24 óra, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)

2014-09-17 / 217. szám

2 3 PERCES INTERJÚ Szénbunker fala őrzi a tragikus múltat Látványos emléket állít a Nagy Imre Társaság Tatabá­nyai Szervezete szombaton az egykori Vadorzó akna XII­­/a aknában történt súlytólég­­robbanás hősei számára. Fe­kete Miklós elnöktől további részleteket tudtunk meg. - Mi volt az indíték? - A két legnagyobb bánya­szerencsétlenség színhelyé­nek - a XIl­a és a XII akna - nem volt eddig emlékhelye. Ezekkel két évvel ezelőtt a Nagy Imre Társaság Tatabá­nyai Szervezete kezdett fog­lalkozni. Először a volt Kis­­rugó gyár előtt állítottunk fel emlékhelyet az itt (1953- 56 között) raboskodók tisz­teletére. Az idén pedig bá­nyásznapra elkészült a Xil­a akna. Az 1978. február 16- án súlytólégrobbanás követ­keztében elhunyt huszonhat bányász tiszteletére. - Milyen az emlékmű? - A társaság tagjai a 25 ház és a Partizántelep út­ján lefelé haladva a volt bá­nya felé egy betonfalat talál­tak, amely a volt szénbunker megmaradt része. A szén­bunker előtti teret tavaly megtisztítottuk, az idén pe­dig elhordtuk a szemetet, ki­vágtuk a bozótot. A fal ad­ta magát, különösen Boruzs Sándornak, hisz azt mond­ta, ha nincs lejtakna épület, rajzoljunk egyet. Az ötletből tett lett. Megkerestük Pozs­­gay Gyula fali kép­festőt és csapatát, akik nagyon szép képet álmodtak. - Miből finanszírozták? - Az emlékhely teljes egé­szében magánpénzből épült. A bányászok megérdemlik, hisz az ő munkájukra épült a város. - Mikor láthatja a nagyérdemű az érdekes emlékművet? - Sok szeretettel várunk minden emlékezni vágyót szombaton fél háromkor, a Xll­a akna szénbunker fa­lánál. ■ W. Zs: FEKETE MIKLÓS A TÁRSASÁG ELNÖKE MEGYEI TÜKÖR Harminc tepsi süteménnyel és paprikás krumplival is erősítették az összetartozást. Fenyvesi Károly Az annavölgyi, illetve csolno­­ki lakosokból álló, az elmúlt év­ben alakult IESZEK Közösség­­fejlesztő Egyesület eddigi leg­nagyobb rendezvénye közös reggelivel kezdődött a csolno­­ki művelődési háznál. A foly­tatásban tizenegy nyolc-tizen­­négy tagú vegyes csapatban út­nak indultak az erdőn át az an­navölgyi főtérre. A cél a két tele­pülés lakói közötti emberi kap­csolatok erősítése volt. A prog­ramot a szervezők a két falu tör­ténetét, jelenét meghatározó bá­nyász múlt országos ünnepsé­geinek idejére tették. Nem csak egyszerű túrázás­ról volt szó. Az akadályverseny­nek nevezett sétát öt állomás színesítette, ahol feladatok vár­ták az érkezőket. A megállók házigazdája egy-egy civil szer­vezet volt. A bányász hagyomá­nyok ismeretéről, a máglyara­kás tudományáról, a környezet­védelemről, a fenntartható fejlő­désről, a bűn- és baleset-megelő­zésről szóltak a kérdések, illetve már majdnem a célban, mókás akadályok várták a csapatokat. Miközben a csoportok még az erdőt járták, az annavölgyi fő­téren már égett a tűz a szabad­téri kemencében. Összeszokott brigád készült elő a gyümöl­csös lepények sütéséhez. Har­minc tepsinyi finomság volt a cél. Ehhez egyebek közt tizenöt kilónyi lisztre, hatvan tojás sár­gájára is szükség volt. A kemencétől pár lépésnyire a csolnoki, illetve annavölgyi kö­zös polgármesteri hivatal mun­katársai szorgoskodtak. Papri­kás krumpli készült száznyolc­van emberre. Közben gyorsan felállították helyi lakatos, Flóri­án László által kigondolt, és elő­ző este elkészített kosaras hintát. Most már jöhettek a csapatok... Egymásért egy csapatban jeleztek A bányászmúlt is összeköti Csolnokot és Annavölgyet Hatvan tojás sárgája is kellett a gyümölcsös lepényekhez, valamint tizenöt kiló liszt a harminc tepsi süteményhez Bana összefogást sürget víz „ügyben" megyehatáron túl Négy község keresi a csapadék okozta gondok megoldását Az elmúlt napok esőzéseinek következményeként megduz­zadt Bakony ér jelentős problé­mát okoz több településén. Ba­na polgármestere Sáhóné Hor­váth Márta találkozóra hívta Bőny, Mezőőrs és Rétalap tele­pülések vezetőit, hogy közösen megfogalmazott kéréssel for­duljanak Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyék kormánymegbízottjaihoz, illet­ve országgyűlési képviselőihez, jelezve az vízfolyás szintjének emelkedése okozta egyre gyak­rabban előforduló problémát és segítséget kérjenek a mielőbbi megoldására. - Más megyében élünk, de a problémánk ugyanaz. Megoldást kell találnunk együtt - mond­ta Sáhóné Horváth Márta, Bana polgármestere, aki bízik abban, hogy a négy település megfogal­mazott kérésnek köszönhetően előrelépés történik az ügyben. Bana területén óvatos becslések szerint 100 hektár került víz alá, kritikus helyzet a település hatá­rában és futballpályáján alakult ki. Célszerű lenne árvízvédelmi létesítmények kiépítése, amire pályázati úton keresnek lehető­séget, mivel a Bakony ér korrek­ciója egyik településen sem old­ható meg önerőből. ■ Sáhóné Horváth Márta mutatja, hogy mit okozott az elmúlt napok esőzése 2014. SZEPTEMBER 17., SZERDA HÍRSÁV Bringát érhet egy kiváló fotó Komárom „Én, a Brin­gám” néven egy különleges fotóversenyt hirdetett a ko­máromi Monostori erőd az Európai Mobilitási Hét és a szombati Komárom Váro­si Autómentes Nap alkalmá­ból. A legjobb selfie küldője egy új kerékpár tulajdonosa lesz. A fotókat a monostori­­erod@gmail.com email címé­re várják csütörtök 18 óráig. Irodalom a zenében, vagy fordítva? oroszlány Folytatódik az „Én zeném” sorozat a Köl­­csey-központban. Az előadás -amely csütörtökön 17 óra­kor kezdődik- címe Irodalom a zenében, zene az irodalom­ban. A vendégek Jász Attila költő, az Új Forrás folyóirat főszerkesztője és Jász And­rás zenész, a Ghymes zene­kar szaxofonosa. Szakorvos az emlőszűrésről tata A Magyary művelődési központ, a népfőiskolai társa­ság szervezésében az Egész­­ségünkért-Egészséges élet­mód előadás-sorozat kereté­ben szerdán 17 órától dr. Ré­vész Erzsébet szakorvos az emlőszűrésről tart előadást. Gombaismerő tanfolyam indul tatabánya Még lehet jelent­kezni arra a gombaismerő tanfolyamra, amely ma 17 órakor indul a József Attila Művelődési Házban. A tizen­két óra elméletet és 24 óra te­repgyakorlatot magába fogla­ló tanfolyamról Vrba György (30/947-0193) gomba szakel­lenőr és Fűzi Sándor (30/ 544- 6644) biológus tájékoztat. Kószák, Bakfarkok és Szépkorú zsenik oroszlány A hétvégi törté­nelmi vetélkedőn 1.helye­zést ért el a „Kószák” csapa­ta, akik a sportegyesületet képviselték. Második lett a „Bakfarkok”, a zenetanárok gárdája. A képzeletbeli dobo­gó 3. fokára a „Szépkorú zse­nik” triója állhatott, a Nyug­díjas Értelmiségi Klub kül­detésében. A porszemek heggyé, a vízcseppek óceánná nőhetnek beszélgetés Rambala Éva szerint négy alapsémát betartva kezelhetőek a mindennapok konfliktusai A mÉrtékadó Nők Társaságá­nak legutóbbi klubdélutánján egy érdekes vendég még érde­kesebb témával érkezett: az erő­­szakmentes kommunikáció­val (EMK). Rambala Évával, az EMK főállású hirdetőjével be­szélgettünk. - Mind az erőszak, mind a kom­munikáció jól kivesézhető téma... - Meggyőződésem szerint, amikor valamit nem szeretet­ből teszek, akkor az erősza­kot terjesztem a Földön. Eb­ben persze az is benne van, hogy ha például pusztán köte­lességtudatból bemegyek az is­kolába. Amikor erőszakmen­tes kommunikációról beszélek, egy hosszú távú célról van szó. Arról, hogy felnőttként, ami­kor már nagyobb ráhatással le­hetünk az életünkre, mint ka­maszkorunkban, elérjük, hogy egyre több dolgot szeretetből te­gyünk. - Abból, amit képvisel, amit kom­munikál, abból minden tanítható és tanulható? - Szakmai továbblépésem ér­dekében elvégeztem Ausztriá­ban a European Peace Univer­­sity mesterképzését, ahol 30 professzionális előadó oktatta a béketeremtés fortélyait. Mot­tójuk így hangzott: - Gondol­kodj a „dobozon” kívül! - vagy­is hagyd el a megszokott pane­leket, vesd el a beidegződése­ket. Itt hallottam először a kor­társ mediátorképzésről. - Vagyis, ez a kézzelfogható bizo­nyíték? - Itt arról van szó, hogy meg­tanítjuk a gyerekeket, hogyan segítsék egymást nézetel­téréseik megoldásában. Ha egy diák megtanulja kezel­ni a társai között keletkezett konfliktusokat, képes lesz me­­diátorként segíteni - elsősor­ban megelőző jelleggel - a prob­léma rendezésében. Ez az egy­re terjedő iskolai erőszak meg­ Rambala Éva, az erőszakmentes kommunikáció hazai nagykövete fékezésének nagyon hatásos módszere lehet. - Mondana egy gyakorlati példát a módszerre! - Képzeljük el, hogy egy fon­tos ember vagyok az életedben, aki valami neked nem tetsző dolgot tett, cselekedtem. Ha lenyeled ezt a békát, akár­milyen kicsi béka is, az ak­kor biztos, hogy legalább egy lépéssel eltávolodsz tőlem. A nagyon sok és kibeszélet­­len apró konfliktus egy idő után egy heggyé vagy óce­ánná alakulhat. Az első lépés, amit az EMK-ban használunk, a megfigye­lés: elmondod pontosan, mi történt. A következő lépés, hogy tudatosítod magadban, az érzé­seidet és szükségleteidet. Az ér­zésed onnan jön, hogy valami­lyen szükségleted nem elégült ki. Ez a szükséglet lehet pél­dául barátság, biztonság, va­lahova tartozás. A saját sebez­hetőségedet fejezed ki, és nem azt mondod el, hogy mi bajod van a másikkal. Nem azt mon­dod, hogy miért nem hívtál fel négy napig? - ebből a má­sik támadást hall ki. A negye­dik lépés: a kérés. Megfogal­mazod, hogy mi az, amit sze­retnél. Ezzel a négyes alapsé­mával dolgozunk: megfigye­lés, érzés, szükséglet és kérés. ■ Wágner Zsanett

Next