24 óra, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-26 / 252. szám

6 STÁDIUM A tatabányaiaknak a TURUL-GÁZ Rt.-hez kell fordulniuk A gázóráért sem kell fizetni Gáz lesz ha nem lesz gáz-írtuk még hónapokkal ezelőtt, amikor a megyei gázprogramról adtunk információkat. Csak bíztunk abban, hogy ez nem következik be, de amitől az ember nagyon fél, azt többnyire nem kerülheti el. így voltunk ezzel is, hiszen az utóbbi napokban egyre több helyről kaptunk pana­szos leveleket és mérgelődő telefonokat, hogy a sok ígéret elle­nére sem tudnak gázzal fűteni, holott már október vége felé já­runk. Ezért szerveztük meg azt a telefonos fórumot, ahol az érintettek közvetlenül tehették fel kérdéseiket az ÉGÁZ Rt. Komárom-Esztergom Megyei Üzemegysége vezetőjének, dr. Laczó Sándornak, akinek első kézből származó információit az alábbiakban megpróbáljuk összegezni. Sajnos, arra csak az első óra eltelte után jöttünk rá, hogy cél­szerű lett volna meghívni a TURUL-GÁZ Rt. ügyvezető igazgatóját is, mert a legtöbb panaszra neki kellett volna ma­gyarázatot adni. Tatabányáról ugyanis Szauter Ferenc (Kos­suth kert), Maller Jánosné (Sík­völgyi u. 58.) Licskó Rezső (Szelim u. 62.) Sisa Ferenc (Síkvölgyi u. 42.) Szabó Já­nosné (Jegenye u.) Vörös Lajos (Mikes u. 40.) Sáradi János (Feszti u. 90.) Turza Károly (Banyi u. 38.) Mázi Jánosné (Vadvirág u. 53.) Regős Béláné (Dankó u. 15.) Ihász János (Mikes u. 32.) Válóczi Ferenc (Jókai u. 16.) egyaránt azt kér­dezte, hogy mikor lesz az utcá­jukban gáz is a már megépített vezetékben. Dr. Laczó Sándor minden esetben azt válaszolta, hogy csak azután, ha a beru­házó, vagyis a TURUL-GÁZ Rt. átadja a munkát nekik, az üzemeltetőknek, s ők igyekez­nek minél hamarabb biztosítani az érintettek otthonában a kor­szerűbb fűtés lehetőségét. Hogy erre mikor kerülhet sor legha­marabb, az a két cég együttmű­ködésén is múlik. Örülhetett viszont a hallot­taknak Hermann László, akinek megígérték, hogy a június 21-én megrendelt bekötését a visszaigazolásnál jóval koráb­ban, a telefonbeszélgetést kö­vető néhány napon belül elvég­zik. (Információnk szerint ez meg is történt azóta.) Jó hírt kapott Tatán a Bottyán u. 30. alatt élő Zsidek Judit is, aki megtudta, hogy náluk a hét vé­gén már lesz gáz. Bíró Józsefné Tatabányán viszont annak örülhet, hogy nem kell feladnia a már kézhez kapott 12 ezer fo­rintos csekkjét. Ennek oka, - s ez rajta kívül szinte mindenkit érint-, hogy a gázóráért és a nyomásszabályozóért nem kell fizetni július 27 óta, mivel ezen a napon jelent meg az erről szóló jogszabály, aminek a ha­tálya nem visszamenőleges, így aki korábban már megvette ezeket a berendezéseket, annak nem tudják visszafizetni az árát, így péládul a Vértesszőlő­sön élő Jenei Rezsőné is csak új nyomásszabályozót kap az Égáz­ Rt.-től, az általa vásárol­tat pedig eladhatja, vagy meg­tartja tartaléknak. A Bánhidán élő Lutring Jó­­zsefnénak egyelőre nem lesznek ilyen gondjai, mivel ő, anyósá­éinak szeretné utólag beköt­tetni a gázt. Akiknek hasonló elképzeléseik vannak, azoknak nem árt tudni, hogy be kell menniük Tatabányán a TU­RUL-GÁZ Rt. Szent Borbála téri irodájába, s jelezni igényü­ket. A csatlakozási díj kifize­tése után lehet megrendelni a vezetéktervezést, s annak jóvá­hagyása után a kivitelezést. Más településeken a polgár­­mesteri hivatalokhoz kell for­dulni hasonló esetben. Vélhetően Marosi László sem számított arra Tatabányán a Jegenye u. 35. alatt, hogy be­jelentésétől számított néhány órán belül ellenőrzik problémá­ját, s máris intézkednek, hogy az utcájukban lévő vezetékben ismét legyen gáz. Ennél több időre lesz szüksége az ugyan­csak tatabányai Armai Bélának a Jókai u. 97. alatt, mert náluk még csak most végzik a hálózat ellenőrzését, s annak átadása a TURUL-GAZ részéről az elő­rejelzések szerint csak két hét múlva várható. Álmai úr javas­latát örömmel fogadták az ÉGÁZ vezetői, mert valóban fel­­ kell hívni minden isko­lás­ gyerek figyelmét arra, hogy a gáz nem játék, s ennek leg­egyszerűbb módja valóban az, ha ezt szervezett keretek között, az iskolákban teszik meg. Kovács Istvánnénak Komá­romban a Mártírok útja 38. alatt viszont az volt a problémája, hogy a Lajta és a Felvidéki utca közötti szakaszon mikor készül el a vezeték, mert elege van már az ígéretekből. Azt a vá­laszt kapta, hogy problémáját továbbítani fogják az ÉGÁZ Győri Üzemigazgatóságának, ugyanis Komáromban, Ácson, Bábolnán, Banán, Szőnyben és Koppánymonostoron ők az üzemeltetők. Hasonló jellegű gondjának megoldását ugyan­csak tőlük várhatja Ács Vásár­helyi Pál u. 2. alatt Péter Sán­dor, illetve Komáromból Telkes Sándorné és Leaner Kálmánná, akik a Kállai Tivadar utcában laknak. Fontos információ, hogy az említett településeken élők akkor cselekednek helye­sen, ha kéréseikkel, panaszaik­kal közvetlenül a győri üzemi­gazgatóhoz, Zalka Ferenchez fordulnak, akinek telefon­száma: 96-os körzet, 311-266. Meglehetősen sajátos hely­zetben vannak Tatán, a Hamary Dániel utcában lakók. Közülük Kánai Géza és Evedics László kereste meg Laczó Sándort, mert egy egyedi telekhatár probléma miatt nem tudnak csatlakozni a gázvezetékhez. Az ügy bonyolultságát csak növeli, hogy a komoly gond megoldása nem képzelhető el az önkormányzat segítsége nél­kül. Az ugyancsak Tatán élő Kreiszner Lászlónak viszont jó hír, hogy a Petőfi utcában már napokon belül fűthetnek gázzal, bár nekik és természetesen mindenki másnak meg kell fi­zetnie a gázaláhelyezés mun­kadíját és a felülvizsgálati díjat, aminek konkrét összege ötezer forint körül várható. Kedvező választ kapott Plu­­hár József is Vértesszőlősön a Tanács u. 74. alatt, mivel náluk ezen a héten kezdik el a hálózat ellenőrzését, s időben kapnak majd értesítést a gázaláhelye­zésről. Baján viszont a Paulíni u. 5. alatt élő Gerencsér István már egy hét múlva élvezheti a gázfűtés előnyeit. Arra Hart­mann András sem számított Környén a Rákóczi u. 36-ban, hogy a Fegyver- és Gázkészü­lékek Gyárában dolgozó szakember vendégmunkásként náluk hibásan köti be a gázké­szüléket, ezért örülhetett annak, hogy az ÉGÁZ szakemberei azonnal felkeresték, és kijaví­tották a hibát. Nem történhet meg ugyanez ilyen gyorsan Ta­tán, a Deák Ferenc u. 18-ban Bejczi Balázsék kérésére, mert a tömbházakban sokkal bonyo­lultabb a helyzet. A Tata Ha­mary Dániel u. 4. alatt élő Kis­­pán Józsefnének elmondták, hogy egy lakásba lehet két gáz­órát szereltetni, de a közmű­hozzájárulási díjat is duplán kell megfizetni ilyenkor. Bren­ner Józsefné Tata Frankel Leó u. 37. alatt viszont jó hírként ér­tesült arról, hogy ezen a héten már náluk is lesz gáz. Érdekes problémát vetett fel Gyarmati István Tatabányán, a Majakovszkij u. 3-ból. El­mondta ugyanis, hogy a mű­szaki átadás után észlelték a go­lyós csap eresztését, amit a TURUL-GÁZ nem kíván kija­vítani, mondván, hogy a rend­szert már átadták az ÉGÁZ-nak, az ő feladatuk a hiba orvoslása. Laczó Sándor utalt arra, hogy erről most hall először, de ígéretet tett az azonnali intézkedésre, mond­ván, hogy a részleteket megbe­szélik a „turulosokkal”. Az utolsó telefonáló Szaba­dos Péter volt Naszályról, a Béke u. 3-ból, aki aziránt ér­deklődött, hogy a már elkészí­tett tervek meddig érvényesek. Hozzá hasonlóan, bizonyára sok érdeklődőnek fontos az ez­zel kapcsolatos információ, ugyanis két év eltelte után nem kell feltétlenül új terveket ké­szíttetni, de a meglévőket felül­vizsgálatra be kell nyújtani az ÉGÁZ-hoz, s ha a szakemberek megerősítik azt, akkor nyugod­tan elkezdhetik a kivitelezést. Mivel nem tudott mindenki telefonon beszélni az illetéke­sekkel, bízunk abban, hogy a most közreadott válaszok min­denkit hasznos információkhoz juttattak. Akinek ez még­sem lenne elég, az gondjaival, prob­lémáival keresse telefonon a TURUL-GÁZ Rt. vezetőit Ta­tabányán a Szent Borbála téri irodájukban vagy a 311-126-os telefonon, illetve az ÉGÁZ Rt. területi kirendeltségeinek mun­katársait személyesen vagy te­lefonon. Palásti Péter Dr. Laczó Sándor és Krasznai Imre válaszolt a kérdésekre Jó a kapcsolatuk a tatabányaiakkal Tardoson találkoztak a lengyelek A bányászok a klubba mentek A Magyarországon élő nem­zetiségiek egyre jelentősebb erőt képviselnek hazánk köz­életében. A német és a szlovák nemzetiségi törekvések mellett erősödik a kisebb népcsoportok hagyományőrző akarata is, így vannak ezzel a Magyar­­országon élő lengyelek is. Bár hazájuktól távol élik életüket, összetartásuk példamutató. Ki­használnak minden alkalmat, hogy találkozhassanak egymás­sal. Október végén a tatabányai székhelyű Komárom-Eszter­gom Megyei Lengyel Klub szervezésében immár második alkalommal jöhettek össze, hogy egy kellemes napot tölt­senek együtt. A rendezvénynek a tardosi Művelődési Ház és az óvoda adott otthont. A Tatabá­nyáról, Tatáról, Oroszlányról, Székesfehérvárról, Budapestről és Győrből érkezett mintegy kétszáz vendég találkozhatott több neves személyiséggel is. A rendezvényre többek között el­látogatott dr. Maciej Koz­minski, Lengyelország buda­pesti nagykövete, Konrad Su­­tarski, hazánkban élő lengyel költő és dr. Kovács György Zol­tán, a Komárom-Esztergom megyei önkormányzat elnöke. (A velük készült beszélgetést későbbi számainkban olvashat­ják.) A lengyel disznótorossal egybekötött találkozón jelen voltak még a kelet-csehországi Ostrava város Lengyel Házá­nak vezetői, illetve az oroszlá­nyi és a majki bányaüzemekben dolgozó lengyel vendégmunká­sok is. Dr. Stanislaw Gawlik, az Ostravai Lengyel Ház igazga­tója elmondta, hogy a városban nagyrészt lengyelek laknak, mintegy hatvanezren. Magyarországi „rokonaik­kal” és a nagykövetséggel rendszeresen tartják a kapcsola­tot, a tatabányaiakkal pedig először májusban találkoztak egy budapesti, nagykövetségi rendezvényen. Nagy dolognak tartják, hogy a Magyarországon élő lengyelek - bár még isme­retlenségbe burkolóznak - mindent megtesznek annak ér­dekében, hogy ápolják hagyo­mányaikat. Tény az is, hogy a magyarok egyre inkább törek­szenek a Magyarország hatá­rain kívül élő, de idegenbe sza­kadt lengyelekkel is felvenni a kapcsolatot. Az ostravaiak Ta­tabánya városával is szeretnék rendszeressé tenni a találkozá­sokat, ennek első lépcsője le­het, hogy az itteni zeneiskolá­val szeretnének baráti kapcsola­tot kialakítani. A Magyarországon, s első­sorban a bányákban dolgozó lengyel vendégmunkások is el­jöttek Tardosra. Egyébként ők támogatják anyagilag a legjob­ban a megyei lengyel klub mű­ködését. Adam Zarzycki és Jerzy Gruszczynski elmondták, hogy Magyarországon mintegy 800-1000 lengyel bányász dol­gozik Majkon, Márkushegyen és Pécsett. - Azért kellenek a magyaror­szági bányákba lengyelek, mert itt szükség van a jó szakembe­rekre. S azt minden szerénység nélkül állíthatom, hogy a len­gyel bányászok értik a munká­jukat. Egyébként csak azok jö­hetnek ide vendégmunkásnak, akik otthon legalább tíz évet le­dolgoztak a föld alatt, s minden munkahelyen megállják a he­lyüket - mondja Jerzy Gru­szczynski. - Milyen érzés Magyaror­szágon dolgozni? - Majdnem mindenki csalá­dos ember. Nehéz elválni a feleségtől, a gyerekektől, úgy, hogy tudja az ember, legköze­lebb csak 5-6 hét múlva látja. Akkor is csak egy hétig. De a pénz miatt még mindig megéri itt dolgozni, mint Lengyelor­szágban. Ott is - hasonlóan Magyarországhoz - óriási a munkanélküliség. Tehát, aki itt dolgozhat az egyben kitünte­tésnek és büntetésnek is veheti a munkát. Szűcs László 1994. október 26., szerda A Életünk védelmében Októberben - a balesetmentes közlekedés érdekében - a rendőrség fokozott ellenőrzéseket végez megyénk útjain. Ilyen­kor természetesen a gépkocsik műszaki állapotán kívül a vezető jogosítványát, személyi igazolványát és a gépjármű papírjait is ellenőrzik. A rendőrök a megmondhatói, hogy milyen sok - ki­­sebb-nagyobb­­ „vétséget” követünk el mi, vezetők. Felvételünk Nagyigmánd határában készült, ahol a komáromi rendőrkapi­tányság közlekedési osztályának két rendőre Csányi László törzsőrmester és Kocsis József őrmester ellenőriz, igazoltat. Ezúttal semmi vétséget nem találtak, a gépkocsi műszaki álla­pota rendben volt, a papírok is. I. L. budapesti lakos nyugodtan tovább utazhatott. Fotó:­­ tin Jótékonysági est Több ezer fiatalt várnak októ­ber 28-án, pénteken a budavári Nemzeti Galériában az Esély ’94 elnevezésű jótékonysági estre. A rendezvényt az AIDS-megelőzés és a magyarországi AIDS bete­gek támogatására szervez a Ma­gyar Vöröskereszt és a Fókusz Marketing Kommunikáció Kft. Az est bevételét a Magyar AIDS Alapítvány számlájára utalják át. A Nemzeti Galéria péntek este fél nyolctól szórakoztató központtá válik. Bárok, éttermek, diszkó, koncertek, tánc- és művészeti előadások, divatbemutató, videó­­bemutató szórakoztatja a fiatalo­kat. A helyszínen a magyar AIDS Alapítvány önkéntesei felvilágo­sítást is végeznek. Megőrizni az érintetlen tájat Várják a turistákat Az orszá­gosan termé­szetvédelmi területnek nyilvánított a déli-vértes és Gerecse hegység kö­zött, északi-vértes az területén je­lentős ipari te­lepülések ta­lálhatók. Bár a levegő erő­sen szennye­zett, a Vértes északi részé­nek hűvö­sebb, csapa­dékosabb klímája, erde­inek állat- és növényvilága azonban meg­érdemelné a védelmet. Ezért a csodá­latos területért fogtak össze a területen fekvő öt település és Tatabánya város önkormányza­tai, s tavaly augusztusi kelte­zésű szándéknyilatkozatukban kijelentették: helyi jelentőségű védelemre érdemes lenne a te­rület. Tatabánya, Vértessomló, Várgesztes, Gánt (a vérteskoz­­mai részönkormányzattal egyetértésben), Szárliget és Szár szétosztotta maga között a közel 7000 hektáros védendő területet. Szárnak ebből 1690 hektár jutott. Krupánszki Mi­hályt, Szár polgármesterét a he­lyi tervekről kérdeztük. - Szeretnénk kézben tartani az erdőkben folyó fakitermelési munkát. Ezen kívül megfelelő táblákkal szeretnénk körbe­venni a területet, hogy min­denki tudja, hol található a vé­dett terület. Meg szeretnénk őrizni az eddig még viszonyla­gosan érintetlen tájat, a maga szépségeivel együtt. - S kik szereznek érvényt a védelmi rendeletnek? -A PRO VÉRTES alapít­a­vány szakembereit bízták meg felügyelő és karbantartó munkák végzésével. Tatabánya ezt a feladatot külön szeretné végrehajtani, míg a másik öt község összefogott. - Van-e a környéken valami különlegesen védendő alakzat, forrás? - Semmi extrával nem di­csekedhetünk. Az erdő növény- és állatvilágát szeretnénk vé­deni. Talán sikerül ezzel a kör­nyék turizmusát is egy kicsit fellendíteni. Szerencse, hogy a Vértesnek ez a része beleesik a Kék Túra útvonalába, talán a közeljövőben kicsit jobban fel­fedezik a turisták. Szűcs L. Krupánszki Mihály (Fotó: Kiss)

Next