24 óra, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-21 / 246. szám

1993. október 21csütörtök GAZDASÁG — TÁRSADALOM Jelenidő az „Az Alkotmánybíróság már eddigiekben is mindig zsákutcába vitte a magyar közjog fejlődését, amikor ha­tározataival politikai elvárá­soknak kívánt megfelelni. Semmilyen politikai meggyő­ződés vagy egyéni küldetés­tudat sem indokolhatja a poli­tikai szempontok előtérbe he­lyezését a jogászi alkotmány­bíráskodással szemben, kerül­jön bármilyen kényes vagy nehéz, sőt megoldhatatlannak látszó vita e nagy fontosságú testület asztalára. Magyar Hírlap, X. 20. „A korrupciógyanús ügyeknek csak töredéke kerül a plénum elé, vannak olyan közismert esetek, amelyek szóba sem kerülnek, noha Szabó Tamás dolga ellenő­rizni őket. Ilyen például Csurka 28 milliója vagy az ÁV Rt. vezetőinek juttatott több mint 60 millió forintos végkielégítés. Kurír, X. 20. „...formálódik az a csopor­tosulás is, mely szerint máris meg kellene kezdeni az óvatos távolodást a kormánykoalíciót vezető MDF-től. A rugalmas elszakadás választási taktika­ként való alkalmazásának első látványos megnyilvánulása lehet majd, ha a KDNP-n be­lüli, a liberálisok felé kacsin­gató erők a költségvetés és az adótörvények vitája során tá­vol maradnak a szavazástól.” Népszava, X. 20. • • __ A böngészésnek nincs határa Gyermekkorom legszebb emlékei közé tarto­zik, amikor édesanyám szombatonként - miután a cementgyárban befejezte munkáját - hátizsákot kanyarintott vállára, és fülön fogott: - Gyere, gyerek, elmegyünk böngészni! Felmentünk a Turul alatti dombokra, és a sző­lőtőkék közül hol innen, hol onnan szedett le egy-egy fürtöt. Apám az összeszedett fürtöket kipréselte must­nak - aztán a borrá forrt nedűt velem is megkós­toltatta. De mi szedtünk még mást is. Volt ahol a kukoricaszárakról jó néhány csövet raktunk a zsákba, s bizony estére nehezebb volt a „puttony”, mint gondoltuk. A minap, sok falu határában járva, olyan képet láttam, ami eddig ismeretlen volt. Néhány évvel ezelőtt, amikor a közös gazdasá­gok még a kukoricatermelésben olyan magas fo­kon szinten jártak, hogy 8-10 tonnát takarítottak be hektáronként, alig-alig láttam böngészőket. Most a mostoha időjárás, a bizonytalan tulaj­donviszonyok miatt a betakarított termés keve­sebb, mint korábban - bizony a földeken megsza­porodott a böngészők száma. A közelmúltban Héreg és Tarján között a kuko­ricaföldeken, még a betakarító kombájnok le sem döcögtek a földekről, máris százával jelentek meg a böngészők a táblákon. Nyilván ennek egyik oka az, hogy a mostoha időjárás miatt a csövek igen kicsire fejlődtek­­ s a csőtörők „kihagyták” a nagyobbak közül. De a másik ok: egyre szegényebbek vagyunk, és bi­zony minden „elhullatott” terményre szükség van. Mindezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Héregtől magam előtt haladt egy Skoda, kis pót­kocsijával­­ s a lőszerraktár után Felsőgalla felé kanyarodott, bizonyítva ezzel, hogy a böngészés­nek nincs határa... - tin „Összecsuklottam az utcán.. ” Egy élet­­ gyötrelmes kényszerpályán A Sclerosis Multiplex az egyik legalattomosabb beteg­ség. Okát nem tudni. A köz­ponti idegrendszer megbetege­dése. Kimenetele - nem egy­szer- nagyon súlyos is lehet, örök tolókocsi, vagy ágyfogság. Az orvosok szerint óriási sze­repe van a betegség lefolyásá­ban az akaraterőnek, stagnáló helyzet elérhető, de a betegség valójában gyógyíthatatlan... Kollok Klára, az SM klub vezetője. Ő maga is sorstárs. Többször megjegyzi, hogy ak­kor még nem így nézett ki, nem így beszélt, őszintén elcsodál­kozom, hiszen a szőke, göndör hajú teremtés csinos, intelli­gens, beszéde folyamatos... - Úgy tudom, a Sclerosis Multiplex nem korhoz kötött. Mikor jelentkeztek a tünetek? - A fiam születése után egy évvel, de hosszú évekig nem derült ki, hogy mi a bajom. Ket­tős látásom volt, de elmúlt. A kimerültségnek tulajdonították. Gyenge voltam, fáradékony... 1976-ban az ötéves lányomat, a hároméves fiamat és engem a gyalogátkelőhelyen elütött egy autó. A fiam majdnem belehalt, mindannyian alaposan összetör­tünk... Egy évre rá megint ket­tős látásom lett, alaposan ki­vizsgáltak, de nem találtak semmit. Érthetetlen esetek tör­téntek. Nem volt gödör vagy más az utcán, meg sem botlot­tam, mégis összeestem. Mint egy rongybaba. Közben a csa­ládi életem is bonyolódott. El­váltam a férjemtől egy másik férfiért, akiről hamarosan kide­rült, hogy alkoholista... - Elvált újra! - El. És nagyon becsapottnak éreztem magam... Az állapotom egyre romlott. Már alig tudtam felkelni az ágyból. A kórházban kiderült, hogy SM-es vagyok. Csak később fogtam fel, hogy ez mit is jelent. Már az is óriási trauma volt nekem, hogy fiata­lon nyugdíjba kell mennem... Hiszen a kórházba különböző vitaminokkal, szteroidokkal, rendbe hoztak. Pár hét múlva jöttek az újabb gyengeségi hul­lámok, aztán 1987-ben félre­csúszott a nyelvem, és nem tud­tam beszélni. Ebbe az állapotba semmiképpen nem tudtam be­lenyugodni... Szépen, lassan si­került újra megtanulnom be­szélni, de nem vagyok a régi... is - Sokkal rosszabb állapotban láttam már - sajnos - SM-eseket... - Ez igaz. Ennél a betegség­nél sosem tudni. Sokat számít az akarat, a megelőzés, ami azt jelenti, hogy igyekszünk nem megfázni, rengeteg vitamint szedünk, kerüljük a stresszt... - A mai világban nehéz lehet a streszt kikerülni... -Ismerek olyan SM-est, aki csak azért használ járásnál bo­tot, mert különben kinevetik, hogy részeg. Amikor én nehe­zen beszéltem, rám is azt hitték a boltban, hogy részeg vagyok. A fiam az édesapjával él, a lá­nyom velem, de a lányom is ne­hezen értette meg, hogy miért kell nekem délutánonként lepi­hennem. Aztán eljött velem egy előadásra, ami erről a betegség­ről szólt, talán sok mindent megértett. Nem könnyű az éle­tünk, de nagy könnyebbé tehetjük...akaraterővel (Folytatjuk) Monos Zsuzsa 1990. április 2-án alakult az Árutermelő Kft. Tizenkétmillió forint alaptőkével, melyet több­ségében a Tata Hűtőtechnika, az AGROINVEST, és magán­­személyek (a kft. dolgozói) bir­tokoltak. Ügyvezető igazgató Kemény György, aki 382-845-ös és a 382-538-as te­­­lefonon hívható. Az Árutermelő Kft. Tata-MIRELTA holdingon be­­­lül egy önálló kereskedelemmel rendelkező, fejlesztéssel, gyár­tással foglalkozó szervezet. Fő profilja az ipari hűtőberendezé­sek gyártása. Ezen belül is az ammóniás hűtő- és klímarend­szerek. Eladásaikban legnagyobb vo­lument a ventillációs léghűtők, és az evaporatív kondenzátorok gyártása jelenti. Ezen felül ké­szítenek még különböző gyors­­fagyasztó berendezéseket, ned­ves hűtőtornyokat, komplett „steckfertig” aggregátorokat, jégakkumulátorokat, és autó­busz klímaberendezéseket is. Az evaporatív kondenzátorok területén a hazai cégek közül a Tata Hűtőtechnika Árutermelő Kft. rendelkezik a legnagyobb gyártási tapasztalatokkal, me­lyet az eladott darabszámok is bizonyítanak. Az elmúlt év végén egy mo­dernizált, a nyugati piac igényét is kielégítő új termékcsaládot fejlesztett ki. Ezzel párhuzamo­san pedig egy új nedves hűtőto­rony családot is, amely kiemel­kedik jó hűtőteljesítményével és alacsony zajszintjével. A kft. az üzemeltetési jellem­zők mellett nagy figyelmet for­dít az ún. „nyugati” megjele­nésre, azaz a jó minőségű felület kialakítására, a felület­védelemre, a teljesen rozsda­­mentes, illetve nem rozsdásodó alkatrészek felhasználására. Működésükben mégsem ez a fő változás. A fő változást a „nyu­gati” minőség garantált megis­mételhetősége jelenti, azaz a nemzetközi (SO)DIN 9000-es minőségbiztosítási rendszer kia­lakítása és bevezetése. E rend­szer lényege a vevők minőségi igényeinek, a vonatkozó szab­ványok előírásainak -környe­zetvédelmi - a lehető leggazda­ságosabb kielégítése dokumen­tált és így tetszőlegesen igazol­ható és megismételhető módon. Mára már a kft. húszmilliós alaptőkével rendelkezik, mely­ből nagyobb rész, a MIRESTA anyacég, kisebb rész az ott dol­gozók tulajdonában van. Bemutatkozik a Fővállalkozó Kft. Ügyvezető igazgatója Kálo­­vics Imre, akit a 382-389-es és a 382-497-es telefonszámon lehet elérni. E kft.-t a szövetkezetnél 17 éve működő vállalkozási fő­osztályból alapították meg. Tevékenysége: Technológiai rendszerek tervezése, hűtőhá­zak kulcsrakész fővállalkozása, komplett hűtéstechnológiai be­rendezések kivitelezése, készü­lékek gyártása a telephelyen, csőrendszerek, acélszerkezetek helyszíni technológiai szere­lése, műjégpályák kivitelezése, sörhűtő berendezések, KD-tar­­tályok, jegesvíz hűtők és folya­dékhűtők gyártása. Az 1993-as év a termékbővítés éve: Fölke­rült a palettára a sörcsapolók, italhűtő berendezések gyártása, irodai és lakásklíma berendezé­sek forgalmazása. A MIRESTA anyacég és a Fővállalkozási Kft. intenzív üz­leti tárgyalásokat folytat az arab piacokra és a volt Szovjetunió utódállamai piacára történő visszakerülés érdekében, mely piacoknak a nyolcvanas évek közepéig, illetve 1991-ig a Hű­tőtechnika jelentős és országo­san is meghatározó szereplője volt. Az Árutermelő Kft. és a Fő­­vállalkozó Kft. az anyacég te­lephelyén működik Tatán, a Szomódi út 4. szám alatt. (Folytatás a hétfői számban) Simon Katalin (P. R.) Útban a piacgazdaság felé A Bemutatkozik az Árutermelő Kft. Tata-MIRELTA: a változtatás képessége 3 A kormányfői poszt várományosairól a A politikai szokásjog szerint mandátumokért versengő pártok előre bejelentik, hogy saját soraikból kit állítanának a miniszterelnöki posztra. Né­hány párt már megnevezte je­löltjét a végrehajtó hatalom élére. Az MDF - ha még nem is hivatalosan - nem hagy két­séget Antall József jelölését il­letően, más pártok szerint még nem jött el a jelöltállítás ideje. Az alábbiakban rövid portrét adunk azokról, akik ebben az összefüggésben a hírekben sze­repelnek. Antall József (Magyar De­mokrata Fórum): 61 éves, a budapesti Piarista Gimnázi­umban érettségizett, majd az Eötvös Lóránd Tudománye­gyetemen történelem-magyar nyelv és irodalom tanári, va­lamint levéltárosi, könyvtárosi és muzeológusi diplomát szer­zett. Az Eötvös József főgim­názium tanáraként kezdett dol­gozni. 1956 elején bekapcsoló­dott a diákmegmozdulásokba, majd a forradalom aktív részt­vevője volt. 1957-ben letartóz­tatták, röviddel utóbb kiszaba­dult, s áthelyezték a Toldy gimnáziumba. 1959-ben eltil­tották a tanítástól. Történész­ként orvostörténelemmel fog­lalkozott; a Semmelweis Or­vostörténeti Múzeumban mun­katársaként kezdte szakmai pá­lyáját; később a múzeum fői­gazgatója lett. Az MDF tevé­kenységébe öt éve, 1988-ban kapcsolódott be; a kerekasz­tal-tárgyalásokon aktív szere­pet játszott. A párt II. Országos Gyűlésén választották az MDF elnökévé. Parlamenti mandá­tumát pártjának budapesti listá­ján szerezte meg. Kuncze Gábor (Szabad De­mokraták Szövetsége): 43 éves; édesapja Várpalotán belgyó­gyász főorvos, kórházigazgató. A kecskeméti Piarista Gimná­ziumban érettségizett. Előbb az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolán szerzett mélyépítési üzemmérnöki, majd az ELTE-n iparszervezési-veze­­tési diplomát. Szakmájában több helyen dolgozott - amikor képviselővé választották, az ÉPGÉPTERV gazdasági igaz­gatója volt. Szigetszentmikló­­son az SZDSZ támogatásával, de akkor még nem tagjaként, a második fordulóban nyerte el a mandátumot. 1992 augusztusá­ban lépett be az SZDSZ-be, amelynek jelenleg parlamenti frakcióvezetője, a párton belül pedig a Szabadelvű Kör tagja. Orbán Viktor (FIDESZ): 30 éves; Székesfehérvárott, a Te­leki Blanka gimnázium angol tagozatán érettségizett, az ELTE Állam- és Jogtudományi karán szerzett diplomát. Első munkahelyén, a Mezőgazda­­sági Minisztérium Vezető­képző Intézetében szociológiai gyakornok volt. 1989 szeptem­berétől ösztöndíjjal Oxfordban, a Benbrouce College-ben az angol liberális politika történe­tével foglalkozott. Alapító tagja volt a Bibó Ist­ván kollégiumnak, s azon belül közreműködött a szakkollé­gium társadalomelméleti fo­lyóiratának, a Századvégnek a kiadásában, amelynek ma is szerkesztője. 1988-ban alapító tagja, később szóvivője, jelen­leg pedig elnöke a Fidesznek­­nek. Résztvevője volt a ke­rekasztal-tárgyalásoknak. 90-es választásokon egy fővá­­­rosi - XIX-XX. kerületi - vá­lasztókörzetben második lett, s a Fidesz Pest megyei listáján került be a parlamentbe. Dr. Surján László (KDNP): 52 éves. Édesapja orvos, a ma­gyar cserkészmozgalom egyik vezetője. A budapesti Piarista gimnáziumban érettségizett, orvosi diplomáját 1969-ben szerezte. Tanársegéd volt a SOTE Szövettani Intézetében, majd egyetemi docens az Or­vostovábbképző Intézet Kór­bonctani Intézetében. Az or­vostudományok kandidátusa, több hazai és nemzetközi or­vosi szervezet munkájában, el­nökségében működik közre. 1989- től a KDNP tagja, 1990- től elnöke, népjóléti mi­niszter. A választásokon egyéni je­löltként a főváros XII. kerüle­tében harmadik lett, a második fordulóból­­ az MDF jelöltjé­nek a javára­­ visszalépett. A mandátumáról nagyköveti ki­nevezése miatt lemondott Ke­resztes Sándor képviselői he­lyét tölti be. Toreván József (FKgP): 61 éves; édesapja állampénztári főtanácsos volt. Középiskolai tanulmányaival egyidőben a Zeneművészeti Főiskola he­gedű főtanszakát is elvégezte. Az ELTE-n szerzett jogi dip­lomát. 1957-ben a Fővárosi Bí­róságon volt fogalmazó, ké­sőbb ügyvédként tevékenyke­dett. Az újjászerveződött FKgP munkájába 1988-ban kapcsoló­dott be. A választások során Máté­szalka és vidéke választókörze­tében a második fordulóban második lett, így megyei listán került a Parlamentbe. A párt főügyésze, később budapesti elnöke volt. 1991 júniusában választották az FKgP elnö­kévé. K. T. Ferenczy Europress Búcsú a védőnőtől A védőnők munkája a kor­szerűsödött egészségügyi háló­zat kiépülése óta módosult, de fontosságából aligha veszített. Hiszen a kismamák gondozása a szülés után is fontos feladat, az újszülöttek „elindítása” az egészséges életre az anyukák, védőnők közös gondja, s akkor még a nagyobb gyerekek, fel­nőttek, s különösen az idősko­rúak is gyakorta rászorulnak arra a speciális egészségügyi el­látásra, amit csak a házakhoz ki­járó, a körzetében minden páci­ensét személyesen ismerő vé­dőnő láthat el igazán eredmé­nyesen. Nagyigmándon Kiss Istvánná huszonhét esztendőn keresztül végezte eredményesen ezt munkát, mígnem most már az ő a nyugdíjasideje is elérkezett. A minap a községháza dísz­termében a helybeli orvosok, egészségügyi dolgozók, intéz­ményvezetők, meghívott ven­dégek koszorújában Szijj Fe­re­nc­né polgármesterasszony méltatta a település és környéke védőnőjének eddigi munkássá­gát. Átadta számára az önkor­mányzat ajándékát, s még hos­­­szú, boldog életet kívánt neki. Az ünnepséget a helybeli kisiskolások műsora tette még inkább bensőségessé. Kiss Istvánná meghatottan köszönte meg a figyelmessége­ket, munkájának eddigi támoga­tását, és ígéretet tett rá, hogy utódjának, az egyelőre Tatáról kijáró Hugi Olgának segítségére lesz a pályakezdés minden ne­hézségében. - s. k. - Hozamot fizet a Prémium Alap Évi bruttó évi 16 százalék hozamot fizet 1993 első fél­évére a Prémium Befektetési Alap. A hozamot október 25-től egy hónapon keresztül vehetik fel a befektetők. A betéti kama­tok szintje meghaladja a most fizetett hozamösszeget, de az előző félévben a kamatok jóval alacsonyabbak voltak.

Next