Dolgozók Lapja, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-24 / 251. szám
A turulmadár „szerelmese” „Újjászületés..." A turulmadár fogalomként az ősi magyar mondákból maradt ránk. A honfoglalók Álmos vezette törzsének védője és őrzője volt a sas, illetve általában a ragadozómadár. Turul néven Kézai Simonnál fordult elő először. Álmos anyjának, Emesének jelent meg álmában, a monda szerint, hírül adva, hogy fia fejedelmi származású lesz. A madár ábrázolása Magyarország régi összesített címerébe is bekerült, és évszázadokig ott szerepelt. A tatabányai emlékmű ezer évvel egy nevezetes dátum után került helyére. Árpád Bánhida mellett megsemmisítő vereséget mért a morva-szláv uralkodóra, Szvatoplukra. A bánhidai csata emlékére a honfoglalás és államalapítás, a millenniumi ünnepségek jegyében, hosszú előkészületek után, 1907. október 9-én avatták fel hivatalosan az emlékművet. Azóta a két világháborút és az érdemtelen hányattatásokat megélt turulmadár szilárdan áll a Kőhegy csúcsán. Ez a nevezetes, 156 mázsás emlékmű ma is Európa legnagyobb madárszobra. Magassága talpazatával együtt 21 méter, szárnyainak fesztávolsága 14 méter 75 centiméter. A büszke madár most újjászületik, s köszönhető ez Venczel Ernőinek is. Nem tanult restaurátor, művésznek sem tartja magát. Háza előtt saját kezűleg faragott díszkapu áll. Szépen kimunkált, ízlésesen elkészített darab. — Székelyföldön születtem, és az ottani magyarokat mindig összefogás jellemezte — mondja Venczel Ernő. — Apám bátyja, Venczel János, alapító tagja volt az erdélyi kommunista pártnak. Apámnak 1921-ben menekülnie kellett. A székelyek összefogtak. Tizennyolc azonban évig hiába keresték, a királyi „köpök”. Soha nem találták meg. Aztán 1942-ben a Zsilvölgyi bányászok nagy része átkerült Magyarországra így a mi családunk is Tatabányára. Akkor négyéves voltam. Itt nőttem fel. — Úgy tudom, hogy a rodostói, (törökországi) Rákócziház restaurálásában érdemeket szerzett, ön hívta is fel a figyelmet az évület siralmas állapotára, sőt, megbízatás alapján, a felmérései után végezték a munkálatokat. — A rodostói „kapcsolataim’’ után jutott a Hazafias Népfront Komárom megyei titkára tudomására a műemlékek iránti érdeklődésem. Ő javasolta, ha látok tennivalót szőkébb pátriámban, csináljam támogatnak. Rögtön rákérdeztem: mit szólna a Turul emlékmű rekonstrukciójához? — A felújítást nem lehet találomra elvégezni. Honnan szereztek anyagokat a turulmadár eredeti formájáról? — Kulcsár Emil Géza, a Keripar volt technikusa (most már a majki kastély gondnoka) élénken érdeklődik a történelem iránt. Elment a környei plébániára, ahol több dokumentumot talált, köztük a turulmadár eredeti fotóját. Így az ő révén gazdag anyagokhoz és információkhoz jutottam. — Ismeretes, hogy a madár koronáját ön hozta helyre javaslatára eltávolították lába elől a rácsos világítást, és ma már alulról kapja a fényt. Meddig tart a végső helyreállítás? — A madár teljes helyreállítása még sok munkát igényel. Eddig száznegyvenezer forintba került, de ennél jóval több pénzre van szükség. És ez csupán anyagköltség, a teljes rekonstrukcióhoz valószínűleg sok társadalmi munkára lesz szükség. — Úgy hallottam, hogy a turul ősmintája után kutat. — Igen, és sikerült is rátalálnom. Az ősminta jelenleg nincs Magyarországon. A csehszlovákiai Ógyalla egyik általános iskolájában állították ki. — Hogyan került oda? — Érdekes történet. Feszty Árpád festőművész javasolta Donáth Gyula szobrásznak, hogy egy Dalmáciában befogott ragadozó madár legyen a modell. Később ez az ősminta (erről mintázták meg az összes magyarországi turulszobrot) a Feszty család birtokába került. A Feszty família áttelepült a Felvidékre, és akkor vitte magával a modellt is. A család egyik leszármazottja az ógyallai iskolának ajándékozta. Sértetlen és eredeti állapotában látható, de kár, hogy nem a valódi helyén. Venczel Ernő elindított egy folyamatot. Tatabánya legismertebb művelődéstörténeti emlékének megmentésére. Kezdeményezése nem ütközött ellenállásba. Az értékmentés mindannyiunk érdeke. A tatabányai tanács tervosztálya 1986. november 17-én kezdte meg az alapozó munkát. Megrendelte a Komárom Megyei tervezőiroda (KOMTERV) tatabányai leányvállalattól a Turul emlékmű és talapzata felújítási tervét. A terv olyan legyen, — tartalmazza a levél, — hogy tegye lehetővé az elszállítás nélküli felújítást. A megrendelés arról is szól, hogy a teljes felújítási munka felügyeletével és irányításával Venczel Ernőt bízzák meg. A KOMTERV tatabányai leányvállalatánál Petkovicsné Kiss Györgyi tervező készséggel nyilatkozott. Jó néhány dosszié került az asztalra, ez tartalmazza az emlékmű „jövőjét”. Egy korrózióvédelmi iroda szakvéleménye szerint: a felújítást nem lehet tovább halogatni. A szakvéleményhez csatolt fotók döbbenetes látványt nyújtanak, elárulva, hogy a turulmadár sebzett és megtépázott. Tátongó lyukak öklömnyitől a fej nagyságúig, olyan részeken, ahol a szemlélő ezt nem fedezheti Rozsdafoltok, szerteágazó fej,érrendszerhez hasonló repedéseik, amelyek az idő múlásával egyre terebélyesednek. Petkovicsné megjegyzi: — Az első vélemény alapján teljesen új madarat kellene készíteni... Ez persze anyagi nehézségek miatt lehetetlen, de az új madár egyébként sem lenne az igazi... A terv módosult, így a szobrot leveszik talpazatáról és így végzik a munkát. A szakvélemény helyreállítási javaslatot is tartalmaz, amely szerint a legfontosabb, hogy szobrászművészt vonjanak be a restaurálásba, hiszen az iparszerű munkával történő helyreállításnál szobor művészeti értéke, műaemléki jellege elveszhet. Az viszont elkerülhetetlen, hogy a madarat darabokra szedjék. A helyreállítási munkákhoz már a statikai vizsgálatot is elvégezték, most már „csak” az anyagiak előteremtésének függvénye a Turul emlékmű újjászületése. Sokat jelenthet a Venczel Ernőéhez hasonló megszállottság és a madár iránti „szerelem”. Jelentkező már most is van. Például a Tatabányai Szénbányák FŐGÉP üzemének dolgozói készen állnak a társadalmi munkára. Petikovicsné Kiss Györgyi elmondta, hogy nemcsak Turul emlékmű, de a környéke is új köntöst ,kap a tervek szerint. Vendéglő épül a „a város tetején”, a régi Szelim csárda mellett (a Szeelim csárdát lebontják)f”£ jjA terméskőből és fából készülő építmény alapterülete ?g giÉ90 négyzetméter lesz. déglő felső szintjén A’ventetőtérbeépítéssel szobákat alakítanak ki, így lesz hol megpihenni a „fáradt vándorna Egyelőre az optimális víz 1 látás jelent problémátat 1ár ennek megoldására is í van lehetőség. Víztoronyra riad inképpen szükség lesz. A vendéglőt úgy tervezik, hogy télen is üzemeljen. A Turul emlékmű környéke tehát remélhetőleg alaposan átalakul. Kulturált kirándulóhely lesz, így a műemléket mint idegenforgalmi látványosságot végre méltó környezet veszi körül. Erre az látszik garanciának hogy a munkák valamennyi szakaszában kötelező a tervegyeztetés az Országos Műemléki Felügyelőséggel. Péntek Sándor Venczel Ernő saját kezűleg faragott kapujában Az ősminta LAPJA 5 Hírünk az országban 1987. június Politikai, társadalmi élet ELISMERÉSEK békemunkáért. Kitüntették az aktivistákat. — Magyar Nemzet, 145. sz. 5. 1. — Komárom megyei kitüntetettek. Év közben ellenőrizték a kiadások alakulását. — Magyar Nemzet, 149. sz. 2. 1.; — gyar Hírlap, 149. sz. 3—4. 1.Ma— Dr. Nemes Tamás országgyűlési képviselő felszólalása az Országgyűlés nyári ülésszakán. KOMÁROM megye: az üzemi táppénzbevételi jog kiterjesztése. = 135. sz. 7. 1. KÖLCSÖNÖS függésben. Megemlékezés a környezetvédelmi világnapról. — Magyar Nemzet, 132. sz. 3. 1. — Komárom megyei kitüntetettek. KULCSÁR Gyula: Felismerések és megoldások. 111. — Impulzus, 13. sz. 24—25. I. — Hulladékhasznosítás, másodnyersanyag-hasznosítás (Tatabányai Szénbányák, Tatabányai Cement- és Mészművek.). MAGYAR Henrik: „Mire fordítják pénzünket?” Szemtől szemben a lakossággal. A tanácsi munka társadalmi ellenőrzése. = Magyar Hírlap, 140. sz. 4. 1. — Falugyűlések, városkörzeti tanácskozások Komárom megyében. RIMÓCZI Károly: Szén-porhintés. 111. = Ötlet. 26. (262) sz. 46—47. 1. — Környezetszennyezés (Dorog, Tokod). SZENTKIRÁLYI András: Aki eleinte kérette magát. A tisztséget viselni kell. ..Nem szeretek megmorogni bárkit is.” » Magyar Hírlap, 140. sz. 4. 1. — Krecsmajer Gusztáv, Naszály tanácselnöke. UDVARHELYI András: Komárom megyei munkaerőkörkép. 1. Elbocsátás vagy átképzés. — 2. A tudás valóban hatalom. — Népszava, 145. sz. 7. 1.; — 146. sz. 7. 1. Gazdasági élet DECSI Zoltán: A KGST fejlesztési programjához kapcsolódva. — Vegyipari Dolgozó. 6. sz. 5. 1. DOROGI égetőmű. Földgázvezeték és útkérdőjel. — Magyar Nemzet, 130. sz. 5. 1. ÉLELMISZER-tárolás. — Támogatás a hűtőlánc kiépítéséhez. — Magyar Hírlap, 133. sz. 3.1. — A Tatai Hűtőtechnika Ipari Szövetkezet új termékei. [EMLÉKÜNNEPSÉG az Almásfüzitői Timföldgyárban Bayer-féle timföldgyártási techanológia centenáriuma alkalmából. Hír.] = Népszabadság, 132. sz. 21. I. FÉLIDŐBEN az Oroszlányi Hőerőmű rekonstrukciója. — Népszabadság, 146. sz. 4. 1.; — Magyar Nemzet, 147. sz. 6. 1. GÁDOR Iván : A nyugalom nem jellemző. Pilismarót: senki nem tud semmit. 111. — Magyar Hírlap, 132. sz. 3. 1. — Bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer építése. KISS István: IKR, Bábolna. Szervezett munka — elhúzódó vetés. 111. — Magyar Mező ■gazdaság, 23. sz. 6. 1. — A kukoricavetések tapasztalatai. KIVÁLÓ vállalatok és szövetkezetek. — Magyar Mezőgazdaság. 22. sz. 4—5., 7. 1. — Komárom megyei vonatkozásokkal. A KOCSIAK vallomása. A Magyar Mezőgazdaság, 24. sí 5. 1. — Záborszky Zsigmond, Kocsi Aranykalász Tsz elnökének véleménye a tsz kollektívájáról. KOMPLEX gépesítés Lencsehegyen. = Magyar Hírlap, 149. sz. 15. 1. — Dorogi Szénbányák. MEGKEZDŐDÖTT a szénbányászat szerkezetváltásának végrehajtása. 111. — Népszabadság, 132. sz. 1. 1. — Komárom megyei vonatkozások. NAGY Lajos, E. : Új vasútvonal épül a Budapest—Hegyeshalom szakaszon. Népszava, 130. sz. 3. 1. — Komárom megye tömegközlekedéséről. PETHES József: A környezet biológiai tisztaságáért. 111. — Magyar Mezőgazdaság, 22. sz. 6. 1. — Beszélgetés dr. Bajomi Dániellel, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát Fertőtlenítő Állomásának Eötvös-díjas főmérnökével. SZIRMAI Péter: Napi munka — napi előrejelzés. 111. — Mi5gyar Mezőgazdaság, 22. sz. 10.1. — A meteorológiai előrejelzés hasznosítása a bábolnai IKR- ben. I ÜZEMKARBANTARTÁS helikopterről a Lábatlani Papírgyárban.] = Magyar Hírlap, 143. sz. 11. 1. Művelődés BÁRDOS István: Irodalomtörténeti kistükör. 9. Komárom megye irodalmi élete a két világháború között. (1920—1945). Új Forrás, 3. sz. 93—96. 1. BOTLIK József: Képzőművészeti bibliográfia Komárom megyéből. = Magyar Nemzet, 146. sz. 16. 1. — A megyei könyvtár új kiadványa. EGRESSY Erna: Pedagógiai asszisztensek az általános iskolában. [ Köznevelés, 23. sz. 14. 1. — Komárom megyében. [FIATAL fotóművészek tábora Tatabányán.] = Magyar Hírlap, 140. sz. 7. 1.; — Népszabadság, 140. sz. 8. 1. FÖLDES Anna: Patkánylyuk. Gáli István kisregénye. = Magyar Nemzet, 145. sz. 6. I. KAPOSI Endre: Gondolatok Szunyogh László szobrászművész munkáinak szemlélése közben. 111. — új Forrás, 3. sz. 57—60. 1. — Sz. L. Tatabányán él. AZ OKTATÁSI törvény már eddig is elősegítette az intézmények szakmai önállóságát. Kiváló nevelők kitüntetése. Magyar Nemzet, 133. sz. 3. I.= — Komárom megyei kitüntetettek névjegyzéke. SZIRTES László: Az idő kordába fogásáért. = Népművelés, 4. sz. 34—35. 1.; — Ld. még: — Magyar Nemzet, 139. sz. 8. 1.; — Népszava, 139. sz. 8. 1. és — A Tatai Városi Művelődési Ifjúsági Központban szervezett Nyugdíjasok Főiskolájáról. TAPOLCAINÉ SÁRAY SZABÓ Éva: Honismereti szakkör Császár községben. méret, 3. sz. 63—64. 1.— HonisTIT-kitüntetések. A Magyar Hírlap, 138. sz. 3. 1. — Moharos József, a TIT megyei szervezetének ny. titkára Bugát Pál TÓTH B. Emlékérmet kapott, emléktábláját László festőművész avatták fel Dad községben. — Népszabadság, 141. sz. 8. 1. VÁNDORSZINHAZ Komárom megyében. — Népszava, 131. sz. 9. 1. — Mózes Lajos: A győztes szolgalegények c. mesekomédiájának bemutatója uyán, A Közművelődés TatabáHázában. WEHNER Tibor: Minden mű megvásárolható. Komárom megyei képzőművészek budapesti kiállítása. 111. — Új Forrás, 3. sz. 60—62. 1. — 25 Komárom megyei alkotó fővárosi bemutatkozásáról. WEHNER Tibor: Tíz kisplasztika, harminchét érem. Szunyogh László szobrászművész kiállítása, Budapest, Lila iskola, 1986. november 11—25. III. = Művészet, 5. sz. 58. 1. Sport BOGNÁR László: a tatai testgyakorla megalakulása 1845- ben. A Testnevelés Tanítása, 5—6. sz. 172—173. 1. — A tatai Kegyesrendi Gimnáziumban. • EDZŐi gyorsmérleg az 1986— 87-es bajnokságról. 1. 111.— Népsport, 144. sz. 3. I. — XA TBSC labdarúgóinak teljesítményéről nyilatkozik Temesvári Miklós edző. ELHUNYT Szepesi Gusztáv. Nekrológ. — Népsport, 134. sz. 11. 1.; — Népszabadság, 135. sz. 12. 1. ; — Képes Sport, 24. sz. 31. 1. — Sz. G. a TBSC egykori válogatott labdarúgója. NÉHA halványabb, de mégis Csapó. Labdarúgás, 6. sz. 10 —11. 1. — Csapó Károlyról, a TBSC labdarúgójáról. AZ SZBT rendezésében. Szakszervezeti sportnapok Tatán. = Népszava, 137. sz. 15. 1. VINCZE Pista 20 éves. Tegezi a labdát. 111. — Képes Sport, 22. sz. 9—10. 1. — V. I. a TBSC labdarúgója. ZSIDAY István: A titok (?) nyomában. 111. — Labdarúgás, 5. sz. 16—17. 1. — A TBSC labdarúgóiról. JÓZSEF ATTILA megyei könyvtár TÁJÉKOZTATÓ SZOLGÁLATA 1987. október 24., szombat