24 óra, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-18 / 140. szám

1993. június 18., péntek3 Jelenidő „Csurka kifejtette: az ügy­nöklisták már nem tekinthetők hitelesnek, ám tarthatatlan az is, hogy állandóan erre hivat­koznak. Ha senki sem veszi a bátorságot, hogy bűneit fel­tárja, akkor az egész kérdés "ebben a moslékos állapotban marad" - vélekedett. Ez pedig egyértelműen a manipulációs és a hatalom érdekeit szolgálja - szögezte le.” Magyar Hírlap, VI. 17. „Megalapozottnak tűnik az ellenzéki politikusok gyanúja, hogy az Antall-kormány - működésének betetőzésekép­pen - újabb eladósodási hul­lámot zúdít a nemzetre.” Kurír, VI. 17. „Az, hogy Csurka István szerepelhet a listán, az MDF szűkebb köreiben régóta is­mert volt, de ezt a Fórum ve­zetése a legnagyobb diszkré­cióval kezelte.” Népszabadság, VI. 77. „Elérte hát az erkölcsi vég­zet Csurkát is. Három évvel a rendszerváltás után kénytelen volt bevallani, hogy egykor, az internálásban sokféle papírt aláírt, lehet, hogy olyat is, ami miatt neve most ott díszeleg a III/III-as ügynökök listáján. Nem az a baj, hogy ilyen vallomást kell tenni a Magyar Út vezérének, hanem az, hogy ennyi idővel a választások után tette csak meg. Nem szólt, amikor Torgyánt revol­­verezte Antall József a szat­márizással, nem szólt, amikor másokat gyanúba fogtak.” Népszava, VI. 17. Új program a MOL Rt.-nél Új szervezési és vezetési program kidolgozására adott megbízást a MOL Rt. a Co­­opsystem Szervezési és Veze­tési Tanácsadó Kft.-nek. A MOL vezetése még a cég átala­kulásakor jóváhagyta cégeinek működési kereteit, most a kor­szerű irányítás feltételeinek megteremtése a cél. A MOL a nagykanizsai Bányászati Üzem, a siófoki Gáz- és Olajszállító Üzem és a hajdúszoboszlói Gázszolgáltató Vállalat eseté­ben tartja szükségesnek jelen­leg, hogy a racionális működés érdekében újrastrukturálja az irányítást. Baross Szabolcs elmondta: a Coopsytem támogatásával ké­szült projektek közül a legjelen­tősebb az az új diszpécser-rend­szer, amely most kezdi meg működését a siófoki üzemben. A program során a MOL Rt. 14 üzletágát 6 távvezetéki üzemre és 2 nagygépes üzemre csök­­­kentik, ezzel mérséklődnek a költségek, javul a piaci munka. Az átszervezés mintegy 15 szá­zalékos létszámleépítéssel jár, ez azonban nem jelenti a mun­kahelyek megszűnését, mivel az új egységek vállalkozásba mennek át. A szlovén határon A Rédics és Körmend közötti határszakaszon szerdán este 14 élőállatot szállító kamion hagy­hatta el Magyarországot. Ré­­dicsnél és Bajánsenyén egyébk­­­ént tart az útzár, feloldására nincs kilátás, a határőrség kerü­lőút igénybevételét javasolja. GAZDASÁG — TÁRSADALOM A zöld gép „fölmossa” a parkolót Esztergomban, a Bástya Áruház parkolójában az országban elsőként egy új gép tisztítja a burko­latot. Az úgynevezett zöld gép nevű masina dieselüzemű, környezetkímélő, amelynek víztartálya 67 literes. A géppel gyorsan tisztán tartható a parkoló. Nyáron „falmos”, de télen is használható, mert akkor a felszerelhető tolókarokkal eltakarítja a havat. (Fotó: Fenyvesi Ágnes) Az ipari szövetkezetek sorsa A TURUL TRADE „tiszta” piacot szeretne Ha nem tudnám, hol vagyok, hát nem tudnám meg, hol va­gyok! - konstatálom, miután némi ügyes-bajos címnyomo­zást követően becsöngetek Ta­tabányán a TURUL TRADE Kft. Vadász utcai irodájának aj­taján, így aztán nem csoda, ha az első kérdés sem tanúskodik túlságosan magvas gondolatok­ról. - Ma, amikor egy cégtábla is magában hordozza a legharsá­nyabb reklámot, az önök káefté­­jét még a kapualjban sem lehet föllelni. Miért ez az anonimi­tás? -fordulok dr. Sebestyén Károlyhoz, a TURUL TRADE Ipari, Kereskedelmi és Szolgál­tató Kft. ügyvezető igazgatójá­hoz. - Szó sincs anonimitásról. Két okból nem találja az épüle­ten a káefté nevét. Az egyik: mi csaknem egészében fővárosi, il­letve külföldi partnerekkel ál­lunk kapcsolatban, ők ismerik a telefonszámunkat és a telefa­xunkat. Ha kell, ezen az úton bármikor megtalálnak. A má­sik: megalakulásunkkor a KI­­SZÖV-ben béreltünk helyisé­get, most eljutottunk odáig, hogy egy nemrég vásárolt saját lakásban rendezhettük be iro­dánkat, és a cégtáblák még nem készültek el.­­ Sorozatunk az egykori ipari kisszövetkezetek sorsának ala­kulásáról szól. Látszólagos el­lentmondás: a TURUL TRADE-nak nincs szövetkezeti múltja. Vagy mégis? - Legfeljebb személyemen keresztül, hiszen világéletem­ben egyetlen munkahelyhez kö­tődtem, a tatabányai DELTA Ipari Szövetkezethez. Ennek hosszú ideig az elnökhelyettese voltam. Aztán a rendszerváltás idején néhány dologban eltért a véleményem a jövőt illetően, ezért 1991-ben eljöttem DELTÁ-tól. Mivel határozott a elképzeléseim voltak, összeka­partam az induláshoz szükséges tőkét és megalapítottam a jelen­legi káeftét. A történések en­gem igazoltak, a kemény piaci viszonyok között is meg tudunk állni a lábunkon. -Az önök tevékenységi köre akár hármas jelszónak is föl­fogható: ipar, kereskedelem, szolgáltatás. Kérem, vázolja föl e területeket néhány mondat­ban! - Már az indulást követően kifejlesztettünk egy új mező­­gazdasági terméket, a FUL­­MEX UNIVERSAL névre hall­gató levélpermettrágyát. Túl vagyunk a szabadalmi és az en­gedélyeztetési procedúrákon, mi több a GALLA FLÓRA áru­házban már kapható is. A széle­sebb körű felfuttatás az idei és a jövő év feladata lesz. Privatizá­ció útján várhatóan hozzájutunk egy üzemrészhez, amelyben acélszerkezetek gyártására aka­runk berendezkedni. Ehhez a megfelelő kooperációs partne­rek már megvannak, amelyek e területen bonyolítanak exportot. Talán ennyit az iparról. A fő profilunk a kereskede­lem - folytatja Sebestyén Ká­roly. - Élelmiszeripari és me­zőgazdasági termékekkel je­lentkezünk, elsősorban a n­yu­­gati piacon. - Csakhogy az EK-tagorszá­­gok mintha nem szívesen fogad­nák a keletről jött élelmiszert... - Én úgy hiszem, hogy a kia­lakult partnerkapcsolatokkal ez a probléma is áthidalható. Ám mi nem csupán kifelé kereske­dünk, de próbálkozunk olyan termékek behozatalával is, ame­lyek itthon hiánycikknek számí­tanak. De erről most még nem szívesen beszélnék, hátha a konkurencia is olvas újságot, nem akarom rontani a saját üz­leti esélyeinket. - Ennyire résen kell lenni a piaci életben? - Az élelmiszeripar területén gyakorlatilag kontingentálva vannak a különböző termékek, és nem mindegy, hogy ezekkel hány cég jelenik meg. Ha sok a jelentkező, nyilván mi is keve­sebbet kapunk belőlük, vagy­ egyáltalán nem jut. - Mekkora konkurenciát je­lent a határokon túlról jelent­kező fekete­kereskedelem? - A kintről behozott kávé, ci­garetta, szesz és egyebek mind a tisztességes kereskedők esélyeit rontják, hiszen ezek kivonják magukat mindenféle adózás alól. Persze, így nehezen lehet versenyezni mondjuk egy len­gyel piac áraival. Mivel itt sok esetben senki által nem ellenőr­zött minőségről van szó, a fo­gyasztók és a kereskedők ér­deke egyaránt hatékony lépése­ket kíván e téren. - Marad a szolgáltatás... - Eddig különböző cégek számítógépes könyvelését vé­geztük. Pillanatnyilag hasonló­val nem foglalkozunk, de ez nem jelenti azt, hogy nem is szándékozunk, csak éppen más formában. Külön cég keretein belül, a tulajdonosi viszony vál­tozatlanul hagyása mellett. Mi is arra törekszünk, hogy profi­lunk minél tisztább, áttekinthe­tőbb legyen. - Ma egy vállalkozásnak nem csupán a hivatali bürokráciá­val, de az országot jó „ befekte­tésnek ” tekintő szélhámosok hadával is meg kell küzdenie... -Valóban megtörtént, hogy egy-egy virágzó cég éppen emi­att merült alá a csődtengerbe. Szerencsére hasonló bukás minket nem fenyeget, csak megbízható, leinformált partne­rekkel dolgozunk együtt, így remélhetőleg velünk nem for­dulhat elő, ami az egyik szom­szédos céggel: egy újzélandi üz­letember egy évig hitegette őket, fizettette a számláit, aztán tetemes adósságot hátrahagyva tovább állt... Thorday Zoltán Berúgott, hát kirúgta... -Na végre! - sóhajtottunk föl, amikor egy tevékeny szom­széd kezdeményezésére elké­szültek a lépcsőház kulcsai - meséli ismerősöm. Szóval a kulcsok elkészültek. Megegyez­tünk, hogy a jövő héttől - ami­kor már mindenkihez sikerült a kulcsokat eljuttatni - este kilenc és reggel öt között a lépcsőház üzemszünet miatt zárva. Csakhogy valaki a házból vaskosan „túlteljesített”. Még aznap este, úgy tizenegy óra tájban arra riadtunk, hogy ütik-vágják a lenti ajtót. Ide­­föntről persze nem tudhatni, hogy ez most a Patkó Bandi és betyárai, vagy csak valaki haza akar jönni. Mindenesetre egyik kézbe kulcs, másik kézbe eke szarva, aztán gyerünk! Addig se jutottam, hogy mégiscsak jobb volna ágyban, párnák közt halni meg, amikor már csörömpölt is az üveg, mire leértem már má­szott is be egy nemrég ide köl­tözött férfi.­­ Dehát kulcs híján valahogy be kellett jutnia... - vetem közbe kevés meggyőződéssel. -Be kellett, be kellett... De ilyen módon, amikor ott a kapu­telefon? Valaki biztosan ajtót nyitott volna, ahogy én is lesza­ladtam. Meg aztán a nagyobbik tábla melletti húsz centi széles üveget - amin legfeljebb a macska közlekedhetne - miért kellett kirúgnia? Persze rövide­sen rájöttem, mert olyan részeg volt, hogy - mint mondani szo­kás - alig állt a lábamon. Annyit elértem, hogy az ürge leköcsö­­gözött, dehát ebben az állapot­ban ez is megbocsátható, nyil­ván összetévesztett valamelyik „barátjával”. Nem tartalak föl tovább - búcsúzik ismerősöm. - A lényeg az, hogy két hónap el­teltével sem tartotta senki köte­lességének az ablakok beüve­­geztetését. Sem az, aki az ajtót önkényesen bezárta, sem az, aki az üveget kirúgta, így aztán a lépcsőház éjjelente ma tárva-nyitva, igaz, minek is zár­us­nánk. Kulcsa viszont most már mindenkinek van, és ez azért megnyugtató... -thorday- A szóvivő A Szigetközbe és Győrbe látogatott a kormány szóvivője, Ju­hász Judit - dr. Horváth József köztársasági megbízott vendége­ként. S ő maga is vendégeket hívott - három megye lapjainak képviselőivel találkozott a köztársasági megbízott győri hivatalá­ban. - Nagyon fontos kimozdulni a Parlamentből - mondta mindjárt a cseppet sem protokolláris beszélgetés legelején a szóvivő. - Nagyon régen szerettem volna közelebbről is megismerni azt a vidéket, amiről manapság olyan sokat beszélünk, amiről olyan sok szakmai, politikai döntés születik - a Szigetközt, a vízlépcső környékét. Nagyon fontos, hogy az ember közelebbről is megis­merje, miről is határoznak, döntenek kormányüléseken, a parla­mentekben, nemzetközi fórumokon... A szóvivő gyakran szerepel az ország nyilvánossága előtt - például a televízióban, a rádióban. Természetesen csak egy villa­násra, amikor felvezet, közread egy-egy kormányzati döntést, megvilágítja a hátterét. Ezen a beszélgetésen az is kiderülhetett, milyenek a hétköznapjai, hogyan dolgozik, mi a programja, miért kötelezte el magát a közgazdász, a kitűnő és sikeres szerkesztő-új­ságíró ezzel a meglehetősen hálátlan feladattal. Amikor az országban túl nagy a harci zaj, rengeteg a konfliktus, a szóvivő azt szeretné, ha mégis meghallanák a csendes beszédet. Szeretne minél több hiteles információt eljuttatni a kormányzati munkáról az ország közvéleményéhez. Ezért a kormányszóvivői iroda mindig nyitva áll az újságírók számára. Hogy mi a szóvivő feladata? „Magyarról magyarra fordít.” Va­gyis szeretné világosabbá, közérthetőbbé tenni a kormányzati döntéseket, megmagyarázni a látszólag „megmagyarázhatatlant” is. Megkérdezték: a szóvivő viszi-e a szót a másik irányba is - a miniszterelnök számára miként továbbítják a köznapi információ­kat. Kiderült, a miniszterelnök sokat olvas, nemcsak a számára összekészített sajtószemléből tájékozódik, érdeklődik a részletek iránt is, tájékozódásának fontos forrása a napi sajtó. A szóvivő gyakran találkozik a sajtó képviselőivel­­ a kormányülések témáit összefoglaló sajtótájékoztatókon túl is. Sőt, maga is szívesen ír. A Springer-lapokban -így a 24 ÓRÁ-ban is - sikere van azoknak az írásainak, amelyek a várható kormánydöntések hátterét világítják meg. Csakhát napi programja annyira zsúfolt, hogy nagyon nehéz időt szakítani egy-egy rövid írás erejéig is. Szóba kerültek a 3000-es, az úgynevezett „titkos” határozatok. A szóvivő szerint ezek egyáltalán nem titkosak, hiszen megjelen­nek a Törvénytárban is. Nem nyilvánosak, de ettől még nem titko­sak. Előfordul például olyan eset is, hogy egy-egy kormánydöntés nyilvánosságra hozásával várni kell néhány napot, például akkor, amikor valamelyik szomszédos ország parlamentjének az üggyel kapcsolatos döntésére várni kell. (Például a dunai vízpótlásról ho­zott kormányhatározat.)­­ A nyitottságnál nincs jobb megoldás - összegezte végül Juhász Judit - jelezve, hogy nem hivatalnok­ként, hanem igazi és vérbeli tájékoztatóként gondolkodik. Azt is mondta, a szóvivőnek nincs magánvéleménye, semmit nem tehet hozzá a kormány döntéseihez, még egy gesztus erejéig sem. Ezzel én vitatkoznék. Nekem a szóvivő „döntésmagyarázatai” sokkal rokonszenvesebbek, mint némelykor a kormánydöntések. Gombkötő Gábor Az NDSZ esélyeiről... Gyorsinterjú Pozsgay Imrével Miként tudósítottunk róla, a rédei világháborús emlékmű avatásának Pozsgay Imre or­szággyűlési képviselő, az NDSZ elnöke volt a díszven­dége. A népszerű politikus ide­jéből lapunk számára egy rövid interjúra is futotta.­­ Képviselő úr, többször ol­vashattunk mostanában az NDSZ megerősödéséről...­­ A hír igaz...Tagjaink száma ugyan egyelőre alig több háromezernél, de kezdetektől számolunk azzal, hogy mi nem tömegpárt, hanem választási párt kívánunk lenni. Bízunk benne, hogy a következő vá­lasztáson a felemelt „küszöb” ellenére, bejutunk a parla­mentbe, ahol értékfolyamatos­ságot, egy járható középutat szeretnénk képviselni. A közvé­leménykutatások szerint nép­szerűségi indexünk emelkedik.­­ Ezért is, szívesen felelevení­tenénk, mi vezette önt annak idején a sajátos harmadik útra? - Kénytelen voltam két ol­dalról is elhatárolódni, ponto­sabban a két oldal azon embere­itől, akikkel kezdetektől volt vi­tám. Az MDF vezérkara szerin­tem rossz koalíciókat kötött, nemzeti felfogásában is gya­korta jobbra hajolt, kompro­misszumai sem voltak mindig ésszerűek. Ez nem azt jelenti, hogy mai kudarcaikat kár­örömmel figyeljük. El kell is­merni, hogy rendkívül nehéz időszakban, professzionális po­litikai tapasztalatok nélkül, kedvezőtlen nemzetközi körül­mények között... vállaltak kor­mányzást, s hogy mindezek el­lenére egyfajta stabilitást mindmáig megőriztek. A mai pártszakadásaikat aggodalom­mal figyeljük, az ország meg­maradásáért fáj a fejünk, s tud­juk, hogy a jelenleginél is nehe­zebb időkre kell az erőnket tar­talékolni. - Baloldalról...? - Annak idején is sokakról érezhettem, hogy nem szívből, nem őszinte meggyőződésből szakítottak korábbi pártjukkal, voltak, akik megsértődtek vagy egyenesen revansra készültek. Mi ezt nem vállalhattuk, miként azt sem, hogy törekvéseinkből kimaradjon a nacionalizmustól mentes nemzeti gondolat. Ter­mészetesen az MSZP mai tagjai között is maradtak szép szám­mal, akiket sokra becsülünk. -Mai beszédében nem iga­zán lelkesedett Európáért... - Az embert tapasztalatai ér­lelik. Az Európa-eszme terjesz­tését korábban magam is kez­deményeztem, szorgalmaztam. Ma sajnos úton-útfélen csépe­lik, miközben Európa szinte tét­lenül szemléli a balkáni véron­tást, s a mi gazdaságunkat ille­tően is előbb merül fel a nyugati tőkésekben a saját hasznuk, mintsem a mi felemelésünk. Meggyőződésem, hogy orszá­gunknak valódi szuverenitásra van szüksége ahhoz, hogy igazi, működő híd lehessen kelet és nyugat között. Ezek az NDSZ legfőbb célki­tűzései. Sulyok Kálmán

Next