24 óra, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-29 / 74. szám
8. oldal 24 Óra — Suli-Buli A teremkerékpározás hazai „fellegvárában” a baji Szent István Általános Iskolában jártunk a napokban. Ennek a sportágnak junior Európa-bajnokságát május végén rendezik a német Oelde-ben, ahová két magyar sportoló megy majd, mindkettő Bajról. Április elején a világ élvonalát képviselő német kerékpározók érkeznek segíteni a bajiaknak. Lesz alkalom bőven a kerékpárfoci, egyéni és páros művészkerékpározás kipróbálására. A német fiatalok egy hétig vendégeskednek baji családoknál, így nyilván sok barátság és sportkapcsolat jön majd létre. A képen Borka Xénia, Balogh Adrienn, Bessenyei Diána és Izing Ildikó látható. Ők december óta foglalkoznak intenzíven a művészi kerékpározással, s máris van mit felmutatniuk... Fotó: Haraszti A vendégek a lovasmúzeumba mentek Megyei német nyelvi verseny volt Bábolnán Másodszor rendezték a Bábolnai Általános Iskolában a megyei német nyelvi tanulmányi versenyt. Huszonhat iskolából hetvenhét hetedikes és nyolcadikos diák mérte össze tudását négy kategóriában. A vetélkedő lebonyolításáról az iskola nyelvi munkaközössége gondoskodott. A zsűritagok a versenyben részt vevő iskolák tanárai voltak. A szóbelit követő szünetben a bábolnai diákok megmutatták a vendégeknek a helyi lovasmúzeumot. Az első három helyezett diák oklevelet és tárgyjutalmat kapott. Kedves színfolt volt, hogy a győztes versenyzők kihúzták négy felkészítő pedagógus nevét, akik aztán egy-egy szép könyvet vehettek át. A versenyt támogatták: Bábolnai Polgármesteri Hivatal, Bábolna Rt., IKR Rt., Arbor-Acres Kft., Takarmányipari Kft., LOBA Bt., Agrária Kft. Pharma Kft. Brojler Kft. Baromfiszaporítás Kft., Trans Kft., Sped Kft., Pál-Horváth Bt., Pacsirta Kft. McDonalds. A győztesek és helyezettek: 7. osztály: 1. Pintér Balázs (Szákszend), 2. Nagy Tamás (Bábolna), 3. Komendó Anikó (Oroszlány, Ságvári iskola). 7. osztály, tagozat: 1. Popolics János (Bábolna), 2. Békési Ágnes (Bábolna), 3. Musicz Ágnes (Komárom, Klapka iskola). 8. osztály: 1. Horváth Tibor (Kerékteleki), 2. Karikó Ivett (Komárom, Petőfi - iskola), 3. Andráskó Péter (Tokodaltáró). 8. osztály, tagozat: 1. Spitzer Zoltán (Tata, Vaszary iskola), 2. Orosz Attila (Komárom, Feszty iskola), 3. Kürtösi Erika (Komárom, Klapka iskola). Sítábor Turányban Sítáborban voltak a tatabányai Dózsa György Általános Iskola tanulói a szlovákiai Turányban. Egy hétig emeletes faházban laktak. Néhány gyerek a táborban csatolt először lécet a lábára. Hamarosan mindenki belejött a sízésbe, s felvonóval közlekedtek a pályákon. A hét végén már versenyen is részt vettek. A síelés után programok várták a gyerekeket: vetélkedők, jelmezbál, diszkó vagy videózás. Nagyon jól érezték magukat. Köszönet a Galla videotékának, a Pepsi cégnek, Peredi József vállalkozónak és a szárligeti Heitecker sörshopnak a támogatásért! Sportos diákbál Kisbéren A kisbéri Petőfi Sándor Általános Iskola diáksportköre a szülőkkel együtt rendezte a DSK sportos farsangi bálját. Már a jelzett időpont előtt negyedórával meg kellett nyitni a városi sportcsarnok bejáratát, oly sok érdeklődő várt bebocsátásra. A diáksportkör leköszönő elnöke üdvözölte a vendégeket, majd a mulatságot a kisbéri Erkel Ferenc Művelődési Ház mazsorettcsoportja nyitotta meg. Remek alaphangulatot teremtett a Varga Orsolya és Mészáros Jánosné által vezetett „csapat”. Őket Tóth Lajosné tanárnő néptánccsoportja követte. Pusztai leánytáncot és egy üvegestáncot adtak elő. i 3' Az iskola nyolcadik osztásos testnevelés tagozatos tanulói gúlagyakorlatokat mutattak be, amely osztatlan elismerést aratott. Utána egy kis bemutatót tartottak a gyerekek I Wról, mi mindent tanulnak tornából harmadiktól nyolcadik osztályig. Az ügyességet, bátorságot igénylő gyakorlatokat hosszú tapssal jutalmazta a közönség. A tanulókat Németh Vilmosné és Pusztainé Kiss Teréz tanárnők készítették fel. De a farsang természetesen móka, kacagás nélkül elképzelhetetlen. Arról, hogy enélkül el ne múljon ez a délután, az iskola tanáraiból alakult alkalmi színjátszó csoport gondoskodott, egy rendhagyó testnevelésórát bemutatva. A nevetéstől kicsordult könnyek, az előadók visszatapsolása jelezte a műsor sikerét. Az egyórás program vidámsággal töltötte meg a tornatermet, könnyű volt táncba vinni a jókedvű lányokat. A zenés-táncos mulatságot meghívott vendégek, az iskola a egykori diákjai, kiemelkedő teljesítményt nyújtó sportolói nyitották meg. Keller Ibolya, Kovács Mónika, Horváth István, Dömötör Balázs felelevenítették a sporttal kapcsolatos emlékeiket, s röviden elmondták, hogyan teljesültek vágyaik, most hogyan élnek. Gondolataik a mai diákok számára is megszívlelendőek. A táncot rövid időre megszakította a tombolahúzás. Az értékes díjakat, amelyek gazdáira vártak, a Petőfi DSK, a Törp ABC, az Irka Bt., a Petőfi S. Ált. Isk. 6. b. osztálya, a mi újságunk, a 24 Óra helyi terjesztője, a Super Szerviz, Pusztainé Kiss Teréz tanárnő ajánlott fel. 1995. március 29., szerda Gyökereink - a játék folytatódik Kedves Fiatalok! A megváltozott 24 Órában megváltozott a Gyökereink játék is. Nem a megszokott formában, havonta egyszer, egy oldalon olvashattátok a játékot, hanem minden héten jelentkeztünk néhány rovat feladataival. Talán nektek is könnyebb volt a dolgotok, mert nem egyszerre kellett megbirkózni valamennyi témakörrel. Az e havi utolsó forduló feladatait április 5-ig a szokott címen várják a játék szerkesztői: Irodalmi, zenei barangolások: dr. Gerzanics Magdolna, Néprajz-néphagyomány: Szegvári Ildikó, Múzsák: Sziráki Éva, Tini tükör: Lovászné Huszár Mariann, Kövek: Kercsmár Zsolt, és a játék szervezője, a Múltidéző rovat vezetője Kővári Edit Zenei és irodalmi barangolások 1870. április 30-án született az a zeneszerző és karmester, akinek már az édesapja is katonakarmesterként működött. Alig léped át a határt, máris megtalálod azt az emlékszobát, amelyet az ő képeivel, kottáival, előadásainak plakátjaival rendeztek be. Közös „lakása” van azzal a nagy regényírónkkal, akivel ugyanabban a városban született. A prágai konzervatóriumban végzett, majd -többek között - Bécsben és Budapesten dolgozott, mint katonakarmester. Kitűnő hegedűs volt, de végül mégiscsak a zeneszerzéssel foglalkozott legszívesebben, amivel aztán világhírt szerzett. Úgynevezett „könnyebb műfajú operettet” írt. Nem volt éles határ az ő keze munkájaként a vígopera és az operett között. Zeneszerzőnk műveit mindenütt az operaházak tűzték műsorukra, a legnagyobb művészek tolmácsolásában. • Hogy hívják a kérdéses zeneszerzőt? • Hol van a születési helye és az emlékszoba, ahol a vele kapcsolatos tárgyakat őrzik? Ha tudod, azt is írd vagy rajzold le, hogyan lehet odatalálni? Nevezz meg legalább három híres művét! • Ki az a híres író, akivel egy múzeumban találhatók a zeneszerző kiállítási tárgyai? Kellemes múzeumlátogatást és búvárkodást kíván nektek: Magdi néni Tini-tükör Sziasztok! Feltettétek-e már magatoknak azt a kérdést: „ki vagyok én, milyen vagyok én?” Esetleg olyan, mint minden ember... mint néhány másik... mint senki más... • Mit gondoltok, hogyan lehet az ember egyszerre olyan, mint a többi ember, mint néhány ember és mint senki más? • Személyi szám és ujjlenyomat helyett mi minden mással lehetne minket azonosítani? Mit gondolhat egy marslakó, aki egymás mellett lát egy négy-, egy harminchárom és egy hatvanhat éves embert? Kellemes fejtörést! Nagyon várom a válaszaitokat, leveleiteket! Mariann Néphagyomány, népművészet A magyar tájegységek és falvak között vannak olyanok, amelyek kiemelkednek népviseletükkel, például a Dunántúlon Sárköz, a Duna-Tisza közén Kalocsa, a Felföldön Palócföld, az Alföldön Mezőkövesd, Erdélyben Kalotaszeg vagy Torockó, a Délvidéken Szlavónia... • Keress az ajánlott irodalomban (Flórián Urai: Magyar népviseletek, valamint Gáborján Alice: Magyar népviseletek) *vagy bármely általad választott könyvben képet egy szép, színes női viseletről írd le, mely tájegység mely településéről való, hogy néz ki, neked miért tetszik! Ha van kedved, rajzolj le akár egy egész viseletet, akár egy jellemző, szép részletet! A viselet nemcsak falvanként változott, egy településen belül is változatos volt. A ruhadarabokról, azok színéről meg lehetett mondani, hogy ki lány, ki asszony, ki öreg, ki fiatal, ki zsellér, ki gazdag paraszt. Nagy vásárokban bárki meg tudta állapítania egy másik emberről, hogy melyik faluba való, milyen a családi állapota és a vagyoni helyzete. Sajnos a polgárosodás kiszorította a népviseleteket a falvak lakóinak életéből, s a kézzel készített darabok helyett a boltokban kapható ruhadarabokat kezdték hordani. • Mi az a „kivetkőzés”? • Hordanak-e ma Magyarországon népviseletet, ha igen, hol? Jó búvárkodást és kérdezősködést! A Múzsák nyomában Ildi Szia! Most már lassan múzsaszakértő leszel. Már nemcsak sejted, hogy mi közük van a krumplifőzelékhez, hanem már talán mind a kilenc nevét tudod. De vajon azon elgondolkodtál-e, hogy miért vannak éppen ennyien? És egyáltalán, hányan vannak? Homérosz az Odüsszeia elején ezt írja: „Férfiúról szólj nékem, Múzsa,...” Nem tudta, hogy hányan vannak? Vagy nem tudta az ő Múzsájának a nevét? Babits írja egyik versében: „Kilenc lány a múzsa/ vagy isten tudja hány?” Nos, a választ megtalálhatod Hegedűs Géza: Kalliopé, bűvöletében című könyvében. Olvasd el, mit ír a 8-11. oldalon, s ha újra fellapozod a Mitológiát is, világosabban látod a Múzsák „születését”. 9 Ezután írd le saját szavaiddal, legfeljebb K-15 mondatban, hogyan lett az egyetlen Múzsából kilenc? Jó munkát kívánok! Évi Tátika a Zöld Házban Idén negyedszer rendeztek Esztergomban a város általános iskolása diákjainak Tátikát. A Zöld Ház színpadán negyven „művész” mutatott be tizenhat jobbnál jobb produkciót. A legnagyobb vastapsot a dr. Alban dalára éneklő és táncoló együttes aratta. fotó: galyasi géza