24 óra, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-18 / 269. szám
10 1sr m A 24 ÓRA MAGAZINJA 1993. november 18., csütörtök Ez csupán egyedi eset volt - mondta a képviselő Cseppet sem elegáns „székfoglaló” Az egyik nap kissé feldúlt férfi kereste fel szerkesztőségünket. Mint Brátoszin Ferenc elmondta, október 17-én a Turul filmszínházban a 19.30-as előadásra váltott jegyet. A belépő 100 forintba került-mint mindenkinek, egységesen. Már az előtérben hatalmas zsúfoltság volt, rengeteg ember türelmetlenül várta, hogy kinyissák a nézőtérre vezető ajtót. Amikor azután ez megtörtént, olvasónk szavaival élve „elszabadult a pokol”. Mindenki azon igyekezett, hogy lévén a jegyeken nincs ülésrendi útmutató - minél előnyösebb széket foglalhasson el. A leendő nézők átugráltak széksorokon, átgázoltak mindenen... Mint olvasónk elmondta, ő ezután már nem tudta igazán élvezni az előadást. Már csak azért sem, mert bántotta az a hatalmas mennyiségű szemét, amelyen mindenki taposott. Állítása szerint az egész előadás alatt büdös, áporodott levegő uralta a termet, s ráadásul a kimenetelnél ugyancsak megismétlődött a „tömegjelenet”: az egyetlen ajtón való kijutást még tovább gátolták a közlekedő utakra rakott pótszékek... Olvasónkban ezek után több kérdés is fölvetődött. Vajon hogyan lehet megengedni, hogy egységesen 100 forint legyen a jegyek ára ugyanúgy az első sorban, mint az utolsóban? Miért törölték el a differenciált mozijegy-árat? Miért lehet a széksorokhoz vezető utakat telerakni pótszékekkel? Egyáltalán hány személyes a filmszínház? Miért nem söpörhető ki a szemét és szüntethető meg az áporodott levegő? Nos, megkerestük a kérdések egyik legfőbb címzettjét, Kovács Nimród városi képviselőt, aki az önkormányzati tulajdonban lévő mozit üzemeltető kft. ügyvezetője. - Olvasóink észrevételeinek többségével magam is egyetértek - mondta a képviselő. - A Turul Mozi a Komárom-Esztergom Megyei Moziüzemi Vállalat legnagyobb filmszínháza volt, nézőtere 460 fő befogadására alkalmas. Sajnos a vállalat fennállásának utolsó szakaszában a Turul Mozi „jobb kihasználása” érdekében az épület váróterének kétharmad részét elcsatolva, azt kiadta bérbe egy vállalkozónak, aki a hétvégeken itt diszkót üzemeltet. Ráadásul az átalakítást is igen szerencsétlenül oldották meg, mivel csak egyetlen pénztárat építettek, megszüntették a ruhatárat, szűkítették a mosdók kapacitását... Ezt a létesítményt „örökölte” az önkormányzat... Jelenleg jogi procedúra folyik, hogy a mozi visszanyerhesse eredeti nagyságát. Ezzel magyarázható a kinti zsúfoltság. Ám miért kellett a jegyek árát egységesíteni? Hiszen a probléma egyik fő oka ez. Ma Magyarországon mozik átlagos kihasználtsága a 20 százalék alatti. A Turul Mozi 460 fős nézőterén előadásonként a látogatók száma átlagosan 50 fő. Az, ha egy filmre már 200 ember bejön, manapság kiemelten jó estének mondható. A budapesti mozik nagy része, és általában a világ mozijainak 80 százaléka szabad helyválasztást biztosít. A mi nézőterünkön egyébként 300 az első osztályú helyek száma. Tehát az a kevés néző még ráadásul jól is jár... - Olvasónk nem ez tűnik ki...észrevételéből - Valóban, ám a Jurassic Park című film a világ minden táján kasszasiker, tódulnak rá az emberek. Nálunk is ez történt. Ezért is kellett könnyű, összekapcsolható pótszékeket kérnünk A Közművelődés Házától. Ám ezek egyáltalán nem akadályozták a közlekedést. A kijárati ajtók közül sajnos csak egyet tudtunk használni, ám ezt a problémát azóta már kiküszöböltük. A film két órán keresztül tartott, s bár minden alkalmazott jelen volt, az előadások között nem volt megfelelő idő a nézőtér takarításához. A szellőzőberendezés a vetítések alatt folyamatosan működött. Ám még egyszer hangsúlyozom: a fentebb említett eset csupán a Jurassic Park iránt megnyilvánuló rendkívüli érdeklődés kapcsán következhetett be. -A jövőre nézve ezeket miképp lehetne megelőzni? - Már beszélgettünk arról, hogy a kezdési időpontjainkat csúsztatjuk, s így az előadások között több idő lesz felkészültebben várni a nézőket. - S ami a kezdeti helyfoglalásos rohamot illeti, arra milyen megoldás lehetséges? - Elképzelhető, hogy lesz egy sáv - mondjuk az első öt sor - amelyért kevesebbet kell majd fizetni. Ám ez azt vonja maga után, hogy az ebből fakadó bevételkiesést a többi hely árának növelésével kell kiegyenlítenünk. Ugyanis mostani helyárunk olyan alacsony, hogy az alá menni már veszteséges lenne... Dián Tamás Privatizáció után Az Aranypók újra hálót sző Az Aranypók - képletesen mondva - második hálóját szövi. Dr. Bartha András igazgató szerint legalábbis, mivel Budapest belvárosában a boltok előfordulása sűrűbb, peremkerületekben pedig ritkább, s mindez térképre rajzolva pókhálóra emlékeztető láncolatot, illetve hálózatot eredményez. A számot pedig azért fontos hangsúlyozni, mert a vállalat fénykorában több mint 80 üzletet üzemeltetett, a privatizációs átalakulás bekövetkezéséig azonban 15-re apadt a boltok száma. Az átalakulást követően a cég működése sikeresnek bizonyult, hisz ma már huszonhét üzletet tartanak fenn. Néhány évvel ezelőtt nagyszabású piacvizsgálatot hajtottak végre, mely során a budapesti cégek ismertségét mérték fel a kérdezőbiztosok. A teszt vállalatneveket tartalmazott, az alanyoknak mindenről meg kellett mondaniuk, szerintük mit árusít. Az ismertségi versenyt kiugró találati aránnyal az Aranypók nyerte. Az 50-es években alakult vállalat - a Keravillhoz, Röltexhez, Vasedényhez és a többiekhez hasonlóan - a maga területén monopolhelyzetben volt. Privatizáció után - gyökeres váltás Profilját az első igazgatója fehérneműk forgalmazásában határozta meg, bár a fehérnemű kifejezést az Európában megszokottnál kissé tágabban értelmeztük. Az Aranypók boltjaiban a harisnyáktól a férfiingekig, a nyakkendőtől a fürdőruháig, sőt a bőrdíszmű áruig meglehetősen sok minden belefért a profilba. A vásárlókat azonban ez nem hozta zavarba, egy másik felmérés szerint ugyanis 85 százalékuk nő, akik pontosan tudják, mit is találnak az Aranypók üzleteiben. Az előprivatizáció során az üzletek többségét értékesítették. Az Állami Vagyonügynökség Igazgatótanácsának döntése értelmében az Aranypóktól különválasztva adták el a Fontana üzletházat is, s így a részvénytársasággá való átalakulás már csak 15 üzletet érintett. A privatizáció az eddigi üzletpolitikát gyökeresen megváltoztatta. Bartha András igazgató ezt így foglalja össze: - Az átalakulás során egy osztrák tanácsadó cég segítségét kértük. A kínálatot egyrészt szűkítettük - elhagytuk a konfekcióruhát -, másrészt bővítettük, hogy a megmaradó árucikkek minőségben és árban sokak ízlésének megfeleljenek. Az osztrák tanácsadó javaslatát megfogadva, a középosztályt céloztuk meg. Majdnem minden cég azt célozza meg... -így igaz. Van azonban egy kis probléma ezzel a középosztállyal, nevezetesen az, hogy nem létezik, vagy legalábbis nincs akkora vásárlóereje, mint amekkora kínálatot elé tárnánk. Ezért mi úgy pontosítottuk a koncepciót, hogy a középosztállyal együtt nőjön fel az Aranypók... Konkrét példával bemutatva ez úgy néz ki, hogy kínálatunk csúcsminőségű harisnyát megfelelő áron, jó minőségű harisnyából egy picivel a kategória ára alatt, és egyfajta gyengébb minőségűt olcsón, így hatékony... - Hogyan karcsúsodon az Aranypók? - Két éve még tizenkét nagykereskedelmi cégtől vásároltuk az árut, most mindent saját magunk szerzünk be. Kiépítettük a saját külkereskedelmi kapcsolatainkat, hazai és külföldi termelőkkel kötöttünk szerződést. Amikor a céghez jöttem a szállítási osztálynak volt egy osztályvezetője, egy helyettese, egy adminisztrátora, öt sofőrje és ugyanennyi kísérője. Most három gépkocsivezetőnk van három kisteherautóval, így működik hatékonyan. Eladtuk a székházat... -Miből vásárolták az újabb üzleteket? - Eladtuk a székházat, a vállalat központja négy helyen működött, a részvénytársaság irodáját viszont a központi raktárban alakítottuk ki. Az irányító és adminisztratív egység kilencven főről harmincnyolcra zsugorodott. A megmaradt üzleteket olyanná alakítottuk át, hogy minden tekintetben kulturált kiszolgálást lehessen bennük megvalósítani. Az üzletek érdekeltek a haszon elérésében, az elért árrés után lineárisan részesednek. A vevő reklamálhat, cserét kérhet. Az eredmények lehetővé tették új üzletek vásárlását. Üzlethelyiségeket béreltünk, bérleti jogot vásároltunk, vagy a termelővel közösen hoztunk létre boltot. 60 százalék az MRP kezében - Mekkora a cég vagyona? -Az alaptőke kb. 400 millió forint. Ez a tőke elég nagy ahhoz, hogy tisztességes osztalékot fizethessünk az eredmények után. A dolgozói szervezet, az MRP kezében van, ugyanis a részvények több mint hatvan százaléka. A privatizáció során az Aranypók dolgozói mindent megtettek azért, hogy minél nagyobb tulajdoni hányadot sikerüljön elérni. Ha ugyanis idegen vevő vette volna meg a hálózatot, fennállt a profilváltás veszélye. Alkalmazottaink azonban csak a fehérnemű eladásához értenek, abban viszont - mint az eredmények is igazolják - profik. Béremelés: Két év alatt 52 százalék - Megéri az Aranypóknál dolgozni? - Az eredmények után a tulajdonos-dolgozók osztalékot kapnak. Tavaly huszonhét százalékos bérfejlesztést hajtottunk végre. Az idén huszonötöt terveztünk. Ételkóstoló November 19-én, pénteken 15 órától ételkóstolóval összekötött élelmezési tanácsadás lesz Tatabányán, a sárberki bölcsődében. Pszichológus és pedagógus is várja a bölcsődéskori gyermekek szüleit. Amíg a mama és a papa részt vesz a programon, belekóstolnak az egészséges ételekbe és a kisgyermekek nevelésének fortélyaiba, a csemetéikre szakképzett nevelők vigyáznak majd. A 24 Óra konyhája Nahát, azért ez így együtt túlzás! - mondja az olvasó a címet látva. Pedig nem! Ha elolvassa a receptjeimet, amelyek jó részét még nagyanyámtól láttam, remélem, visszavonja majd a fenti véleményét. Belátom, hogy a látszat ellenem szól: túlsúlyos hölgy és úr ismerőseim aggályosan vigyáznak, nehogy fél szeletnél több kenyeret egyenek (de inkább zsemlét, vagy méregdrága francia kétszersültet fogyasztanak). Zsír, szalonna, tepertő? Mentsen Isten! Már a szaga is hizlal, nem is beszélve a koleszterinről, amit minden magára adó negyvenes rendszeresen és rettegve méret. Ezzel szemben itt vagyok én: túl az ötven, 52 kilósan (35 éve ennyit nyomok, leszámítva a terhességeket). A koleszterinem a lehető legideálisabb - nem mintha méretném, de az orvosom a közelmúltban nagy ügybuzgalommal megnézette, gondolva, az én koromban ez már illő. Vígan eszem a kenyeret (a legolcsóbbat, mert annak van leginkább kenyéríze), zsíros kenyeret hagymával, paprika-paradicsommal, pirítósan fokhagymával (milyen finom vacsora is az egy csésze teával!). Nem vetem meg időnként a jó füstölt szalonnát, tepertőt sem. De egy dologra ügyelek: ha nem kívánom, nem vagyok éhes, nem eszem. Hibának tartom, csak azért enni, mert vacsoraidő van. Szilárd meggyőződésem, hogy senkinek sem árt, ha úgy hetenként egyszer vagyona nélkül fekszik le, az emésztőrendszer pedig kifejezetten hálás ezért a kis pihenőért. Gondolom, a cím első ígérete: olcsón, igen hihetetlennek hangzik. Ugyan mit lehet ma olcsón megkapni? Nos, figyeljenek majd: minden egyes receptem a takarékosság jegyében született. A takarékosságnak ma újból létjogosultsága van. Anyáink, nagyanyáink számára természetes volt, mi most újból megtanuljuk. A receptjeim legnagyobb része hús nélküli, pedig nem vagyok vegetáriánus. De tiltakozom az ellen, hogy csak hússal lehet jóízűt, táplálót főzni. Annak idején, gyerekkoromban hetenként egyszer került hús az asztalra, mégis felnőttünk. Tévedés ne essék, nem kívánom vissza azt az időt. De a „húst hússal” ellenkezést vált ki belőlem. És most jöjjenek a receptek. Kérem, nézzék el nekem, hogy mindegyikről eszembe jut valami, mindegyikhez hozzáfűzök egy-két emléket, gondolatot. (A receptek általában 4 személyre készültek.) Tőzike a Sokunknak van kiskertje, ahol torma szinte kiírthatatlan. Mondják, kérem, mit csinálnak önök a tormalevéllel? Ugye általában semmit. Nos, az első receptem ezt a „haszontalan”, kidobott levelet használja fel. Hozzávalók: 20 db gyenge tormalevél, 40 dkg darált hús, 10-10 dkg rizs, 1 kisebb fej hagyma, 5 dkg füstölt szalonna, 3 dkg zsír vagy olaj, 1,5 dl tejföl, só, fűszerek: bors (helyette még jobb, ha kevés szerecsendiót reszelünk bele) pirospaprika, kakukkfű, vagy majoránna, 1 leveskocka. A tormaleveleket leforrázzuk, a vastag ereket levágjuk. A hagymát kevés zsíron megdinszteljük, beletesszük a darált húst, rizst (amit előzőleg fél órára meleg vízben beáztattunk), sót, fűszereket, apró kockára vágott szalonnát. Megtöltjük a leveleket, hasonlóan a töltött káposztához. A lábasba alulra pár egész levelet teszünk, belerakjuk sorban a kis tőzikéket, befedjük 1-2 levéllel. Felöntjük vízzel, hogy ellepje, a levébre 1 leveskockát teszünk, és csendesen főzzük, amíg megpuhul. Tálaláskor tejfellel meglocsoljuk. A tormalevéltől kellemes, pikáns ízt kap. Próbálják ki! (Folytatjuk) Zágonyi Ágnes 3X: KÉRJÜK A JÁTÉKOT AZ ÚJSÁGBÓL KIVÁGNI ÉS A SZELVÉNYT BEKÜLDENI Kedves játékosunk, 50.000.-Ft értékű részvényt nyerhet, ha részt vesz az Állami Vagyonügynökség országos vetélkedőjén. A díjakat a nyerteseknek már privatizált és sikeresen működő vállalatok szponzori adományként ajánlják fel. • A játék ezen a héten indul, és a következő négy héten át 21 újság hasábjain találja meg a heti kérdéseket. Minden héten 10 nyertest sorsolunk ki, a nyertesek egyenként 50.000.- Ft értékű jutalomba részesülnek. • A következő kérdések a játék e heti feladványai. Kérjük, hogy válaszait az alábbiak szerint jelölje. • A kérdések után válaszlehetőségeket olvashat. Közülük Önnek kell megjelölnie azt, amelyiket helyesnek tartja. Kérjük, tegyen X-et a megfelelő négyzetbe. • Felhívjuk figyelmét arra, hogy minden kérdéshez csak egy helyes válasz van! Ön csak ezt az egy megoldást jelölheti meg._______________________ • A feladatok megoldása után ne feledje nevét és pontos címét jól olvashatóan a pontozott vonalra írni. Csak azokat a helyes válaszokat tudjuk a sorsolásban figyelembe venni, amelyek az újság megjelenését követő hét keddjének déli 12 órájáig, zárt borítékban beérkeznek a következő címre: 1397 Budapest, 62. Pf.: 519 Mi a kibocsátott kárpótlásia Kamatozik-e a kárpótlási Melyik rövidítés mögött és felügyeletét mely szervezet látja el? jegyek fedezete? jegy? A megfejtéshez sok sikert kíván Önnek az Állami Vagyonügynökség. Pf. A/ifolyij ___________ —■:------------:----------;—," ■ s 'bOí/f I < __' - .v.r-X Az e heti nyertesek jutalmát az Aranypók Rt. sikeresen privatizált vállalat szponzori adománya tette lehetővé. A privatizációs folyamat irányítását □ Az Állami Számvevőszék Az Országgyűlés A Kormány Az Országgyűlés gazdasági kérdésekkel foglalkozó bizottságai A Köztársasági Elnök A Legfelsőbb Bíróság A kormánykoalíciót alkotó pártok elnökei A Magyar Nemzeti Bank valutatartaléka A Kormány garanciavállalása Az állami költségvetésben erre elkülönített összeg Az állami tulajdonban lévő vagyon A Kárpótlási és Kárrendezési Hivatalhoz tartozó, e célra létrehozott Alapítvány vagyona. Igen, és 1993. novemberétől újabb 2+2%-kal nőtt a kamata Nem Igen, pont úgy, mint egy bankbetét ! Igen de csak meghatározott ideig rejtőzik a Kormány minden érdeklődő számára nyitva álló részvényvásárlási akciója? BÉT MRP KRP MSZOSZ