24 óra, 2015. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
2015-03-06 / 55. szám
6 BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2015. március 4.) Malmi búza 2015. május 54 300 Malmi búza index 2015. május 54 300 Takarmánybúza 2015. május 48200 Takarmánykukorica 2015. május 40 000 Takarmánykukorica 2015. július 41700 Takarmánykukorica 2015. november 42000 Takarmánykukorica index 2015. május 40000 Takarmánykukorica index 2015. július 41700 Takarmánykukorica index 2015. november 42000 Takarmányárpa 2015. augusztus 45000 Olajnapraforgó 2015. május 109000 Olajnapraforgó index 2015. május 109000 Repce 2015. augusztus 102000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2015. március 5.) E]€/Ft _ _ Ess/Fts; El CHF/Ft _ □ C /£ 1,1025 V V -0,0052 USD Valutaárfolyamok (forint/euró, 2015. március 5.) Budapest Bank 297,10 315,48 CIB Bank 294,08 318,58 Citibank 292,66 318,01 Erste Bank_________29772 314,88 FHB Bank_________297,56 315,34 K&H Bank_________297,54 314,68 MKB Bank 296,71 315,69 OTP Bank 296,87 313,98 Raiffeisen Bank 295,89 314,19 Magyar állampapír a lakosságnál: töretlen bizalom növekedés Februárban az előző havinál tízszer nagyobb mértékben, 72 milliárd forinttal, 2490 milliárd forintra nőtt a lakosság számára értékesített állampapírok állománya. Februárban az infláció plusz 3, illetve 4 százalék kamatprémiumot garantáló Prémium Magyar Államkötvényből 44 milliárd forint értékben vásárolt a lakosság. A növekedés motorja, 28 milliárd forintos állományával, az új, ötéves futamidejű, az előző év fogyasztói árindexén felül 4 százalékos kamatprémiumot biztosító kötvény volt. A babakötvények állománya 600 millió forinttal nőtt. ■ GAZDASÁG Döbbenetes a pazarlás tanulmány Évi 400 milliárd dollárnyi élelmiszer végzi a kukában Világszerte rengeteg élelmiszert dobnak ki, szakértők szerint a megtermelt táplálék akár 30-40 százaléka is veszendőbe megy. Tévedés azt hinni, hogy csak a jólét és a hanyagság a pazarlás oka, sok múlik a termelés és feldolgozás infrastruktúráján is. Braunmüller Lajos Egészen döbbenetes összeget, mintegy 400 milliárd dollárt tesz ki annak az élelmiszermennyiségnek az értéke, amely felhasználás helyett a kukákban végzi - áll a Gazdaságért és Klímáért Felelős Világbizottság nevű szervezet most publikált jelentésében. A Reuters hírügynökség által szemlézett tanulmány rámutat arra is: ez nem csupán az éhezés miatt probléma, hanem azért is, mert a kidobott élelmiszer megtermelése és szállítása jelentős környezetterheléssel járt. A probléma nem újkeletű: az ENSZ Élelmezési Szervezetének (FAO) egy tavaly közölt statisztikája szerint miközben az Egyesült Államokban a feldolgozott élelmiszer 40 százaléka kárba vész, és Európában is évente 100 millió tonnát dobnak el a fogyasztók, a világon egymilliárd ember valamilyen fokon éhezik, vagy legalább nem jut kellő mennyiségű és minőségű tápanyaghoz. Az optimistább szakértői becslések szerint a megtermelt élelmiszernek átlagosan nagyjából harmada vész el. A FAO más számításai azt sugallják, hogy még ennél is hajmeresztőbb lehet a helyzet. A rendelkezésre álló adatok szerint a mezőgazdasági termelők a világ népességére leosztva naponta fejenként átlag 4600 kalóriányi élelmiszert termelnek, miközben az átlagos fogyasztás csak 2000 kalória. Más szóval elképzelhető, hogy a megtermelt élelem több mint fele sem jut el a fogyasztókhoz. Korábbi sajtóhírek szerint a felesleges termeléshez felhasznált vízzel kilencmillió ember napi ellátását lehetne megoldani. A kidobott élelmiszer előállítása felelős az üvegházhatású gázok nagyjából tíz százalékának keletkezéséért. Az ENSZ élelmiszer-biztonsági bizottsága szerint számos különböző ok vezet a pazarláshoz, a probléma oka nem csupán a jólét okozta könnyelműség. A világ különböző részein az élelmiszerlánc más és más pontjain jelentkezik a legnagyobb veszteség. Míg a fejlett világban életmódbeli okai vannak a veszteségeknek, addig a fejlődő országokban általában az elégtelen színvonalú mezőgazdaság vagy az élelmiszerlogisztikai hiányosságok okozzák a fő gondot. Míg tehát a világ északnyugati régióiban a fogyasztónál, vagy az éttermekben megy tönkre, vagy válik feleslegessé a legtöbb élelmiszer, a szegényebb országokban gyakran még azelőtt megromlik, hogy eljutna a vásárlókhoz. „A legnagyobb pazarló kétségkívül az Amerikai Egyesült Államok, itt az élelmiszerjegyet ugyanis ingyen kapják a rászorulók. Amit pedig az emberek ingyen kapnak, azt úgy is kezelik” - mondta el lapunknak Raskó György agrárközgazdász, aki reálisnak tartja a 400 milliárd dollárnyi éves élelmiszerpazarlást. A szakember hozzátette: az amerikai élelmiszerjegyek értéke jelentős összeget, évi 110 milliárd dollárt tesz ki, és csak táplálékra lehet beváltani. Az USA-ban ezen felül jelentős az áruházláncokban megvalósuló pazarlás is. „A megkezdett sonkákból és sajtokból az első szeletet, ami levegővel érintkezik, automatikusan kidobják, holott semmi baja” - említett példát. Az agrárközgazdász szerint igaz az is, hogy nem csupán a jóléti államokra jellemző a pazarlás. A szegényebb országokban a tartósítási, feldolgozási technikák, és a megfelelő, hűtött tárolás hiánya eredményezi a veszteségeket. A világon tonnaszám megy pocsékba az élelmiszer, miközben naponta sok millióan éheznek. Az ENSZ szerint a pazarlásnak sok oka van Afrikában is pazarolnak, csak másképp afrika egyik legfőbb problémája napjainkban az, hogy a mezőgazdasághoz kapcsolódó raktározási illetve általában logisztikai infrastruktúra meglehetősen korlátozott. A rossz szállítási lehetőségek, a megfelelő raktározás, például a kártevőmentesített létesítmények, korszerű hűtőházak hiánya miatt ma Afrikában jelentős mennyiségű élelmiszer megy tönkre, mielőtt elérhetné a fogyasztókat. A helyzet a kontinensen belül is nagyon egyenlőtlen: az észak-afrikai államok jóléti szintje Európából nézve alacsony, de Afrika egészéhez képest ezek még gazdag államoknak számítanak. Az igazán komoly ellátási problémák a Szaharától délre eső régióban vannak, a „Fekete-Afrikának” is hívott térségben az élelmiszerellátás színvonala illetve az élelmiszerbiztonsági helyzet a legrosszabbnak számít a világon. 2015. MÁRCIUS 6., PÉNTEK A járműgyártás húzta az exportot tavaly - állítják a szakértők pörgés A járműgyártás húzta tavaly az exportot - vélekedtek a Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közzétett adatairól elemzők. Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője elmondta, hogy továbbra is a gépek és szállítóeszközök kivitele húzta az exportot. A szakértő szerint a következő hónapokban csökkenhet a külkereskedelmi többlet az árhatás kifutásával, de ez a mérséklődés szerinte nem lesz jelentős. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője is hasonlóan vélekedett: szerinte is csökken majd kissé a külkereskedelmi többlet, de 6 milliárd euró felett marad. Idén az év első felében az export várhatóan nem lesz olyan erős, ugyanakkor az év második felében a járműgyártás és a vegyipar mellett az élelmiszeripar és a könnyűipar is hozzájárulhat az export bővüléséhez. ■ Csomagküldő hálózatot épít az osztrák posta piac Az osztrák posta nemzetközi csomagküldő hálózatot tervez kialakítani a kelet-közép-európai régióban, illetve Törökország bevonásával, a folyamat elindult, most a leányvállalatokat egységesítik - mondta Carsten Wallmann, az osztrák cég logisztikai üzletágának vezetője csütörtökön Budapesten. A trans-o-flex Hungary Kft., az osztrák posta magyarországi leányvállalata a múlt évet 4,8 millió csomag továbbításával, 4,2 milliárd forint árbevétel mellett 381 millió forint adózás utáni nyereséggel zárta— ismertette az adatokat Pesztericz Péter ügyvezető igazgató. A 110 alkalmazottat foglalkoztató magyar leányvállalat árbevétele tavaly több mint 20 százalékkal nőtt, hasonlóan a szállított csomagok számához. Az árbevétel alapján a cég piaci részesedése meghaladja a 13 százalékot. A szlovák leányvállalat évi 9 millió csomagot továbbít. ■ Évi 90 milliárdos bevétel a gyógyszervizsgálatokból K+F A legnagyobb láthatatlan kutatóbázis az új orvosságok tesztelése - Németországban a legdrágább a kipróbálás Ha a magyar autóipari beszállítók nevezhetők a BMW „láthatatlan gyárának”, akkor az új gyógyszerek fejlesztéséhez kapcsolódó klinikai vizsgálatok a legnagyobb láthatatlan kutatóhelyet jelentik Magyarországon - derült ki a gyógyszerkipróbálásokról rendezett budapesti konferencián. Az analógia alátámasztására néhány adat: a tesztekből Magyarországnak évente átlagosan 90 milliárd forint bevétele származik, ebből 34-38 milliárd forint adók és járulékok formájában közvetlenül az államkasszába folyik be, míg nagyjából 30 milliárd a vizsgálatban részt vevő orvosok, nővérek jövedelmét egészíti ki. Ez az összeg akár 20-30 százalékkal is nagyobb lehetne, azaz évi 18-28 milliárd forinttal nőhetne a bevétel. Ehhez azonban ösztönözni kellene a gyógyszergyártók kutatás-fejlesztési célú befektetéseit, megfelelő jogi szabályozással, kiszámítható pénzügyi környezettel, az ügyintézés gyorsításával és egyszerűsítésével, központi adatbázisrendszerrel és a kutatásokhoz szükséges szakmai kompetenciák beépítésével az életpályamodellekbe. Az eddigi spontán fejlődést tudatos stratégiának kell felváltania, hogy Magyarország az eddiginél is vonzóbb célpontja legyen a klinikai kipróbálásoknak a nagy gyártók számára - hangsúlyozta a témában rendezett konferencián az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke. Jakab Zoltán rámutatott: a cégek hatalmas összegeket ölnek a gyógyszer k+f-be, egyetlen új molekula kifejlesztése nagyjából 1 milliárd euróba kerül, és a teljes szektor világszinten évente 100 milliárd eurót fordít fejlesztésre, ezen belül 30 milliárd eurót klinikai vizsgálatokra. A vizsgálatok számát tekintve Európában benne vagyunk az első tízben, míg a lakosságarányos vizsgálatba vont betegszám szerint a 4. helyen állunk. Ez azt jelenti, hogy hazánkban évente nagyjából 300-400 új klinikai vizsgálat indul, 600-800 vizsgálat fut, és mintegy 20 ezer beteg jut hozzá ily módon a legújabb terápiákhoz. Egy új gyógyszer kipróbálása betegeken Németországban kerül a legtöbbe, Oroszországban a legkevesebbe, nálunk az átlagértéknek számító ár 70 százalékáért végzik el a klinikák, kórházak. Magyarország ezért is vonzó a cégek számára, itt ugyanis magas színvonalúak a vizsgálóhelyek és felkészültek a szakemberek, a betegek pedig, miután a támogatási rendszer miatt csak jelentős késéssel jutnak hozzá a legkorszerűbb és a legdrágább terápiákhoz, a betegek is érdekeltek. ■ H. É: Jó üzlet a tesztelés Súlyos betegségek ellenszereit keresik az itrovim gyógyszerkutatások a legégetőbb egészségügyi problémákra keresnek megoldást: a ráfordítások közel felét költik új onkológiai hatóanyagok kifejlesztésére, és az összes vizsgálat negyede irányul azután a tesztelésükre. Jelentős figyelmet kapnak a gyógyszeripari innovációban a központi idegrendszeri megbetegedések, az anyagcsere megbetegedései (többek között a cukorbetegség), valamint a légzőszervi kórképek és a reumatológia is.