24 óra, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-08 / 33. szám

1997. február 8., szombat Jegyzet PETRIK JÓZSEF Szalmaszál A magyar a kesergő népek közé tartozik. S ez a búsulás még akkor is jellemző honfitársaimra, ha mulatnak. Gyakran a napi gondjainkat is hajlamosak vagyunk feltupí­­rozni, eltúlozni, s ez alól, az egyébként eredendő életkedvvel jobban „telített” parasztság, mezőgazdasági munkásság sem kivétel. A társadalomtudósok körében napjainkban lett divat, hogy vizsgálják, mely nemzetek hajlamosak leginkább a pesszimizmusra. Sajnos, mi köztük vagyunk. Ezekre a jelzé­sekre, értékelésekre, elemzésekre érdemes odafigyelni, de még ennél is fontosabb feltárni a helyzet javításának lehető­ségeit... Hazánkban a vidéki ember, az agráriumban dolgozó - akárhogy csű­rjuk-csavarjuk a dolgot - még mindig másod­rendű állampolgár, olyan, akit az _____________________ ág is húz. Ezt gyakran - talán aka­támogatásra csak ratlanul - a politika is érezteti ve­lük. Ennek ellenére jó lenne, ha legalább az önsanyargató kábu­ az Számíthat, latból néha felpillantanánk, s meg­ragadnánk a felénk nyújtott szál­aki maga is áldoz ____________________ maszálat Azon lehet vitatkozni, hogy a honi GDP 2 százalékát sem kitevő 101 milliárd forintnyi agrártámogatás kevés. Különösen ahhoz képest, hogy a nemzeti jövedelem 20 száza­lékát a mezőgazdaság állítja elő. Arányait tekintve a megyei agrárium helyzete is hasonló. Az agrártámogatási rendszernek köszönhetően azonban, az elmúlt időszakban évente körülbelül 1 milliárd forintnyi érték­ben fejlesztették a vállalatok, vállalkozók megyénkben a mező­­gazdasági ágazatot. A támogatás négy éve lépett életbe. Kiala­kult már a felhasználásának gyakorlata, hibái az esztendők so­­rán „legömbölyödtek". Ez fontos,­­ arról sem szabad megfeledkezni, hogy támogatásra csak az számíthat, aki maga is áldoz az ügy érdekében, aki saját erővel is rendelkezik a fejlesztésekhez..■ A napokban ünnepelték a Magyar Honvédség rá­diótechnikai fegyvernemének napját. Képünkön a tatai Klapka György Önálló Gépesített Dandár hírközpontjában Galambos Gergely és Czeglédiné Marsi Katalin főtörzsőr­mester létesít rádiókapcsolatot. fotó: kiss t. j. 24 Óra — Megyei Körkép Tatai kérdezz-felelek - Kuncze Gábor: Javult a rendőrség munkája A belügyminiszter nem akar bordásokat Kuncze Gábor, mint a sportot is felügyelő belügyminiszter, pénteken azért látogatott Tatára, hogy átadja a Vaszary János Általános Iskola sportcsarnokát. Ezt követően megtekintette a hat helybéli alkotóművész munkáiból nyílt kiállítást az új tan­termek közelében, majd munkatársunk kérdéseire is válaszolt. - A legfrissebb információk szerint kormányzati pozícióját feladva, pártjában kellene na­gyobb szerepet vállalnia. Ki és miért vetette ezt fel? - Magam sem tudom, hogy a Népszabadság milyen forrás alapján tette ezt közzé, de nincs alapja. Bővebben erről nem kívá­nok nyilatkozni. -És a robbantásokról, ame­lyek az új rendőri vezetők kine­vezése után sem szűntek meg? -Tény, hogy még mindig nem tudunk kellő hatékonyság­gal fellépni az ilyen bűncse­lekmények ellen. Ennek elle­nére az a véleményem, hogy érzékelhetően javult a rendőr­ség munkája. Az új vezetők pe­dig két hónapja vannak csak hivatalukban. A mostani rob­bantások között nincs össze­függés, mint ahogy a korábbiak között voltak. Sajnos, divat lett robbantgatni. - A prostitúció viszont sokkal régebbi Miért nem támogatja a bordélyok engedélyezését? - Azért, mert ez nem vezetne végérvényes megoldáshoz. Úgy érzem, hogy a New York-i egyezmény felmondása sem szolgálná a nők igazi védelmét, ezért nem támogatom azt az öt­letet sem. Megítélésem szerint az ősi mesterséget űzőket olyan helyekre kellene visszaszorítani, ahol jelenlétük nem zavarná a jó erkölcsöt, mint jelenleg. (palásti) „Divat lett robbantgatni” Rekordidő alatt hirdetett ítéletet gyilkossági ügyben a megyei bíróság „Elteszem innen ezt a figurát” Nyilvános tárgyaláson hirdetett ítéletet Tatabányán, emberölési ügyben, a megyei bíróság büntetőtanácsa. Szabó Józsefet ember­ölésért tíz év börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte a bíró­ság, mellékbüntetésként nyolc évre eltiltotta a közügyektől. Vértestolnán bizonyára sokáig nem felejtik el azt a szörnyű gyil­kosságot, amely öt hónappal ez­előtt történt. A nap békésen kez­dődött. Szabó József, aki Tatabá­nyáról járt Vértestolnára, alkalmi munkát vállalt, ahogy máskor is, T. J. vértestolnai lakosnál. 1996. szeptember elseje volt. Szabó Jó­zsef a juhtelepen dolgozott, itt elegyedett beszédbe a szintén ta­tabányai Nagy Lászlóval. Tizen­három óra körül a két férfi a juhte­­lep bejárati kapujával szemben lévő mázsaház lépcsőjén üldö­gélve italozott, már mindketten it­tasak voltak. Szabó József szerint a beszél­getés közben Nagy László becs­mérelni kezdte élettársát, és ezen ő feldühödött. Ekkor érkezett ki a munkát adó egyik családtagja, akinek Szabó József azt mondta: „Elteszem innen ezt a figurát”. T. R. figyelmeztette Szabót, hogy maradjon békén, ne keversen bajt, ne akarjon börtönbe kerülni, majd eltávozott. A magára maradt két ittas férfi tovább beszélgetett, illetve, Sz. J. vallomása szerint Nagy László továbbra is az ő élettársát sérte­gette. Végül betelt a pohár, ön­uralmát elvesztve a mázsaházból kihozott acélcsővel lesújtott az üldögélő Nagy László fejére. Majd a juhtelepen lévő markoló­géphez ment Sz. J., annak kana­lába helyezte a véres testet. A kö­zeli erdőszélen egy árokba hají­totta áldozatát. Hogy a test ne lát­­szódjék, földet szórt rá, majd visszament a munkahelyére. Jócskán beesteledett, mire Szabó József bevallotta tettét munkaadójának és M. F.-nek, akik természetesen azonnal kihív­ták a rendőrséget. A helyszínelő rendőröket is mélyen megrendí­tette a látvány. Mivel túl sekély volt az alkalmi sírgödör, az álla­tok kikaparták, és megcsonkítot­ták a tetemet. A boncolás és az igazságügyi orvosszakértők véleménye szerint az áldozat még élt, amikor Szabó József eltemette. N. L. gyomrá­ban, légcsövében, nyelőcsövében földből származó szennyeződés volt, ami légzés útján kerülhetett az áldozat szerveibe. A vádiratban foglaltak szerint a halál elsődleges oka az agyállomány sérülése, a bordatöréseket az elhantoláskor szerezte az áldozat. Szabó József tettét beismerte. A megyei bíróság büntetőtanácsa a beismerő vallomás, a helyszíni szemle adatai, az igazságügyi or­vosszakértői vélemény alapján tíz évi börtönbüntetésre ítélte a vád­lottat. Szabó József és ügyvédje enyhítésért fellebbezett, az ítélet nem jogerős. (madarász) Havonta 1100-1200 beteget szállít A vértessomlói Menoni János bővítené vállalkozását Humánus tevékenység, egyben egészségügyi szolgáltatás a vér­tessomlói Menoni János külö­nös vállalkozása. A művesekezelésre szoruló be­tegek tudják, mit jelent a művese­­állomásra időre menni. Általában egy betegszállító mentő szállítja a rászorultakat. A kezelés után sok­szor órákig vár a beteg, szeretne már otthon lenni, de mentő nincs, talán életet ment valahol. Ennek átgondolása adta az ötle­tet Menoni Jánosnak ahhoz, hogy létrehozza a „betegszállítási vál­lalkozást”, amely - egyelőre - ki­zárólag a műveseállomás meg­rendelésére az egész megye terü­letéről szállítja kezelésre a bete­geket. Két autóval 6-8 beteget tudnak egyszerre elvinni. Egy nap háromszor állnak ki hatóránként, hogy reggel 6, déli 12 és este 6 órára Tatabányára, a kórházba éljenek. Utána vissza. Két irányba mennek, két irányból szállítanak, s mivel a vesebeteg számára ez a fajta kezelés ingye­nes, valóságos áldás számukra a pontosan érkező, s visszainduló magánszállító. Ezt az Egészség­­biztosító finanszírozza. A működésükhöz hozzá tarto­zik, hogy csak „ felügyeletet nem igénylő” beteget szállíthatnak, de a későbbiekben szeretnék, ha üres idejükben a kocsik egyéb (fel­ügyeletet nem igénylő) beteget is vihetnének. Sokszor keresik őt te­lefonon a körzeti orvosok is. Sze­rintük egy-egy töréses, gipszes beteget is „elvihetnének” ellenőr­zésre a kórházba, de egyelőre erre nincs a vállalkozónak pénze. Menoni vállalkozásában ha­vonta 1100-1200 beteget szállíta­nak, s ha minden összejön, széle­síthetik tevékenységüket.­­ádám Hetvenöt éves a nyergesújfalui ipartestület Az Ady Endre Művelődési Házban rendezi hagyományos bál­ját szombaton a nyergesújfalui ipartestület. A mulatságra ér­kezőket meglepetésekkel is várják a szervezők, akik talán nem veszik rossz néven, ha ezek közül egyet elárulunk. A mindennapok nagy nyüzsgé­sében is eszébe jutott valakinek egy jubileum: Nyergesújfalun - Tát, Lábatlan, Mogyorósbánya és Bajót iparosainak és kereskedői­nek bevonásával - hetvenöt évvel ezelőtt alakult meg a Nyergesúj­falu és Vidéke Ipartestület. A szép jubileum alkalmából - csak jelezve a születésnapot - ko­rabeli okmányokkal idézik a kez­deteket, illetve a 24 Órában meg­jelent cikkekből készült összeállí­tással a közelmúltat és a jelent. Revisnyei Revicky Elemér Esztergom járási főszolgabíró kezdeményezte a testület létre­hívását. Nagy szerepe volt ab­ban, hogy hat év után tető alá került - a segéd- és tanoncott­­honnal együtt - az új, iparos­székház. Sokat tett a közössé­gért dr. Késmárki Frey Vilmos, a kerület országgyűlési képvi­selője, aki nyolcezer pengő tá­mogatást szerzett a tanoncott­­hon építéséhez. Dr. Kőmíves László esztergomi ügyvéd el­vállalta az iparhatósági biztosi teendőket, és önzetlenül vé­gezte az ipartestületi ügyészi munkát. Az ipartestület első ügyve­zető elnöke Richly János nyer­gesújfalui pékmester, a Győri Kereskedelmi és Iparkamara választott tagja volt. Munkájá­ban sok segítséget kapott töb­bek között Gregorich Emiltől, az Eternit Művek Hatschek La­jos tetőfedőpala-gyár vezér­­igazgatójától, Selényi Imrétől, a lábatlani cementgyár részvény­­társaság igazgatójától és Kele­men Ferenctől, Nyergesújfalu főjegyzőjétől. Jelenleg Hummel Béla a nyergesújfalui ipartestület el­nöke. Az új vezérkarról márci­usban tisztújító közgyűlés dönt. A kezdetek neves mesterei... Becsek Lajos, Heppler József, Horváth Márton, Hummel István és Kappenstein Sándor asztalosok, Bürgermeister Mihály és Richly János sütőmesterek, Bürgermeister István és Ehrenfeld Mór kereskedők, Emszt Ferenc, Hummel István, Mayer Ferenc és Prenker Mihály hentes és mészárosok, Fischbein Salamon órás és ékszerész, Fleith Pál és Heiligermann Pál ácsok, Hart­mann Péter, Keresztes István, Lederberger Pál és Schulhof Ig­nác kőfaragók, Heiligermann Mihály és Osztarek Ferenc ven­déglősök, Hummel Pál, Menner János és Speier Mihály fodrá­szok, Kürthy Lajos molnár, Mayer Mihály és Soláry Antal férfi­­szabók, Lederberger Mihály cipész, Lohner István kádár, Hei­ligermann János, Heinisch János, Lohner Ferenc, Mechler Mi­hály és Taucher János kőművesek. Mindegyikük legenda... 3. oldal Traffipax Ma, megyénkben a követ­kező helyeken számíthat­nak az autósok traffipaxos gépjármű-ellenőrzésre: az M1-es autópálya 84-es ki­lométerszelvényénél, va­lamint Kisbéren, Eszter­gomban és Tatabányán is ellenőrizni fogják a jár­művek sebességét. Holnap az M1-es autó­pálya 60-as kilométerszel­vényénél, valamint Kisbé­ren, Esztergomban és Ta­tabánya területén is el­lenőrzik a járművek se­bességét. SzirénaHang Tatabánya. Tegnap dél­után érkezett a jelzés a tűz­oltó-parancsnokságra, hogy a kertvárosi Nyúldombon kigyulladt egy húsz négy­zetméteres hétvégi házban a berendezés, és az elhara­pózó lángok a tetőszerke­zetre is átterjedtek. A hely­színre siető két tűzoltófecs­kendővel húsz perc alatt megfékezték ugyan a lán­gokat, de az épület gyakor­latilag megsemmisült. A kár több százezer forint. A ke­letkezés okát vizsgálják. *** Betörő járt a Kőszikla ven­déglőben a péntekre virradó éjszakán. Kifeszítette a rá­csot, benyomta az ablakot, és több ezer forint értékű édességet, illetve dohány­árut vitt magával. A Gál-lakótelep 525. szám előtti parkolóban egy Lada pillangóablakát zúzta be a bűnöző. Ily módon kinyitva a kocsit, elvitte abból a rá­diós magnót. Környe. Az Április 4. úton lévő vegyesbolt felnyitásá­nál hasonló módon dolgo­zott a betörő péntek éj­szaka, mint tatabányai kol­légája: kifeszítette a rácsot, és benyomta az ablakot. Behatolva a helyiségbe, zsákmánya lett cigaretta, valamint különféle pipere­cikkek. Az anyagi kár eléri a hetvenezer forintot. Nyergesújfalu. A pén­tekre virradó éjszakán isme­retlen tettes a Béke térről kötött el egy fehér színű Lada 1300-as Combi sze­mélygépkocsit. A jármű ér­téke mintegy százharminc­­ezer forint. Forgalmi rend­száma: CIN-169. Különös ismertetőjele, hogy sérült a hátsó sárvédője. A hatóság valamennyi ügyben foly­tatja a vizsgálatot. A nemzetközileg elfogadott minőségügyi rend­szer, az ISO 9002 legifjabb megyei tagja a Sárisápon mű­ködő - nyomtatott áramkörű lapokat gyártó - CS Electro­nic Kft. A tanúsítvány ünnepélyes átadására Sárisápra ér­kezett Liane Stübing-Classen (középen), a gyár tulajdo­nosa, dr. Karl-Otto Mauer ügyvezető igazgató (balra) és a minőségi tanúsítványt adományozó - és azt rendszeresen ellenőrző - Baji Gál János, a TÜV Rheinland Euroqua Kft. ügyvezető igazgatóhelyettese. fotó: kiss

Next