24 óra, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-08 / 33. szám
1997. február 8., szombat Jegyzet PETRIK JÓZSEF Szalmaszál A magyar a kesergő népek közé tartozik. S ez a búsulás még akkor is jellemző honfitársaimra, ha mulatnak. Gyakran a napi gondjainkat is hajlamosak vagyunk feltupírozni, eltúlozni, s ez alól, az egyébként eredendő életkedvvel jobban „telített” parasztság, mezőgazdasági munkásság sem kivétel. A társadalomtudósok körében napjainkban lett divat, hogy vizsgálják, mely nemzetek hajlamosak leginkább a pesszimizmusra. Sajnos, mi köztük vagyunk. Ezekre a jelzésekre, értékelésekre, elemzésekre érdemes odafigyelni, de még ennél is fontosabb feltárni a helyzet javításának lehetőségeit... Hazánkban a vidéki ember, az agráriumban dolgozó - akárhogy csűrjuk-csavarjuk a dolgot - még mindig másodrendű állampolgár, olyan, akit az _____________________ ág is húz. Ezt gyakran - talán akatámogatásra csak ratlanul - a politika is érezteti velük. Ennek ellenére jó lenne, ha legalább az önsanyargató kábu az Számíthat, latból néha felpillantanánk, s megragadnánk a felénk nyújtott szálaki maga is áldoz ____________________ maszálat Azon lehet vitatkozni, hogy a honi GDP 2 százalékát sem kitevő 101 milliárd forintnyi agrártámogatás kevés. Különösen ahhoz képest, hogy a nemzeti jövedelem 20 százalékát a mezőgazdaság állítja elő. Arányait tekintve a megyei agrárium helyzete is hasonló. Az agrártámogatási rendszernek köszönhetően azonban, az elmúlt időszakban évente körülbelül 1 milliárd forintnyi értékben fejlesztették a vállalatok, vállalkozók megyénkben a mezőgazdasági ágazatot. A támogatás négy éve lépett életbe. Kialakult már a felhasználásának gyakorlata, hibái az esztendők során „legömbölyödtek". Ez fontos, arról sem szabad megfeledkezni, hogy támogatásra csak az számíthat, aki maga is áldoz az ügy érdekében, aki saját erővel is rendelkezik a fejlesztésekhez..■ A napokban ünnepelték a Magyar Honvédség rádiótechnikai fegyvernemének napját. Képünkön a tatai Klapka György Önálló Gépesített Dandár hírközpontjában Galambos Gergely és Czeglédiné Marsi Katalin főtörzsőrmester létesít rádiókapcsolatot. fotó: kiss t. j. 24 Óra — Megyei Körkép Tatai kérdezz-felelek - Kuncze Gábor: Javult a rendőrség munkája A belügyminiszter nem akar bordásokat Kuncze Gábor, mint a sportot is felügyelő belügyminiszter, pénteken azért látogatott Tatára, hogy átadja a Vaszary János Általános Iskola sportcsarnokát. Ezt követően megtekintette a hat helybéli alkotóművész munkáiból nyílt kiállítást az új tantermek közelében, majd munkatársunk kérdéseire is válaszolt. - A legfrissebb információk szerint kormányzati pozícióját feladva, pártjában kellene nagyobb szerepet vállalnia. Ki és miért vetette ezt fel? - Magam sem tudom, hogy a Népszabadság milyen forrás alapján tette ezt közzé, de nincs alapja. Bővebben erről nem kívánok nyilatkozni. -És a robbantásokról, amelyek az új rendőri vezetők kinevezése után sem szűntek meg? -Tény, hogy még mindig nem tudunk kellő hatékonysággal fellépni az ilyen bűncselekmények ellen. Ennek ellenére az a véleményem, hogy érzékelhetően javult a rendőrség munkája. Az új vezetők pedig két hónapja vannak csak hivatalukban. A mostani robbantások között nincs összefüggés, mint ahogy a korábbiak között voltak. Sajnos, divat lett robbantgatni. - A prostitúció viszont sokkal régebbi Miért nem támogatja a bordélyok engedélyezését? - Azért, mert ez nem vezetne végérvényes megoldáshoz. Úgy érzem, hogy a New York-i egyezmény felmondása sem szolgálná a nők igazi védelmét, ezért nem támogatom azt az ötletet sem. Megítélésem szerint az ősi mesterséget űzőket olyan helyekre kellene visszaszorítani, ahol jelenlétük nem zavarná a jó erkölcsöt, mint jelenleg. (palásti) „Divat lett robbantgatni” Rekordidő alatt hirdetett ítéletet gyilkossági ügyben a megyei bíróság „Elteszem innen ezt a figurát” Nyilvános tárgyaláson hirdetett ítéletet Tatabányán, emberölési ügyben, a megyei bíróság büntetőtanácsa. Szabó Józsefet emberölésért tíz év börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte a bíróság, mellékbüntetésként nyolc évre eltiltotta a közügyektől. Vértestolnán bizonyára sokáig nem felejtik el azt a szörnyű gyilkosságot, amely öt hónappal ezelőtt történt. A nap békésen kezdődött. Szabó József, aki Tatabányáról járt Vértestolnára, alkalmi munkát vállalt, ahogy máskor is, T. J. vértestolnai lakosnál. 1996. szeptember elseje volt. Szabó József a juhtelepen dolgozott, itt elegyedett beszédbe a szintén tatabányai Nagy Lászlóval. Tizenhárom óra körül a két férfi a juhtelep bejárati kapujával szemben lévő mázsaház lépcsőjén üldögélve italozott, már mindketten ittasak voltak. Szabó József szerint a beszélgetés közben Nagy László becsmérelni kezdte élettársát, és ezen ő feldühödött. Ekkor érkezett ki a munkát adó egyik családtagja, akinek Szabó József azt mondta: „Elteszem innen ezt a figurát”. T. R. figyelmeztette Szabót, hogy maradjon békén, ne keversen bajt, ne akarjon börtönbe kerülni, majd eltávozott. A magára maradt két ittas férfi tovább beszélgetett, illetve, Sz. J. vallomása szerint Nagy László továbbra is az ő élettársát sértegette. Végül betelt a pohár, önuralmát elvesztve a mázsaházból kihozott acélcsővel lesújtott az üldögélő Nagy László fejére. Majd a juhtelepen lévő markológéphez ment Sz. J., annak kanalába helyezte a véres testet. A közeli erdőszélen egy árokba hajította áldozatát. Hogy a test ne látszódjék, földet szórt rá, majd visszament a munkahelyére. Jócskán beesteledett, mire Szabó József bevallotta tettét munkaadójának és M. F.-nek, akik természetesen azonnal kihívták a rendőrséget. A helyszínelő rendőröket is mélyen megrendítette a látvány. Mivel túl sekély volt az alkalmi sírgödör, az állatok kikaparták, és megcsonkították a tetemet. A boncolás és az igazságügyi orvosszakértők véleménye szerint az áldozat még élt, amikor Szabó József eltemette. N. L. gyomrában, légcsövében, nyelőcsövében földből származó szennyeződés volt, ami légzés útján kerülhetett az áldozat szerveibe. A vádiratban foglaltak szerint a halál elsődleges oka az agyállomány sérülése, a bordatöréseket az elhantoláskor szerezte az áldozat. Szabó József tettét beismerte. A megyei bíróság büntetőtanácsa a beismerő vallomás, a helyszíni szemle adatai, az igazságügyi orvosszakértői vélemény alapján tíz évi börtönbüntetésre ítélte a vádlottat. Szabó József és ügyvédje enyhítésért fellebbezett, az ítélet nem jogerős. (madarász) Havonta 1100-1200 beteget szállít A vértessomlói Menoni János bővítené vállalkozását Humánus tevékenység, egyben egészségügyi szolgáltatás a vértessomlói Menoni János különös vállalkozása. A művesekezelésre szoruló betegek tudják, mit jelent a műveseállomásra időre menni. Általában egy betegszállító mentő szállítja a rászorultakat. A kezelés után sokszor órákig vár a beteg, szeretne már otthon lenni, de mentő nincs, talán életet ment valahol. Ennek átgondolása adta az ötletet Menoni Jánosnak ahhoz, hogy létrehozza a „betegszállítási vállalkozást”, amely - egyelőre - kizárólag a műveseállomás megrendelésére az egész megye területéről szállítja kezelésre a betegeket. Két autóval 6-8 beteget tudnak egyszerre elvinni. Egy nap háromszor állnak ki hatóránként, hogy reggel 6, déli 12 és este 6 órára Tatabányára, a kórházba éljenek. Utána vissza. Két irányba mennek, két irányból szállítanak, s mivel a vesebeteg számára ez a fajta kezelés ingyenes, valóságos áldás számukra a pontosan érkező, s visszainduló magánszállító. Ezt az Egészségbiztosító finanszírozza. A működésükhöz hozzá tartozik, hogy csak „ felügyeletet nem igénylő” beteget szállíthatnak, de a későbbiekben szeretnék, ha üres idejükben a kocsik egyéb (felügyeletet nem igénylő) beteget is vihetnének. Sokszor keresik őt telefonon a körzeti orvosok is. Szerintük egy-egy töréses, gipszes beteget is „elvihetnének” ellenőrzésre a kórházba, de egyelőre erre nincs a vállalkozónak pénze. Menoni vállalkozásában havonta 1100-1200 beteget szállítanak, s ha minden összejön, szélesíthetik tevékenységüket.ádám Hetvenöt éves a nyergesújfalui ipartestület Az Ady Endre Művelődési Házban rendezi hagyományos bálját szombaton a nyergesújfalui ipartestület. A mulatságra érkezőket meglepetésekkel is várják a szervezők, akik talán nem veszik rossz néven, ha ezek közül egyet elárulunk. A mindennapok nagy nyüzsgésében is eszébe jutott valakinek egy jubileum: Nyergesújfalun - Tát, Lábatlan, Mogyorósbánya és Bajót iparosainak és kereskedőinek bevonásával - hetvenöt évvel ezelőtt alakult meg a Nyergesújfalu és Vidéke Ipartestület. A szép jubileum alkalmából - csak jelezve a születésnapot - korabeli okmányokkal idézik a kezdeteket, illetve a 24 Órában megjelent cikkekből készült összeállítással a közelmúltat és a jelent. Revisnyei Revicky Elemér Esztergom járási főszolgabíró kezdeményezte a testület létrehívását. Nagy szerepe volt abban, hogy hat év után tető alá került - a segéd- és tanoncotthonnal együtt - az új, iparosszékház. Sokat tett a közösségért dr. Késmárki Frey Vilmos, a kerület országgyűlési képviselője, aki nyolcezer pengő támogatást szerzett a tanoncotthon építéséhez. Dr. Kőmíves László esztergomi ügyvéd elvállalta az iparhatósági biztosi teendőket, és önzetlenül végezte az ipartestületi ügyészi munkát. Az ipartestület első ügyvezető elnöke Richly János nyergesújfalui pékmester, a Győri Kereskedelmi és Iparkamara választott tagja volt. Munkájában sok segítséget kapott többek között Gregorich Emiltől, az Eternit Művek Hatschek Lajos tetőfedőpala-gyár vezérigazgatójától, Selényi Imrétől, a lábatlani cementgyár részvénytársaság igazgatójától és Kelemen Ferenctől, Nyergesújfalu főjegyzőjétől. Jelenleg Hummel Béla a nyergesújfalui ipartestület elnöke. Az új vezérkarról márciusban tisztújító közgyűlés dönt. A kezdetek neves mesterei... Becsek Lajos, Heppler József, Horváth Márton, Hummel István és Kappenstein Sándor asztalosok, Bürgermeister Mihály és Richly János sütőmesterek, Bürgermeister István és Ehrenfeld Mór kereskedők, Emszt Ferenc, Hummel István, Mayer Ferenc és Prenker Mihály hentes és mészárosok, Fischbein Salamon órás és ékszerész, Fleith Pál és Heiligermann Pál ácsok, Hartmann Péter, Keresztes István, Lederberger Pál és Schulhof Ignác kőfaragók, Heiligermann Mihály és Osztarek Ferenc vendéglősök, Hummel Pál, Menner János és Speier Mihály fodrászok, Kürthy Lajos molnár, Mayer Mihály és Soláry Antal férfiszabók, Lederberger Mihály cipész, Lohner István kádár, Heiligermann János, Heinisch János, Lohner Ferenc, Mechler Mihály és Taucher János kőművesek. Mindegyikük legenda... 3. oldal Traffipax Ma, megyénkben a következő helyeken számíthatnak az autósok traffipaxos gépjármű-ellenőrzésre: az M1-es autópálya 84-es kilométerszelvényénél, valamint Kisbéren, Esztergomban és Tatabányán is ellenőrizni fogják a járművek sebességét. Holnap az M1-es autópálya 60-as kilométerszelvényénél, valamint Kisbéren, Esztergomban és Tatabánya területén is ellenőrzik a járművek sebességét. SzirénaHang Tatabánya. Tegnap délután érkezett a jelzés a tűzoltó-parancsnokságra, hogy a kertvárosi Nyúldombon kigyulladt egy húsz négyzetméteres hétvégi házban a berendezés, és az elharapózó lángok a tetőszerkezetre is átterjedtek. A helyszínre siető két tűzoltófecskendővel húsz perc alatt megfékezték ugyan a lángokat, de az épület gyakorlatilag megsemmisült. A kár több százezer forint. A keletkezés okát vizsgálják. *** Betörő járt a Kőszikla vendéglőben a péntekre virradó éjszakán. Kifeszítette a rácsot, benyomta az ablakot, és több ezer forint értékű édességet, illetve dohányárut vitt magával. A Gál-lakótelep 525. szám előtti parkolóban egy Lada pillangóablakát zúzta be a bűnöző. Ily módon kinyitva a kocsit, elvitte abból a rádiós magnót. Környe. Az Április 4. úton lévő vegyesbolt felnyitásánál hasonló módon dolgozott a betörő péntek éjszaka, mint tatabányai kollégája: kifeszítette a rácsot, és benyomta az ablakot. Behatolva a helyiségbe, zsákmánya lett cigaretta, valamint különféle piperecikkek. Az anyagi kár eléri a hetvenezer forintot. Nyergesújfalu. A péntekre virradó éjszakán ismeretlen tettes a Béke térről kötött el egy fehér színű Lada 1300-as Combi személygépkocsit. A jármű értéke mintegy százharmincezer forint. Forgalmi rendszáma: CIN-169. Különös ismertetőjele, hogy sérült a hátsó sárvédője. A hatóság valamennyi ügyben folytatja a vizsgálatot. A nemzetközileg elfogadott minőségügyi rendszer, az ISO 9002 legifjabb megyei tagja a Sárisápon működő - nyomtatott áramkörű lapokat gyártó - CS Electronic Kft. A tanúsítvány ünnepélyes átadására Sárisápra érkezett Liane Stübing-Classen (középen), a gyár tulajdonosa, dr. Karl-Otto Mauer ügyvezető igazgató (balra) és a minőségi tanúsítványt adományozó - és azt rendszeresen ellenőrző - Baji Gál János, a TÜV Rheinland Euroqua Kft. ügyvezető igazgatóhelyettese. fotó: kiss