24 óra, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-20 / 168. szám
4. oldal Erősödő verseny Az állam kivonulása számos gazdasági területről esetenként versenysemlegességi problémát okozott; az üzleti döntések nagyobb hatást gyakoroltak a piaci viszonyokra 1997-ben, mint az államiak - állapítja meg a Gazdasági Versenyhivatalnak az Országgyűlés számára készített beszámolója. „Magyarország mára olyan mértékben integrálódott az európai és a világgazdaságba, hogy nemzetközi vagy globális folyamatok is képesek erőteljesen befolyásolni a magyarországi piaci viszonyokat” - olvasható az elemzésben. Jelentősen megváltoztak a vizsgált időszakban a piaci viszonyok a gyógyszer-kereskedelemben, az élelmiszer-ipari ágazatban, a cukoriparban és a kávépiacon. A verseny szempontjából kedvezően alakult a piaci struktúra a bankszektor lakossági szolgáltatása területén is - állapítja meg a beszámoló. A Gazdasági Versenyhivatalhoz 1997-ben 630 bejelentés érkezett, és ezek nyomán 112 versenyfelügyeleti eljárás indult. A fogyasztók megtévesztése, illetve a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt a régi versenytörvény alapján 25, az új szerint pedig 48 versenytanácsi határozat született. Az erőfölénnyel való visszaélés tilalma miatt 45 ügyet tárgyalt a hivatal 1997-ben. Emiatt egyébként - a korábbi évekhez hasonlóan - a nagy közszolgáltató cégek és egyes pénzügyi szolgáltatók ellen emelték a legtöbb kifogást. 24 Óra — Gazdaság - Pénz - Piac Lassan halad a búzafelvásárlás Zökkenőmentesen, de vontatottan zajlik a búza átvétele a kistermelőktől - közölte Szalay Péter, a Concordia Közraktár Kereskedelmi Rt. igazgatója. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban aratási ügyeletet tartanak. A szakminisztérium megbízásából a raktározást lebonyolító cég vezetője szerint most még nem beszélhetünk tömeges átvételről. Egyrészt azért, mert a gazdáknak eddig nemigen kedvezett az időjárás, másrészt pedig kicsi a kombájn- és szállítóeszköz-kapacitásuk. Eddig mintegy kétezer tonna búzát adtak le a kistermelők a raktárakba, mivel sok helyen még csak ezután kezdődik meg az aratás. Sok helyütt - például Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyében - az eső hátráltatja a kombájnok munkáját. Borsodban az éjjel akkora eső volt, hogy két-három napig rá sem lehet menni a földekre. Az 50 tonna felett értékesítő nagytermelők rohamára - az átvételi rend sajátosságaiból következően - csak a jövő hét közepe felé lehet számolni. Nekik ugyanis először a saját raktárterükben kell a búzáról minőségi tanúsítványt készíttetniük, ez pedig legalább három napig eltart. Szalay Péter elmondta, hogy míg a kistermelőktől mindhárom fajta búzát (euró, étkezési, takarmány), addig a nagytermelőktől csak a legjobb minőségű malmi búzát veszik át, és ez több konfliktus forrása. Az országban egyébként a kistermelőket 28, az 50 tonna fölötti mennyiséget leadókat pedig több mint 100 átvevőhelyen várják, ahol összesen 800 ezer tonna gabona tárolható. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) aratási ügyeletén elmondták: több termelő eddig azért panaszkodott, mert különböző okok miatt kimaradt a garantált áras felvásárlási körből. Most azt sérelmezik, hogy tőlük a garantált árnál kisebb összegért veszik át a búzát. Az FVM aratási ügyelete mindennap 7-21 óra között hívható a (06-1) 332-2185 telefon-, vagy a 332-9193-as faxszámon. Bajna határában a hét végén is kombájn rótta a köröket a búzatáblán. A GLANZ mezőgazdasági szövetkezet - amely néhány éve vált ki a bajnai gazdaságból - betakarítógépe jó minőségű malmi búzát arat itt, tudtuk meg Rétiné Kovács Máriától, a szövetkezet igazgatóságának elnökétől. A minőséggel elégedettek, a termésátlag viszont alacsony, 30-40 mázsa hektáronként. Az idén összesen 23 hektáron kétfajta búzát vetettek, amelyet a Gyermely Rt. vesz át tőlük. Bővülő együttműködés - Több hírlevelet kapnak a vállalkozók KISOSZ: laza szövetségben A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége - közismert rövidítéssel a KISOSZ - is túl van az idei közgyűlésén. A fórum döntéseiről, az aktuális megyei feladatokról kérdeztük Marosiné Ruska Valériát, a KISOSZ megyei szervezetének titkárát. A közgyűlés jóváhagyta azt a megállapodástervezetet, amely alapján az Ipartestületek Országos Szövetsége, a Magyar Iparszövetség, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége és a mi szövetségünk létrehozhatta a Kis- és Középvállalkozók Érdekképviseleti Szövetségét - rövidítve a KÉSZ-t. - Hogyan befolyásolja ez az új szervezet a megállapodást aláírók önállóságát? - A megalakult szövetség nem érinti a szervezetek jogi önállóságát és függetlenségét a döntésekben. A laza szövetségi rendszerben az említett szervezetek a közös érdekképviseleti tevékenység érdekében meghatározott területeken kívánnak együttműködni. - A megállapodásnak eddig milyen hatásai voltak megyénkben? - Konkrét együttműködési megállapodások eddig még nem születtek. Az előzetes egyeztetések már megkezdődtek, és várhatóan eredményre is vezetnek. - Milyen befolyása van az egyes megyei településeken a KISOSZ-nak? - A KISOSZ szervezeti felépítése alapvetően megyei tagozódás. Jól tudjuk, hogy a vállalkozókat érintő döntések nagy része városokban, községekben születnek. Ezért feltétlenül sokkal nagyobb szerepvállalásunkra van szükség a helyi érdekképviseletekben. Kérni fogjuk az önkormányzatok vezetőit, hogy küldjék meg számunkra az érdekképviseletünkbe tartozó vállalkozókat érintő helyi rendeletek tervezetét. - Melyek a „legizgalmasabb” helyi rendeletek? - Talán az első helyen kell említeni a helyi adók szabályozását. Szeretnénk elérni, hogy az önkormányzatok adóbevételük minél nagyobb részét forgassák vissza a vállalkozások támogatására. - Ennek egyik útja lehetne, ha tagjaik ott lennének az önkormányzatok képviselő-testületeiben. - Az önkormányzati választások során támogatni fogjuk azon tagjainkat, akik hajlandóak a testületekben, önkormányzati bizottságokban tevékenykedni. - Milyen kihívást jelentenek az önök számára a multinacionális cégek? - Az árubeszerzéskor és az árak megállapításakor is egyre inkább lépéshátrányba kerülünk velük szemben. Megoldást jelenthetne az árubeszerzési társulások létrehozása. Persze, az sem mindegy, hogy milyen egy üzlet választéka, hogyan igazodik a nyitva tartás a vásárlási szokásokhoz. - A változtatáshoz hitelekre is szükség lehet. - Tény, hogy a kisvállalkozók nagy részére a tőkeszegénység a jellemző. Fokozza a gondokat, hogy a bankok kis összegű hiteleket nem szívesen folyósítanak. - Mi lehet a megoldás? - Jó lenne visszaállítani azt a korábbi években már létező gyakorlatot, hogy tagjaink KISOSZ-konstrukcióban vehettek fel hitelt. A vállalkozó fedezetéhez társult a mi garanciánk is. A bank biztonsága sokkal nagyobb lenne, és a hitelt felvevő is meg tudná oldani fejlesztési gondjait. - Eljut-e a sok pályázási lehetőség híre tagjaikhoz, mennyire ismerik ki magukat a jogszabályok erdejében? - Szeretnénk a megfelelő információkat az eddigieknél gyorsabban eljuttatni hozzájuk. Ennek egyik eszközeként növelni fogjuk az úgynevezett hírleveleink számát. F. K. Marosiné Ruska Valéria: Konkrét együttműködési megállapodások eddig még nem születtek 1998. július 20., hétfő Határidők cégvezetőknek 1998. július 20. - Áfa-visszaigénylés, ha az árbevétel meghaladta az egymillió forintot; -adók és támogatások havi bevallása; - adók és támogatások negyedéves évközi bevallása; - társaságiadó-előleg havi befizetése; - társaságiadó-előleg negyedéves befizetése; - összesített termékmérleg benyújtása a vámhivatalhoz; - adóraktár-engedélyesek jövedékiadó-bevallása; - szerencsejáték-szervezők játékadójának megfizetése; -tehéntejet termelők, feldolgozók és forgalmazók termelési adatainak megküldése; -lóversenyfogadás szervezői tenyésztési hozzájárulás befizetése; - munkaadói járulék befizetése; - önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak pénzforgalmi, befektetési és likviditási jelentésének megküldése; - művészeti alkotás elidegenítése utáni szerzői díj átutalása; - kulturális járulék megfizetése; - adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylatot forgalmazók adatszolgáltatása; -turisztikai hozzájárulás megfizetése; - környezetvédelmi termékdíj megfizetése; - szakképzési hozzájárulás negyedéves megfizetése; - erdőgazdálkodók erdőkárok ellentételezése; - munkáltatók adókülönbözetbevallása; - munkáltatók rehabilitációs hozzájárulásának megfizetése; - gyümölcsfaiskolát fenntartók nyilvántartásának megküldése; - adóraktári adójegy elszámolása; - villamosenergia-szállítók számlaátadása. Turisztikai támogatások 1998. július 16-án lépett hatályba a Turisztikai Célelőirányzat ez évi felhasználásának és kezelésének részletes szabályairól szóló 37/1998. (VI. 11.) IKIM rendelet, amely felsorolja a Célelőirányzatból támogatható tevékenységeket. Ezek közé tartozik a hazai és a külföldre irányuló turisztikai célú országos, valamint regionális marketing-, propaganda- és reklámtevékenység, a különféle propagandaeszközök (prospektusok, kiadványok, filmek, reklámtárgyak) előállítása, megjelentetése, hirdetése, a propagandával kapcsolatos személyi és dologi kiadások köre. Támogatás igényelhető a tourinform-szolgáltatások elősegítésére, a turizmus szempontjából fontos rendezvények megszervezéséhez, a fejlesztési és rendezési tervek, koncepciók, projektek kidolgozására, különféle beruházási hitelek kamattámogatására. A rendelet szerint a következő támogatásokat lehet igényelni: -az árat közvetlenül nem befolyásoló, a bevételt növelő, illetve a költségeket csökkentő, visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás (vissza nem térítendő támogatás); - szerződésben meghatározott, visszafizetési kötelezettség mellett, nem végleges - a kölcsönökre vonatkozó szabályok szerint elszámolható - juttatás (visszatérítendő támogatás); - egy éven túli lejáratú, belföldi kereskedelmi banktól felvett forgóeszköz- és beruházási hitel megfizetett kamatainak részleges vagy teljes megtérítésére szolgáló kamattámogatás. A vissza nem térítendő támogatás - néhány kivételtől eltekintve - legfeljebb az igazolt kiadások és költségek 70 százalékáig terjedhet. A támogatást - a kamattámogatás kivételével - utólag folyósítják a kedvezményben részesülőnek az általa bemutatott számlákon és a kifizetést igazoló okiratokon alapuló elszámolás szerint. A támogatáshoz - egy eset kivételével - pályázatot kell benyújtani. A pályázati kiírásokat a Turisztikai Értesítőben és valamelyik országos napilapban jelentetik meg. A pályázat eredményét ugyancsak a Turisztikai Értesítő közli (Magyar Közlöny 1998/51. szám). Komárom-Esztergom Megyei Munkaügyi Központ Tatabánya PÁLYÁZATI FELHÍVÁS az 1997. évi CLVI. törvény alapján közhasznú szervezetnek minősülő szervezetek részére munkaerőpiaci programok szervezéséhez támogatás nyújtásához A Munkaerőpiaci Alap decentralizált keretéből a Komárom-Esztergom Megyei Munkaügyi Tanács állásfoglalása alapján pályázatot hirdetünk azon közhasznú szervezetek számára, amelyek tevékenysége alapító okiratuk, alapszabályuk szerint a tartós munkanélküliek, megváltozott munkaképességű személyek, pályakezdő munkanélküliek foglalkoztatásának elősegítésére, munkanélküliségük megelőzésére, valamint ezen rétegek munkanélküliségből adódó hátrányos következményeinek enyhítésére irányul. • Pályázni az alábbi témakörökben lehet: a nyolc általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők számára az alapfokú végzettség megszerzésére irányuló képzések szervezésére a települési önkormányzatok bevonásával • az alábbi munkaerőpiaci szolgáltatásra vonatkozó OFA-pályázatok: — hátrányos helyzetű munkanélküliek számára hirdetett, a munkanélküliek tartós foglalkoztatását elősegítő helyi programok, — hátrányos helyzetű munkanélküliek tranzitfoglalkoztatási programjai, • a „Dán termelő iskola” modell megvalósítása. A pályázaton azok a közhasznú szervezetek vehetnek részt, amelyek megfelelnek az Fit. 43. paragrafus (4) bekezdésben foglalt feltételeknek, és a közhasznú jogállásukról szóló igazolást csatolják a pályázathoz, • alapító okiratuk vagy alapszabályuk szerint a pályázat elnyerését megelőzően legalább egy évvel már foglalkoztak munkaerőpiaci szolgáltatásokkal, a munkanélküliség megelőzése vagy hátrányos hatásainak mérséklése terén, • a megpályázott tevékenység végzéséhez megfelelő személyi feltételekkel, programmal, tárgyi feltételekkel rendelkezik. • A pályázat benyújtásának határideje: az OFA-pályázatok esetén az OFA által előírt határidőt megelőző 30 nap, • Dán termelő iskola esetén 1998. szeptember 30. • általános iskolai végzettség megszerzésére irányuló képzés szervezése esetén 1998. szeptember 30. A pályázatokat 5 példányban kell benyújtani a megjelölt határidőig a megyei munkaügyi központ munkaerőpiaci eszközök és programok osztályán. Pályázati csomag és bővebb információ ugyanitt kapható Soós Ferenc osztályvezetőnél vagy Horváthné File Beáta szakreferensnél. A határidőn túl érkezett és a pályázati kiírásnak nem megfelelő pályázatok elutasításra kerülnek. A nyertes pályázókkal a munkaügyi központ szerződést köt az elnyert támogatás felhasználására vonatkozóan. Megyei munkaügyi központ