24 óra, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-11 / 9. szám

4 A felelős továbbtanulás volt a témája annak a rövid beszélge­tésnek, amelyen a tatabányai Árpád Gimnázium végzős di­ákjai vehettek részt szerda dél­előtt. Három héttel a hivata­los felsőoktatási jelentkezések megkezdése előtt az Edutus Fő­iskola képviselője arról beszél­getett a fiatalokkal, hogy mit érdemes mérlegelni egy okos pályaválasztási döntés előtt. A piacképes diploma első helyen áll a döntési szempontok kö­zött. Olyan végzettséget és tu­dást kell szerezniük a hallga­tóknak a főiskolai éveik alatt, hogy az iskolából kikerülve azonnal, vagy rövid időn belül el tudják kezdeni saját életüket építeni. A döntésnél azonban nem szabad feladni a célokat, a terveket, az álmokat sem. „Számos személyes tragédi­ával találkoztam az utóbbi idő­ben” - mondja Dr. Deés Szilvia a főiskola oktatója. „Amikor egy 4 éven keresztül jogásznak készülő, a szakma iránt elhiva­tott, kiváló tanuló azért választ mérnökszakot, hogy államilag támogatott képzésben részesül­­jön...nos ő nem lesz boldog fi­atal. A mi felelősségünk az is, hogy elérjék céljaikat, megva­lósítsák álmaikat is.” Az Edutus Főiskola 2010 óta kínál lehetőséget hallgatóinak a tandíj ledolgozására. A prog­ram az utóbbi három év alatt folyamatosan fejlődik, s bővül folyamatosan olyan elemekkel, mint például a munkaerőpia­ci ösztöndíj, amelyet elnyerve a legtehetségesebb hallgatók te­hetnek szert szakmai gyakor­latra, éves ösztöndíjbevételre és a munkakeresés során ki­használható értékes szakmai kapcsolatokra. Deés Szilvia szerint a diákok többsége ígyis-úgyis dolgoz­ni kényszerül. A főiskola ezért a félév során felvett, bármi­kor visszanézhető előadásokat, egyéni tanrendet vagy külön konzultációs lehetőségeket biz­tosít a programban résztvevő dolgozó, vagy élsportoló hallga­tóinak. Az Edutus Főiskola ja­nuárban és februárban 50 kö­zépiskolában tervezi, hogy se­gít a diákoknak a felelős dön­tést meghozni. Nyílt napjuk­ra várják a diákokat január 30- án, Budapestre és Tatabányai kampuszukon egyaránt. ■ • • •• MEGYEI TÜKOR Csipkerózsika nem vert csip­két, az ő ujját egy rokka orsó­ja szúrta meg. Azok viszont, akik rendszeresen találkoz­nak a kisbéri művelődési házban, hogy elsajátítsák a csipkeverés tudományát, még egyszer sem szúrták meg az ujjukat. Palásti Péter Én • •­ ------------doian­ Li AbYi Mesterük Varga Mónika, aki e különleges kézművestudo­mányra oktatja őket. Még az in­tézmény vezetőjét, Puskás Te­réz igazgazgató asszonyt is. He­ti két alkalommal találkoznak október eleje óta, s mire az utol­só órát is megtartják június kö­zepén, talán utolérik oktatóju­kat. Sőt! Még az is lehetséges, hogy valamelyik tanítvány - esetleg több is - túlszárnyalja mesterét. Varga Mónika kifeje­zetten örülne ennek. Ő is egy kiváló szakembertől, a bábolnai Mátray Árpádnétól tanulta ezen egyre ritkább szak­ma alapjait. A kiváló állatorvos legendás feleségét még az 1990- es évek elején kereste fel azt kö­vetően, hogy ó­pusztaszeri ki­rándulása során először vehet­te testközelből szemügyre, hogy miként készül az igazi csipke. Mónika már több mint húsz éve foglalkozik ezzel, s örül an­nak, hogy átadhatja a tudását az érdeklődőknek. Ő is vallja, hogy az alapok tíz, egymást kö­vető alkalom során elsajátítha­tók, de a csipkeverés lényegét egy életen át kell tanulni. Két évtizednél hosszabb gyakorlat­tal a háta mögött is ezt teszi, mert olyan világ ez, ami soha­sem ismerhető meg teljes egé­szében. Tőle megtudtuk azt is, hogy gyakorlatilag inkább forgat­ják a vékony szálakat, mégis bár cseppet sem titkos, mégis kevesen tudják, hogy a csipke­készítés során a ráhajtás min­dig jobbról történik balra, majd a két középső szálat megcseré­lik, ezután újra jön a ráhajtás, a csere, és végül ráhajtással fe­jezik be. Ezután kiegyenesítik a szálakat, és kezdik elölről. Mindehhez persze nélkülözhe­tetlen a csipkeverő párna, amit fűrészporral töltenek henger­alakúra, s addig gyömöszölik, amíg jó kemény lesz. Erre tűzik rá a mintalapot, amit a profik már maguk terveznek. Ők és a kezdők is a tűréspontokba szúr­ják a gombostűket, s azok meg­az orsók összeütközései miatt mondják azt, hogy “verik”. Pe­dig még szándékos ütköztetés­ről sincs szó, nem hogy dur­vább dolgokról. Kiderült az is, hogy alapvetően három mun­kafázisból áll az egész mű­veletsor. Az egész verésből, a felverésből és a vászonverés­ből. Bár mindegyik ráhajtás­­ból és cseréből áll, természe­tesen egyik sem ugyan­az, hi­szen a legegyszerűbb verés­hez is minimum 6 pár szük­séges, ami 12 szál mozgatá­sát jelenti. Egy-egy “dolgozó­ién végzik az érdemi csipkeve­rést a fentebb leírt módon. Ami­kor a tűket kihúzzák, a segítsé­gükkel készített hurkok már megtartják egymást, és előbb-utóbb kirajzolódnak a minták. Hazánkban leggyako­ribb a halasi, a sárvári és a gö­­möri csipke, de a hu­nniai is, bár az kevésbé ismert. Sajnos egyetlen egy sincs, amelyik Ko­­márom-Esztergom megyéhez, vagy legalább annak egy részé­hez lenne köthető. Egyelőre. De ami késik, az nem múlik. Talán pont a csipkeverést most tanuló kisbériek találnak ki valamit, ami világhírű lesz. Bár­ két orsóból áll, s még a kezdőknek is legalább 2x2-őt kell kézbe venniük jobb, illet­ve bal kezükbe. Az orsókra előzetesen rá kell csévélni a horgolócérnát, ami lehet lenből, de kenderből is. Ál­talában három méter fér egy or­sóra, ami ha elfogy, akkor ügye­sen hozzákötik az utánpótlást úgy, hogy lehetőleg meg se lát­­szódjon a csomó. Ha sikerül, azt nevezik takács-csomónak. Azokat a csipkéket pedig, amelyeket különböző anyagú textilek szélére varrnak díszí­tésként, szélcsipkéknek hívják. Varga Mónika is ezeket szereti jobban, bár ő már készített né­hány kisebb térítőt is. Tanítvá­nyai egyelőre ettől még távol vannak. Biztosra veszi viszont, hogy e különleges tanfolyam végére valamennyien önállóan fognak dolgozni. Határozottan állította, hogy ő csak elindítja az érdeklődőket a csipkével ki­vert csipkekészítés útján, s raj­tuk múlik, hogy merre, meddig mennek azon tovább. Bármeddig is jussanak, az biztos, hogy nem csak saját örömükre alkotnak a tanítvá­nyok, hanem egy megőrzendő értékrend mentén olyan cso­dákat fognak alkotni idővel, amire csak nagyon kevesek képesek. Felelősségteljes pályaválasztásra tanítja a diákokat az EDUIUS FőiskolaA csipkeverés rögös útja értékrend Ráhajtások és cserék bonyolultságából születik a szépség Lehet, hogy a kisbéri minták világhírűek lesznek Varga Mónika (állva) bízik abban, hogy a csipkeverést tanuló tanítványai idővel túlszárnyalják őt, és továbbviszik e nemes hagyomány ápolását A tél „örömei’ Az elmúlt napok időjárása sok munkát adott azoknak az autósoknak, akik kénytelenek csillaggarázsban parkoltatni gépkocsijukat. A reggeli indulás előtt vagy a havat kell sepregetni a szélvédőről, vagy a jeget, rosszabb esetben a ráfagyott ónos esőt kapargatni, változó sikerrel. A biztonság érdekében ne sajnáljuk a tisztogatásra az időt! 2013. JANUÁR 11., PÉNTEK Negyvenhétmillió forintos turisztikai fejlesztés valósult meg a térségben Tata A Tata és Környéke Tu­risztikai Egyesület több mint negyvenmillió forintos uniós támogatást nyert egy pályázat keretében, melynek köszönhe­tően 47 millió forintos összkölt­ségvetést meghaladó fejlesztést valósíthatott meg a térségben. A projektzáró rendezvényen Ber­­czelly Attila, az Egyesület elnö­ke elmondta, hogy két éve in­dult a pályázat, s ennek köszön­hetően megvalósíthatták az el­ső fejlesztéseket. Magyarics Gábor, a Tourin­­form iroda vezetője elmondta, hogy a pályázat segítségével a tatai Tourinform iroda teljes fel­újításon esett át. Az egyesület i munkaszervezetének is helyet biztosító ingatlan belső helyisé­gei mind építészetileg, mind be­rendezésüket tekintve szebbé és korszerűbbé váltak. A mun­katársak új számítástechnikai és elektronikai gépekkel, esz­közökkel dolgozhatnak, melyek növelik a munkavégzés haté­konyságát is. A támogatás felhasználásával a turisták tájékoztatását szolgá­ló infrastruktúra komplex fej­lesztése is megindult. Térképes információs táblák, érintőké­pernyős információs pontok ke­rültek kialakításra. ■ Javaslatokat várnak, ki kapja a díjat Tatabánya Január 31-ig lehet ja­vaslatot tenni, ki kapja az idén a Molnár János-díjat. A címmel azoknak a peda­gógusoknak a munkáját isme­rik el, akik kiemelkedő óvo­dai, alap-, közép-, felsőfokú gyógypedagógiai, valamint felnőttoktatási nevelési-okta­tási tevékenységet folytatnak Tatabányán. A felterjesztést a díjra méltó­nak tartott személy, szervezet nevével, címével, elismerni kí­vánt tevékenységének ismerte­tésével írásban kell eljuttatni a www.tatabanya.hu honlapon található űrlapon a polgármes­teri hivatal Humán Irodájára, Schmidt Csabának címezve. A borítékra rá kell írni: "Molnár János-díj”. ■ A. P. A. Téli áradás a pilismaróti Duna-parton látványos A további előrejelzések szerint a hőmérséklet nem emelkedik Habár az elmúlt 24 órában a Du­na vízgyűjtőin számottevő csa­padék nem volt és a következő napokban sem lesz komolyabb hó vagy eső, az előző napokban megemelkedett a vízszint. Lát­ványos ez a pilismaróti Duna­­parton, ahol a víz elöntötte a sza­badstrand és a parkolók terüle­tét. A további előrejelzések sze­rint a hőmérséklet nem emelke­dik, így a Duna felső vízgyűj­tőjén az olvadás megszűnik, nincs a kis árvíznek utánpót­lása­ is megszűnik. A Duna né­met, és ausztriai szakasza már mindenütt apad. Ez kedvezően hat a belvízhelyzetre is; Tát köz­ségnél például az új töltés belső oldalán még áll a víz. ■ Rafael A pilismaróti partszakaszon az elmúlt napokban a víz elöntötte a szabad strand és a parkolók területét A PI K*A

Next