betiltásának kér­dését, és nyilatkozatot fo­gadtak el róla. A miniszterek áttekin­tették és egyeztettek olyan konkrét intézkedése­ket, amelyek a Varsói Szer­ződés tagállamainak egysé­gét és összeforrottságát, a tagországok közötti baráti és szövetségesi kapcsolatok erősítését, továbbá egyezte­tett politikájuk megvalósí­tásában való együttműködé­süknek a leszerelés, a béke megszilárdítása és a széles körű nemzetközi együttmű­ködés érdekében történő fejlesztését szolgálják. A külügyminiszteri bi­zottság ülése a barátság és az elvtársi együttműködés légkörében zajlott le. A so­ron következő ülést Prágá­ban tartják. Nyilatkozat az összeurópai folyamat fejlesztéséért és a bécsi találkozó sikeres befejezéséért A VSZ külügyminiszterei megállapítják, hogy az Eu­rópai Biztonsági és Együtt­működési Értekezlet (EBEÉ) résztvevő államai képvise­lőinek bécsi találkozója felelős cselekvések és elha­a­tározások szakaszába lépett, s ebben jelentős megállapo­dások egyeztetése és kidol­gozása van soron. A miniszterek ismételten megerősítik, hogy országaik elkötelezettek az összeurópai folyamat további fejlesztése és elmélyítése mellett. E folyamat képes az enyhülés erősítésére és általánossá té­telére, lehetővé résztvevő államok tenné­k a közötti kapcsolatoknak a helsinki záróokmányban foglalt va­lamennyi elv szilárd és biz­tos alapján való építését és fejlesztését, hogy vala­mennyi nép és minden egyes ember élete javuljon. A jelenlegi körülmények között a bécsi találkozó leg­főbb feladatát abban lát­ják, hogy az minőségileg új szintre emelje, dinamiku­sabbá tegye az összeurópai folyamatot, hozzájáruljon az EBEÉ résztvevő államai kö­zötti együttműködés fej­lesztéséhez a biztonság kér­désében, politikai, gazdasági és humanitárius téren. A miniszterek úgy vélik, hogy a bécsi találkozón részt vevők javaslatainak ezeket a feladatokat kell szolgálniuk, és ezen a fó­rumon a földrész népeit és minden egyes embert legin­kább foglalkoztató, lényegi kérdéseket kell megvitatni, olyanokat, mint a leszerelés, a béke és a biztonság sza­vatolása, a bizalom erősíté­se, az együttműködés széle­­sítése minden területen. Az európai leszerelés, a fegyveres erők és a­­ hagyományos fegy­verzet csökkentése elősegíté­sének különleges szükséges­ségéből kiindulva a minisz­terek megállapították, hogy az Európai Bizalom- és Biz­tonságerősítő Intézkedések­kel és Leszereléssel foglal­kozó Konferencia első sza­kaszában elért megállapodá­sok irányt mutatnak a bi­zalom- és biztonságerősítő, valamint a leszerelési intéz­kedéseket átfogó rendszer megteremtése felé. Részlete­sen megvitatták ezeket a kérdéseket a VSZ tagálla­mai budapesti Felhívásának és a szocialista országok ál­tal a bécsi találkozón elő­terjesztett javaslatoknak fé­nyében, amelyek arra irá­nyulnak, hogy egy megfele­lő fórum, konferencia kere­tében térjenek át konkrét tárgyalásokra az európai fegyveres erők és a hagyo­mányos fegyverzet jelentős mértékű — az Atlanti-óce­ántól az Uralig terjedő — csökkentéséről. Úgy vélik, hogy a biztonság és a lesze­relés kérdéseit az összeuró­pai folyamat kereteiben kell áttekinteni és megoldani. Megerősítették a VSZ államainak a bécsi találko­­­zón előterjesztett javaslatát stockholmi konferencia mandátumának oly módon történő kiegészítéséről, hogy azon konkrétan megvitassák a leszerelés kérdéseit is. Ezek a tárgyalások pár­huzamosan folyhatnának az olyan bizalomerősítő intéz­kedések kidolgozásával, amelyekről nem született megegyezés a stockholmi konferencia kezdeti szaka­szában, vagy amelyeket a jövőben terjeszthetnek elő, beleértve a katonai tevé­kenység fokozatos csökken­tését, különösen a két kato­nai szövetséget illetően: a légi- és haditengerészeti hadgyakorlatok bejelentését, a bizalomerősítő intézkedé­sek kiterjesztését az EBEÉ valamennyi résztvevő or­szága területére, valamint más intézkedéseket. Egyide­jűleg vizsgálat tárgyai le­hetnének olyan új típusú bizalomerősítő intézkedé­sek, amelyek közvetlenül összefüggnek a fegyveres erők és a hagyományos fegy­verzet, valamint a katonai kiadások csökkentésével, amelyek megkönnyítenék és a megállapodások elérését, s a lehető legalacsonyabb szintű katonai egyensúly megteremtéséhez vezetnének.A VSZ ülésén képviselt államok síkraszállnak azért, hogy a semleges és az el nem kötelezett országok ak­tívan részt vegyenek az eu­rópai biztonság katonai vo­natkozásainak megvitatá­sában, annak minden sza­kaszában, és úgy vélik, hogy ezek az országok — fi­gyelembe véve az összeuró­pai folyamatban pozitív szerepüket — betöltött érzé­kelhetően hozzájárulhat­nak az európai leszerelés ügyéhez is. Új fejlemény volt a Var­sói Szerződés és a NATO országainak a bécsi találko­zón részt vevő képviselői közötti nem hivatalos kon­­­­zultációk megkezdése. Az ülésen képviselt államok re­mélik, hogy ezek a konzul­tációk elősegítik az európai fegyveres erők és a hagyo­mányos fegyverzet csökken­téséről szóló érdemi tárgya­lásokra való áttéréssel kap­csolatos kérdések megoldá­sát, azzal, hogy e tárgyalá­sok mandátumáról a bécsi találkozó folyamán kell döntést hozni és ezt tükröz­­tetni a záródokumentumban. A jogegyenlőség, a ki­egyensúlyozottság és kölcsö­nösség, az EBEÉ valamen­­­nyi részt vevő állama biz­tonsági érdekeinek egyenlő tiszteletben tartása alapján a VSZ államai készek arra,­­hogy kölcsönösen elfogadha­tó megközelítéseket találja­nak a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet összeurópai csökkentéséről folytatandó jövőbeni tárgya­lásokhoz. A bécsi találkozó jelentős, konkrét eredményekkel való befejezése kedvezőbb körül­ményeket teremtene az elő­rehaladáshoz azokon a tár­gyalásokon, amelyeken nukleáris fegyverzetek kor­­­látozásának és csökkentésé­nek, az űrfegyverkezés meg­akadályozásának kérdéseit vitatják meg, előmozdítaná az európai atom- és vegyi­­fegyver-mentes övezetek lét­rehozását célzó kezdemé­nyezések megvalósítását.­­ A miniszterek meg­állapították, hogy az­­ európai biztonság fontos összetevője az EBEÉ részt vevő államai gazdasági kapcsolatok közötti és együttműködés egész rend­szerének fejlesztése. Az ilyen kapcsolatok az európai eny­hülés, biztonság és anyagi alapját jelentik.béke Az összeurópai folyamat további fejlesztését és elmé­lyítését szolgálják a szocia­lista államok kezdeménye­zései egy prágai gazdasági fórum, egy bukaresti mű­szaki-tudományos együtt­működési konferencia egy ökológiai fórum össze­és hívására. Ebbe az irányba mutatnak más javaslataik is, amelyeket a gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működés, a termelési koo­peráció és a technológia-át­adás lehetőségeinek szélesí­tésével és új formákkal való gazdagításával kapcsolatos kérdésekről, valamint az EBEÉ részt vevő államai közötti gazdasági-kereske­delmi csere útjában álló akadályok felszámolásáról tettek. A VSZ országai figyelem­be veszik az EBEÉ sok más részt vevő állama által be­terjesztett a „második ko­sár” minden részterületét érintő javaslatokat, és ké­szek azokat figyelmesen megvizsgálni annak érde­kében, hogy kölcsönösen el­fogadható megoldásokat ta­­láljanak A VSZ tagállamai a humanitárius téren­­ való együttműkö­dést az összeurópai folya­mat, az átfogó nemzetközi béke és biztonsági rendszer megteremtése fontos elemé­nek ítélik. Síkra szállnak az e téren folytatandó széles körű együttműködésért. Meggyőződésük szerint min­dent meg kell tenni hogy biztosítva legyen azért, az emberek joga a békés és szabad élethez, a politikai, polgári, gazdasági,­ szociális, és kulturális jogok teljes körű érvényesülése, az álla­mok szuverenitásának tisz­teletben tartása mellett. A béke, a bizalom légkö­rének kialakítása, a népek közötti kölcsönös tisztelet és barátság érdekei megköve­telik az antikommunizmus szításának, a fajgyűlölő, so­viniszta és nacionalista té­zisek hirdetésének beszünte­tését. A humanitárius együtt­működéssel foglalkozó moszkvai konferencia össze­hívásáról szóló javaslat azt a célt szolgálja, hogy az EBEÉ valamennyi részt­vevő országában, a helsinki záróokmánynak megfelelő­en előrehaladás történjék a humanitárius kérdések tel­jes körében. E konferencia , lehetővé tenné a részt ve­vő államok között e terüle­ten folytatott együttműkö­dés összes kérdésének átte­kintését. A VSZ tagállamai felhívják az EBEÉ vala­mennyi részt vevő országát, hogy foglaljanak el kedvező álláspontot a humanitárius konferencia összehívására vonatkozóan. Síkraszállnak azért, hogy e fórumon átfo­gó, gyakorlati eredmények­re irányuló vita folyjék. Az összeurópai folyamat­nak az emberek közötti kon­taktusok, az információ, kultúra és az oktatás terü­­­letén való további fejleszté­sére, valamint elmélyítésére irányulnak a szocialista és más országok közös javasla­tai is, többek között az javaslat, hogy hívjanak ös­­­­­sze szimpóziumot Krakkó­ban a kulturális örökségről. Magyarország kezdemé­nyezése a kevésbé elterjedt nyelvek irodalma fordításá­nak, kiadásának és terjesz­tésének elősegítéséről, vala­mint Románia javaslatai konferenciák összehívásá­ról az oktatásról és szak­emberképzésről, a bűnözés­­ről, az alkoholizmusról és a kábítószer-fogyasztásról. Ugyanebből a célból terjesz­tettek be a szocialista or­szágok számos javaslatot, amelyek más aktuális kér­dések — például a munka­­nélküliség, az írástudatlan­ság, az ifjúság helyzete, a nők egyenjogúsága, a tö­megtájékoztatási eszközök területén való együttműkö­dés — megoldását célozzák. Az ülésen képviselt államok törekedni fognak arra, hogy kölcsönösen elfogadható megállapodásokat érjenek el az EBEÉ többi részt vevő országaival a humanitárius területre vonatkozó­­ kérdé­sekben.* A Varsói Szerződés tag­államai felhívással fordul­nak az EBEÉ valamennyi részt vevő államához, te­gyenek erőfeszítéseket azért, hogy a bécsi találkozó tar­talmas és kiegyensúlyozott határozatok elfogadásával fejezze be munkáját. Határozott szándékuk mindent megtenni, hogy bécsi találkozó konstruktív, a tárgyszerű légkörben foly­jék, határozatai tükrözzék a nemzetközi kérdésekben je­lentkező új gondolkodásmó­dot, és hozzájáruljanak béke és biztonság megszi­­­lárdításához, az együttmű­ködés fejlesztéséhez az eu­rópai földrészen és az egész világon. Mihail Gorbacsov a bizottság munkájáról Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szerdán fogadta a VSZ tagállamai­nak külügyminisztereit, megbeszélést folytatott velük s a külügyminiszteri bizott­ság munkájáról. A szovjet párt vezetője hangsúlyozta: a testület munkáját operatí­vabbá és dinamikusabbá kell tenni, hogy teljes mértékben megfeleljen a nemzetközi színtéren jelentkező egyre bonyolultabb és nehezebb feladatoknak. Mihail Gorbacsov elége­detten szólt a VSZ külügy­miniszteri bizottságának munkájáról, majd hangsú­lyozta, hogy a Szovjetunió, valamint a VSZ más tagál­lamainak leszerelési javas­latait, amelyek módosítják az egész nemzetközi élet lég­körét, rokonszenvvel fogadja és támogatja a világ köz­véleménye. 1987. március 26., csütörtök;

Next