24 óra, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

2013-08-22 / 195. szám

2013. AUGUSZTUS 22., CSÜTÖRTÖK Alig csökkent a második negyedévben az államadósság­ unk Az államháztartás brut­tó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2013 második negye­dévének végén a GDP 81,4 szá­zaléka volt, ez 23 250 milliárd forint - közölte a Magyar Nem­zeti Bank (MNB). Egy negyed­év alatt összesen 1 százalék­­ponttal csökkent a teher. Az adósságot a második ne­gyedévben a nettó hitelfelvétel 226 milliárd forinttal növelte, a forint erősödése pedig 315 mil­liárd forinttal csökkentette. Az államháztartás nettó tartozása (17 728 milliárd forint) a GDP 62,1 százalékát tette ki 2013 második negyedévének végén. Horváth István, a K­ amp­ H Alapkezelő befektetési igaz­gatója az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kifejtette: a GDP-arányos államadósság csökkenése kedvező tendencia, ez az IMF hiteltörlesztés miatt a harmadik negyedévben is folytatódhat, hatása azonban nem lesz olyan jelentős, mivel a következő hónapokban leg­inkább az fogja meghatározni a hazai eszközök árfolyamát, hogy a Fed szigorítása miatt egyre erősödő befektetői ag­godalom nyomás alatt tartja a feltörekvő piaci eszközöket. Suppan Gergely, a Takarék­­Bank senior elemzője is úgy látja, csökkenhet az állam­­adósság. Ezt segítheti, hogy Magyarország augusztusban az IMF-hitel fennmaradó, 2,2 milliárd euró értékű tartozá­sát visszafizette. A szakértő ugyanakkor hozzátette: ezt a hatást némiképp ellensúlyozza az augusztusi forintgyengülés. Suppan Gergely ennek ellené­re úgy véli, a GDP-növekedést is figyelembe véve, 2013 év végére 79 százalék körül lehet Magyarországon a GDP-ará­­nyos államadósság. ■ VG Bruttó államadósság (a GDP-hez viszonyítva, százalék) 2010.1. n.év-2013. II.n.év VG-GRAFIKA FORRÁS: MNB BELFÖLD - KÜLFÖLD Településeknél a pénzek tanyák Az önkormányzatok adták be az összes igény 70 százalékát Nem annyira agrárgazdasá­gi, inkább vidékfejlesztési jelentősége van a harmadik éve egyre nagyobb keret­összeggel meghirdetett ta­nyafejlesztési pályázatnak. Az egyes feltételek miatt a pénzek döntő részét nem is konkrétan a tanyák nyerik, hanem települési önkor­mányzatok, igaz, a tanyákon élők helyzetét is könnyítő fej­lesztésekre. Braunmüller Lajos Évek óta az önkormányzatok által benyújtott pályázatok viszik el a tanyafejlesztési pályázat keretében kiírt pén­zek döntő részét, a tanyák konkrét fejlesztésére csak a rendelkezésre álló források kisebb része megy, így van ez az idei évben a nemrégiben le­zárult fejlesztési programhoz benyújtott igényekkel is. A rendelkezésre álló 2 milliárd forintnyi keretösszegre hoz­závetőleg ezer pályázó mint­egy 5 milliárd forintnyi for­rást igényelt. Az összes igény nagyjából hetven százaléka, 3,5 milliárd forint az önkor­mányzatok pályázataiból adó­dik. A programon belül a telepü­lések több jogcímen is pályáz­hatnak pénzekre. Ezek egyi­ke, az elmúlt évek sikeresnek mondható projektje a helyi pi­acok létesítése, vagy fejleszté­se. A program azért támogatja a helyi vásárlói terek létreho­zását, mert a tanyákon meg­termelt áru így közvetlenül és akadálytalanul juthat el a fogyasztókhoz. Helyi piacok­ra egyébként két forrásból, a tanyafejlesztési program ke­retein belül és a vidékfejlesz­tési alapból is lehet pályázni. Az ilyen termelői piacok ezért jelentősen megszaporodtak az elmúlt években az országban. A másik jogcím, amelyre az önkormányzatok szívesen pályáznak, az a települések és a tanyák közötti úthálózat javítása, pontosabban a kül­területi utak rendbentartásá­­hoz, felújításához szükséges gépek beszerzése, amelyhez máskülönben csak nehezen találhatnának forrást az egyes települések. A 2011-es népszámlálás ada­tai szerint Magyarországon mintegy 293 ezren élnek kül­területen, tanyán, 60 száza­lékuk az Alföldön. Az egyéni jelölteknek azonban a legtöbb esetben - például a villamo­sítási alprogramot leszámítva - 25 százaléknyi önrészt kell biztosítaniuk a pályázathoz, ez pedig sok tanyán élő szá­mára nem áll rendelkezésre. A programhoz ráadásul elő­finanszírozásra van szükség, 25 százaléknyi előleget leszá­mítva nem lehívhatók a forrá­sok. „A tanyákat Magyarorszá­gon a legkülönbözőbb tár­sadalmi rétegek lakják, jellemzően szegény és öreg a tanyalakóktól kezdve a turiz­mus, vagy egyéni hobbi céljai­ra fenntartott tanyák lakóiig sokféle embert érinthet egy ilyen pályázat” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Juhász Pál agrárszociológus. A Budapes­ti Corvinus Egyetem kutatója hozzátette: „éppen ezért a pá­lyázat is rendkívül összetett, határozott kontúrja nincs.” Juhász Pál szerint a tanyák Magyarországon nem tudtak az amerikai, vagy észak- illet­ve nyugat-európai értelemben farmokká válni, a szétdara­bolt földszerkezet miatt. Az agrárszociológus szerint ezért a tanyáknak, és magának a tanyafejlesztési programnak agrárgazdasági jelentősé­ge csekély. „Természetesen a nyertes családoknak hasznos segítséget nyújthat a pályázat, ám a rendelkezésre álló ke­retösszeg nem elegendő arra, hogy érdemi változásokat ér­jen el a hazai tanyák életében” - tette hozzá Juhász Pál. Villamosítás az évtized végére A harmadik tanyafejlesztési program - a korábbiakhoz hasonlóan - kiemelten kezeli a tanyavillamosítást, illetve a tanyák és más települések megközelíthetőségét javítan­dó a külterületi útjavító gépek beszerzését. Új elem azonban idén, hogy nemcsak az önkor­mányzatokon keresztül nyílik lehetőség tanyavillamosítás­ra, hanem egyéni tanyai lako­soknak is, mégpedig 100 szá­zalékos támogatással, az egyéni tanyavillamosítási programra 50 millió forint áll rendelkezésre ebben az évben. Folytatódik emellett­­ 100 millió forintos kerettel - az önkormányzatok útján történő és több tanya ener­giaellátását együttesen bizto­sító tanyavillamosítás is. A külterületi utak karbantartá­sához szükséges gépek be­szerzésére idén 175 millió forint áll rendelkezésre, a korábbi közlések szerint a kormány célja a programmal az, hogy 2020-ig elektromos árammal legyen ellátva min­den tanya, valamint járható utakon lehessen azokat meg­közelíteni. 5 { . . . ' ■!«' 35 év a szivárogtató közlegénynek harmincöt éves szabadság­­vesztésre ítélte a hadbíró Bradley Manning közle­gényt, aki több mint 700 ezer katonai és kormányzati iratot szivárogtatott ki a Wi­­kiLeaksnek. Manning már korábban beismerte, hogy több mint 470 ezer iraki és afganisztáni harci jelentést, 250 ezer külügyminisztériu­­mi táviratot és más anyagot adott át 2009-2010-ben a portálnak. A WikiLeaks 2010 áprilisában kezdte el közölni a kiszivárogtatott anyagokat, a hírszerzési elemzéssel foglalkozó Man­ning közlegényt egy hónap­pal később tartóztatták le Irakban. ■ MTI Vegyi fegyvert vetettek be Damaszkuszban? A Szíriai ellenzék szerint ezernél több áldozatot kö­vetelt a kormányhadsereg mérges gázzal végrehajtott támadása Damaszkusz kül­városában. A YouTube video­­megosztón sokkoló felvéte­lek láthatók a halottakról és sebesültekről. A kormány cáfolja a vádakat, a BBC-nek nyilatkozó szakértők szerint azonban a videón látható jelek megfelelnek a vegyi támadások után fellépő tü­neteknek. ■ BBC Privatizálhatják a horvát légitársaságot új befektetőnek adná el a Croatia Airlines (CA) horvát nemzeti légitársaság részvé­nyeinek 49 százalékát a hor­vát állam; a közlekedésügyi minisztérium szerint októ­berben hirdethetnek előze­tes pályázatot, hogy felmér­jék a befektetői érdeklődést. Azt nem tették közzé, hogy pontosan mekkora bevételt remél az állam az esetleges üzlettől. A horvátországi hírek szerint az indonéziai Garuda, a kínai Southern Airlines és az Egyesült Arab Emírségek nemzeti légitár­sasága, az Etihad Airways társaságok lehetnek az eset­leges befektetők. A CA 13 repülőgéppel rendelkezik, és 1100 alkalmazottja van. Előző évben a cég 86,9 millió dolláros veszteséget köny­velt el. ■ MTI Újra a szakadék szélére kerülhettek a görögök? válság A strukturális alapokból juthat pluszforráshoz az athéni vezetés a Süddeutsche Zeitung értesülései szerint Nem zárható ki egy újabb gö­rög mentőcsomag - közölte Olli Rehn, az Európai Bizottság gaz­dasági ügyekért és monetáris politikáért felelős tagja. A finn politikus a Helsingin Sanomat­­nak adott interjújában beszélt erről, hozzátéve, az athéni ve­zetőknek más lehetőségei is vannak. Ilyen a hitelvisszafize­tés határidejének meghosszab­bítása, a hitelezés átütemezése vagy a kamatok mérséklése. A napokban felerősödött a vita, hogy Görögországnak szüksége lesz-e további külső pénzügyi segítségre. Wolfgang Schäuble német pénzügymi­niszter kedden arról beszélt, Görögországnak mindenkép­pen szüksége lesz egy újabb programra, erre reagált szer­dán Olli Rehn. A Süddeutsche Zeitung ugyanakkor arról írt, hogy a görögök az EU struktu­rális alpjaiból kaphatnak újabb támogatást az államadósság leszorítására. Az elképzelés lé­nyege, hogy megemelik a fel­zárkóztatási alapokból Görög­országnak járó részt, amelyből az athéni vezetés gazdaság­élénkítő programokat indíthat, vagyis több pénze marad adós­ságtörlesztésre. Görögország eddig két pénz­ügyi mentőcsomagot kapott, összesen 240 milliárd euró értékben. Emellett a magánhi­telezők tavaly lemondtak a gö- Híradó újra megkezdte A hírműsorok su­gárzását az új görög köztévé. A júliusi újraindulás óta csak do­kumentumfilmeket és klasszi­kus játékfilmeket sugárzott az EDT, de szerda reggel kétórás hírműsorral nyitották a napot, miután 500 embert vettek fel két hónapos szerződéssel, Ez­ért felfüggesztését a görög kormánykoalíció legnagyobb pártja, a konzervatív Új Demok­rácia takarékossági okokra hi­vatkozva rendelte el júniusban. Az intézkedés tüntetésekhez és számos külföldi szervezet tilta­kozásához vezetett, kormány­­válságot is eredményezett. rég államadósságból nekik járó 206 milliárd eurónak majdnem a feléről. A segélycsomag kere­tében az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) júliusban 5,8 milliárd eurót folyósított Görögország­nak. A trojka az ősszel tartja a pénzügyi csomag legújabb fe­lülvizsgálatát. A görög államadósság 2012 végén 303,9 milliárd euró volt, több mint 50 milliárd euróval csökkent az egy évvel korábbi rekordhoz képest. Az adósság aránya a hazai össztermékhez (GDP) képest 2012 végére 156,9 százalékra csökkent az előző évi 170,3 százalékról. ■ Két hónap szünet után újra élő műsort sugárzott a görög állami tévé

Next