24 óra, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-15 / 164. szám

2 Húsz sárisápi diák Terhelyen ismerkedett a szlovák nyelvvel sárisáp Élményekben gazdag egy hét után érkezett haza szlo­vákiai nyelvi táborból húsz he­lyi általános iskolás és a három pedagógus kísérő. A lehetőség immár tizennegyedszer csábí­totta kalandra a fiatalokat. A Huberné Kisgyőri Katalin ta­nárnő, a falu szlovák kisebbsé­gi önkormányzatának elnöke vezetésével útnak indult csa­pat a Kis-Fátrában, egészen pontosan a Zsolnához közeli Terhelyen ütötte fel szállás­helyét. A szülők költségeit je­lentősen csökkentette egy si­keres pályázat, illetve a telepü­lés önkormányzatától és a ki­sebbségi önkormányzattól ér­kezett támogatás. A gyerekek játékos vetélkedők, túrák so­rán ismerkedtek a szlovák nyelv fordulataival. ■ F. K. gamEBöEB Búcsúzunk iskolánktól A Dózsa György Általános Iskola végzős 8/a sport tago­zatos osztálya az edzések és a versenyek alatt nagyon összekovácsolódott. A kézi­­labdás lányok vitték a leg­többre, országos második helyezést értek el, Gyurkovics István edző irá­nyításával. Atlétikában a megyében jeleskedtünk, Sa­lamon Zoltán edzőnknek kö­szönhetően. Tanáraink sok­kat fáradoztak mindezért, köszönjük az évek alatt ta­núsított türelmüket, az át­adott ismereteket, jóra intő szavaikat. Köszönjük osz­tályfőnökünknek, Honvéd Szilviának, hogy bizalmába fogadott bennünket. A ked­ves Katica nénit - Járainé John Katalint - sem fogjuk elfelejteni, aki még ötödik­hatodik osztályban tanított bennünket Lang Bettina, Blazsek Zoltán, Dózsa-iskola, Tatabánya MEGYEI TÜKOR Az ígéretek szerint hóna­pokkal korábban bezárta kapuit a tatabányai Turul mozi. Az oka, hogy el-el­­maradoztak a látogatók. Novembertől a plázamozik kínálnak újra lehetőséget a filmnézésre Tatabányán. Ma a vidéki mozik is né­hány héttel a plázabemuta­­tó után műsorra tűzik az újdonságokat. Müllner Helga tatabánya - A mozilátogatók el­­maradozásának legfőbb oka az, hogy ma már kevés az igazán eredeti, jó film. Nem készülnek olyan klasszikusok, mint a Jurassic Park vagy a Titanic, amelyekre azok is beültek, akik csak ritkán választották ezt a szórakozási formát - véli Pápai Ferenc, a tatabányai Já­szai Mari Színház, Népház filmklubjának vezetője. - Az sem tett jót a filmszínházak­nak, hogy a filmekhez ma már akár a premiert megelőzve, il­legálisan hozzá lehet jutni interneten vagy DVD-n. A tu­catnyi magyar nyelvű televíziós csatorna egy-két évvel a megje­lenés után már műsorára is tű­zi a mozikat. A szakember szerint a város­ban tervezett nyolc plázamozi nem vonzza m­ajd jobban a láto­gatókat, mint egy átlagos moziterem, sőt néhány hónap után eltűnik az újdonság vará­zsa, és innen is elmaradozhat­nak a filmnézők. tata Trestyánszky Géza, a tatai Est mozit működtető cég vezető­je szerint a reklámtól függ, hogy melyik filmre váltanak többen je­gyet.­­ A Da Vinci-kódra és a Harry Potterre sokan kíváncsiak voltak, mivel körülöttük nagy volt a felhajtás, de ugyanilyen jó film volt a Marokkó vagy a Túl a barátságon, mégsem érdekelte az embereket - mondja. Azt érzi, hogy az épülő plázákat nem tud­ják legyőzni, ezért januártól vál­tanának­ azt, vagyis művész mo­ziként működnek tovább, így ál­lami támogatást is kapnak. Felté­tel, hogy naponta vetítsenek mű­vészfilmet, de ebbe a kategóriába tartozik minden magyar alkotás. Bízik a folytatásban így is, hiszen van egy törzsközönségük, sokan még Oroszlányból, Nyergesúj­faluról is ide járnak. Esztergom Három éve működik művészmoziként az esztergomi Bajor Ágost Kultúrmozgó, né­hány hónapja ötvenöt kényel­mes plázaszékekkel. Az üzemel­tető társaság vezetője, Kárpáti György szerint a városnak nincs is szüksége nagyobb mozira. A mozizási szokásokat nem befo­lyásolta az átminősítés, hiszen éppen egy magyar film, az Egy szoknya, egy nadrág eredmé­nyezett háromszor is telt házat. Komárom A Jókai moziban Tonomár Istv­án vezető már felis­merte, hogy a talpon maradás­hoz kiegészítő szolgáltatások is szükségesek, így hangversenye­ket, színházi előadásokat is ren­deznek. A plázáktól nem tart, az a tapasztalata, hogy aki megné­zi a filmet a multiplexben, hely­ben is elmegy rá. Azt minden megkérdezett szakember el­mondta, hogy ma már a vidéki mozik sem maradnak le a pre­mierfilmekről, és két-hat héttel az első magyarországi bemutató után ott is műsorra tűzik azokat. Akkor inkább DVD - Ha választhatnék a mozi és a DVD között, az előbbit vá­lasztanám. Bár legtöbbször filmszínházban nézem meg először a filmet, utána otthon­ra is beszerzem. Tatára já­runk, mert helyben van, és igényes.­­ Jobban kedvelem a mozit, hangulatosabb, bár a kedvem­től is függ elképzelhető, hogy otthon maradok, és DVDt né­zek. Ha van egy film, ami nem érdekel annyira, inkább otthon nézem meg.­ ­ És a film forog tovább mozi, pláza Vidéken a bemutató után néhány héttel látható Lipták György két éve mozigépész a tatai Est moziban. A harag napja című film kópiájával készül a másnapi előadásra. Lelkes Norbert Juhász Dóri Élt negyvenegy évet, fotók őrzik emlékét Június 28-án - szinte napra pontosan a negyvenegy évvel ezelőtti megnyitása után - vetí­tettek utoljára filmet a tatabá­nyai Turul moziban. Míg a mo­zit hónapok óta alig látogat­ták, gyakran elmaradtak elő adások, az utolsó vetítésre csaknem ötvenen érkeztek. Többségük a mozijegyét sem akarta érvényesíteni, hadd ma­radjon meg emlékbe. A mozi­zók az előadás után már a for­galomból kivont, Turul-logós je­gyeket kaptak, amelyeket Éles Tiborné, Ilonka néni adott át, aki éveken keresztül sok millió mozijegy sarkát csípte le. A be­zárás előtt a KépSzín-Tér Fotó­­művészeti Műhely Egyesület fo­tósai képeiken megörökítették az épületet kívül-belül, az alko­tásokból a Közművelődés Há­zába költözködő Filmklub őszi nyitó előadásán rendeznek ki­állítást. A Turul mozi portálja lassan már csak egy szép emlék lesz Az üzemcsarnokban már dolgoznak Ziegler Hosszas keresgélés után választották fiatal városunkat Bábolna Megnyitotta üzemcsar­nokát a németországi J. H. Ziegler cég a városban tegnap délelőtt. A nemez- és vattaanya­gokat gyártó vállalat az első be­települő a város ipari parkjába. Az egymilliárd forintból felépí­tett üzemben harminc új mun­kahely létesült. Dr. Peter Hartwig, a cég né­metországi és magyar ügyveze­tője megnyitó beszédében el­mondta: - Először tíz éve jártam Magyarországon, és rögtön sike­rült is üzletet kötnöm. Beszállító­ként dolgoztunk, nagyobb lett forgalmunk, mint odahaza. Ek­kor merült fel, hogy a szállítási költségek csökkentésére üzemet kellene építenünk. Infrastuktúrája és az M1-es au­tópálya közelsége miatt esett a választásunk Bábolnára. A város polgármestere, dr. Horváth Klára kiemelte: - A Ziegler csupán az első ide tele­pült cég, nemsokára újabb válla­lat is érkezik a parkunkba. Szólt arról is, hogy a Ziegler még el sem kezdte a gyártást a város­ban, máris több rendezvényü­kön támogatóként volt jelen. A német nagykövetség képvisele­tében jelen lévő dr. Michael Geisler beszédében azt emelte ki: Magyarországon a külföldi vállalatok közül a német cégek vannak jelen a legtöbben. Eddig 12 milliárd eurót ruháztak be. ■ Parcsami Gábor Az egymilliárd forintból felépített üzemben harminc új munkahely létesült 24 ÓRA - 2006. JÚLIUS 15., SZOMBAT Dorog/Kecskemét két nyelven Kovács Lajos író-tanár vezeté­sével a Zrínyi Ilona Általános Iskola hat tanulója a napok­ban Kecskeméten egy nem­zetközi gyermektalálkozón vesz részt Magyar-angol két­nyelvű, illusztrált újságot ké­szítenek az Európából, Ame­rikából, Ázsiából érkezett két­ezer fiatallal közösen. Esztergom tangó A Vízivárosi Nyár 2006 elnevezésű prog­ramsorozat nyitó hétvégéje a Kis-Duna sétányon tegnap kezdődött. Szent Erzsébet és Szent Irén életéről nyílt kiál­lítás. Klezmer zene és tangó egyaránt szerepelt a progra­mok sorában. Szombaton a Maszk Bábszínpad a furfan­gos csodadoktorról mesél 16 órától. Bemutatkozik a Zsolt Nándor Zeneiskola ütős együttese. Később Bencze Laci Konyhájának finomsá­gait, a savanyú húsgombócle­­vest, a Hagenbuglit kóstol­hatjuk meg. A Budapest Jazz Orchestra koncertjét 19 órá­tól hallhatjuk a IX. Jazztergom nyitó előadása­ként, amelyen vendég lesz Balássy Betti, a Megasztár vokalistája. Esztergom lovas huszár Ma­gyar önvédelmi tábor kez­dődött pénteken a Prímás­szigeten. A vasárnapig tar­tó programsorozatban kon­certek, lovashuszár-bemu­­tatók is helyet kaptak. Szó lesz betyárokról, de íjász­­kodhatnak is a résztvevők. Kesztölc fertőtlenítettek Véget ért az óvodában a nagytakarítás, így hétfőtől már várják az apróságokat az intézménybe. Az óvónők fertőtlenítették a játékokat, szakemberek festettek, má­zoltak. Megújul két terem padlózata is hamarosan. Kisbér katonák Végső nyu­galomba helyezték a szov­jet hősi emlékműhöz elte­metett, exhumált katonákat a felső temetőben a Város­igazgatóság és a Funebria Kft. munkatársai. Az el­hunytakat az angolparkban található szovjet hősi em­lékmű lebontásánál emel­ték ki eddigi nyughelyük­ről. A bontásra azért volt szükség, mert az emlékmű életveszélyessé vált. Szűkös költségvetésből nem jut utak felújítására Komlód Szerkesztőségünkben járt egy kömlődi olvasónk, aki elpanaszolta: lakóhelyén rossz az utak minősége, és a polgár­­mester azt mondja, nincs pénz azok felújítására. Nekünk is ezt erősítette meg Madari Ferenc, a település első embere. Kömlőd éves költségvetése 141 millió forint. Ebből kell fenn­tartaniuk az iskolát, az óvodát, a főzőkonyhát, a védőnői szol­gáltatást, a polgármesteri hiva­talt és a közvilágítást is.­­ Az önkormányzat penge­élen táncol. A pályázatok vagy utófinanszírozást ígérnek, vagy olyan önrészt kérnek, amit nem tudunk teljesíteni. Ez a baj az utakkal is. Ahhoz, hogy az egész település úthálózatát felújítsuk, egymilliárd forintos beruházásra lenne szükség. Három éve közmunkával meg­próbáltunk javítani az utak ál­lapotán, de az eső kimosta a be­temetett lyukakat - mondta Madari Ferenc. A kistelepülések legnagyobb gondja, ahogy azt Kömlőd esete is jól mutatja, az önerő hiánya. Évi 141 millió forintból nem le­het egymilliárdos álmokat sző­ni. Kömlőd önkormányzata és polgármestere továbbra is figye­li a pályázati lehetőségeket, hi­szen a bevételeket nem akarják a lakosságot érintő adók emelé­sével növelni. ■ Szűr Annamária

Next