24 óra, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

2014-05-17 / 114. szám

2014. MÁJUS 17., SZOMBAT BELFÖLD - GAZDASÁG Az internetet szinte min­dennap használók aránya Magyarországon a leg­magasabb, és a magyarok tevékenykednek leginkább a közösségi portálokon - derül ki egy öt környező országot vizsgáló felmérésből. Éber Sándor „A magyarországi internetezők a környékbeli országokkal ös­­­szehasonlítva, több területen is az élen járnak, szívesen teszik egyszerűbbé az életüket a tech­nológia segítségével” - közölte lapunkkal a Google szóvivője legutóbbi kutatásuk adatai alap­ján. Csehországgal, Szlovákiával, Romániával és Lengyelországgal összehasonlítva az internetet szinte minden nap használók­­ aránya Magyarországon a leg­magasabb, 62 százalék. Nálunk több fiatal használ­ja az internetet rendszeresen, mint Csehországban, Szlo­vákiában, Romániában vagy Lengyelországban. Ez a 15-24 éves korosztály 27 százalékát jelenti. Magyarországon min­den ötödik 50 év feletti rend­szeres internethasználó (a 15 évnél idősebb internetezők 21 százaléka). Az idősebbek te­kintetében Szlovákiában (38 százaléka) és Szlovákiában (27 százalék) használják többet az világhálót a vizsgált országok közül. A Google lapunkkal közölte, hogy az internet ma már egyre inkább közmű, olyan eszközök és szolgáltatások gyűjtőhelye, amivel az emberek könnyebbé teszik az életüket. Szórakoznak, szerelemre találnak, új üzleteket kötnek, hétköznapi problémákat oldanak meg, és egy újabb teret adnak közösségi életükhöz. okostelefon A magyar inter­netezők 37 százaléka azt nem tudja megmondani, hogy éppen­­mikor és mivel kapcsolódik az internethez. Az internetpenet­­ráció a 62 százalékos arányával Magyarországon a legmagasabb a vizsgált országok közül. Ez egyébként közel kétszer an­­­nyi, mint Romániában, ahol az internet elterjedtsége és elérési lehetősége mindössze 32 száza­lék. Az okostelefonok viszont a romániai internetezők körében a legnépszerűbbek, mivel 67 százalékuk használja mobilját, szemben a magyar internetezők 63 százalékával. Bár Csehországban is lénye­gesen alacsonyabb az internetet rendszeresen használók aránya (54 százalék), mint Magyar­­országon, mégis a cseh inter­netezők közül mondták azt a legnagyobb arányban, hogy el sem tudják képzelni az életüket internet nélkül. Szinte minden második meg­kérdezett (47 százalék) nyilat­kozott így. Magyarországon ez az arány 32 százalék; ha egy lakatlan szigetre kerülnének, mondják, akkor a második leg­fontosabb dolog, amit magukkal vinnének, egy internetezésre alkalmas eszköz lenne. Az in­ternetet csak egy jó barát tudná megelőzni, a kés és gyufa pedig csak a harmadik dolog, amire szükségük lenne. új technológia A felmérés szerint Magyarországon a legna­gyobb az aránya azoknak, akik elsőként kezdenek el használni egy új technológiát. Ezzel együtt azonban azok aránya, akik tőlük példát vennének, és folytatnák az innovációk elterjesztését, Ma­gyarországon a legalacsonyabb. A magyar netezők közel fele (47 százaléka) vélekedik úgy, hogy az olyan innovatív kommuniká­­ciós megoldások, mint amikor egy eszközzel, tárggyal kell „be­szélniük”, hasznosak vagy hasz­nosak lehetnek számukra és szí­vesen kipróbálnák őket. Az inno­vatív megoldásokhoz a romániai netezők még jobban vonzódnak a magyarokhoz képest is, ará­nyuk 60 százalék. KÖZÖSSÉGI PORTÁLOK Leg­inkább a magyarok tevékeny­kednek a közösséginek nevezett portálokon, itt a legnagyobb azok aránya, akik az internetet arra használják, hogy közösségi ol­dalakat látogassanak (79 száza­lék), míg a legalacsonyabb Cseh­országban (63). A 15 éven felüli internetezők legnagyobb arány­ban Magyarországon nyilatkoz­tak úgy, hogy közösségi oldalak látogatására használják az inter­netet. A legaktívabban Románi­ában osztanak meg saját tartal­makat a neten, őket a lengyelek, majd a magyarok követik. A magyar internetezők a kö­zösségi oldalakat leginkább arra használják, hogy barátaikkal, is­merőseikkel beszélgessenek, tá­jékozódjanak barátaik posztjai­ból, fényképeket osszanak meg és mások dolgaira reagáljanak. Kevesebb, mint az internetezők fele (46 százaléka) használja csak arra ezeket az oldalakat, hogy legalább néha magánéle­tükről is megosszanak valamit. kommentálás Az online hí­rekre, cikkekre leginkább a len­gyelek reagálnak, minden har­madik kommentál megjelenő híreket, cikkeket. A magyar in­ternetezők körében ez az arány 26 százalék. A legkevésbé a cse­hek aktívak ilyen téren, a cseh netezőknek csak 12 százaléka kommentál rendszeresen híre­ket és cikkeket. A szlovák internetezők hasz­nálják a leginkább a főzős vide­ókat, minden második közülük nyilatkozott úgy, hogy legalább időnként a YouTube-hoz fordul, ha el szeretne készíteni egy ételt. Az oktató jellegű videók leg­inkább a magyarokat érdeklik, kétharmaduk mondta azt, hogy már tanultak valamit YouTube videók segítségével. Közösségi portálon lóg a magyar világháló Az 50 éven felüliek 21 százaléka használja Magyarországon az internetet A széles sávú internethálózat vagy a mobilnetezés terén Magyarországon még bőven van pótolnivaló Az internetet naponta használók aránya Magyarország__________________62% Szlovákia___________________61% Csehország____________________54% Lengyelország__________________47% Románia 32% FORRÁS: GOOGLE „Nem tudom elképzelni az életemet internet nélkül” Csehország____________________47% Lengyelország__________________41% Románia______________________40% Szlovákia 39% Magyarország___________________32% FORRÁS: GOOGLE Mennyire alkalmas az internet az ismerkedésre és romantikus kapcsolat elkezdésére? Magyarország__________________30% Románia______________________21% Csehország____________________21% Lengyelország__________________20% Szlovákia____________________18% FORRÁS: GOOGLE Óh, az a szerelem... - társkeresés a neten a vizsgált országokkal össze­hasonlítva a magyar internete­zők keresik a legszívesebben az interneten a szerelmet, 30 szá­zalékuk gondolja úgy, hogy jó ötlet a neten ismerkedni. Ez mintegy 10 százalékkal több mint a többi vizsgált országban, a legsikeresebb online társat keresők Romániában vannak, közülük vannak még ma is a legtöbben (13 százalék) együtt partnerükkel, akivel a neten ismerkedtek meg. Magyarorszá­gon ez az arány 11 százalék, a magyar nők jó eséllyel indul­nak a netes társkeresésben, míg a férfiak 34 százaléka szerint jó ötlet a neten ismerkedni, addig a nők esetében ez az arány csak 26 százalék. A magyarok közül szinte minden negyedik (23 szá­zalék) megkérdezett nyilatkozott úgy, hogy azzal, akivel online találkozott, hosszabb-rövidebb időt együtt, kapcsolatban töltött. Tévézés otthon vagy bárhol az országban tv go Az egyik filmet nézne, a másik pedig a labdarúgó-BL-döntőt­­ nem gond Már a televíziózás sem csak otthoni időtöltés - köszönhe­tően a most indult TV GO „több képernyős” szolgáltatásnak. A Telekom legújabb fejlesztése már 16 tévécsatorna élő adását és a Videotéka több száz film­jét nyújtja. A Telekom meglévő vagy új tévé-előfizetői elsőként próbálhatják ki a TV GO-t. Se­gítségével nyomon követhetik a tévéműsort az országban bárhol, és többféle eszközön, az otthoni nagyképernyőn túl tableten, lap­topon és okostelefonon is - rá­adásul mindezt külön díj fizeté­se nélkül. Csak egy regisztráció és szélessávú internetkapcsolat - vezetékes-, mobil-, vagy akár wifis hozzáférés - szükséges. Használata adatforgalmat gene­rál. A TV GO-n emellett az [ori­gó] filmekkel kapcsolatos friss híreit, kritikáit is lehet olvasni. Azok is élvezhetik a TV GO szolgáltatás előnyeit, akiknek még nincs Telekom TV-előfize­­tése: ők a regisztrációt követően a Videotéka széles kínálatából kölcsönözhetnek filmeket a mo­zi árakhoz képest olcsóbb díj el­lenében. A labdarúgó BL-döntő, majd a brazil vb mérkőzései is élőben nézhetők, így míg valaki a kedvenc filmjét nézi a nappa­liban, más nyugodtan követhe­ti a focimeccset egy tableten. A Telekom mindehhez most egy kedvező tévéajánlatot kínál (www.telekom.hu). ■ Hát így könnyű, nem kell amiatt hajba kapni, hogy kinél van a távirányító 7 Árcsökkenés Magyarországon: van, akinek jó, van, akinek nem kell-e tartani a deflációtól? A rendszerváltás óta nem ta­pasztalhattuk az árak csökke­nését Magyarországon, idén áprilisban azonban 0,1 száza­lékkal olcsóbb lett az élet. Az áresés (defláció) mértéke el­hanyagolható, így valószínűleg senki nem érzi, hogy alacso­nyabbak lettek az árak. Varga Mihály nemetgazdasági mi­niszter is azt mondta, hogy ez kedvező a lakosságnak, hiszen a jövedelme értéke nő, megta­karítása értékállóbb lesz.­­ A lakosság tehát bizonyára örülne neki, ha tartósan nem emelkednének a fogyasztói árak (nem lenne infláció) Magyarországon, a gazdaság azonban nagy bajba kerülne emiatt. Ha tartósan csökken­nek az árak, akkor a lakosság elhalasztja vásárlásait az élel­miszereken kívül, később vesz autót, lakást, vagy nagyobb értékű elektronikai cikkeket. A lakossági fogyasztás egy év­tizede csökken Magyarorszá­gon, most viszont már élénkü­lés látható. Egy deflációs idő­szak viszont visszafordítaná a folyamatokat. Az árak csökkenése azért is baj, mert emiatt a költségvetés bevételei elmaradhatnak a ter­vezettől, ez pedig megszorításo­kat eredményezhet. Varga Mi­hály a HírTV-nek elismerte, az inflációs adat azt is jelenti, hogy a fogyasztáshoz kapcsolódó be­vételek alacsonyabbak lesznek. „Emiatt fájjon a miniszter feje” - mondta Varga, de ha a be­vételek elmaradnak, akkor va­lószínűleg a vállalatoknak vagy a lakosságnak kell több pénzt befizetnie a büdzsébe. Egyelőre attól nem kell tartani, hogy tartósan csök­kennének az árak, hiszen a rezsicsökkentés miatt került negatív tartományba az in­dex, vagyis az infláció lassan visszatérhet a pozitív tarto­mányba. Japánban például több mint másfél évtizedig csökkentek az árak, mert a vállalatok és a lakosság folyamatosan arra számítottak, hogy folyama­tosan olcsóbbak lesznek a termékek és a szolgáltatások, így a gazdaság sem tud igazán növekedni, hiszen a fogyasztás minden országban kulcseleme a GDP-bővülésnek. ■ H. J. A Corvinus diákjai mennek a L’Oréal párizsi döntőjére Negyven országból több mint 50 ezer diák jelentkezett a több mint 20 éves Brandstorm üzleti játékra, hogy kampányt tervez­zen a L’Oréalnak. Az idei feladat az 1851 óta piacon lévő Khief’s márka férfiaknak kifejlesztett bőrápoló marketinges stratégiá­jának kidolgozása volt. A döntő Párizsban zajlik június 12-én. Magyarország immár 12. éve versenyzik: idén a Műegyetem mellett a Corvinus, a Budapesti Gazdasági Főiskola, a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetem di­ákjai mérték össze tudásukat. A zsűri a Corvinus diákjait válasz­totta nyertesnek. „A verseny HR-eszköz is. Több olyan kollégánk van, akik a Brandstormnak köszönhetően ke­rültek cégünkhöz, és sikeres kar­riert értek el” - mondta Szöllősi Éva, a cég HR menedzsere. A képzéséhez színvonalas szakkönyvek is kellenek. Az Aka­démiai Kiadó 60 kötetes Marke­ting Szakkönyvtára szinte min­den részterületet lefedve kínál használható tudást. Olyan szak­területen is, mint a nonbusiness marketing. Az e címmel meg­jelent szakkönyv szerzői, Hetesi Erzsébet, a Szegedi Tudomány­­egyetem docense és Veres Zoltán, a Pannon Egyetem professzora naprakész ismereteket adnak a modern marketingről, amely a for-profit és a társadalmi érdek összhangjára törekszik. ■

Next