24 óra, 2007. március (18. évfolyam, 51-76. szám)
2007-03-16 / 63. szám
KÖZELET A budapesti Deák téren tegnap elfogta a rendőrség Budaházy Györgyöt, akit tavaly szeptember óta köröztek erőszakos, garázda cselekmények miatt. Lapzártánkkor az Andrássy úton összetűzések kezdődtek a rendőrök és a tüntetők között, s az újságírókra is rátámadtak. A rendőrök könnygázt és paprikaspray-t vetettek be. A Sólyom csak délutánra ért a budapesti ünnepségekre budapesti ünnepélyes zászlófelvonás idején Sólyom László államfő még Nagyváradon tartózkodott, többek között köztársasági elnök látogatást tett a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálatnál is; itt egy környezetvédelmi rajzpályázat nyerteseinek adott át ajándékokat. Sólyom László Tempfli József katolikus megyéspüspökkel és Tőkés László református püspökkel találkozott, és részt vett a Partiumi Keresztény Egyetem március 15-ei ünnepi műsorán. Az államfő a gálán elmondott ünnepi köszöntőjében hangsúlyozta: látogatása a magyar nemzet egységét kívánta kifejezni, azt, hogy Magyarország nem fordított hátat a határon túli magyarságnak. Útjának főbb állomásai közül külön kiemelte a magyar nyelvű iskolák végiglátogatását. Mint mondta: a magyarság megmaradásának záloga a tanulás, az értelmiség képzése. Sólyom szerint olyan nemzetstratégiára van szükség, amely nem csak gazdasági értelemben integrálja a nemzetet, hanem szellemileg is. Az államfő tegnap, kora délután már a budapesti Lánchídon tartózkodott, ahol a történelmi játszóház állomásait látogatta végig. A Összecsapások az Andrássy úton, a fővárosban rendőrség a budapesti Deák téren csütörtökön elfogta Budaházy Györgyöt, akit tavaly szeptember óta köröztek. Budaházyt a Nemzeti Nyomozó Iroda Aradi utcai épületébe vitték. A rendőrök a Tomcat gúnynevű bloggert is letartóztatták. A letartóztatások hírére érkezni kezdett a tömeg az Andrássy úton. Kora estére már ezernél is többen gyűltek össze az Aradi utcában, a letartóztatott Budaházy szabadon engedését követelve. A rendőrség fémkordonokkal zárta el a Nemzeti Nyomozó Iroda épületéhez vezető utat. A tüntetők tojásokkal kezdték dobálni a rendőröket. Körülbelül ezerötszázan gyűltek össze a Nemzeti Múzeum előtt, és háromszázan a Kossuth téren is. Hét órakor már csatatérré változott az Andrássy út. A pár száz tüntető a sajtó munkatársaira is rátámadt, és csúzliból kilőtt csapágygolyókkal lőtték a rendőröket. A randalírozók díszköveket szedtek fel, s azzal dobálták meg a rendőröket a Kodály köröndnél felállított barikád mögül. A rendőrök könnygázt és gumilövedéket vetettek be. A délelőtt viszonylagos nyugalomban telt a fővárosban, ennek ellenére soha nem látott méretű rendőri erőkkel biztosították a máricus 15-ei ünnepeket. A Petőfi-szobornál egy férfi a kordont visszahelyező egyenruhás rendőrre támadt, ezért hivatalos személy elleni erőszak bűntett megalapozott gyanúja miatt körözést adott ki ellene a rendőrség. Orbán: fusson a kormány nagygyűlés A Fidesz-elnök mindent egy lapra, a népszavazásra tesz fel Ha a kormány nem hajtja végre a nép akaratát, akkor fusson, de gyorsan - e szavakkal lelkesítette a népszavazásra hallgatóságát Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a tegnapi budapesti nagygyűlésen. Tibay Gábor Több százezren vettek részt tegnap a Fidesz fővárosi nagygyűlésén. A párt az Erzsébet híd lábához szólította híveit. A tömeg az Astorián túl megtöltötte a Kossuth Lajos utcát, a beszédeket a környező utcákban is hallhatták. Deutsch-Für Tamás fideszes kép viselő nyitóbeszédében azt mondta, 1848 azt jelképezi, hogy nincsenek örökké tartó hazugságok. „A hazugságok kiszolgáltatottá tesznek, börtönbe, kordon mögé lehet zárni az ország főterét, de csak idő kérdése, hogy onnan kiszabaduljon - mondta a politikus. - Elegünk van a kioktatásból, a hisztériakeltésből, a fasisztázásból, és elegünk van abból is, hogy tönkreteszik hazánkat” - je lentette ki Deutsch-Für Tamás. „Ne féljetek!” - idézte II. János Pált a fideszes honatya, Bibó István szavaira emlékeztetve pedig azt mondta: demokratának lenni annyi, mint nem félni. „Mi, demokraták nem félünk, a hatalom viszont igen” - hangoztatta Deutsch-Für, aki szerint a kor mány bűne, hogy magyart állít szembe magyarral, lerombolva a nemzeti szolidaritást. 1849 tavaszán az önkényuralmat védő fegyveres megszállók fenyegetéssel próbálták otthon tartani az embereket, de az igazságot elleplezni akkor sem lehetett - utalt a szabadságharc eseellenére összegyűltünk, a tavasz és Magyarország szabadságvágya ma is győzött” - jelentette ki. A pártvezető azt mondta, a forradalom bukásával hiába végezték ki Batthyány Lajost és tábornokait, a magyarokat nem sikerült megtörni, és még Ferenc Józsefnek is be kellett látnia, hogy akarata ellenére nem lehet kormányozni az országot. Orbán azt mondta, a szabadság és a demokrácia ma veszni látszik, de ugyanúgy ragaszkodni kell hozzá, mint ’48-ban „most sem hátrálhatunk meg, nem fogadhatjuk el az oktrojált reformokat, és nem hunyászkodunk meg az új Bach-huszárok előtt sem”. A Fidesz elnöke szerint a mai hatalom nemhogy megakadályozná az állam lezüllesztését, de élen jár ebben, pártcélokra használja a rendőrséget, zaklatja és provokálja polgárait. „A hatalom a tűzzel játszik, a végzete felé masírozik” - mondta a pártelnök, hangsúlyozva: a felelősség nem enyészik el. Nem lehet büntetlenül tönkretenni az országot, eltitkolni az adatokat, tönkretenni a nemzetgazdaságot - tette hozzá. A volt miniszterelnök leszögezte, „nem tűrjük, hogy vesztessé nyilvánítsanak bennünket”. A kormány felelősségét firtatva Orbán Viktor úgy vélte, az új arisztokrácia kiváltságos klikkje teljesítmény és felelősség nélkül élvez kiváltságokat, márpedig ahol kiváltságok vannak, ott a többség a vesztes - mondta. Orbán Viktor kijelentette: a válságért, a brutalitásért, a zavargásokért csakis és kizárólag a kormány a felelős. A pártelnök rámutatott: balsors idején az emberek többsége megérti, hogy a demokrácia ott van, ahol a nép, és ekkor már nem a pártok érdeke, hanem az ő személyes jövője forog kockán. „Nincs más út: az új többségnek le kell győznie az új arisztokráciát” - mondta Orbán, hangsúlyozva, nem számít az elválasztó ideológia akkor, ha szabadság vagy önkény, ha az új többség vagy az új arisztokrácia között kell dönteni. A Fidesznek az Alkotmánybíróság által a napokban elfogadott népszavazási kezdeményezéséről azt mondta, hogy a referendum az utolsó demokratikus eszköz a nép akaratának érvényesítésére. „A népnek pedig joga van elkergetni a kormányt, ha a nép létérdekeit veszélyezteti - mondta Orbán Viktor. - A választókat becsapó kormánypárti koalíció a sarokba szorult, mindent elveszített, mégis foggal-körömmel ragaszkodik a bársonyszékekhez.” Orbán szerint azonban egy népszavazás után a kormánynak nincs más lehetősége, mint végrehajtani a nép akaratát, különben elkergethetővé válik. A népszavazás lebonthatja az utolsó sarkot is, „akkor pedig nincs más hátra, mint futni, de gyorsan” - jelentette ki Orbán Viktor, ményeit aktualizálva, a forradalom második évének tavaszán Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. „A hatalom provokációja A népnek joga van elkergetni a kormányt, ha az a nép létérdekeit veszélyezteti, mondta Orbán. „Önmagát ítéli el az a nép, mely felmenti vétkes vezetőit” „A referendum az utolsó demokratikus eszköz a nép akaratának érvényesítésére. A kormánynak végre kell hajtania a nép akaratát.” több százezren mentek el a Fidesz Erzsébet hídnál tartott rendezvényére 52 I Szónokok a Fidesz nagygyűlésén VITAUTAS LANDBERGIS egykori litván köztársasági elnök, európai parlamenti képviselő: Magyarország válaszaihoz érkezett, „az olajos orosz pénz és az európai eszmék között” kell választania. Schöpfin György, a Fidesz európai parlamenti képviselője: Ha a hatalom megfélemlít, össze kell fogni, „éreztessük, hogy mi vagyunk a nemzet”. A félelem nem tűnt el, és azok, akik érdekeltek a félelem fenntartásában, új és új módszereket vetnek be. Antonio tájani, az Európai Néppárt frakciójának olasz alelnöke: „Forza Ungheria, forza Viktor Orbán! A magyarok derekát a kommunista diktatúra sem tudta eltörni Biztos vagyok abban, hogy a jövőben Magyarországnak nem lesz kommunista kormánya. Megértem a magyarok szenvedéseit, mivel a Titodiktatúra idején olaszok tízezreit ölték meg. ” Gyurcsány: „Összetartozunk, a haza mi vagyunk mindannyian” „Összetartozunk” - kezdte el ünnepi beszédét tegnap este Gyurcsány Ferenc a Művészetek Palotájában. A miniszterelnök tegezve szólította meg hallgatóságát, akik hangos ovációval fogadták a papír nélkül beszélő kormányfőt. „Legyél férfi vagy nő, rakoncátlan ifjú diák vagy életét összegző aggastyán” - sorolta az összetartozókat Gyurcsány. A kormányfő szerint nincs különbség anyagi helyzet vagy a között, hogy határon túli vagy anyaországbeli magyar-e valaki. Összetartozunk akkor is, ha valaki keresztény, zsidó vagy ateista, a hagyományos férfi-női kapcsolatokban él, vagy homoszexuális. Sőt még a tankcsapdások és a Katona Klári-rajongók is összetartoznak, csakúgy, mint a kormányellenes tüntetők és a kabinettel szimpatizálók is. „Elnézést kérek, hogy nem szokványos ünnepi beszédet mondok - mondta komoran a miniszterelnök. - Sok minden történt ma, ami felkavaró és elgondolkodtató, bizonytalan válaszkísérletei vannak, de inkább nem beszélek az eseményekről” - jelentette ki Gyurcsány. „1848 kereszténység felvételét övező korszak legjelentősebb változása Magyarországon” - méltatta a forradalmat és szabadságharcot Gyurcsány. A miniszterelnök szerint azonban a forradalmi változások nem az utcai eseményeknek köszönhetően történtek, mivel már március 15-én reggel elindultak Pozsonyba a reformországgyűlés követei követeléseikkel, s ezután alakultak meg az első független magyar felelős kormány. „Ki volt a jobb hazafi? Batthyány vagy Petőfi? - tette fel a kérdést a kormányfő. Petőfi a forradalom után pár héttel már ellenzékinek számított, de ma már mindketten megkérdőjelezhetetlen tekintélyek, s mindketten a vérüket adták a hazáért. „Tudták, hogy a haza mi valamennyien vagyunk, ez a hazafiság első parancsa - hangoztatta Gyurcsány. - A haza mi magunk vagyunk, nem én, hanem mindannyian” - mondta a kormányfő. A miniszterelnök végül a Kossuth-nóta szavaival búcsúzott: „Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!” ■ É. S. Miniszterelnök: ellenzék és kormányoldal is egy hazát