24 óra, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-28 / 200. szám

2001. Augusztus 28., kedd Garázdákat fogtak Bábolna A múlt hét végén két esetben is garázdaság miatt kellett fellép­nie a hatóságnak. Pénteken este Bábolna egyik éttermébe hívták ki a rendőröket, ahol három he­lyi férfiú két, szintén bábolnai lakossal verekedett össze. A Büntetőtörvénykönyvben cso­portos garázdaság néven megha­tározott randalírozás összeszó­­lalkozással kezdődött. A szava­kat tettek követték, majd előbb egymást, később a vendéglátó egység bútorait és berendezési tárgyait kezdték el csépelni. A kihívóan közösségellenes maga­tartást tanúsító fiatalemberek között olyan is akadt, aki a hely­színre érkező rendőröket koráb­bi életmódja miatt már ismerős­ként fogadta. Komárom Bő huszonnégy órával később egy komáromi, Kossuth utcai családi házba rontott be egy szőnyi lakos. A történtek a fenti eset koreográfiájával egyeznek, hiszen előbb dulakodás, később a szobabelső nagymértékű átala­kítása miatt kérték a háziak az egyenruhások segítségét. A rend­őrség mindkét esetben előállítot­ta az elkövetőket, és gyanúsított­­ként kihallgatta őket.________■ Megnyílt a szakbolt Tatabánya Hétfőn reggel a Tatabányai Sü­tőipari Kft. legalább harmincféle termékével és egyéb élelmiszer­­ipari cikkekkel megnyílt Dózsakertben a szakboltja. Reg­gel hatkor az első vásárló egy fi­atal leány, Reisinger Ida volt, aki örömmel fogadta, hogy a kora reggeli műszakja előtt üdítőt, pékárut vásárolhat ma­gának. Néhány perc múlva meg­indult a roham, s a két testvér - Zacsek Csabáné Ágika, mint ve­zető, és testvére, Karácsonyi Gyöngyi, aki eladó - alig győzte a kiszolgálást. Sokan voltak kí­váncsiak a most lezajlott expón vásárdíjat nyert pásztorkenyér belül törtmagos, kívül szezám­­magos ízére._____­_____~ ■ Nagy sikerű vízkóstolás Csaknem négyezer látogató a Vízmű standján Ebben az év­ JLik­­­­ ben újszerű kiállító- J&Smmn» standdal Vízmű leptük meg ja* fogyasztóin­kat a Vértes Expón. Ezúttal nemcsak a különféle szerelvé­nyeket, vízépítési anyagokat mutattuk be, hanem a látvá­nyosságra, az esztétikai megje­lenésre törekedtünk. A víz örök körforgását és a természet szo­ros összefüggését igyekeztünk illusztrálni a standunkon elhe­lyezett színes vízfalakkal és üde zöld növényekkel. Örömünkre szolgál, hogy fogyasztóink ked­vezően fogadták megjelenésün­ket, ezt a helyszínen kitöltött kérdőívek is visszaigazolják. A látványon túl különleges kíná­lattal is megörvendeztettük az expo látogatóit, ugyanis a nagy kánikulában felüdülést jelentett a frissen „csapolt”, hideg karszt­víz. Kiállító stá­bunk köszöni a vásárlátogatók érdeklődését. Halasy Károly KDV Rt. PR-vezető i MEGYEI KÖRKÉP TARJÁNBAN TÁBOROZTAK­­ Az idei vakáció egyik utolsó tábora zárult a hét végén Tarjánban. A nem­zetiségi táborban 55 általános iskolás diák töltötte napjait, Kenézné Benyeczkó Ilona, Benyeczkó Lászlóné és Siklós Hedvig tanárnők irányításával a kézművességgel és az angol nyelvvel ismerkedtek. Gipszből, agyagból készített tárgyak mellett a szövést, fonást, üvegfestést is megtanulhatták a gyerekek. A társalgás sokszor angol nyelven folyt._________________________________________ fotó: kiss t. József A NAP PORTRÉJA - KEMECSI LAJOS Ezredes lett a klubigazgató Tata Minden olyan embernek, aki valamely fegyveres testülethez kötötte életét, természetes igénye és jó értelemben vett karriervágya, hogy lehetőleg mi­nél magasabb rendfokozatot érjen el. Ez is egyfajta értékmérője teljesítményeinek. Augusztus 20-ai hatállyal Kemecsi Lajos nyugállo­mányú honvéd alezredest - a Honvédelmi Minisz­térium Kulturális Szolgáltató Kht. tatai intézmé­nyének vezetőjét - ezredessé nevezték ki. Bár Ausztriában, Arzbergben született, a világra eszmélés időszaka Budapesthez köti. Külhonba a háború, a kitelepítés vihara vitte a szülőket, viszont egyfajta kártérítésnek tekintheti Kemecsi Lajos, hogy születésnapját majd egy fél évszázadig egy egész ország ünnepelte. Akkor látta meg a napvilá­got, amikor - az egykori hivatalos megfogalmazás szerint­­ Magyar­­ország a német fa­sizmus alól felsza­badult, vagyis 1945. április 4-én. A fiatalember tu­datosan készült a katonai pályára. Budapest VIII. ke­rületének grundja­­in kortársaival számtalanszor ját­szották a Golgota téren az „Adj ki­rály, katonát!” elnevezésű erőfelmérő játékot a snú­­rozás (pénzdobálás) és más időtöltések közepette. A fővárosi gyermekkort követően Esztergomba ke­rült középiskolába, ahol bányagépipari technikusi végzettséget szerzett, de már ott a tiszti iskola el­végzése volt a célja. Az Egyesített Tiszti Iskola volt a következő állomás. Egy jellemző példa arra, hogy mennyire tudatosan építette életét: a tiszt­avatás előtt egy hónappal megnősült, mert a házas tiszteknek lakást adtak. 1967. szeptember 13-án avatták tisztté Kemecsi Lajost, aki feleségével ettől az időponttól kezdve tatainak vallja magát. Mind­össze annyi ideig volt távol szeretett városától, amíg az akadémiát végezte el. Tíz éven át csapat­tiszti, a hároméves akadémiát követően öt eszten­dőn keresztül törzstiszti beosztásban dolgozott. Ezt követően igazán kedvére való feladatot kapott a pedagógiai vénával megáldott Kemecsi Lajos. Tíz éven át a tatai katonai kollégiumban előbb igazga­tóhelyettesként, majd igazgatóként dolgozott. A fe­hér hajú ezredesnek ma is bepárásodik a szeme, amikor a kollégium szóba kerül. Mások mellett olyan növendékei voltak, mint például Perenyei Tamás vezérőrnagy, a HM jelenlegi közigazgatási államtitkára. A rendszerváltás időszakában egyre-másra szü­lettek olyan politikai döntések, amelyek még a sikeres tevékeny­ségeket is meg­szüntették. Ezek közé tartozott a Tatán és az or­szágban is legsi­keresebben mű­ködő katonai kol­légium felszámo­lása. Ezután ne­vezték ki Kemecsi Lajos al­ezredest a Hely­őrségi Klub igaz­gatójává. Az in­tézménynek mai napig vezetője - igaz, már nyugdíjasként. Augusztus 20-ától ezt a tevékeny­séget a legmagasabb tiszti rendfokozatban látja el. A hivatalos formula szerint egyebek mellett a honvédelem ügye érdekében huzamos ideje vég­zett kiemelkedő tevékenysége okán kapta meg az ezredesi rendfokozatot. BERG ENDRE Kemecsi Lajos Arzbergben született 1945. április 4-én Tatán és Iskolái: Bányagépipari Technikum, ÉTI Zrí­nyi Miklós Katonai Akadémia, Eötvös Lo­­ránd Tudományegyetem pedagógia szak Gyerekek: Lajos (33), a néprajztudomá­nyok kandidátusa, Zsuzsa (30) tanítónő Felesége: Erzsébet, nyugdíjas pedagógus Unokák: Zsuzsi (4), Attila (féléves) Hobbi: éremgyűjtés, ulti 5. OLDAL Traffipax Ma megyénkben Oroszlány te­rületén, Tatabánya belterületén, Dorog, Bábolna területén, Ta­tán, valamint délelőtt az M1-es autópálya 62-es km-szelvénye „B” oldalán, délután a 43-as km­­szelvény „B” oldalán számíthat­nak az autósok traffipaxos gép­­jármű-ellenőrzésre._________■ SZIRÉNAHANG Bolti szarkák Tata: Négy bolti tolvaj tetteire derült fény az elmúlt hét végén a Piac tér egyik kínai boltjában. A nők mintegy 32 ezer forint ér­tékben ruhaneműkkel megra­kodva, fizetés nélkül szerettek volna távozni, ám az eladó és a hívására kiérkezett rendőrök megakadályozták őket ebben. Megérte betérni Dorog. Biztosra utazott az a be­törő, aki a Balassa utca egyik családi házában tett látogatást 24-én. A kora esti órákban ajtó­­befeszítés módszerével behato­ló ismeretlen tettes Sony video­kamerával, mobiltelefonnal, arany ékszerekkel és némi kész­pénzzel gazdagabban tért haza. Ottjárta után a házigazdák több mint 1 millió 300 ezer forintnyi értéküket hiányolták. Hoppon maradt Vértesszőlős. Üres kézzel távo­zott szombaton éjjel a betörő, aki Vértesszőlős egyik családi házába hatolt be. Bár nem vitt el semmit, a ház tulajdonosai egy darabig még biztosan emlegetni fogják nevét, hiszen csak az ajtó megrongálásával mintegy 40 ezer forint kárt okozott. Trabant-logo Tatabánya: Szombatról vasár­napra virradó éjjel a Panoráma úton egy szétszedett Trabantot találtak, amelyet már korábban keresett a rendőrség. Az alapo­san megcsonkított járművet ugyan visszakapta tulajdonosa, ám azzal még egy darabig nem autózhat, mert mintegy 45 ezer forint értékben alkatrészek hiá­nyoznak belőle. Pályahiénák Megyei információ: Az M1-es autópálya mindkét oldalán dol­goztak vasárnapra virradó éjjel a „trükkös fiúk”. Munkájuk ered­ményéről egy német és egy olasz állampolgár tud a legrész­letesebben mesélni. Előbbitől fenyegetéssel pénztárcáját és iratait vették el, az utóbbit fi­gyelmetlenségét kihasználva te­lefonjától, tárcájától és pénzétől fosztották meg. __ -bm­ „Hallod-e Rozika, te, menjünk a moziba be...” Csalogatja-e a nótával párját az ifjú manapság a film szín­házába? Egyre ritkábban. Tavaly­­előtti adatok: megyénkben 183 ezer, Veszprém megyében 246 ezer, Fejér megyében 445 ezer volt a mo­zilátogatók száma. Tatabányán sem történt csoda. Remény azonban van - tudtuk meg Pápai Ferenctől, a Tu­rul mozi művészeti vezetőjétől. Tatabánya - Nincs konkurenciája a városban a Tu­rul mozinak, vetélytárs legfeljebb a televí­ziózás, a videózás lehet. - A kertvárosi művelődési házban és a Népházban tudnak filmeket vetíteni, nyáron működik az autósmozi. Temették a mozit a tévé megjelenésével, majd a vi­deózás elterjedésekor. Mindez nem volt hatással rá. A többféle magyar kereske­delmi program már igen, mert változatos a filmkínálat. Az igényesebbek a Duna TV-n találnak kedvükre valót. Az igazi sokk a komputer mindennapi használata lesz, amikor mindenki megcsinálhatja a saját dinoszauruszát, a saját filmjét. -És a multiplex-őrület? - A mozira, mint intézményre hatással van. Kényelmes körülményekkel, jó mi­nőségben tudnak filmet kínálni. Azon le­hetne vitatkozni, hogy a hangerő, a kép­méret nem irritáló-e. Saját konkurenciá­jukat is megteremtették a multik. Pan­­ganak, mert kénytelenek régi filmeket játszani: négy teremben, napi két elő­adásban nem tudnak a nézőnek csak kevesen megyünk a moziba be Megvenné a város - jön az igazi vetélytárs: a számítógép - Csituló multiplex-őrület premierfilmet kínálni. Úgy tudom, a városunkban felépülő plázába is­ ter­veztek multiplex mozit. Csak presztízs okokból nem tartanám szerencsésnek. - A rendszerváltás után először a könyvkiadás és a mozi működött piaci alapon. Az utóbbiból inkább csak veszik ki a pénzt? - Nagyon kevés filmkópia készül, né­hány filmforgalmazó manipulál is vele Megkérdeztük Papp Károly alpolgármestert: mi a terve a városnak a Turul mozival? Valóban lesz-e a Bánhidára tervezett plázában multiplex mozi? - Még nem dőlt el, hogy felépül-e a plaza, tárgyalunk a beruházóval - mond­ta. - A Turul mozit valóban jó lenne felújítani, de nincs rá pénzünk. Gondot jelentett már a törzstőkeemelés is, egymillióról hárommillió forintra. Az ön­­kormányzat megvette volna a kft.-ből a másik tulajdonos részét is, de nem akarják eladni. Az épület önkormányzati tulajdonban van. A kft.-nek tíz évi ingyen használatra adtuk, úgy gondolom, ennek fejében tehetnének a kor­szerűsítéséért. Szükség van a mozira, az önkormányzat változatlanul meg­vásárolná, akkor érdemes továbbgondolni a sorsát, érdeke szerint. Például nem ad kópiát a hagyományosnak, csak a multinak. Hi­ába vagyunk a megye legnagyobb mozi­ja, a premierfilmek későn jutnak el kö­zönségünkhöz. Régen a megyében a moziüzemi vállalat minden nagyváros­ba rendelt az újdonságból. Ma kiszol­gáltatottak vagyunk a szolgáltató cégek­nek. A néző nálunk teszi le a forintjait, mi utaljuk tovább, többfelé. Jegyárat nem lehet emelni, mert éppen a diáko­kat veszítenénk el. Lassan oda jutunk, hogy a hagyományos és a multiplex mozi is megfullad.­­ Pedig ez a szórakozás a leglátogatot­tabb közművelődési forma a városban. - Remek épületünk van. Jó akuszti­kájú, kiválóan alkalmas vetítésre. A működtető kft. egy fillér támogatást sem kap az önkormányzattól, pedig tu­lajdonostársak vagyunk. Egy kis kiegé­szítés kellene, mert a jegyárakból nem lehet bűvészkedni. Kilencvenötben volt a csúcsévünk százhúszezer néző­vel, tavaly feleannyian sem látogattak el hozzánk. A törzsközönség minimá­lis, körülbelül ötven ismerős arccal ta­lálkozunk rendszeresen. - Melyik a legérdeklődőbb korosztály? - A középiskolások. A negyven éven felettiek elfogytak, elvétve jön­nek egy-egy filmre. A tinifilmek a leg­népszerűbbek. Évente hétszáz­ nyolc­­száz előadásunk van, százharminc­száznegyven féle filmet vetítünk. Le­hetőségeinken belül változatosakat: amerikai, európai, családi filmeket. Amikor működött a Népházban a film­klub, jól kiegészítettük egymást. Ott réteg- és kortárs alkotásokat, filmtör­téneti csemegéket láthattak. TÓTH ILONA

Next