24 óra, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-18 / 269. szám

10 1sr m A 24 ÓRA MAGAZINJA 1993. november 18., csütörtök Ez csupán egyedi eset volt - mondta a képviselő Cseppet sem elegáns „székfoglaló” Az egyik nap kissé feldúlt férfi kereste fel szerkesztősé­günket. Mint Brátoszin Ferenc elmondta, október 17-én a Tu­rul filmszínházban a 19.30-as előadásra váltott jegyet. A be­lépő 100 forintba került-mint mindenkinek, egységesen. Már az előtérben hatalmas zsúfoltság volt, rengeteg ember türelmetlenül várta, hogy ki­nyissák a nézőtérre vezető aj­tót. Amikor azután ez megtör­tént, olvasónk szavaival élve „elszabadult a pokol”. Min­denki azon igyekezett, hogy­­ lévén a jegyeken nincs ülés­rendi útmutató - minél előnyö­sebb széket foglalhasson el. A leendő nézők átugráltak széksorokon, átgázoltak min­­­denen... Mint olvasónk elmondta, ő ezután már nem tudta igazán élvezni az előadást. Már csak azért sem, mert bántotta az a hatalmas mennyiségű szemét, amelyen mindenki taposott. Állítása szerint az egész elő­adás alatt büdös, áporodott le­vegő uralta a termet, s ráadásul a kimenetelnél ugyancsak meg­ismétlődött a „tömegjelenet”: az egyetlen ajtón való kijutást még tovább gátolták a közle­kedő utakra rakott pótszékek... Olvasónkban ezek után több kérdés is fölvetődött. Vajon hogyan lehet megengedni, hogy egységesen 100 forint le­gyen a jegyek ára ugyanúgy az első sorban, mint az utolsóban? Miért törölték el a differenciált mozijegy-árat? Miért lehet a széksorokhoz vezető utakat te­lerakni pótszékekkel? Egyálta­lán hány személyes a filmszín­ház? Miért nem söpörhető ki a szemét és szüntethető meg az áporodott levegő? Nos, megkerestük a kérdé­sek egyik legfőbb címzettjét, Kovács Nimród városi képvise­lőt, aki az önkormányzati tu­lajdonban lévő mozit üzemel­tető kft. ügyvezetője. - Olvasóink észrevételeinek többségével magam is egyetér­tek - mondta a képviselő. - A Turul Mozi a Komárom-Esz­­tergom Megyei Moziüzemi Vállalat legnagyobb filmszín­háza volt, nézőtere 460 fő be­fogadására alkalmas. Sajnos a vállalat fennállásának utolsó szakaszában a Turul Mozi „jobb kihasználása” érdekében az épület váróterének kéthar­mad részét elcsatolva, azt ki­adta bérbe egy vállalkozónak, aki a hétvégeken itt diszkót üzemeltet. Ráadásul az átalakí­tást is igen szerencsétlenül ol­dották meg, mivel csak egyet­len pénztárat építettek, meg­szüntették a ruhatárat, szűkítet­ték a mosdók kapacitását... Ezt a létesítményt „örökölte” az önkormányzat... Jelenleg jogi procedúra folyik, hogy a mozi visszanyerhesse eredeti nagy­ságát.­­ Ezzel magyarázható a kinti zsúfoltság. Ám miért kellett a jegyek árát egységesíteni? Hi­szen a probléma egyik fő oka ez.­­ Ma Magyarországon mozik átlagos kihasználtsága a 20 százalék alatti. A Turul Mozi 460 fős nézőterén elő­adásonként a látogatók száma átlagosan 50 fő. Az, ha egy filmre már 200 ember bejön, manapság kiemelten jó estének mondható. A budapesti mozik nagy része, és általában a világ mozijainak 80 százaléka sza­bad helyválasztást biztosít. A mi nézőterünkön egyébként 300 az első osztályú helyek száma. Tehát az a kevés néző még ráadásul jól is jár... - Olvasónk nem ez tűnik ki...észrevételéből - Valóban, ám a Jurassic Park című film a világ minden táján kasszasiker, tódulnak rá az emberek. Nálunk is ez tör­tént. Ezért is kellett könnyű, összekapcsolható pótszékeket kérnünk A Közművelődés Há­zától. Ám ezek egyáltalán nem akadályozták a közlekedést. A kijárati ajtók közül sajnos csak egyet tudtunk használni, ám ezt a problémát azóta már ki­küszöböltük. A film két órán keresztül tartott, s bár minden alkalmazott jelen volt, az elő­adások között nem volt megfe­lelő idő a nézőtér takarításá­hoz. A szellőzőberendezés a vetítések alatt folyamatosan működött. Ám még egyszer hangsúlyozom: a fentebb emlí­tett eset csupán a Jurassic Park iránt megnyilvánuló rendkívüli érdeklődés kapcsán következ­hetett be. -A jövőre nézve ezeket mi­képp lehetne megelőzni? - Már beszélgettünk arról, hogy a kezdési időpontjainkat csúsztatjuk, s így az előadások között több idő lesz felkészül­tebben várni a nézőket. - S ami a kezdeti helyfogla­­lásos rohamot illeti, arra mi­lyen megoldás lehetséges? - Elképzelhető, hogy lesz egy sáv - mondjuk az első öt sor - amelyért kevesebbet kell majd fizetni. Ám ez azt vonja maga után, hogy az ebből fa­kadó bevételkiesést a többi hely árának növelésével kell kiegyenlítenünk. Ugyanis mostani helyárunk olyan ala­­­csony, hogy az alá menni már veszteséges lenne... Dián Tamás Privatizáció után Az Arany­pók újra hálót sző Az Aranypók - képletesen mondva - második hálóját szövi. Dr. Bartha András igazgató sze­rint legalábbis, mivel Budapest belvárosában a boltok előfordu­lása sűrűbb, peremkerületekben pedig ritkább, s mindez térképre rajzolva pókhálóra emlékeztető láncolatot, illetve hálózatot ered­ményez. A számot pedig azért fontos hangsúlyozni, mert a válla­lat fénykorában több mint 80 üz­letet üzemeltetett, a privatizációs átalakulás bekövetkezéséig azon­ban 15-re apadt a boltok száma. Az átalakulást követően a cég működése sikeresnek bizonyult, hisz ma már huszonhét üzletet tar­tanak fenn. Néhány évvel ezelőtt nagyszabású piacvizsgálatot haj­tottak végre, mely során a buda­pesti cégek ismertségét mérték fel a kérdezőbiztosok. A teszt válla­latneveket tartalmazott, az ala­nyoknak mindenről meg kellett mondaniuk, szerintük mit árusít. Az ismertségi versenyt kiugró ta­lálati aránnyal az­­ Aranypók nyerte. Az 50-es években alakult vállalat - a Keravillhoz, Röltex­hez, Vasedényhez és a többiekhez hasonlóan - a maga területén monopolhelyzetben volt. Privatizáció után - gyökeres váltás Profilját az első igazgatója fe­hérneműk forgalmazásában hatá­rozta meg, bár a fehérnemű kife­jezést az Európában megszokott­nál kissé tágabban értelmeztük. Az Aranypók boltjaiban a haris­nyáktól a férfiingekig, a nyak­kendőtől a fürdőruháig, sőt a bőr­díszmű áruig meglehetősen sok minden belefért a profilba. A vá­sárlókat azonban ez nem hozta zavarba, egy másik felmérés sze­rint ugyanis 85 százalékuk nő, akik pontosan tudják, mit is talál­nak az Aranypók üzleteiben. Az előprivatizáció során az üz­letek többségét értékesítették. Az Állami Vagyonügynökség Igaz­gatótanácsának döntése értelmé­ben az Aranypóktól különvá­lasztva adták el a Fontana üzlet­házat is, s így a részvénytársa­sággá való átalakulás már csak 15 üzletet érintett. A privatizáció az eddigi üzletpolitikát gyökeresen megváltoztatta. Bartha András igazgató ezt így foglalja össze: - Az átalakulás során egy oszt­rák tanácsadó cég segítségét kér­tük. A kínálatot egyrészt szűkítet­tük - elhagytuk a konfekcióruhát -, másrészt bővítettük, hogy a megmaradó árucikkek minőség­ben és árban sokak ízlésének megfeleljenek. Az osztrák tanács­adó javaslatát megfogadva, a kö­zéposztályt céloztuk meg.­­ Majdnem minden cég azt cé­lozza meg... -így igaz. Van azonban egy kis probléma ezzel a középosz­tállyal, nevezetesen az, hogy nem létezik, vagy legalábbis nincs ak­kora vásárlóereje, mint amekkora kínálatot elé tárnánk. Ezért mi úgy pontosítottuk a koncepciót, hogy a középosztállyal együtt nő­jön fel az Aranypók... Konkrét példával bemutatva ez úgy néz ki, hogy kínálatunk csúcsminőségű harisnyát megfelelő áron, jó mi­nőségű harisnyából egy picivel a kategória ára alatt, és egyfajta gyengébb minőségűt olcsón, így hatékony... - Hogyan karcsúsodon az Aranypók? - Két éve még tizenkét nagy­kereskedelmi cégtől vásároltuk az árut, most mindent saját magunk szerzünk be. Kiépítettük a saját külkereskedelmi kapcsolatainkat, hazai és külföldi termelőkkel kö­töttünk­ szerződést. Amikor a cég­hez jöttem a szállítási osztálynak volt egy osztályvezetője, egy he­lyettese, egy adminisztrátora, öt sofőrje és ugyanennyi kísérője. Most három gépkocsivezetőnk van három kisteherautóval, így működik hatékonyan. Eladtuk a székházat... -Miből vásárolták az újabb üzleteket? - Eladtuk a székházat, a válla­lat központja négy helyen műkö­dött, a részvénytársaság irodáját viszont a központi raktárban ala­kítottuk ki. Az irányító és admi­nisztratív egység kilencven főről harmincnyolcra zsugorodott. A megmaradt üzleteket olyanná alakítottuk át, hogy minden tekin­tetben kulturált kiszolgálást le­hessen bennük megvalósítani. Az üzletek érdekeltek a haszon eléré­sében, az elért árrés után lineári­san részesednek. A vevő rekla­málhat, cserét kérhet. Az eredmé­nyek lehetővé tették új üzletek vásárlását. Üzlethelyiségeket bé­reltünk, bérleti jogot vásároltunk, vagy a termelővel közösen hoz­tunk létre boltot. 60 százalék az MRP kezében - Mekkora a cég vagyona? -Az alaptőke kb. 400 millió forint. Ez a tőke elég nagy ahhoz, hogy tisztességes osztalékot fi­zethessünk az eredmények után. A dolgozói szervezet, az MRP kezében van, ugyanis a részvé­nyek több mint hatvan százaléka. A privatizáció során az Aranypók dolgozói mindent megtettek azért, hogy minél nagyobb tulaj­doni hányadot sikerüljön elérni. Ha ugyanis idegen vevő vette volna meg a hálózatot, fennállt a profilváltás veszélye. Alkalma­zottaink azonban csak a fehér­nemű eladásához értenek, abban viszont - mint az eredmények is igazolják - profik. Béremelés: Két év alatt 52 százalék - Megéri az Aranypóknál dol­gozni? - Az eredmények után a tulaj­donos-dolgozók osztalékot kap­nak. Tavaly huszonhét százalékos bérfejlesztést hajtottunk végre. Az idén huszonötöt terveztünk. Ételkóstoló November 19-én, pénteken 15 órától ételkóstolóval összekötött élelmezési tanácsadás lesz Tatabá­nyán, a sárberki bölcsődében. Pszi­chológus és pedagógus is várja a bölcsődéskori gyermekek szüleit. Amíg a mama és a papa részt vesz a programon, belekóstolnak az egészséges ételekbe és a kisgyer­mekek nevelésének fortélyaiba, a csemetéikre szakképzett nevelők vigyáznak majd. A 24 Óra konyhája Nahát, azért ez így együtt túl­zás! - mondja az olvasó a címet látva. Pedig nem! Ha elolvassa a receptjeimet, amelyek jó részét még nagyanyámtól láttam, remé­lem, visszavonja majd a fenti vé­leményét. Belátom, hogy a látszat ellenem szól: túlsúlyos hölgy és úr ismerőseim aggályosan vi­gyáznak, nehogy fél szeletnél több kenyeret egyenek (de inkább zsemlét, vagy méregdrága francia kétszersültet fogyasztanak). Zsír, szalonna, tepertő? Mentsen Isten! Már a szaga is hizlal, nem is be­szélve a koleszterinről, amit min­den magára adó negyvenes rend­szeresen és rettegve méret. Ezzel szemben itt vagyok én: túl az öt­ven, 52 kilósan (35 éve ennyit nyomok, leszámítva a terhessé­geket). A koleszterinem a lehető legideálisabb - nem mintha mé­retném, de az orvosom a közel­múltban nagy ügybuzgalommal megnézette, gondolva, az én ko­romban ez már illő. Vígan eszem a kenyeret (a legolcsóbbat, mert annak van leginkább kenyéríze), zsíros kenyeret hagymával, pap­rika-paradicsommal, pirítósan fokhagymával (milyen finom va­csora is az egy csésze teával!). Nem vetem meg időnként a jó füstölt szalonnát, tepertőt sem. De egy dologra ügyelek: ha nem kívánom, nem vagyok éhes, nem eszem. Hibának tartom, csak azért enni, mert vacsoraidő van. Szilárd meggyőződésem, hogy senkinek sem árt, ha úgy heten­ként egyszer vagyona nélkül fek­szik le, az emésztőrendszer pedig kifejezetten hálás ezért a kis pihe­nőért. Gondolom, a cím első ígérete: olcsón, igen hihetetlennek hang­zik. Ugyan mit lehet ma olcsón megkapni? Nos, figyeljenek majd: minden egyes receptem a takarékosság jegyében született. A takarékosságnak ma újból lét­­jogosultsága van. Anyáink, nagy­anyáink számára természetes volt, mi most újból megtanuljuk. A receptjeim legnagyobb része hús nélküli, pedig nem vagyok vegetáriánus. De tiltakozom az el­len, hogy csak hússal lehet jóízűt, táplálót főzni. Annak idején, gye­rekkoromban hetenként egyszer került hús az asztalra, mégis fel­nőttünk. Tévedés ne essék, nem kívánom vissza azt az időt. De a „húst hússal” ellenkezést vált ki belőlem. És most jöjjenek a receptek. Kérem, nézzék el nekem, hogy mindegyikről eszembe jut valami, mindegyikhez hozzáfűzök egy-két emléket, gondolatot. (A receptek általában 4 személyre készültek.) Tőzike a Sokunknak van kiskertje, ahol torma szinte kiírthatatlan. Mondják, kérem, mit csinálnak önök a tormalevéllel? Ugye álta­lában semmit. Nos, az első recep­tem ezt a „haszontalan”, kidobott levelet használja fel. Hozzávalók: 20 db gyenge tormalevél, 40 dkg darált hús, 10-10 dkg rizs, 1 kisebb fej hagyma, 5 dkg füstölt szalonna, 3 dkg zsír vagy olaj, 1,5 dl tejföl, só, fűszerek: bors (helyette még jobb, ha kevés szerecsendiót reszelünk bele) pirospaprika, kakukkfű, vagy majoránna, 1 leveskocka. A tormaleveleket leforrázzuk, a vastag ereket levágjuk. A hagymát kevés zsíron megdinsz­­teljük, beletesszük a darált húst, rizst (amit előzőleg fél órára me­leg vízben beáztattunk), sót, fű­szereket, apró kockára vágott sza­lonnát. Megtöltjük a leveleket, hasonlóan a töltött káposztához. A lábasba alulra pár egész levelet teszünk, belerakjuk sorban a kis tőzikéket, befedjük 1-2 levéllel. Felöntjük vízzel, hogy ellepje, a levébre 1 leveskockát teszünk, és csendesen főzzük, amíg megpu­hul. Tálaláskor tejfellel meglo­csoljuk. A tormalevéltől kelle­mes, pikáns ízt kap. Próbálják ki! (Folytatjuk) Zágonyi Ágnes 3X: KÉRJÜK A JÁTÉKOT AZ ÚJSÁGBÓL KIVÁGNI ÉS A SZELVÉNYT BEKÜLDENI Kedves játékosunk, 50.000.-Ft értékű részvényt nyerhet, ha részt vesz az Állami Vagyonügynökség országos vetélkedőjén. A díjakat a nyerteseknek már privatizált és sikeresen működő vállalatok szponzori adományként ajánlják fel. • A játék ezen a héten indul, és a következő négy héten át 21 újság hasábjain találja meg a heti kérdéseket. Minden héten 10 nyertest sorsolunk ki, a nyertesek egyenként 50.000.- Ft értékű jutalomba részesülnek. • A következő kérdések a játék e heti feladványai. Kérjük, hogy válaszait az alábbiak szerint jelölje. • A kérdések után válaszlehetőségeket olvashat. Közülük Önnek kell megjelölnie azt, amelyiket helyesnek tartja. Kérjük, tegyen X-et a megfelelő négyzetbe. • Felhívjuk figyelmét arra, hogy minden kérdéshez csak egy helyes válasz van! Ön csak ezt az egy megoldást jelölheti meg._______________________ • A feladatok megoldása után ne feledje nevét és pontos címét jól olvashatóan a pontozott vonalra írni. Csak azokat a helyes válaszokat tudjuk a sorsolásban figyelembe venni, amelyek az újság megjelenését követő hét keddjének déli 12 órájáig, zárt borítékban beérkeznek a következő címre: 1397 Budapest, 62. Pf.: 519 Mi a kibocsátott kárpótlásia Kamatozik-e a kárpótlási Melyik rövidítés mögött és felügyeletét mely szervezet látja el? jegyek fedezete? jegy? A megfejtéshez sok sikert kíván Önnek az Állami Vagyonügynökség. Pf. A/ifolyij ___________ —■:------------:----------;—," ■ s 'bOí/f I < __' - .v.r-X Az e heti nyertesek jutalmát az Aranypók Rt. sikeresen privatizált vállalat szponzori adománya tette lehetővé. A privatizációs folyamat irányítását □ Az Állami Számvevőszék Az Országgyűlés A Kormány Az Országgyűlés gazdasági kérdésekkel foglalkozó bizottságai A Köztársasági Elnök A Legfelsőbb Bíróság A kormánykoalíciót alkotó pártok elnökei A Magyar Nemzeti Bank­­ valutatartaléka A Kormány garanciavállalása Az állami költségvetésben erre elkülönített összeg Az állami tulajdonban lévő vagyon A Kárpótlási és Kárrendezési Hivatalhoz tartozó, e célra létrehozott Alapítvány vagyona. Igen, és 1993. novemberétől újabb 2+2%-kal nőtt a kamata Nem Igen, pont úgy, mint egy bankbetét ! Igen de csak meghatározott ideig rejtőzik a Kormány minden érdeklődő számára nyitva álló részvényvásárlási akciója? BÉT MRP KRP MSZOSZ

Next