Dolgozók Lapja, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-12 / 136. szám
A Közművelődés Házában: Xilók, plattik, guppik... és tengeri herkentyűk Valószínűleg még nem volt ilyen Magyarországon. Ekkora méretű, ilyen változatos és gondosan kivitelezett akváriumi-terráriumi állatbemutatót még nem rendeztek hazánkban. „Aki még nem jött el ide és nem látta, nem is tudja, mit vesztett. Régen volt ilyen élményben részem" — mondta egy nagymama az elmúlt évben rendezett díszhal terráriumi állatkiállítás megtekintése után. Akkor több mint tizenötezren látták és csodálták meg a bemutatott állatokat, könyveket, technikai eszközöket. a Sokan kérdezték, írták le vendégkönyvbe. Miért nincs ilyen gyakrabban, miért nem lehet ilyet látni máshol is? A válasz még csak az lehetett: ha lehetőségünk lesz, jövőre is megrendezzük. A A lehetőség immár adott. Közművelődés Háza nem csak időlegesen adott otthont az akvarista szakkörnek, a kiállítás nem csupán fellángolás volt a tagok részéről, hogy megmutassák, mire képesek... Még szinte be sem zártak, le sem bontottak, már tervezték az ideit. Ki az, aki szereti ismételni önmagát? Az 1988. évi kiállítás már a tervezés időszakában túlnőtte az előzőt. Mi lenne, ha Európa országaiban akvaristákat keresnénk meg, bemutatkoznánk és meghívnánk őket kiállítóként, látogatóként? Ha látják, megítélik munkánkat, tanácsaikkal, szakirodalommal segítenek minket, végre, kinőhet gyermekkorából a magyar akvarisztika és terrarisztika. A kérdést tett követte. Sok száz levél kelt útra Európa minden országába röviden bemutatva a tatabányai akvaristák eddigi munkáját, eredményeit, meghíva a címzetteket az 1989. évi kiállításra. A Közművelődés Háza ehhez is sok segítséget adott. A rendezvénynek jeges színezetet ad az különElevenszülő Halak Bajnoksága. Mi is ez tulajdonképpen? A kedvelt, sokak tartott halak többsége által elevenen szüli meg utódait... Sokan ismerik is a legjellemzőbb molli, xifo, platti, guppi változatokat. Ezen a bajnokságon is ezek a halak versenyeztek több mint 200 kicsi medencében úszkáltak a verseny során. Hogyan is zajlik le egy ilyen verseny, mit is bírál a zsűri? Sok magyar és külföldi tenyésztőnek elküldött versenyfelhívás alapján történt a nevezés ez év tavaszán. Május 19-én, este nyolcig kellett jelentkezniük a „versenyzőknek”. Érkeztek halak postán, vonaton, repülőn, az NSZK-ból, autón Ausztriából, Csehszlovákiából, Lengyelországból, az NDK-ból, Belgiumból és természetesen Magyarország különböző helyeiről. Halak lévén, elmondani nem tudták, milyen volt az útjuk, vidáman úszkáltak a versenymedencében. A fogadóbizottság előzetes bírálat alapján döntötte el, hogy a „jelentkező” részt vehet-e a versenyen. Minek alapján döntöttek? Évtizedek óta létezik nemzetközi előírásgyűjtemény (standard), melynek alapján megítélték a halakat az előzetes, majd később a versenybírálat során is. Amikor a halakhoz kevésbé értő emberek meghallották a kiírást, azt kérdezték: ezen a versenyen szülnek a halak és azt bírálják? Szó sincs erről. Legegyszerűbben talán hasonlítva a kutya- és macskaszépségversenyekhez, ahol fajtánként az alak, nagyság, szőrzet, farok és fül állása, stb. dönti el, hogy „ki” lesz a győztes, a halaknál fajtánként az előíráshoz viszonyított testforma, nagyság, szín, farok, hát, hasúszó nagysága, állása döntött. A verseny végén örömmel vették tudomásul szervezők (A Közművelődés a Háza és a Tatabányai Akvarista Szakkör), hogy részt vevő külföldi versenyzők azzal távoztak, ha jövőre meghívást kapnak, szívesen eljönnek megint, mert színvonalas, jó verseny volt. A város is tetszett nekik, mert az itt élő emberek között jól érezték magukat. Elvitték jó hírünket Európa sok városába, és ez a tény nemcsak az akvaristák számára fontos. A bajnokság már befejeződött, a kiállítás még tart június 18-ig, gondolkodnak be már azon a szervezők, hogyan lehetne szebben, jobban megrendezni a jövő évit? A válasz már adott! A biztosítja Közművelődés Háza egy állandó bemutató megteremtésének feltételeihez a termet, az akvaristák pedig a technikát, állatokat, és nem utolsósorban szakmai hozzáértésüket. Ez a bemutató hiányt igyekszik pótolni, mivel a közelben nincsen állatkert, és az iskolások már csak könyvekből, filmekből ismerik ezeket az állatokat. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a jelenleg mintegy 80 szakkör tagjainak főt számláló értelmes, érdekes szabadidős elfoglaltságot biztosít. A szakkörnek mindenki tagja lehet, akit ezek az állatok érdekelnek. „ Jelentkezni A Közművelődés Házában lehet, a szakkör vezetőjénél. A tatabányai akvaristák bíznak abban, hogy a mostani kiállítást, majd később az állandó bemutatót megnézve, egyre népesebb lesz azok tábora, akik más szemmel nézik a természetet, akik segítenek majd a jövő évi bajnokság és kiállítás megrendezésében. Tatabányának nincs különösebb idegenforgalmi nevezetessége. Az idei rendezvény bizonyította, hogy van, sikere ami idevonzza, ha csak néhány napra is a magyar és külföldi vendégeket. Dolgozzunk ezért EGYÜTT !!! Rövid idő elteltével megérkeztek a válaszok Csehszlovákiából, Lengyelországból, az NDK-ból, Ausztriából, az NSZK-ból, Belgiumból; írtak akvaristák és terroristák, hogy jönnek kiállítani, vagy megnézni a kiállítást. Mennyiben lesz másabb ez a kiállítás, mint az elmúlt évi? — A külföldi bemutatók a biztosítékai annak, hogy az akvarisztikában, terrarisztikában jártas érdeklődők is találnak majd különlegességeket. — Környezetünk védelmében már azzal is sokat tehetünk, ha leküzdjük az irtózást. Ezért láthatók lesznek védett hazai hüllőink, kétéltűink is, megismerhetik azokat a látogatók. S, ha üveg mögött nézhetik meg színezetük szépségét, kedves viselkedésüket, talán kevesebben lesznek azok, akik a réten, az erdőben, a vízparton, járva belerúgnak, agyoncsapják a békát, gyíkot, vagy tétlenül végignézik, ahogy egyesek kínozzák ezeket az állatokat. Balogh Zoltán (Fotó: Jusztin) Készülő televíziós produkciók Új tévéfilmek forgatása kezdődik meg a következő napokban, hetekben a televízió műhelyeiben. Jókai Mór: Erdély aranykora című regényéből Horváth Z. Gergely készít filmet. A XVII. századi Erdélyben, Apafi Mihály fejedelemsége idején játszódó történet az egykori erdélyi belpolitika egymást követő drámai fejleményeit eleveníti fel. A darabban — amelyet csehszlovákiai helyszíneken forgatnak — Toldy Géza és Bánsági Ildikó játssza a főbb szerepeket. Esztergályos Károly Kosztolányi remekművéből, az Édes Annából forgat tévéjátékot. A tragikus emberi sorsán túl egy korszak világát is érzékeltető klasszikus regény felvételei június végén kezdődnek Esztergályos Cecília, Nagy-Kálózy Eszter, Mensáros László és Blaskó Péter szereplésével. Ugyancsak a drámai főszerkesztőség viszi filmre több kortárs író munkáját, köztük Ördögh Szilveszter: Föloldozás és Osztojkán Béla című Nincs itthon az Isten alkotását, valamint Sütő András: Mert ahová te mégy... című önéletrajzi ihletésű novelláját. A Képzőművészeti Szerkesztőség az egyik legjelentősebb magyar magángyűjtemény tulajdonosát, Kolozsváry Ernőt keresd fel A győri tanárember negyedszázada gyűjti a modern magyar festészet mestereinek műveit. A műsorban elmondja, hogyan és miért kezdett gyűjteni, s bemutatja gyűjteményének legszebb darabjait. A szerkesztőség egy másik produkciója az Ótestamentum szép történetének, az egyik Eszter könyvének az MTA által őrzött, XVIII. gazdagon illusztrált, századi, héber nyelvű tekercsváltozatát mutatja be. Az Eszter-tekercsről Komoróczy Géza professzor, az ókori Kelet történetének szaktudósa beszél, utalva a könyv perzsazsidó-keresztyén összefüggéseire, történelmi és vallási vonatkozásaira is. pouooasóK 4 LAPJA Példátlan társadalmi összefogással Iskolabővítés az a „Józsefberoszlányi ti" , a párttitkár 5... Az igazgató culáger volt a betont keverte Tavaly, a vakáció kezdete előtt, amikor az OBSK sporttelepéről visszafelé jöttem, feltűnt, hogy a József Attila Általános Iskolában nagy felújítási munkákba kezdtek. Megálltam. A felsős nebulók a kerítést festették, mások a terepet rendezték. A legnagyobb munkazaj az épülő új szárny felől jött. A betonkeverő „mocorgását” vidám, tréfálkozó hangok törték meg. Az igazgató, Farkasvölgyi Ákos éppen „culágerolt”. A súlyos vödröt felfelé húzta a csigán, a tetőn Németh Tibor, fizikatanár terítette el egy szakértő szülő segítségével matériát. Lent a párttitkár, a Cseh László ketten gyomra etette a fenekeverőgépet. Eltelt egy év — az első kapavágástól még kettő sem —, és az „József Attilában” oroszlányi felépült az új épületszárny. Kedd délután igazgató Farkasvölgyi Ákos ünnepélyes külsőségek között mutatta be a meghívott vendégeknek a földszinti összkomfortos öltözőt, az úttörőszobát és a fő büszkeséget, az emeleti számítógépes tantermet. Ezelőtt, két éve a „csakazértis” dolgozott a fiatal igazgató és a tantestület lelkében, mert a kívülállók őrültségnek tartották a vállalkozást. Volt némi igazság a féltők véleményében, hiszen csak a tervrajz és 130 ezer forint készpénz lapult az intézmény páncélszekrényében. Mégis a vállalkozóknak lett igazuk! ... Mert a városi tanács adott egymillió forintot... Mert forintot a hiányzó 3 milliót!) néhány tanácstag felajánlásából, pályázatból, az MSZBT adományából, s különösen a példátlan mértékű társadalmi összefogásból elő lehetett teremteni. Mégpedig úgy, hogy a szénbánya egyes üzemei, a szülők, a diákok, a tanárok, nem utolsósorban az iskoláshoz valamilyen formában kötődő kisiparosok részt vállaltak az építés munkálataiból. Amikor Rajnai Katalin, az a úttörőtanács titkára átvágta számítógépes tanterem ajtajában a nemzeti színű szalagot, egy új világ tárult az érdeklődők szeme elé. — Tizenhat Commodore Plus 4 számítógéppel felszerelve a tanterem, van és egy tanári géppel — tájékoztatott Fischer Gyula, az iskola számítástechnikai munkaközösségének vezetője. — A számítógépeket egy TC—NET-rendszerbe állítottuk. — Szeptemberben már az első osztályokban elkezdjük az oktatást — folytatta. — Célunk az, hogy jó programfelhasználó legyen a tanuló nyolcadikos koráig, s kellően ismerje az informatikát is. A kollégáim, Zámbó Zsuzsa, Prónikné Aspermajer Gabriella, Németh Tibor, Magyar Henrik és egy friss diplomás, garanciát jelentenek többek között arra, hogy a későbbiekben a matematika és a fizika oktatásán túl a kémia, a történelem, a földrajz, a zene, végső soron az összes tantárgy oktatásában a számítógépes tantermet teljes kapacitásában kihasználjuk. Az oroszlányi „József” — túlzás nélkül — az ország legjobban felszerelt számítógépes iskolái közé emelkedett. A szomszédságában, a Lengyel József Gimnáziumban hasonló rendszert alkalmaznak. E két oktatási szint jól épül egymásra, megvan a továbblépés lehetősége. Legnagyobb szükség erre van! Korszerű lehetőséget adni — európai színvonalon — a gyermekek fejlődéséhez. Gáspár Gusztáv Fischer Gyula a vezérlőpultnál az első gyakorlóéra utánFotó: Fenyvesi Ági Öreg varázslók és boszorkánypalánták Gyermekműsorok és gyermekfilmek VIII. szemléje Kőszegen Volt nagy vásár, harsona és úttörősramli, kézművesek és a Bergendy-zenekar, bűvészek, külföldi tudósítók és díszvendégek, álló-, ülő-, stb. fogadás, kirándulás Ausztriába, meg ami szemszájnak ingere... Kőszeg ezúttal is kitett magáért, egyszóval, igazi fesztiválhangulat uralkodott az elmúlt héten Nyugat- Dunántúl tündéri kisvárosában. Gazsó Ferenc egyetemi docens vezetésével öttagú zsűri volt hivatott az elmúlt két év tévés gyermekműsoraiból kiválogatott huszonkilenc filmet megítélni, díjakat osztani. A szemle fődíját ezúttal is maguk, a gyerekek (az ország klönböző pontjain működő“!! általános iskola diákjai, Budapesttől Kecelig) adományozták. A színvonal, a zsűri és a közönség véleménye szerint sem volt egyenletes, a négy kategóriából egyben — ismeretterjesztő dokumentumműsorok — nem is adtak ki kategóriadíjat. A tündéri animációs filmek mellett a játékfilmek aratták a legnagyobb sikert, míg a szórakoztató-művészeti kategóriában igen egyenetlen volt a vetített anyagok minősége. A fődíjat a gyerekek ezúttal is játékfilmnek ítélték, méghozzá négyes holtverseny után, nyílt szavazással, a Muszty—Dobay kettős által írt Horváth Zoltán által rendezett BOSZORKÁNYPALÁNTA című gyermekmusical-nek. A szakmai zsűri hat egyéni teljesítményt értékelt. A legjobb rendezés díját Débényi László kapta a PERPETUM MOBILE című sorozat „A maszk” című epizódjáért. A vizuális formanyelv újszerű használatáért operatőri díjban részesültek az ANDERSEN ÁLMOK — A rendíthetetlen ólomkatona című kisjátékfilm munkatársai, Fuksz Lehel és Sára Balázs. A legjobb írónak járó díjat Gion Nándor, jugoszláviai magyar művész kapta, a Keresünk egy jobb hajót című játékfilmért. Az új CIM-CIM—Lázár Ervin című kisfilm alkotója, E. Szabó Márta a legjobb szerkesztőnek járó díjat vehette át. A díszlet- és jelmeztervezők díját Lévai Sándor, a DÜS KIRÁLY MADARA című televíziós bábjáték munkatársa kapta. Varga Csaba, a SZEKRÉNYMESÉK című film alkotója az animáció, a tárgymozgatás újszerű használatáért részesült elismerésben. És íme, a kategóriadíjak: 1. Játékfilmek: KÜLÖNBÖZÖM, TEHÁT VAGYOK, tévéfilmsorozat Laci című epizódja. Rendezte: Dömölky János. II. Animációs filmek: megosztott első díj, a TINTI KALANDJAI című rajzfilmsorozat Fogjunk békát című része. Rendezte: Gyulay Líviusz és Szoboszlay Péter, valamint az ARANYMADÁR című rajzfilm Pilinszky János verses meséjéből. Rendezte: Keresztes Dóra és Orosz István. III. Művészeti és szórakoztató műsorok: Nemzedékek: Szavak a fogmosópohárban című műsor. Rendezte: Kardos Ferenc. IV. Ismeretterjesztő és dokumentumfilmek: A zsűri nem adott ki díjat gyenge színvonal miatt. Bár a a vendéglátók és a jelenlevők véleményét, hogy a szemlére szükség van, és viszlát ’91-ben, lelkesen tolmácsolta Preininger Ferenc, a városi tanács elnöke, mégis elgondolkodtató, hogy a díjazott filmek alkotói vagy a fiatalabb korosztályhoz, vagy a nem elsősorban tévés munkában nevet szerzett művészek közül kerültek ki. A címben említett öreg varázslók még mindig uralják a műsorkészítési mechanizmust, ám, mint a kőszegi példa is mutatja, nem az elvárható színvonalon. Amíg sokan a bástyák bevehetetlenségén őrködnek a minőségi alkotótevékenység helyett, szinte naívságnak tűnnek Katkics Ilonának, a szemle igazgatójának bevezető mondatai: „A gyermeki lelket gondozni kell! És mi hathatna rá jobban, mint a művészetek gazdagsága! A fő cél az legyen, hogy utódaink becsületes, igazságszerető, okos, mások sorsára emberekké váljanak!"érzékeny Veér Károly 1989. június 12., hétfő