24 óra, 1990. május (1. évfolyam, 20-45. szám)

1990-05-23 / 38. szám

(Folytatás a 2. oldalról.) Budapest—Bécs Világkiállí­tás vállalható a kormány számára. 2. A kormányprogram­ban foglalt alapelvek — és az eddigi előkészítő munkák — figyelembevéte­lével elkészíti a lakásgaz­dálkodási rendszer reformjá­ra vonatkozó javaslatát. 3. Áttekinti a környezet­­védelem jogi szabályozását, és elvégzi a szükséges felül­vizsgálatokat, kidolgozza hiányzó végrehajtási rendel­­­kezéseket. 4. A kormány előkészíti a döntést az egészségügy for­rásteremtésének jövőbeni módjáról és kidolgoztatja a szóba jöhető biztosítási for­mákat. 5. A kormány megvizsgál­ja a forgalmi adónak és vámtételeknek olyan módo­­­sítását, amely a jelenleginél jobban tükrözi a társadalmi érdekeket. 6. A kormány továbbra is fenntartja a dunai vízlépcső ügyének külön kezelését. Meg kívánja kezdeni nagymarosi helyreállítás elő­­­készítését, és a bősi létesít­ménynél folyó munkák fel­függesztése mellett a kér­déskör újratárgyalását kez­deményezi csehszlovák partnerével. 7. A kormány felméri tudományos kutatás és tech­a­nológiai fejlesztés problémá­it, és meghatározza az 1991 végéig érvényes válságkeze­lést. 8. A kormánynak fontos feladata a folyamatban lé­vő, teljes szovjet csapatki­vonás optimális lebonyolítá­sának a biztosítása, a hasz­nálaton kívül maradt ob­jektumok hasznosítása és a környezet állapotának fel­mérése. A Varsói Szerződéshez fű­ződő viszonyunkat és a kap­csolódó kérdések összetett problémakörét jelenleg az Országgyűlés vizsgálják. Ennek bizottságai lezárása és az Országgyűlés ezt kö­vető állásfoglalása után a foglalkozik majd a kormány nemzetközi jogi, katona­­politikai és anyagi vonatko­zású konzekvenciákkal, és ezek alapján folytatja ez irányban is további tevé­kenységét. A kormány felméri a megkezdett pontos céljait haderőreform és jelenlegi helyzetét, majd meghatá­rozza az új honvédelmi dok­trína alapelemeit, a folya­matban lévő átszervezés ezekkel összhangba hozásá­hoz szükséges teendőket. A TÁRSADALMI-GAZ­DASÁGI HELYZET FEL­TÁRÁSÁRÓL: A kormány a hivatalba lépését követő hónapokban felmérést készít azokon a legfontosabb társadalmi és gazdasági területeken, ame­lyek hároméves megújhodá­si programja középpontjá­ban állnak. Ennek kereté­ben például bemutatja a társadalom földről felvett számára a kül­adósság el­költésének hiteles történe­tét és helyzetét, a belső ál­lamadósság nagyságát és szerkezetét, a területileg ki­alakult gazdasági arányta­lanságokat és a vállalkozá­sok valós állapotát. A hely­zetről alkotott megbízható kép lehet az alapja egy rész­letes, valamennyi szükséges számítást és előrejelzést tar­talmazó végleges kormány­­programnak. A kormány által felvá­zolt alapértékek és cselek­vési irányok, valamint a hi­teles felmérés alapján — figyelembe véve az első hó­napokban előkészített és be­indított kiigazítási gyors­program tapasztalatait is — a kormány részletes progra­mot készít. Ez a zaj működésének kormány­első há­rom évére érvényes felada­tokat, ezek részletes számí­tásait, valamint politikai és társadalmi feltételeit fog­lalja össze. Az ország súlyos helyze­tének ismeretében a kor­mány nem táplál illúziókat programjának népszerűsé­géről, mozgásteréről. Az el­múlt évtizedek méltányta­lanságai, szenvedései, ko­rábban elfojtott és ma fel­törő indulatai ha nem is mentik, magyarázzák az ér­zelmi töltetű vagy csoda­váró magatartás elszabadu­lását, nemegyszer a köz­életünkben. Szeretném azon­ban azt hangsúlyozni: füg­getlenül attól, hogy a leen­dő kormány megéri-e vagy megéri-e megbízatásának teljes időszakát, a követke­ző kormány sem lesz kön­­­nyű helyzetben, és a követ­kező kormány sem tud en­nél jobbat ígérni a magyar népnek. Az érzelmi töltetek, indulatok, személyi ambíci­ók elragadhatják könnyen az ország szekerét. Hadd idézzem Deák Ferenc is­mert anekdotáját, amikor a kocsis idegeskedő útitársá­hoz e szavakkal fordult: „Bátyám, ha nem kap bele a gyeplőbe, talán megme­­nekszünk, de ha belekap­kod, okvetlenül odave­szünk.” Az ország mai helyzeté­ben nagyon is megszívlelen­dő a deáki bölcsesség. Ma sokan kapkodnak a gyeplő után, ennek könnyen árok­ba borulás lehet a vége. Az ország szekerét higgadtan és erős kézzel irányító, hite­les jövőképpel rendelkező kormányzást kér ma a tör­ténelem. Nehéz történelmünk üze­nete: ha a nemzet létérde­keiről van szó, egymás mel­lett kell állnunk kérdésekben, és ez alapvető vonat­kozik nemcsak a koalíció politikai pártjaira, nemcsak az általunk megbecsült el­lenzékre, hanem vonatkozik mindazokra, akik e hazá­ban élnek. Ebben a szel­lemben, egy megszülető mo­dern magyar parlamentariz­mus otthonában, a magyar közjogi folytonosság házá­ban kérem erre a kormány­­többséget és kérem erre az ellenzéket, amelynek fele­lőssége éppen olyan, mint a kormányzaté. Van kor­mány- és van ellenzéki fe­lelősség, és úgy gondolom, ez az Országgyűlés e rövid néhány hét alatt is megmu­tatta Európának és a világ­nak, hogy működőképes, kormányzópártokat és ellen­zéket befogadni képes par­lament, amely képes lesz a magyar jövő alapjait együt­tesen lerakni. E szellemben kérem a kormány törekvé­seinek megvalósításához nemzet és a parlament bi­a­talmát, támogatását. Kormányprogram, vagy óhajlista? Állóképességből mindenképpen jelesre vizsgázott Antall József kijelölt miniszterelnök, amikor irányelveit három perc híján két órán a kormányprogram keresztül ismer­tette, melynek megítélése a hat párt részéről — végre 45 év után ezt is megértük! — nem volt egységes. A fenn­tartásait óvatosan megfogalmazó Tölgyessy Pétert (SZDSZ) követően, a másik hírneves ellenzéki frakció vezetője, Or­bán Viktor viszont kíméletlenül bírálta az MDF első em­bere által ismertetetteket. Többek között úgy fogalmazott, hogy a T. Ház elé kerülő dokumentum valójában nem kormányprogram, csupán óhajok listája, amiből már jó­­néhány hallható volt az utóbbi években. Kétségtelen, hogy van ebben igazság, de való az is, amit Kónya Imre mon­dott az MDF részéről, mivel a kormányzó párt még nem rendelkezik olyan pontos információkkal, amikre csak a későbbiekben alapozhat nagyobb biztonsággal. ban Mindent egybevetve tehát, a kedd délutáni vita valója­egy szándéknyilatkozat körül forgott, ami a Minisz­tertanács működésének első száz napja után valódi kor­mányprogrammá válhat. (Palásti) 1990. május 23., szerda Egy ellenzéki, egy kormánypárti Antall József nagy tapssal fogadott beszéde után meg­kezdődött a kormányprogram vitája. A parlamenti pártcso­portok kijelölt előadói az alábbi sorrendben követték egy­mást: dr. Tölgyessy Péter (Szabad Demokraták Szövetsége), dr. Kónya Imre (Magyar Demokrata Fórum), Pozsgay Im­re (Magyar Szocialista Párt), dr. Torgyán József (Függet­len Kisgazdapárt), dr. Orbán Viktor (Fiatal Demokraták Szövetsége), dr. Füzessy Tibor (Kereszténydemokrata Nép­párt), valamint dr. Fodor István (független képviselők). Az Országgyűlés megbízott elnöke jelezte, hogy több képviselő szándékozik felszólalni, s számukra úgy adnak szót, hogy egy ellenzéki felszólalást egy kormánypárti követ. TÖLGYESSY PÉTER Vonzó célok, összhang nélkül Dr. Tölgyessy Péter ki­fejtette: az SZDSZ több ponton, kiváltképpen a kül­politika területén azonos, vagy hasonló elveket vall, mint amelyeket a kormány­­program megfogalmazott. A szabad demokraták ugyancsak támogatni fog­ják a kormánypártokat, il­letőleg a kormány fellépé­sét a határokon túl élő ma­gyarság mellett. Tölgyessy Péter kitért ar­ra, hogy a kormányprogram rögzíti: szakítani kell a megelőző több mint negy­ven esztendővel, kell térni a múlt s vissza magyar hagyományaihoz. Ezzel az SZDSZ egyetért, ugyanak­kor leszögezi, hogy az emlí­tett hagyományok nem le­hetnek a két világháború közötti Magyarország ke­resztény kurzusának hagyo­mányai. Az SZDSZ frakcióvezető­je a legfontosabb közé sorolta a helyi teendők rend­szerváltás levezénylését, s szükségesnek nevezte, hogy az önkormányzati törvény méltó megfontolása után mielőbb helyhatósági vá­lasztásokat tartsanak. Ugyan­így a mihamarabbi teendők közé sorolta az emberi alapjogok kiépítésének befe­jezését. A szabad demokra­ták fontosnak tartják az új tájékoztatási törvény meghozatalát, amelyben rög­zíteni kellene a tájékoztatá­si monopóliumok kialaku­lásának tilalmát, szabályoz­ni kellene a nemzeti va­gyonhoz tartozó frekvencia­­gazdálkodás szabályait. Tölgyessy Péter kulcskér­désnek nevezte a magyar gazdaság átalakítását. Ezzel kapcsolatban üdvözölte, hogy a kormányprogram a gyors privatizálás mellett kötelezte el magát. Úgy vé­lekedett, hogy a kormány­­programban nincs világosan és részleteiben kimunkálva a gazdasági átalakulás üte­mezése, tempója. Tölgyessy Péter határo­zottan bírálta a program agrárrészét. Kifejtette: ez egyszerre két célt fogalmaz meg, nevezetesen a kor­mány az 1947-es szonyokat kívánja birtokvn­gyorsan helyreállítani, s ezzel egy­idejűleg fenn akarja tarta­ni az élelmiszergazdaság tel­jesítőképességét. Az SZDSZ véleménye szerint ezt nehe­zen lehetne megvalósítani. Végezetül kifejtette: az SZDSZ úgy látja, hogy kormány vonzó célokat állít a az ország elé, ugyanakkor a célok közötti összhang nincs biztosítva. Pártja jobbnak tartaná, ha a kormány föl­dön járó, kisebb célokat tű­zött volna ki, megteremtve az összhangját. KÓNYA IMRE Összhangban Kónya Imre (MDF) nagy jelentőségűnek ítélte, hogy a kormányprogramban — a földkérdéstől eltekintve — tükröződik a koalíciós partnerek összhangja. Ez a tény — véleménye szerint — az egyik legfőbb bizto­sítéka a koalíció­nak, s a kormány egysége­sikeres, összehangolt működésének. Mutatja egyúttal­ azt is, hogy a koalícióban eszmei­leg, politikailag egymással közeli rokonságban álló pártok léptek szövetségre. Az erők ilyetén egyesítése nemhogy gyengíti, inkább erősíti a kormány irányva­ a partnerek falának határozottságát, szemben az egymástól­­­ tá­volabb álló pártok kény­szerházasságával, amilyen például az MDF—SZDSZ nagykoalíció lett volna. A továbbiakban a biza­lom fontosságát h­ozta a képviselő, hangsú­Mint mondotta, az intézkedések közvetlen, s gyakran kel­lemetlen hatását csak úgy lesz képes elviselni a nép, ha elhiszi a kormánynak, hogy döntései megalapo­zottak, s belátható időn be­lül meghozzák a várva várt pozitív változásokat. POZSGAY IMRE Bizalmat mindkét irányba! A Magyar Szocialista Párt képviseletében Pozs­gay Imre fűzött megjegyzé­seket a kormányprogram­hoz. Kijelentette: a biza­lom annak a politikai szán­déknak, közmegegyezési tö­rekvésnek szól, amelyet Antall József fogalmazott meg előadói beszédében; a fenntartás a program illu­zórikus, a realitásoktól itt­­ott elrugaszkodó elgondolá­sait illeti, amely szerint a társadalom minden csoport­ja számára azonnal kiveze­ tő utat kell mutatni, közben erre nincs meg mi­az adottság, a lehetőség. Hiá­nyolta a programból a bi­zalom mindkét irányban közlekedő pályájának meg­rajzolását, azt a feltétele­zést belekalkulálva, hogy a Házban a kormánypárti és az ellenzéki oldalon egy­aránt olyan képviselők ül­nek, akik részt vettek a rendszerváltozás előmozdí­tásában, s érdekeltek a múltbéli kölöncöktől való megszabadulásban. Pozsgay Imre vége­zetül kijelentette: az­­ MSZP konstruktív ellenzékkén­t kí­vánja a programhoz való viszonyát alakítani, s egy embercentrikus politi­a je­gyében működő törv­ényho­­zás létrehozásáért m­unkál­­kodik. Ebben kérte a kép­viselők együttműködését. TORGYÁN JÓZSEF 16 receptek az előre­haladási Torgyán József, a Függet­len Kisgazdapárt frakcióve­zetője pártja és a kormány földprogramját magyarázta­­népszerűsítette felszólalása első részében. Majd fenntar­a­tás nélküli elismeréssel szólt beterjesztett rövidített kormányprogramról, azt hangoztatván, hogy „nincs olyan terület, amelyen az előrehaladáshoz ne adna rendkívül jó recepteket”. Ezért csupán néhány olyan kérdésre mutatott rá, amelynek megoldása a kis­gazdák álláspontja szerint különös figyelmet vagy sür­gősséget igényel, így a ot ' kívül sürgető fela­datok közé sorolta az új földtör­vény megalkotását. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a munkásság helyzetével ugyancsak kiemelten kell foglalkozni. Szorgalmazta az ország elmaradott térségei­nek erőltetett ütemben tör­ténő fejlesztését, majd arról szólt, hogy halaszthatatlan tennivaló a legszegényebb néprétegek felemelkedésének segítése, hozzátéve: a ki­emelkedően nagy és a rend­kívül csekély jövedelműek helyzetét együtt kell napi­rendre tűzni. ORBÁN VIKTOR Nincsenek Orbán Viktor, a frakciójának nevében Fidesz szögezte: szerintük sem le­a beterjesztett dokumentum, sem a miniszterek bizottsá­gi meghallgatása nem adott garanciákat arra, hogy a most kormány képes megalakuló lesz meg­oldani az ország égető gondjait. A beterjesztés vélemé­nyük szerint nem ütötte meg a kormányprogram mércéjét, ezért is kaphatta az ,,irányelvek” megneve­zést, utalva arra: nincs garanciák kormányprogram, vagy ha van is, az, ami a képvise­lők előtt fekszik, nem az. Orbán Viktor megjegyezte: az alkotmány nem a kor­mányprogram irányelvei­­nek vitáját írja elő, hanem magáét a programét. A be­terjesztett dokumentum nem más, mint tényleíráso­­kat és kívánságokat tar­talmazó kijelentések laza gyűjteménye — mondotta. Orbán Viktor emlékezte­tett azokra a nyugtalanító jelekre, amelyek megelőz­ték a kormányalakítást. Megkockáztatta azt a véle­ményt, hogy a kormány­többséget képviselők azért igyekeztek a lehető legszű­kebbre szorítani a prog­ram nyilvános vitájának le­hetőségét, mert tisztában voltak azzal, hogy ez program nem állhatja ki a a nyilvánosság próbáját, s bizonyára komoly kétségek fogalmazódhattak meg ben­nük a kiválasztott minisz­terjelöltek némelyikének szakértelmét illetően is. A fiatal demokraták, akik — bár szándékuk szerint a­­ konstruktív ellenzék népét kívánják betölteni sz e­parlamentben —, most kor­­­mányprogram hiányában nem tudják, hogyan lehet­nek konstruktívak. KERESZTES SÁNDOR Szabad egyház szabad államban A Kereszténydemokrata Néppárt állásfoglalását Ke­resztes Sándor a kormány­­programot elemezve ki­emelte: a szociális és egész­ségügyi ellátási rendszer megújításának szükségessé­ge megfelel a keresztény vi­lágnézeti programnak. Hiá­nyolta azonban, hogy az előterjesztés nem tér ki a hitoktatás és az erkölcsi ne­velés kérdésére. Ezt — mint mondta — a párt képviselői szorgalmazni fogják. Véle­ménye szerint az állam és az egyház teljes és valóságos szétválasztása elvének hang­­súlyozása helyett inkább a „szabad egyház a szabad államban” eszméjét kellene érvényre juttatni. FODOR ISTVÁN Kiegyensúlyozott program A független képviselők ál­láspontját Fodor István fej­tette ki. Véleményük sze­rint a nemzeti megújhodás programja politikai szem­pontból kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes. Cél­jai ötvözik a nemzet több­sége által elfogadott értéke­ket. A program reálisan ve­szi számba a koalíciós pár­tok által eddig megismerhe­tővé vált kiindulási helyze­tet és részleteiben eszközrendszert, pedig olyan helyzetfeltáró és -elemző munkára hagyatkozik, amelynek elvégzésére a kormányzó pártoknak csak a kormányzati pozícióból lesz lehetőségük. Fodor Istvánnak, a függet­len képviselők álláspontját ismertető hozzászólását kö­vetően az elnöklő Szabad György 19 óra előtt néhány perccel, a kormányprogram vitáját megszakítva az ülésnapot bezárta. A plé­­num szerdán reggel 9 óra­kor folytatja munkáját. 24 ÓRA*

Next