24 óra, 2010. május (21. évfolyam, 101-124. szám)

2010-05-04 / 102. szám

24 ÓRA - 2010. MÁJUS 4., KEDD ON-LINE INTERJÚ 5 pápai ferenc A Közművelődés Háza az átépítéssel új burkolatot, nyílászárókat és a Szent Borbála tér felől hívogató bejáratot kap. A Turul mozihoz 1993-tól a bezárásáig volt kötődése. Tatabánya legerősebb összefogó ereje a bányászat. A HÁZ LEKERÜLHET A CSÚFSÁGLISTÁRÓL Pápai Ferenc, A Közműve­lődés Háza igazgatója sze­rint: egy-egy történelmi te­lepülés hagyományával, hangulatával, szerkezeté­vel, szellemiségével nem érdemes összehasonlíta­nunk Tatabányáét. - Kedves Ferenc, olvasom a filmajánlóit a Grátiszban. Honnan az érdeklődés a moz­gókép iránt? (Judit) - A nyolcvanas évek végén Esztergomban kezdődött egy olyan speciális népműveléskép­zés, amely a filmterjesztést, illet­ve a mozgókép közművelődési integrációját készítette elő. Innen indult a filmbarátság, ami aztán folytatódott más képzéseken szaklapoknál. A mozgóképözön idején a filmművészet valame­lyest háttérbe szorul, noha a ki­fejezőeszközeiben minden moz­góképi szövegnek alapja. Szeret­ném, ha a filmek (tehát nem csak televíziós mozgóképek) határoz­nák meg vizuális igényességün­ket, ezért ajánlom azokat. - Sajnos már bezárták a Turul mozit. Önnek van valami re­likviája a Turul moziból? Pla­kát, régi mozijegy, ilyesmikre gondoltam. (Turul) - Plakátokat nem gyűjtöttem, viszont a Tatabányai Múzeum ré­szére a Turul moziban előfordult filmek plakátjaiból egyet-egyet átadtam. Mozijegyem az utolsó előadásról van. A Turul mozihoz 1993-tól a bezárásáig volt kötő­désem, s ennek az időszaknak a szakmai adminisztrációját a vá­rosi levéltárnak szánom. Néhány filmfotó és filmelőzetes megme­nekült, azokat a mozgóképes ok­tatásban használtam. - Jó napot! Nagy filmrajongó hírében áll. Hol szokott moziz­ni? Mi a kedvenc filmje? (Mozi)­­ Talán a „filmrajongó” túlzás, mert mostanában sokkal keve­sebb filmet látok a kelleténél, így a mozi kínálatban nem vagyok naprakész. Elsősorban a filmklub „művész filmjeit” igyekszem nyo­mon követni. Egyébként meg szí­vesen megyek multiplexbe, 3D-s vetítésre az Arénába. Kedvenc fil­mem nem állandósult. Volt idő, amikor az Aranypolgár, később a Napok romjai állt hozzám a leg­közelebb, a magyar filmek közül pedig egy alig ismert Fábri Zoltán film, az Utószezon. (Azt is be kell valljam, hogy a filmtörténet kez­detéről, a némafilmek korszaká­ból is sok szép emléket őrzök, de a Cameron-féle Titanicot vagy tíz­szer láttam, és remek tömegfilm­nek, finomabban mondva, közön­ségfilmnek tartom­.­­ A Közművelődés Háza nem a legszebb épület Tatabányán. Milyen lesz a felújítás után? Szebb? (Kritikus)­­ Az építészek számára az egyik fontos kérdés volt, hogy megoldást találjanak az épület küllemének barátságosabbá té­telére. Reméljük, az eredmény leiratkozást jelent majd a csúf­ságlistáról. Szerintem 25 évvel ezelőtt az épület hatalmas beton­doboznak tűnt az akkori város­képben. Ma a Köztársaság útján A Közművelődés Háza méretét meghaladó dobozok sokaságá­val találkozhatunk. Ha csak A Közművelődés Háza külső le­­pukkantságát megszüntetnénk, már kedvezőbb képet festene. Az átépítéssel az épület külseje új burkolatot, nyílászárókat és a Szent Borbála tér felől hívogató bejáratot kap. - Tatabányán ön szerint miért van értelme közművelődéssel, kultúrával foglalkozni? (Kérdező) - Mindenütt van értelme a közművelődéssel és kultúrával foglalkozni, hiszen ettől érezzük magunkat otthonosan, bizton­ságban, közösségben, védelem­ben stb., stb... Tatabányán a tele­pülésszerkezet, a helyi gazdaság és társadalom annyi változáson ment keresztül, hogy feltétlenül segítő szerepet kell kapjon a he­lyi társadalom megtartásában és építésében a kultúraközvetítés. - Szerveznek-e végre Tatabá­nyára is olyan zenekarok kon­certjeit, mint a Kárpátia, Is­merős Arcok...? Ezek népsze­rű együttesek, mégsem láthat­juk őket a városban. (t) - Az összetett kérdés első felé­re: a koncertszervezés régóta nem úgy megy, hogy produkció­kat vásárol A Közművelődés Há­za, hanem üzleti egyezséggel, a koncertszervezők menedzserei tesznek ajánlatot, hogy a pro­dukcióiknak helyt adó intéz­mény felmerülő költségeit átvál­lalják. Sajnos számtalan műfaj kimarad a kínálatunkból, ami nem politikai, még csak nem is ízlésbeli véleményt jelent, ha­nem mindenható gazdaságit.­­ Bár Tatabánya a megyeszék­hely, kulturális téren mintha mégsem tudna a térség fővá­rosa lenni, a régió másik két megyeszékhelyével, Fehérvár­ral és Veszprémmel való ös­­­szehasonlításról nem is be­szélve. Elérhetetlen álom, hogy egy kicsit felzárkóz­zunk? (Kultúrturista) - Egy-egy történelmi település hagyományával, hangulatával, szerkezetével, szellemiségével nem érdemes összehasonlíta­nunk Tatabányáét. A felzárkózás­hoz azt látnám hatásos lépésnek, ha a magunk képességeit ven­nénk alapul. Itt is találnánk egye­di és felépíthető témát. Ilyen le­hetne a madár. A város felett áll a Turul-szobor. Ilyen a szén, a bá­nyászat. Ezek bővebb kifejtésébe itt nem bonyolódnék, megértését kérem, de egyetértek Önnel. - Itt van nekünk az Orfeusz Társulat, itt van a Jászai Mari Színház. Nem lenne szükség egy „színháziasított" társulatra, mint a nagyoknak? Vagy ahhoz kicsik vagyunk? (Katalin) Nem szeretnék a Jászai Mari Színház terepére merészkedni, hiszen az állandó társulat kér­dése igen bonyolult. A színház­­csinálók az alkotómunkához fontosnak tartják. De a közönség törődik ezzel? - A Közművelődés Háza, ahogy neve is mutatja, a köz művelődésének háza. Ön mi­lyen programokkal töltené meg a megújuló komplexu­mot? (Cooltúra) - A kultúra ára. Részben ké­pes csak piacon maradni. A má­sik részt­­ anyagi és szellemi tőkét mellé kell rendelni. A kul­túrafogyasztón kívül társadal­mi szintű támogatottságot igé­nyel a népművelés. Megfelelő anyagi források nélkül, stabil, tervezhető gazdálkodási körül­mények hiányában közművelő­dési folyamatokat elindítani, életben tartani és kibontakoz­tatni vágyálom. A realitások fi­gyelembevételével kevés lehe­tőség nyílik rétegérdeklődés ki­szolgálására. - Tisztelt uram, úgy érzem, el­sikkadnak a bányászhagyo­mányok egy kicsit. Nem ter­veznek a bányászváros múlt­ját bemutató programsoroza­tot? (Tisztelettel, bányász) - Tatabánya legerősebb össze­fogó ereje a bányászat. Ennek elevenen tartása szerintem is fontos, sőt nélkülözhetetlen. A közművelődésen kívül a múze­umok, a város különböző prog­ramjai, hagyományőrzők is igyekeznek a bányászat emléke­it őrizni. Lehetőségeink szerint hozzájárulunk kezdeményezé­seikhez. Pillanatnyilag éppen az átépítés miatt nem tervezhetjük az ön által felvetett programso­rozatot. - Láttam több szerepben is még anno, meg mostanában az Orfeusz kötelékében, min­dig igazán testhez álló karak­tert megformálva. Nem lenne kedve egyszer egy vadállati fi­gurát megszemélyesíteni? (Bo­lond (vagy ostoba) lány) - Mégis milyenre gondolt? Annyiféle van! Köszönöm szépen kedves szavait. Remélem, mint kitartó nézőt, egyszer megörven­deztethetem egy „vadállattal.” - Látom, sokan szakmáznak. Én arra lennék kíváncsi, hogy mit csinál civilben, van-e csa­ládja, mivel tölti a szabadide­jét. (Bóbita) - Civilben, mint más: hideg­ben fázom, esőben ázom stb... Szabadidőmben az Orfeusz Társulat (egykori Bányász Színpad) tagjaival előadások létrehozásán dolgozunk, filme­ket nézek, olvasgatok, teszek­­veszek a ház körül. Feleségem­mel és lányunk­kal élünk Tata­bányán. - Ön szerint mennyire igé­nyes (vagy igénytelen) a tata­bányai átlagközönség, men­­nyire van megvezetve­ megfer­­tőzve a bulvár felszínességgel? (Publikum) - Nem hinném, hogy különb­ség volna egy tatabányai vagy máshol élő igényességével. A bulvár vagy a tömegkommuni­káció más műfajainak is meg­van a helye, aki használja, aki abból tájékozódik, aki arra kí­váncsi, az legyen észnél­ ítélni ezek alapján felettébb veszélyes. A tömeges rendezvényeknek (vagy tömegművészetnek­ az a lényege és célja, hogy minél több érdeklődőt vonzzon. Ez lehet si­lány, de lehet elfogadható, sőt ki­mondottan értékes is. Világos, mire kell törekedni! - Ön Tatabányán is született vagy később költözött váro­sunkba? (Bánya Béla) - Itt születtem. - A tatabányai kulturális élet­ben végzett munkája során mire a legbüszkébb? Mi volt, ami legtöbb időt, energiát igé­nyelte öntől? (Meló Márton)­­ A rendszerváltoztatást megelőzően, 1986-ban és ’87- ben volt egy sorozatom a Nép­házban, Orfeusz vendégei cím­mel. Ott közismert művészek, értelmiségiek léptek fel, s egy beszélgetős műsoros est alkal­mával feszegették az akkori rendszer határait. Értékes, szel­lemes közéleti műsorsorozat volt. Legtöbb idő, majdnem 25 éve, két-három kihagyással, minden nyáron versmondó, színjátszó gyerekek táborozta­tásával foglalkozom tíz-tíz nap­ban. Ez összeadva nagyon sok idő. Legtöbb energia: A Közmű­velődés Háza ügyvezetése. - Mi motiválja munkája során? (Kihív Kázmér) - Ezt már én is kérdeztem ma­gamtól. Főleg, ha padlón vagyok, és övön alulra céloznak vagy a hátam mögött mesterkednek. Szeretném, ha több mosolygó ar­cú és tatabányaiságában elköte­lezett ismerősöm lenne. Az oldalt szerkesztette: Tóth Ilona A teljes interjú a KEMMA.hu weboldalon olvasható. /y. Szeretném, ha több mosolygó arcú és tatabányaiságában elkötelezett ismerősöm lenne. Pápai Ferenc: Szabadidőmben az Orfeusz Társulat tagjaival előadások létrehozásán dolgozunk, filmeket nézek, olvasgatok, teszek-veszek a ház körül

Next