Dolgozók Lapja, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-23 / 96. szám
A Tavaszi Tárlat elé A már hagyományos Tavaszi Tárlat idén, 24-én, vasárnap nyílik április még Tatán, a városi művelődési központban és a tatai Várban. A nagyszabású kiállítások keresztmetszetet adnak a megye képző, ipar- és fotóművészetéről. A fotóművészek tárlatát délelőtt fél tizenegykor a művelődési házban Sümegi György, a Művelődési Minisztérium képzőművészeti osztályának vezetője nyitja meg. Kél órával később, 11 órakor a Várban a képző- és iparművészeti kiállítás megnyitóján Feledy Balázs, a Művészeti Alap művészeti igazgatója mond bevezetőt. A Tavaszi Tárlatot a Komárom Megyei Tanács V. B. művelődési osztálya, a Komárom Megyei Múzeumi Szervezet és az Észak-dunántúli Képzőművészek Komárom megyei csoportja készítette elő. sok mintegy két kiállítászáz alkotás látható, s a művészek között tíz díjat osztanak ki. Ez évtől kezdve a nagyszabású seregszemlét új alapokra helyezik. Virág Jenő, a megyei művelődési osztály főelőadója a kiállítás egyik szervezője a mostani tárlat kapcsán a következőket mondotta: — A kétévenként meghirdetett Tavaszi Tárlatot ezúttal néhány változtatással kívántuk érdekesebbé és színvonalasabbá tenni. Mindenekelőtt azzal, hogy első ízben egy kiállítás keretén belül állítanak ki a képző- és iparművészekkel a fotográfusok. Ez a kiállítóhely szűkössége miatt ugyan nem jelent egy helyszínt, de a tatai Vár és a városi művelődési központ közelsége lényegében térben is összekapcsolja a két kollektívát. A közös katalógusban pedig minden kiállító szerepel egy-egy képpel. Ezzel a tárlattal is szeretnénk érzékeltetni, hogy a fotográfiát egyenrangúnak tekintjük a többi művészeti ággal. Természetesen az lenne az ideálisabb megoldás, ha rendelkeznénk Tatán, vagy Tatabányán legalább egy akkora kiállítóteremmel, ahol együtt mutathatnánk be a teljes kollekciót. Ilyen épület azonban jelenleg nem áll rendelkezésünkre, ezért a kényszermegoldás. A másik újdonság, hogy meghívtunk a kiállításra több olyan művészeti főiskolást is, akik megyénkből kerültek a Képzőművészeti, vagy Iparművészeti Főiskolára. Közülük öten küldtek műveket, sőt, szerepelnek a díjazottak között is. Szerepeltetésükkel nem titkolt célunk, hogy megpróbáljuk megyénkhöz kötni őket, érezzék figyelmünket, s esetleg itt folytassák művészpályájukat. Remélhetőleg városaink is felfigyelnek rájuk. A közelmúltban összegyűjtöttük a megyéből elszármazott művészek listáját, s számunkra is meglepetés volt, hogy mintegy ötven nevet sorolhatunk fel. Többségük országosan számon tartott alkotó. Jó lenne, ha az újabb nemzedékek után tagjai közül a főiskola többen visszajönnének a megyébe, mint eddig. Változást jelent az eddigiekhez képest, hogy a megyei művelődési osztályon kívül más szervek is ajánlottak fel díjakat, így a KISZ megyei bizottsága, a megyei ifjúsági és sportosztály, a TIT megyei szervezete, a Tatai Városi Tanács és az SZMT. Úgy véljük, nemcsak van szükség a sport területén ■ közös összefogásra, hanem ■ a művészet támogatásához is szélesebb > bázisra, mecénálásra van szükség. Ez a felismerés még nagyon lassan terjed. A katalógusban ezúttal feltüntetettük az alkotások árait is, s remélve, hogy lesznek intézmények, gazdasági egységek, melyek vásárolni szeretnének a kiállított művekből. — Mit lehet előzetesen elmondani a kiállított anyagról? — A kiállításra harmincöt hivatásos képző- és iparművész, tíz amatőr képző- í művész és tíz főiskolai hallgató, valamint a fotóklub és más intézmények fotósai kaptak meghívást. Negyvennégy alkotó küldött festményt, grafikát, szobrot, kerámiát, közülük harmincnyolctól fogadott el a zsűri művet. A 23 fotográfus alkotása közül tizenhárom alkotó fotóját fogadták el. A zsűrizésről annyit, hogy pártatlan, tárgyilagos és igen szigorú művészek válogatták ki az alkotásokat. Természetesen — mint mindig — most is vannak, akik kifogásolták egy-egy tésüket. De tudomásul dönt venni, hogy ez a zsűri kell s így látta a beküldött kollekciót, s meggyőződésem, lényegében jól válogattak. Különösen a fotográfiai alkotásokból sikerült egységes színvonalú kollekciót összeállítani. Ami különösen örvendetes, hogy a „Tatabányai Fotóműhely” színvonalában egyértelműen felzárkózott az „Esztergomi Fotóklub” mellé. A képzőművészeknél soha nem is történt lényeges megújulás, de a fiatal lok előretörését érzékelhetjük, hiszen az öt díjból hármat ők kaptak. A kiállítás egészének értékelése azonban a kritikusok feladata. , A rák ellen... VÍZSZINTES: 1. A Komárom Megyei Rákellenes Egyesület jelszava (zárt betűk: L, E, O, L). 7. Bokréta. 13. Korallgyűrűtől körülzárt vízterület. 14. Indulatszó. 16. Tréfás történet. 17. A másik helyre. 18. Énekel. 20. Napszak költői neve. 21. Láptalaj felső rétege. 22. Sűrű bokros terület. 23. Madár gyomra. 24. Jugoszláv folyó. 25. Énekesmadár népies neve. 27. Alom egynemű betűi. 28. Szolmizációs hang. 29. Tökéletlen égéskor keletkezik. 30. Egyenletes felületű. 32. Lombos növény kártevője. 34. Kis súly, röviden. 36. A legtöbb emlős állat testét borítja. 38. Csatorna az NSZK-ban. 40. A Duna mellékfolyója az NSZK-ban. 42. Szomjoltó. 44. Tüzes pecsenyebor. 47. Főétkezés. 49. Magasítja a házat. 50. Sedő egynemű betűi. 51. Vas község. 53. Fűszernövény, megyei névelővel. 55. Határozott névelők. 56. Az USA tagállama. 58. ...az ember lánya; Andersen Nexo műve. 59. Nyeles törlőruha, névelővel. 60. Lábápolószer márkája. 61. A csokoládé nyersanyaga. 62. River ... . argentin labdarúgó klub. 63. Az Arva-folyó szlovák neve. 65. Költői indulatszó. 66. Áruba bocsátás. 67. Olimpiai bajnok finn futó. FÜGGŐLEGES: 1. Formálódás. 2. Idegen női név. 3. Női név. 4. Csavart szarvú antilop. 5. Spanyol exkirályné. 6. ... Paz, bolíviai város. 8. A kén és az alumínium vegyjele. 9. Ady álneve volt. 10. A vízsz. 1. sz. sorban említett nevének rövidítése. 11. egyesület betű. 12. Fényesen csillog. Görög 15. Állati fekhely. 18. Hegységalkotó kőzet. 19. ...tarda, túzok. 22. Ölre menő küzdelem. 23. A szobába fáradni. 25. Rágószerv. 26. Ötgörög hangsor. 29. A Kaukázus vidékén élő nép a Szovjetunióban. 31. elektroakusztikai márka. Japán 32. A szénmezőt takaró kőzet. 33. Egyesületet létrehozó. 35. Pára. 37. Szigetköz! 39. Becézett férfinév. 41. Hazánk fővárosa. 43. Vérképző szerv. 43. Olaszország nevének rövidítése sportversenyeken. 46. Ivőedény. 48. Gyermekgondozónő. 50. Nyelvtanulás kelléke. 52. Légiesen könnyed. 54. Lándzsaszerű fegyver. 55. Ritka férfinév. 57. Tény. 59. Fundamentum. 61. A kálium és az alumínium vegyjele. 62. Lengyel és osztrák autók jelzése. 64. Vonat eleje! 66. Helyrag. Nagy Balázs LAPJA Fantázia, stílusérzék, türelem Azt hihetnők, hogy a szuper szövőgyárak korában oly annyira felesleges, hogy szinte képtelenségnek tűnik kézzel szőni. Nos nem! Hiába árasztja el a világot bármilyen választékban a tömegtermék, annak, amit egy kéz, s általa a személyiség hozott létre, többszörösen nagyobb a becse. Nos, amikor egy szövőszakkörről beszélünk, lehetetlen megkerülnünk ezeket a gondolatokat. Képünkön a tatabányai KPVDSZ Művelődési Otthon Kiváló címmel kitüntetett szövőköre tagjainak munkáit láthatják, akik rendszeresen, évenként rendeznek kamarakiállítást. Az amatőröknek meghirdetett országos pályázatokon is sikerrel szerepelnek, vezetőjük Nagyné Nyikos Anna, aki székely hagyományok megismerésére és megőrzésére buzdít. Jelenleg kilenc szövőállványon és egy eredeti szövőszéken dolgozhatnak, de a tagok közül többeknek már otthon is van állványa. Jusztin Tibor felvételei A mi kis bérletes ügyeink „Válogatás az 1988. évi Magyar Játékfilmszemle alkotásaiból. Május 9. hétfő, 17.15 órakor Sára Sándor— Csoóri Sándor: Tüske a köröm alatt. Május 16. hétfő, 17.15 órakor Magyar József: A Mi kis ügyeink. Május 23. hétfő, 17.00 órakor Kása Ferenc: A másik ember I—II. Programunk kiegészül egy ritkán látható filmcsemegével: április 25. hétfő, 17.15 órakor Jancsó Miklós: Magánbűnök, közerkölcsök című filmjét vetítjük.” Gyakorlatilag semmi értelme nem lenne, ha a Komárom Megyei Moziüzemi Vállalat pénzt áldozna, hogy ezt ma meghirdesse. Ha én lennék a moziüzemi vállalat, fityinget sem adnék ki egy ilyen szövegért. Pedig a bérletre, a tatabányai Turul Filmszínházba több, mint 400-an voltak vevők. A szöveg kiegészült azzal, hogy eljönnek a meghívott művészek filmvitára: az alkotók. Vaalamennyien, Jancsó Miklós kivételével. Ki tudja miért, őt eleve nem ígérték a mozikedvelőknek. A többieket viszont igen. A vetítést követő filmviták is vonzották a nézők (vásárlók, vevők, hitelezők) többségét. Aki filmbarát, a mai valóság, s a közelmúlt történelmének érdeklődő részese, gondolom, egyetért azzal, hogy a meghirdetett művekkel akár a Turul mozi nézőterének többszörösére is lehetett volna látogatókat toborozni. Még akkor is, ha egyik, vagy másik film netán kiesik a sorból. De ez most mellékes. A lényeg alapvetőbb. Arról a túl sokat hangoztatott tényről van szó, hogy a kultúra (is) áru. Ha valaki jegyet vált a Big Bill nagynénikéje című filmre és helyette a Little boy unokaöccse címűt kezdik el vetíteni, számára a pénzéért, persze, hogy becsapva érzi magát. Felháborodik és székét csapkodva távozik a filmszínházból. Még akkor is, ha a pótlék minősége az eredetinél jobb. Ö nem ezt választotta ki. * Hagyjuk el a körítést, maradjunk csak a hirdetési s szöveg változott végénél: „Programunk kiegészül egy ritkán látható filmcsemegével: április 25., hétfő, 17,15 órakor Jancsó Miklós Róma új Cézárt akar című filmjét vetítjük.” A magyar típusú kulturális megújulás, sőt átalakítás jegyében a Magánügyek ... című Olaszországban készített, s nem is szinkronizált Jancsó művet valahol valakik, valamiért a nemlétező tilalmi listára tették. Ízlés-, erkölcs-, és tudatromboló, filmnek nevezett agyrémeket nem tettek oda, mert ez a lista a prüdéria jegyében is fogant. Na jó! Sokan tudták, hogy ezt a filmet kivették a zártkörű vetítésekre engedélyezett alkotások közül is. Azért vették meg a bérletet, mert a hirdetés nyomán az a hiú remény támadt bennük, mégis megtekinthetik a művet. Szinkrontolmáccsal. Eligazító műsorvezetővel: Kálmán a pártiskola Németh tanszékvezető-tanára vállalta a feladatot. A műsorváltozás hírére sokan lemondták a bérletet. De maradtak még. Éppen elegen. Hiszen a másik, szintén olasz vendégszereplés idején rendezett munka is híres, s a nagy művész életművének szerves része. * Maradjunk megszokott stílusunknál, s idézzük ismét a hirdetés végét! „Programunk módosuló kiegészül egy ritkán látható filmcsemegével: április 25., hétfő, 17.15 órakor Jancsó Miklós: Pacifista című filmjét vetítjük, Íme, sikerült a magyar Jancsó Miklós mindhárom, máig olasz nyelven beszélő filmjét felsorolni. Ügyes, de mi tagadás, újabb bérletesek kaptak a fejükhöz tőle. * Mindezt a panaszos mozirajongók bérleteiből, a javítgatásokból látom, s óvakodom attól, hogy akár Turul mozi dolgozóit, akár a a vállalat központját megkeressem. Érvek, ellenérvek csapnának össze, kelnének, s a tényindulatok csak tény maradna. A megyeszékhelyen közben a kiragasztott havi műsorplakátokon szintén szaporodnak a javítgatások, átragasztások. Műsorváltozás, változás hátán. Miféle szervezés az, mely ezt megengedheti magának ? ! A mozikedvelő közönséggel szemben, iyet még jó filmekkel, dea korábbinál több tással sem könnyű szolgáltamegnyerni. Hiszen az árak több, mint érezhetően nőttek. Egy sikerfilm másfél órájáért ötven forintot, sőt ha kicsit hosszabb, kinevezve kétrészesnek, még többet is elkérnek. Meggondolja a néző e videovilágban, hogy jegyet váltson, vagy inkább megmaradjon végső esetben a jó öreg televízió nálunk látható nyolc programjának egyik filmvetítésénél.* A bérlet a jelenlegi formában is kitűnő filmeket tartalmaz, s mindenkinek ajánlható, akit a magyar film úttörő törekvései, jelenük gondjai, közelmúltunk tisztázandó eseményei érdekelnek. Még akkor is, ha nem minden meghívott alkotó jön el a találkozóra, még akkor is, ha esetleg újabb módosítás történik a műsorban. (Jaj, csak az ne legyen!) Az ügy — mert ügy ez a javából — nincs tanulságok nélkül. Módosítani kellett az Esztergomi Petőfi Filmszínház filmsorozatának programját is. Panaszkodtak a KOMÉP Bokányi Dezső Művelődési Központjában, hogy más film kapták, mint amit kópiáját nekik ígértek. Hasonló esetek fordultak elő a Tatabányai Ságvári Endre Iskola, népházbeli vetítéseinél, így elvesztik a filmszínházak a nehezen, s már jól kiépített közönségszervező hálózatukat is. Azt a munkát pénz nélkül, csak jó kedvvel, hittel, lehet végezni. Az elkeseredés elszorítja az ember szívét. Más megyékben tájékozódásunk szerint nincs ilyen módosítási hullám. * Az értékes filmsorozat első bérleti előadása mégis április 25-én, este negyed 6-kor lesz a Turul Filmszínházban. Jancsó Miklós: Pacifista című filmje látható majd. A megértéshez szinkrontolmács segíti a nézőket. Bérletek, belépők, a helyszínen is kaphatók. A Lapkiadó Vállalat ezúttal eltekint a hirdetés árától. Ez a sokat szidott és ártatlan közönségszervezők jutaléka. Kádár Péter 1988. április 23., szombat