24 óra, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-16 / 245. szám

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI 1992. OKTÓBER 16., PÉNTEK III. ÉVFOLYAM 245. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT 21 ÓRAI Tatabánya, Esztergom, Dorog, Kisbér, Komárom, Nyergesújfalu, Oroszlány, Tata és környékük napilapja Emlékezés az áldozatokra „Emlékezni és emlékeztetni"- gyűltek össze csütörtökön a Margit híd pesti hídfőjénél ta­lálható emlékhelynél mindazok, akik az 1944-45 telén, a nyilas rémuralom áldozatainak emléke előtt tisztelegtek. A megemlé­kezésen Horváth Balázs tárca nélküli miniszter, Szabad György az Országgyűlés elnöke és Gadó György szabad demok­rata képviselő mondott beszé­det. Ezután Szabad György az Országgyűlés, Horváth Balázs a kormány, Gadó György, Iványi Gábor és Halda Aliz az SZDSZ, Kónya Imre az MDF, Dragon Pál, Böröcz István a kisgazda 36-ok, Szelényi Zsuzsa a fiatal demokraták, Schiffer János a szocialisták és Eke Károly a független képviselők parla­menti csoportja nevében koszo­­rúzta meg az emlékhelyet. Ezt követően társadalmi szerveze­tek: a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és a Bajcsy—Zsilinszky Társaság, valamint budapest polgárai rót­ták le kegyeletüket. Nem szaladt el az infláció­ Nem szaladt el az infláció, tartható a kormány ez évi prog­nózisában szereplő 20-25 szá­zalékos áremelkedési ütem - je­lentette ki az MTI érdeklődé­sére Cinkotai János kormányfő­tanácsos, a kabinet vezető ár­szakértője azzal a KSH-jelen­­téssel kapcsolatban, amely sze­rint szeptemberben 2,4 száza­lékkal nőttek az árak augusz­tushoz képest, s ez jóval na­gyobb mértéket jelent a korábbi hónapokhoz képest. Cinkotai szerint most már nagyjából ki­számítható, hogy az idén 23 százalékos lesz az infláció a ta­valyi 35 százalékkal szemben. Mint mondta, a szeptemberi áremelkedésben jelentős szere­pet játszanak az idénycikkek, bár az egyhavi növekedés így is némileg nagyobb a vártnál. Utalt arra, hogy élelmiszerek ára tavaly, sőt még az idén is ki­sebb mértékben emelkedett a többi termékcsoporthoz képest. Úgy tűnik azonban, hogy szep­tembertől véget ért ez a folya­mat, az élelmiszeripar fokozott mértékben érvényesíti költsé­geit a fogyasztói árakban. Vízügyi tervek a Bakony térségben Elkészült a Bakony térség vízellátásának biztonsága érdekében megrendelt terv, amiben Ácsteszér és Aka kö­zötti nyomvonal megépítésé­nek kiviteli részletei találha­tók. Ennek második üteme­ként megvalósulhat az Aka-Bakonysárkány közötti táv­vezeték terve még ez év de­cemberéig. Minderre a biz­tonságos ivóvízellátás érde­kében van nagy szükség, ami megoldhatja Aka ellátását, mert az jelenleg közegész­ségügyileg veszélyeztetett. Az „igyekezet” életveszélyes lehet Elmarta a lúg, levágta kezét a vonat A figyelmetlenség újabb és újabb baleseteket szül. Mögülük anyák, rokonok sírása hallik. Az Ácsi Cukorgyárban és a hozzá tartozó állomási kirakón a közelmúltban két súlyos baleset is történt. Nem halálesetek, de egy életre nyomot hagyok. A legsúlyosabb a forrázás volt. A bepárlókészülék meg­bontásánál, a hirtelen kitörő lúg két embert beterített. Egyikük súlyos, életveszélyes, a másik munkás szerencsére könnyebb sérülést szenvedett. A súlyos sérültet a győri Honvéd kórház­ban ápolják, állapota nem vál­ságos, bár szükséges volt a bő­rátültetés, melyet az országban hasonló színvonalon csak két helyen végeznek. A vasúti teherátrakón a cu­korrépa-szállító vagonoknál dolgozott egy munkás. Az álló két vagont meglökte a lejtőn megszaladó, ezek szerint nem kellően biztosított, öt kocsiból álló mozdony nélküli szerel­vény. A dolgozó keze a fékező­saru és a sín közé került. Ott is maradt. Mindkét súlyos munkahelyi balesetet körülményeit a rend­őrség szakértők bevonásával vizsgálja... Nem ez az első, és sajnos nem is az utolsó munkahelyi baleset. Legtöbbről be sem számolunk a legszörnyűbbek közül, mert nem szeretnénk az olvasók idegeit borzolni. Az el­szomorító statisztikai adatokkal sem. (Bár a figyelmeztetés köte­lességünk) Akik akár munkahe­lyen, akár másutt naponta dol­goznak. S a nap minden percé­ben szenvedhetnek súlyos bal­esetet, belehalhatnak az „igye­kezetbe.” Az ellenőrzés kevés. Nekünk kell vigyáznunk, s be­tartani a szabályokat. Kádár Péter Olcsóbb hitelek a vállalkozóknak Olcsóbb lett az Egzisztencia­hitel, és a Start-hitel a vállalko­zók számára, mert a Magyar Nemzeti Bank 22-ről 21 száza­lékra csökkentette a jegybanki alapkamatot csütörtökön mondotta Lovász Károly, a Ma­­­gyar Nemzeti Bank főosztály­vezető-helyettese. A kamatkondíciókról szólva közölte: mivel az Egzisztencia­hitelhez a kereskedelmi bankok a jegybanki alapkamat 60 száza­lékán jutnak, ez most az eddigi 13,2-ről 12,6 százalékra csök­kent. Nem változott a kereske­delmi bankok kamatrése, ami továbbra is maximálisan négy százalék lehet. Az Egzisztencia-hitelhez így október 15-től, csütörtöktől fogva az igénylők 16,6 százalé­kos kamat fejében juthatnak szemben a korábbi 17,2 száza­lékos kamattal. Ugyancsak olcsóbb lett a Start-hitel, ebben az esetben az alapkamat 75 százaléka a kamat mértéke. Ez most 15,75 száza­lék. A kamatrés pedig egy, illető­leg két százalék­ attól függően, hogy az igényelt hitelhez sike­rül-e garanciát rendelni. Amerikai beruházás a Hetestelepen Egy év múlva 300 új munkahely Tatabányán Az AMUCO INTERNATI­ONAL S.P.A. céggel kötött megállapodást a tatabányai ön­­kormányzat. Ennek keretében az amerikai textilfeldolgozó és munkaruhákat gyártó cég Tata­bányán egy háromszáz főt fog­lalkoztató üzemet létesít. Az er­ről szóló szerződést csütörtökön délután, a városházán írta alá Ben D. Callaway Jr. marketing igazgató, a külföldi partner képviselője, valamint Bencsik János, Tatabánya polgármes­tere. A megállapodások értelmé­ben az első ütemben kétszáz, a másodikban további száz mun­kaerő foglalkoztatása válik le­hetővé. S ez nagyban enyhít majd a térség foglalkoztatási gondjain. Az új üzem a Hetestelepen épül, a korábbi bértelkek he­lyén, amelyeknek gazdáit kár­pótolták. A város önkormány­zata a három hektárnyi terület ingyenes átadásával és a köz­műcsatlakozások kiépítésével­segíti a mintegy ötmillió dollá­ros beruházást. A létesítmény építését 1993- ra tervezik, és várhatóan 1994- től teljes kapacitással ter­mel majd az üzem, elsősorban nyugat- és észak-európai ex­portra. A dolgozók bérezésével kapcsolatban a külföldi partner képviselője csupán annyit mon­dott: „a teljesítményarányos fi­zetésekkel szeretnék elérni, hogy minden alkalmazott bol­dog és elégedett legyen.” S, hogy miért éppen Tatabányát választották? Erre a válasz: az itteni tárgyalófelek bizonyultak a hosszabb távú együttműködés szempontjából legmegfelelőbb­nek, legkorrektebbnek. N.Zs. Az aláírás pillanata.../Fotó: Fenyvesi Ágnes/ Románia köszöni Románia budapesti nagykö­vetsége az alábbiak közzététe­lére kérte az MTI-t csütörtö­kön: A budapesti román nagykö­vetség szeretné kifejezni őszinte köszönetét a Magyar Köztársa­ság Külügyminisztériumának, Belügyminisztériumának, va­lamint a budapesti XIV. kerü­leti, továbbá a debreceni, a gyu­lai és a pécsi helyi önkormány­zatoknak azért a szívélyes tá­mogatásért, melyet a Romániá­ban tartott elnöki és parlamenti választások alkalmából nyújtot­tak a Magyarországon tartóz­kodó román állampolgárok ré­szére választási központok megszervezéséért. Ugyancsak köszönetét fejezi ki a román nagykövetség az Or­szágos Rendőr-főkapitányság­nak, valamint több vidéki rend­őrségi szervnek. Petíció Szabadnak Szabad György, az Ország­­­gyűlés elnöke csütörtökön par­lamenti dolgozószobájában át­vette azt a petíciót, amelynek 18.500 aláírója - a győri RINGA Húsipari Vállalat Szak­­szervezeti Tanácsa kezdemé­nyezése - a nyugdíjkorhatár emelése ellen tiltakozik. Az in­formációk szerint a házelnök biztosította a petíciót átnyújtó Győr-Moson-Sopron megyei delegációt, hogy érveik kellő mérlegelésre kerülnek a törvé­nyelőkészítő munka során. A Turul körbenézett Tegnap Madarassy István ötvösművész Cenkhegy utcai műtermében búcsúzott az újjávarázsolt Turul-fejtől. A szí­véhez nőtt, rengeteget dolgozott rajta míg kiegyengette az összegyűrődött részeket. Különösen a csőre aljával bajlódott sokat. Leszedte a foltokat, kipótolta a hiányokat. Gondosan megmunkált minden négyzetcentimétert, hiszen a szobor feje meghatározó. Mindent úgy kívánt visszaállítani, aho­gyan azt Donáth Gyula annak idején megálmodta. A fül fi­nom redői, az orrnyílás, a rézragyogású nindzsa szemek az eredeti szobor szépségét idézik. - A szemről vitatkoztak a szakemberek és a Turul kurató­rium tagjai - árulta el a művész. - Az volt a véleményem, nem szabhatom át, hiszen éppen felnagyítva kelti a megfe­lelő hatást. Szívem szerint ki is fényesíteném, hogy messzire ragyogjon... A bánhidai Turul madár fejét tegnap délben a helyszínre szállították az IDEA-FERR Kft szakemberei, és beemelték a helyére. A madár eligazította szárnytollait és körbenézett... Donáth Gyula Turul szobra tegnap a fejjel egészült ki. M­ár csak a korona hiányzik. Kiss T. József felvételén a fej beemelésének pillanatát örökítette meg. ­­r. Tóth László az új vezérigazgató, dr. Papócsi László az elnök Vezércsere áldozat nélkül az IKR-nél Rendkívüli közgyűlést tartott október 15-én Bábolnán az IKR Termelésfejlesztési és Kereske­delmi Részvénytársaság. Napi­renden szerepelt az alapító ok­irat módosítása, valamint az új igazgatóság és felügyelőbizott­ság megválasztása. Elsőként dr. Tóth János az IKR­ Rt. elnök-vezérigazgatója bejelentette, hogy a jelenlegi vezetés hároméves mandátuma lejárt, ezért lemond. Majd e formális aktus után hozzátette, hogy nem kívánja magát újra je­löltetni, mivel elérte a nyugdíj­­korhatárt, így vezérigazgató­ként utoljára elemezte az eltelt három esztendőt. Elmondta, hogy a sok nehézség ellenére az rt. fejlődött, s vagyona 300 mil­lió forinttal növekedett. A hite­lállomány 250 milióval csök­kent, de a kintlevőség eléri a 900 millió forintot. Örvendetes tény viszont, hogy a cég ex­portja jelentős mértékben emel­kedett, és elérte a 260 ezer ton­nát. Dr. Tóth János végezetül felhívta a figyelmet arra, hogy továbbra is a vevőt kell a leg­fontosabbnak tekinteni, és a jövő nagy lehetőségei közé tar­toznak a FÁK köztársaságai. Az IKR­ Rt-nek azt kell megvalósí­tania a volt Szovjetúnióban a mezőgazdaság területén ami hazánkban történt az 1970-es években. A közgyűlés második felében a részvényesek megválasztották az rt. új vezetését. Az igazgató­ság ezután dr. Tóth Lászlót ki­nevezte vezérigazgatónak, dr. Papócsi Lászlót, a Bábolna Rt. vezérigazgatóját megválasztotta elnökének. A felügyelő bizott­ság elnöke pedig Szűcs János a Komáromi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója lett. Szőts Kinkel látogatása Jól halad a magyar társulási szerződés ratifikálásának ügye. Nem lesznek problémák az Eu­rópai Közösségekkel kötött megállapodás megerősítésével. törvényhozási Ezt Klaus Kinkel német szövetségi kül­ügyminiszter erősítette meg, csütörtök délelőtt Antall József­fel folytatott megbeszélése so­rán a Parlamentben. A magyar miniszterelnök kérte Kinkelt, hogy Bonn se­gítse elő a megállapodás minél gyorsabb megerősítését. A bősi erőművita kapcsán Klaus Kinkel megjegyezte, hogy az EK 12 országa nemkí­vánatosnak tartja újabb feszült­ségek megjelenését a térségben. Bonn megítélése szerint ezért Szlovákia jól tenné, ha tartóz­kodna a kész tények politikájá­tól. A német külügyminiszter ké­sőbb a külügyminisztériumban, Jeszenszky Gézával találkozott. A vízlépcsővitához Jeszenszky Géza annyit fűzött hozzá, hogy a szlovákok úgynevezett C-vál­­tozata önkényes lépés, amelytől Budapest óvta Pozsonyt. Ma­gyarország egyébként kész át­venni magát a Hágai Nemzet­közi Bíróság döntésének, a vita pénzügyi vonzatait illteően is. A közös sajtótájékoztatón a menekültügyekre vonatkozó kérdésre válaszolva Klausz Kinkel elmondta: Németország, amely már eddig is a legna­gyobb terheket vállalta magára a menekültek befogadásában, elérkezett a tűrés a határhoz Klaus Kinkelt Göncz Árpád köztársasági elnök is fogadta. A német külügyminiszter egy­napos hivatalos látogatásának végeztével csütörtök délután el­utazott Magyarországról. Munkalátogatáson Szlovákiából A szlovák Szociális Minisz­térium küldöttsége csütörtökön munkalátogatásra érkezett Ta­tabányára. Dr. Katarina Sa­­bová, minisztériumi helyettes államtitkár, a szociális szekció képviseletében dr. Beáta Le­­hoczká és dr. Lídia Brichtová, a Komárnói Járási Hivatal igaz­gatója, dr. Zoltán Karásek, a hivatal szociális osztályvezetője Péter Pazstny és a gyámhatóság vezetője, dr. Muszka Katalin gyűjtötte össze több helyszínen a tapasztalatokat a készülő szlovák szociális törvényhez. A vendégeket dr. Kis József, Ta­tabánya Város Népjóléti Bizott­ságának elnöke fogadta és kala­uzolta a nap folyamán. Szakmai tárgyalócsoporttal találkoztak, majd a megyei önkormányzat főjegyzője fogadta őket. Tár­gyaltak a város polgármesteré­vel az illetékes államtitkárral.

Next