24 óra, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
2013-08-22 / 195. szám
2013. AUGUSZTUS 22., CSÜTÖRTÖK Alig csökkent a második negyedévben az államadósság unk Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2013 második negyedévének végén a GDP 81,4 százaléka volt, ez 23 250 milliárd forint - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Egy negyedév alatt összesen 1 százalékponttal csökkent a teher. Az adósságot a második negyedévben a nettó hitelfelvétel 226 milliárd forinttal növelte, a forint erősödése pedig 315 milliárd forinttal csökkentette. Az államháztartás nettó tartozása (17 728 milliárd forint) a GDP 62,1 százalékát tette ki 2013 második negyedévének végén. Horváth István, a K amp H Alapkezelő befektetési igazgatója az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kifejtette: a GDP-arányos államadósság csökkenése kedvező tendencia, ez az IMF hiteltörlesztés miatt a harmadik negyedévben is folytatódhat, hatása azonban nem lesz olyan jelentős, mivel a következő hónapokban leginkább az fogja meghatározni a hazai eszközök árfolyamát, hogy a Fed szigorítása miatt egyre erősödő befektetői aggodalom nyomás alatt tartja a feltörekvő piaci eszközöket. Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője is úgy látja, csökkenhet az államadósság. Ezt segítheti, hogy Magyarország augusztusban az IMF-hitel fennmaradó, 2,2 milliárd euró értékű tartozását visszafizette. A szakértő ugyanakkor hozzátette: ezt a hatást némiképp ellensúlyozza az augusztusi forintgyengülés. Suppan Gergely ennek ellenére úgy véli, a GDP-növekedést is figyelembe véve, 2013 év végére 79 százalék körül lehet Magyarországon a GDP-arányos államadósság. ■ VG Bruttó államadósság (a GDP-hez viszonyítva, százalék) 2010.1. n.év-2013. II.n.év VG-GRAFIKA FORRÁS: MNB BELFÖLD - KÜLFÖLD Településeknél a pénzek tanyák Az önkormányzatok adták be az összes igény 70 százalékát Nem annyira agrárgazdasági, inkább vidékfejlesztési jelentősége van a harmadik éve egyre nagyobb keretösszeggel meghirdetett tanyafejlesztési pályázatnak. Az egyes feltételek miatt a pénzek döntő részét nem is konkrétan a tanyák nyerik, hanem települési önkormányzatok, igaz, a tanyákon élők helyzetét is könnyítő fejlesztésekre. Braunmüller Lajos Évek óta az önkormányzatok által benyújtott pályázatok viszik el a tanyafejlesztési pályázat keretében kiírt pénzek döntő részét, a tanyák konkrét fejlesztésére csak a rendelkezésre álló források kisebb része megy, így van ez az idei évben a nemrégiben lezárult fejlesztési programhoz benyújtott igényekkel is. A rendelkezésre álló 2 milliárd forintnyi keretösszegre hozzávetőleg ezer pályázó mintegy 5 milliárd forintnyi forrást igényelt. Az összes igény nagyjából hetven százaléka, 3,5 milliárd forint az önkormányzatok pályázataiból adódik. A programon belül a települések több jogcímen is pályázhatnak pénzekre. Ezek egyike, az elmúlt évek sikeresnek mondható projektje a helyi piacok létesítése, vagy fejlesztése. A program azért támogatja a helyi vásárlói terek létrehozását, mert a tanyákon megtermelt áru így közvetlenül és akadálytalanul juthat el a fogyasztókhoz. Helyi piacokra egyébként két forrásból, a tanyafejlesztési program keretein belül és a vidékfejlesztési alapból is lehet pályázni. Az ilyen termelői piacok ezért jelentősen megszaporodtak az elmúlt években az országban. A másik jogcím, amelyre az önkormányzatok szívesen pályáznak, az a települések és a tanyák közötti úthálózat javítása, pontosabban a külterületi utak rendbentartásához, felújításához szükséges gépek beszerzése, amelyhez máskülönben csak nehezen találhatnának forrást az egyes települések. A 2011-es népszámlálás adatai szerint Magyarországon mintegy 293 ezren élnek külterületen, tanyán, 60 százalékuk az Alföldön. Az egyéni jelölteknek azonban a legtöbb esetben - például a villamosítási alprogramot leszámítva - 25 százaléknyi önrészt kell biztosítaniuk a pályázathoz, ez pedig sok tanyán élő számára nem áll rendelkezésre. A programhoz ráadásul előfinanszírozásra van szükség, 25 százaléknyi előleget leszámítva nem lehívhatók a források. „A tanyákat Magyarországon a legkülönbözőbb társadalmi rétegek lakják, jellemzően szegény és öreg a tanyalakóktól kezdve a turizmus, vagy egyéni hobbi céljaira fenntartott tanyák lakóiig sokféle embert érinthet egy ilyen pályázat” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Juhász Pál agrárszociológus. A Budapesti Corvinus Egyetem kutatója hozzátette: „éppen ezért a pályázat is rendkívül összetett, határozott kontúrja nincs.” Juhász Pál szerint a tanyák Magyarországon nem tudtak az amerikai, vagy észak- illetve nyugat-európai értelemben farmokká válni, a szétdarabolt földszerkezet miatt. Az agrárszociológus szerint ezért a tanyáknak, és magának a tanyafejlesztési programnak agrárgazdasági jelentősége csekély. „Természetesen a nyertes családoknak hasznos segítséget nyújthat a pályázat, ám a rendelkezésre álló keretösszeg nem elegendő arra, hogy érdemi változásokat érjen el a hazai tanyák életében” - tette hozzá Juhász Pál. Villamosítás az évtized végére A harmadik tanyafejlesztési program - a korábbiakhoz hasonlóan - kiemelten kezeli a tanyavillamosítást, illetve a tanyák és más települések megközelíthetőségét javítandó a külterületi útjavító gépek beszerzését. Új elem azonban idén, hogy nemcsak az önkormányzatokon keresztül nyílik lehetőség tanyavillamosításra, hanem egyéni tanyai lakosoknak is, mégpedig 100 százalékos támogatással, az egyéni tanyavillamosítási programra 50 millió forint áll rendelkezésre ebben az évben. Folytatódik emellett 100 millió forintos kerettel - az önkormányzatok útján történő és több tanya energiaellátását együttesen biztosító tanyavillamosítás is. A külterületi utak karbantartásához szükséges gépek beszerzésére idén 175 millió forint áll rendelkezésre, a korábbi közlések szerint a kormány célja a programmal az, hogy 2020-ig elektromos árammal legyen ellátva minden tanya, valamint járható utakon lehessen azokat megközelíteni. 5 { . . . ' ■!«' 35 év a szivárogtató közlegénynek harmincöt éves szabadságvesztésre ítélte a hadbíró Bradley Manning közlegényt, aki több mint 700 ezer katonai és kormányzati iratot szivárogtatott ki a WikiLeaksnek. Manning már korábban beismerte, hogy több mint 470 ezer iraki és afganisztáni harci jelentést, 250 ezer külügyminisztériumi táviratot és más anyagot adott át 2009-2010-ben a portálnak. A WikiLeaks 2010 áprilisában kezdte el közölni a kiszivárogtatott anyagokat, a hírszerzési elemzéssel foglalkozó Manning közlegényt egy hónappal később tartóztatták le Irakban. ■ MTI Vegyi fegyvert vetettek be Damaszkuszban? A Szíriai ellenzék szerint ezernél több áldozatot követelt a kormányhadsereg mérges gázzal végrehajtott támadása Damaszkusz külvárosában. A YouTube videomegosztón sokkoló felvételek láthatók a halottakról és sebesültekről. A kormány cáfolja a vádakat, a BBC-nek nyilatkozó szakértők szerint azonban a videón látható jelek megfelelnek a vegyi támadások után fellépő tüneteknek. ■ BBC Privatizálhatják a horvát légitársaságot új befektetőnek adná el a Croatia Airlines (CA) horvát nemzeti légitársaság részvényeinek 49 százalékát a horvát állam; a közlekedésügyi minisztérium szerint októberben hirdethetnek előzetes pályázatot, hogy felmérjék a befektetői érdeklődést. Azt nem tették közzé, hogy pontosan mekkora bevételt remél az állam az esetleges üzlettől. A horvátországi hírek szerint az indonéziai Garuda, a kínai Southern Airlines és az Egyesült Arab Emírségek nemzeti légitársasága, az Etihad Airways társaságok lehetnek az esetleges befektetők. A CA 13 repülőgéppel rendelkezik, és 1100 alkalmazottja van. Előző évben a cég 86,9 millió dolláros veszteséget könyvelt el. ■ MTI Újra a szakadék szélére kerülhettek a görögök? válság A strukturális alapokból juthat pluszforráshoz az athéni vezetés a Süddeutsche Zeitung értesülései szerint Nem zárható ki egy újabb görög mentőcsomag - közölte Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért és monetáris politikáért felelős tagja. A finn politikus a Helsingin Sanomatnak adott interjújában beszélt erről, hozzátéve, az athéni vezetőknek más lehetőségei is vannak. Ilyen a hitelvisszafizetés határidejének meghosszabbítása, a hitelezés átütemezése vagy a kamatok mérséklése. A napokban felerősödött a vita, hogy Görögországnak szüksége lesz-e további külső pénzügyi segítségre. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter kedden arról beszélt, Görögországnak mindenképpen szüksége lesz egy újabb programra, erre reagált szerdán Olli Rehn. A Süddeutsche Zeitung ugyanakkor arról írt, hogy a görögök az EU strukturális alpjaiból kaphatnak újabb támogatást az államadósság leszorítására. Az elképzelés lényege, hogy megemelik a felzárkóztatási alapokból Görögországnak járó részt, amelyből az athéni vezetés gazdaságélénkítő programokat indíthat, vagyis több pénze marad adósságtörlesztésre. Görögország eddig két pénzügyi mentőcsomagot kapott, összesen 240 milliárd euró értékben. Emellett a magánhitelezők tavaly lemondtak a gö- Híradó újra megkezdte A hírműsorok sugárzását az új görög köztévé. A júliusi újraindulás óta csak dokumentumfilmeket és klasszikus játékfilmeket sugárzott az EDT, de szerda reggel kétórás hírműsorral nyitották a napot, miután 500 embert vettek fel két hónapos szerződéssel, Ezért felfüggesztését a görög kormánykoalíció legnagyobb pártja, a konzervatív Új Demokrácia takarékossági okokra hivatkozva rendelte el júniusban. Az intézkedés tüntetésekhez és számos külföldi szervezet tiltakozásához vezetett, kormányválságot is eredményezett. rég államadósságból nekik járó 206 milliárd eurónak majdnem a feléről. A segélycsomag keretében az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) júliusban 5,8 milliárd eurót folyósított Görögországnak. A trojka az ősszel tartja a pénzügyi csomag legújabb felülvizsgálatát. A görög államadósság 2012 végén 303,9 milliárd euró volt, több mint 50 milliárd euróval csökkent az egy évvel korábbi rekordhoz képest. Az adósság aránya a hazai össztermékhez (GDP) képest 2012 végére 156,9 százalékra csökkent az előző évi 170,3 százalékról. ■ Két hónap szünet után újra élő műsort sugárzott a görög állami tévé