24 óra, 1990. május (1. évfolyam, 20-45. szám)
1990-05-23 / 38. szám
(Folytatás a 2. oldalról.) Budapest—Bécs Világkiállítás vállalható a kormány számára. 2. A kormányprogramban foglalt alapelvek — és az eddigi előkészítő munkák — figyelembevételével elkészíti a lakásgazdálkodási rendszer reformjára vonatkozó javaslatát. 3. Áttekinti a környezetvédelem jogi szabályozását, és elvégzi a szükséges felülvizsgálatokat, kidolgozza hiányzó végrehajtási rendelkezéseket. 4. A kormány előkészíti a döntést az egészségügy forrásteremtésének jövőbeni módjáról és kidolgoztatja a szóba jöhető biztosítási formákat. 5. A kormány megvizsgálja a forgalmi adónak és vámtételeknek olyan módosítását, amely a jelenleginél jobban tükrözi a társadalmi érdekeket. 6. A kormány továbbra is fenntartja a dunai vízlépcső ügyének külön kezelését. Meg kívánja kezdeni nagymarosi helyreállítás előkészítését, és a bősi létesítménynél folyó munkák felfüggesztése mellett a kérdéskör újratárgyalását kezdeményezi csehszlovák partnerével. 7. A kormány felméri tudományos kutatás és techanológiai fejlesztés problémáit, és meghatározza az 1991 végéig érvényes válságkezelést. 8. A kormánynak fontos feladata a folyamatban lévő, teljes szovjet csapatkivonás optimális lebonyolításának a biztosítása, a használaton kívül maradt objektumok hasznosítása és a környezet állapotának felmérése. A Varsói Szerződéshez fűződő viszonyunkat és a kapcsolódó kérdések összetett problémakörét jelenleg az Országgyűlés vizsgálják. Ennek bizottságai lezárása és az Országgyűlés ezt követő állásfoglalása után a foglalkozik majd a kormány nemzetközi jogi, katonapolitikai és anyagi vonatkozású konzekvenciákkal, és ezek alapján folytatja ez irányban is további tevékenységét. A kormány felméri a megkezdett pontos céljait haderőreform és jelenlegi helyzetét, majd meghatározza az új honvédelmi doktrína alapelemeit, a folyamatban lévő átszervezés ezekkel összhangba hozásához szükséges teendőket. A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZET FELTÁRÁSÁRÓL: A kormány a hivatalba lépését követő hónapokban felmérést készít azokon a legfontosabb társadalmi és gazdasági területeken, amelyek hároméves megújhodási programja középpontjában állnak. Ennek keretében például bemutatja a társadalom földről felvett számára a küladósság elköltésének hiteles történetét és helyzetét, a belső államadósság nagyságát és szerkezetét, a területileg kialakult gazdasági aránytalanságokat és a vállalkozások valós állapotát. A helyzetről alkotott megbízható kép lehet az alapja egy részletes, valamennyi szükséges számítást és előrejelzést tartalmazó végleges kormányprogramnak. A kormány által felvázolt alapértékek és cselekvési irányok, valamint a hiteles felmérés alapján — figyelembe véve az első hónapokban előkészített és beindított kiigazítási gyorsprogram tapasztalatait is — a kormány részletes programot készít. Ez a zaj működésének kormányelső három évére érvényes feladatokat, ezek részletes számításait, valamint politikai és társadalmi feltételeit foglalja össze. Az ország súlyos helyzetének ismeretében a kormány nem táplál illúziókat programjának népszerűségéről, mozgásteréről. Az elmúlt évtizedek méltánytalanságai, szenvedései, korábban elfojtott és ma feltörő indulatai ha nem is mentik, magyarázzák az érzelmi töltetű vagy csodaváró magatartás elszabadulását, nemegyszer a közéletünkben. Szeretném azonban azt hangsúlyozni: függetlenül attól, hogy a leendő kormány megéri-e vagy megéri-e megbízatásának teljes időszakát, a következő kormány sem lesz könnyű helyzetben, és a következő kormány sem tud ennél jobbat ígérni a magyar népnek. Az érzelmi töltetek, indulatok, személyi ambíciók elragadhatják könnyen az ország szekerét. Hadd idézzem Deák Ferenc ismert anekdotáját, amikor a kocsis idegeskedő útitársához e szavakkal fordult: „Bátyám, ha nem kap bele a gyeplőbe, talán megmenekszünk, de ha belekapkod, okvetlenül odaveszünk.” Az ország mai helyzetében nagyon is megszívlelendő a deáki bölcsesség. Ma sokan kapkodnak a gyeplő után, ennek könnyen árokba borulás lehet a vége. Az ország szekerét higgadtan és erős kézzel irányító, hiteles jövőképpel rendelkező kormányzást kér ma a történelem. Nehéz történelmünk üzenete: ha a nemzet létérdekeiről van szó, egymás mellett kell állnunk kérdésekben, és ez alapvető vonatkozik nemcsak a koalíció politikai pártjaira, nemcsak az általunk megbecsült ellenzékre, hanem vonatkozik mindazokra, akik e hazában élnek. Ebben a szellemben, egy megszülető modern magyar parlamentarizmus otthonában, a magyar közjogi folytonosság házában kérem erre a kormánytöbbséget és kérem erre az ellenzéket, amelynek felelőssége éppen olyan, mint a kormányzaté. Van kormány- és van ellenzéki felelősség, és úgy gondolom, ez az Országgyűlés e rövid néhány hét alatt is megmutatta Európának és a világnak, hogy működőképes, kormányzópártokat és ellenzéket befogadni képes parlament, amely képes lesz a magyar jövő alapjait együttesen lerakni. E szellemben kérem a kormány törekvéseinek megvalósításához nemzet és a parlament biatalmát, támogatását. Kormányprogram, vagy óhajlista? Állóképességből mindenképpen jelesre vizsgázott Antall József kijelölt miniszterelnök, amikor irányelveit három perc híján két órán a kormányprogram keresztül ismertette, melynek megítélése a hat párt részéről — végre 45 év után ezt is megértük! — nem volt egységes. A fenntartásait óvatosan megfogalmazó Tölgyessy Pétert (SZDSZ) követően, a másik hírneves ellenzéki frakció vezetője, Orbán Viktor viszont kíméletlenül bírálta az MDF első embere által ismertetetteket. Többek között úgy fogalmazott, hogy a T. Ház elé kerülő dokumentum valójában nem kormányprogram, csupán óhajok listája, amiből már jónéhány hallható volt az utóbbi években. Kétségtelen, hogy van ebben igazság, de való az is, amit Kónya Imre mondott az MDF részéről, mivel a kormányzó párt még nem rendelkezik olyan pontos információkkal, amikre csak a későbbiekben alapozhat nagyobb biztonsággal. ban Mindent egybevetve tehát, a kedd délutáni vita valójaegy szándéknyilatkozat körül forgott, ami a Minisztertanács működésének első száz napja után valódi kormányprogrammá válhat. (Palásti) 1990. május 23., szerda Egy ellenzéki, egy kormánypárti Antall József nagy tapssal fogadott beszéde után megkezdődött a kormányprogram vitája. A parlamenti pártcsoportok kijelölt előadói az alábbi sorrendben követték egymást: dr. Tölgyessy Péter (Szabad Demokraták Szövetsége), dr. Kónya Imre (Magyar Demokrata Fórum), Pozsgay Imre (Magyar Szocialista Párt), dr. Torgyán József (Független Kisgazdapárt), dr. Orbán Viktor (Fiatal Demokraták Szövetsége), dr. Füzessy Tibor (Kereszténydemokrata Néppárt), valamint dr. Fodor István (független képviselők). Az Országgyűlés megbízott elnöke jelezte, hogy több képviselő szándékozik felszólalni, s számukra úgy adnak szót, hogy egy ellenzéki felszólalást egy kormánypárti követ. TÖLGYESSY PÉTER Vonzó célok, összhang nélkül Dr. Tölgyessy Péter kifejtette: az SZDSZ több ponton, kiváltképpen a külpolitika területén azonos, vagy hasonló elveket vall, mint amelyeket a kormányprogram megfogalmazott. A szabad demokraták ugyancsak támogatni fogják a kormánypártokat, illetőleg a kormány fellépését a határokon túl élő magyarság mellett. Tölgyessy Péter kitért arra, hogy a kormányprogram rögzíti: szakítani kell a megelőző több mint negyven esztendővel, kell térni a múlt s vissza magyar hagyományaihoz. Ezzel az SZDSZ egyetért, ugyanakkor leszögezi, hogy az említett hagyományok nem lehetnek a két világháború közötti Magyarország keresztény kurzusának hagyományai. Az SZDSZ frakcióvezetője a legfontosabb közé sorolta a helyi teendők rendszerváltás levezénylését, s szükségesnek nevezte, hogy az önkormányzati törvény méltó megfontolása után mielőbb helyhatósági választásokat tartsanak. Ugyanígy a mihamarabbi teendők közé sorolta az emberi alapjogok kiépítésének befejezését. A szabad demokraták fontosnak tartják az új tájékoztatási törvény meghozatalát, amelyben rögzíteni kellene a tájékoztatási monopóliumok kialakulásának tilalmát, szabályozni kellene a nemzeti vagyonhoz tartozó frekvenciagazdálkodás szabályait. Tölgyessy Péter kulcskérdésnek nevezte a magyar gazdaság átalakítását. Ezzel kapcsolatban üdvözölte, hogy a kormányprogram a gyors privatizálás mellett kötelezte el magát. Úgy vélekedett, hogy a kormányprogramban nincs világosan és részleteiben kimunkálva a gazdasági átalakulás ütemezése, tempója. Tölgyessy Péter határozottan bírálta a program agrárrészét. Kifejtette: ez egyszerre két célt fogalmaz meg, nevezetesen a kormány az 1947-es szonyokat kívánja birtokvngyorsan helyreállítani, s ezzel egyidejűleg fenn akarja tartani az élelmiszergazdaság teljesítőképességét. Az SZDSZ véleménye szerint ezt nehezen lehetne megvalósítani. Végezetül kifejtette: az SZDSZ úgy látja, hogy kormány vonzó célokat állít a az ország elé, ugyanakkor a célok közötti összhang nincs biztosítva. Pártja jobbnak tartaná, ha a kormány földön járó, kisebb célokat tűzött volna ki, megteremtve az összhangját. KÓNYA IMRE Összhangban Kónya Imre (MDF) nagy jelentőségűnek ítélte, hogy a kormányprogramban — a földkérdéstől eltekintve — tükröződik a koalíciós partnerek összhangja. Ez a tény — véleménye szerint — az egyik legfőbb biztosítéka a koalíciónak, s a kormány egységesikeres, összehangolt működésének. Mutatja egyúttal azt is, hogy a koalícióban eszmeileg, politikailag egymással közeli rokonságban álló pártok léptek szövetségre. Az erők ilyetén egyesítése nemhogy gyengíti, inkább erősíti a kormány irányva a partnerek falának határozottságát, szemben az egymástól távolabb álló pártok kényszerházasságával, amilyen például az MDF—SZDSZ nagykoalíció lett volna. A továbbiakban a bizalom fontosságát hozta a képviselő, hangsúMint mondotta, az intézkedések közvetlen, s gyakran kellemetlen hatását csak úgy lesz képes elviselni a nép, ha elhiszi a kormánynak, hogy döntései megalapozottak, s belátható időn belül meghozzák a várva várt pozitív változásokat. POZSGAY IMRE Bizalmat mindkét irányba! A Magyar Szocialista Párt képviseletében Pozsgay Imre fűzött megjegyzéseket a kormányprogramhoz. Kijelentette: a bizalom annak a politikai szándéknak, közmegegyezési törekvésnek szól, amelyet Antall József fogalmazott meg előadói beszédében; a fenntartás a program illuzórikus, a realitásoktól ittott elrugaszkodó elgondolásait illeti, amely szerint a társadalom minden csoportja számára azonnal kiveze tő utat kell mutatni, közben erre nincs meg miaz adottság, a lehetőség. Hiányolta a programból a bizalom mindkét irányban közlekedő pályájának megrajzolását, azt a feltételezést belekalkulálva, hogy a Házban a kormánypárti és az ellenzéki oldalon egyaránt olyan képviselők ülnek, akik részt vettek a rendszerváltozás előmozdításában, s érdekeltek a múltbéli kölöncöktől való megszabadulásban. Pozsgay Imre végezetül kijelentette: az MSZP konstruktív ellenzékként kívánja a programhoz való viszonyát alakítani, s egy embercentrikus politia jegyében működő törvényhozás létrehozásáért munkálkodik. Ebben kérte a képviselők együttműködését. TORGYÁN JÓZSEF 16 receptek az előrehaladási Torgyán József, a Független Kisgazdapárt frakcióvezetője pártja és a kormány földprogramját magyaráztanépszerűsítette felszólalása első részében. Majd fenntaratás nélküli elismeréssel szólt beterjesztett rövidített kormányprogramról, azt hangoztatván, hogy „nincs olyan terület, amelyen az előrehaladáshoz ne adna rendkívül jó recepteket”. Ezért csupán néhány olyan kérdésre mutatott rá, amelynek megoldása a kisgazdák álláspontja szerint különös figyelmet vagy sürgősséget igényel, így a ot ' kívül sürgető feladatok közé sorolta az új földtörvény megalkotását. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a munkásság helyzetével ugyancsak kiemelten kell foglalkozni. Szorgalmazta az ország elmaradott térségeinek erőltetett ütemben történő fejlesztését, majd arról szólt, hogy halaszthatatlan tennivaló a legszegényebb néprétegek felemelkedésének segítése, hozzátéve: a kiemelkedően nagy és a rendkívül csekély jövedelműek helyzetét együtt kell napirendre tűzni. ORBÁN VIKTOR Nincsenek Orbán Viktor, a frakciójának nevében Fidesz szögezte: szerintük sem lea beterjesztett dokumentum, sem a miniszterek bizottsági meghallgatása nem adott garanciákat arra, hogy a most kormány képes megalakuló lesz megoldani az ország égető gondjait. A beterjesztés véleményük szerint nem ütötte meg a kormányprogram mércéjét, ezért is kaphatta az ,,irányelvek” megnevezést, utalva arra: nincs garanciák kormányprogram, vagy ha van is, az, ami a képviselők előtt fekszik, nem az. Orbán Viktor megjegyezte: az alkotmány nem a kormányprogram irányelveinek vitáját írja elő, hanem magáét a programét. A beterjesztett dokumentum nem más, mint tényleírásokat és kívánságokat tartalmazó kijelentések laza gyűjteménye — mondotta. Orbán Viktor emlékeztetett azokra a nyugtalanító jelekre, amelyek megelőzték a kormányalakítást. Megkockáztatta azt a véleményt, hogy a kormánytöbbséget képviselők azért igyekeztek a lehető legszűkebbre szorítani a program nyilvános vitájának lehetőségét, mert tisztában voltak azzal, hogy ez program nem állhatja ki a a nyilvánosság próbáját, s bizonyára komoly kétségek fogalmazódhattak meg bennük a kiválasztott miniszterjelöltek némelyikének szakértelmét illetően is. A fiatal demokraták, akik — bár szándékuk szerint a konstruktív ellenzék népét kívánják betölteni sz eparlamentben —, most kormányprogram hiányában nem tudják, hogyan lehetnek konstruktívak. KERESZTES SÁNDOR Szabad egyház szabad államban A Kereszténydemokrata Néppárt állásfoglalását Keresztes Sándor a kormányprogramot elemezve kiemelte: a szociális és egészségügyi ellátási rendszer megújításának szükségessége megfelel a keresztény világnézeti programnak. Hiányolta azonban, hogy az előterjesztés nem tér ki a hitoktatás és az erkölcsi nevelés kérdésére. Ezt — mint mondta — a párt képviselői szorgalmazni fogják. Véleménye szerint az állam és az egyház teljes és valóságos szétválasztása elvének hangsúlyozása helyett inkább a „szabad egyház a szabad államban” eszméjét kellene érvényre juttatni. FODOR ISTVÁN Kiegyensúlyozott program A független képviselők álláspontját Fodor István fejtette ki. Véleményük szerint a nemzeti megújhodás programja politikai szempontból kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes. Céljai ötvözik a nemzet többsége által elfogadott értékeket. A program reálisan veszi számba a koalíciós pártok által eddig megismerhetővé vált kiindulási helyzetet és részleteiben eszközrendszert, pedig olyan helyzetfeltáró és -elemző munkára hagyatkozik, amelynek elvégzésére a kormányzó pártoknak csak a kormányzati pozícióból lesz lehetőségük. Fodor Istvánnak, a független képviselők álláspontját ismertető hozzászólását követően az elnöklő Szabad György 19 óra előtt néhány perccel, a kormányprogram vitáját megszakítva az ülésnapot bezárta. A plénum szerdán reggel 9 órakor folytatja munkáját. 24 ÓRA*