24 óra, 2015. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

2015-07-04 / 155. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP HÍREK Spányi Antal celebrálja a misét VÉRTESSOMLÓ Sarlós Boldoga­­szony búcsúnapját tartják va­sárnap a faluban. A híveket 9 órától várják a településen álló kápolna előtt, az ünnepi szentmisét Spányi Antal püs­pök (fotónkon) celebrálja a templomtéren felállított sátor­ban. A kegytemplomban 15 órakor litánia kezdődik. Korszerűsítik a községházát . A helyiek szeretnék foly­tatni a­ községháza felújítását. Ehhez szükség lesz a tetőszer­­kezet teljes cseréjére, a fűtési rendszer korszerűsítésre, vala­mint a nyílászárók cseréjének folytatására. Mindez 48 mil­lió forintba kerül, ebből az ön­­kormányzat önrésze 18 mil­lió forint. Sörfesztivál a jövő péntektől ESZTERGOM A nagy melegben egy kicsit előrébb hoztuk teg­napi híreink között az I. Főtéri Kézműves Sörfesztivál habzó, hűs nedűvel kecsegtető nyitó­napját a Széchenyi téren. A há­romnapos forgatag nem teg­nap kezdődött, a nyitány idő­pontja a következő hét pénte­ké lesz. Elnézést kérünk mind­azoktól, akiknek kellemetlen­séget okoztunk. Öt kiló szarvashús és tűzijáték BAKONYSZOMBATHELY Az idei fa­lunap július 19-ei nyitányá­ig még bőven van idő, de a hagyományos főzőverseny­re már most is lehet nevezni. Minden csatába szálló csa­pat kap öt kilónyi szarvas­húst, ebből kell finomságo­kat készíteniük a vetélkedés­re vállalkozó gárdák tagjai­nak. A verseny eredményhir­detését követően helyi és kis­béri csoportok, illetve Balázs Fecó szórakoztatja a nagyér­demű közönséget - tűzijáték­kal színesítve. A tatabányai önkormányzat már régóta és többször foglalkozott az újvárosi piac fejlesztésének, bővítésnek gondolatával. Most ötletpályázatot ír ki a testület: öt ismert építészirodát kérnek fel két lehetséges új helyszín beépí­tésére. Veizer Tamás tamas.veizer@partner.mediaworks.hu, TATABÁNYA Újvárost az után kezd­ték el építeni, hogy 1947-ben várossá egyesítették a koráb­bi elődtelepüléseket, Alsógallát, Bánhidát, Felsőgallát és a bánya­kolóniából kifejlődött Tatabánya nagyközséget. Az első közintéz­mény a városközpontnak kije­lölt területen a megyeháza épü­lete volt, amely 1953-ban készült el Scultéty János tervei alapján­­ akkor, amikor Tatabánya már három éve megyeszékhely volt. A szocreál stílusban, Károlyi Antal tervei alapján megépült szomszédsági egységek közé be­ékelve ekkortájt alakították ki a piacot és a kor szellemiségét tükröző vásárcsarnokot. A piac az újonnan alakult városnegyed meghatározó részévé vált, és bár a definíció szerint megfelel a pi­ac kritériumainak, mára egy­re kevésbé képes betölteni alap­funkcióit. Ezzel persze azonnal vitába szállna az Újváros másik végén la­kó Bublovics Péter, aki azzal kez­di, ez a piac annyira az itt élők szí­véhez nőtt, hogy hiába igyekez­nek máshol kialakítani a piacte­ret, az emberek ezer szállal kötőd­nek ehhez a jól bevált helyhez. - Negyvenhárom év mun­ka után, pár esztendeje mentem nyugdíjba, és bár sokat mozgok a városban, a régi kollégákkal, is­merősökkel szinte mindig csak itt futok össze, itt tudunk beszélget­ni a világ dolgairól. Igazi találko­zóhely ez itt! - mondja, és elször­­nyülködik, amikor kiderül, hogy új helyet keresnek a piacnak és a vásárcsarnoknak. - A Turul mozi helyén? Az még csak-csak, de az egykori busz­­végállomás teljesen rossz hely­szín lenne. Messze van, az embe­rek már megszokták itt - tiltako­zik, majd hozzáteszi: néhány éve a Konzumot is jó ötletnek tartot­ták, ott a vasút, a buszvégállomás, az emberek mégsem fogadták el. Szabó Istvánná is gyakran vá­sárol az újvárosi piacon. - Szeretek idejárni, mert ahol lakom, Kertvárosban, annál a né­hány zöldségesnél kisebb a vá­laszték és magasabbak az árak - mondja. Aztán sorolja, miért érde­mes idejárni: itt elsősorban a helyi és környékbeli termelőktől szerzi be a szükséges zöldséget, gyümöl­csöt, de bent a csarnokban a hús­félék között is szívesen válogat. Az egyik zöldséges, Valusek Dezsőné már húsz éve üzemelte­ti itt a vállalkozását. Ő másképp látja a hétköznapi konfliktusokat. - A vásárcsarnok mellett mű­ködik a standunk - mondja a tu­lajdonos. - Naponta nyitva tar­tunk, és nagyon ügyelünk arra, hogy a legkisebb zavart okozzuk a nyitáskor a kipakolással, és kettő­kor már mindenki szedi a sátorfá­ját. Szemét? Előfordul, de az utób­bi években sokat javult a helyzet. Az esetleges elköltözés hírére gyorsan leszögezi: a vásárcsarno­kot a bent lévő tulajdonosok tár­sasházként működtetik, és a leg­utóbbi közgyűlésen úgy foglaltak állást, hogy maradni akarnak. A zöldséges még a Turul mozi he­lyén építendő csarnokkal sem len­ne elégedett: érvei a szokásjogon alapulnak. - Ezt a piacot nemcsak a tatabá­nyaiak kedvelték meg, járnak ide Tatáról, Környéről és más telepü­lésekről is - mondja. Az újvárosi piac és a lehetséges jövőbeli helyszínek: a Turul mozi és a régi buszvégállomás épülete. Vajon mi lesz a piac sorsa? Ötletpályázaton indulhat öt iroda A piacon az árusok legnagyobb gondja az ott élőké is. Már a haj­nali órákban elkezdik a rakodást, a ládák vonszolása olyan zajjal jár, amitől azok is felébrednek, akik nem akarnak. Az árusok az utcán kénytelenek felállítani standjaikat, ami a hétfői szünnap kivételével fá­rasztó napi feladat, és igaz, hogy kettőkor „helyreáll a rend”, az autó­sok ismét közlekedési útvonalként használhatják az utcákat, a hát­ramaradó szemét sokak szemét szúrja. A lakók legtöbbször ezek miatt emeltek panaszt a piac ott­léte ellen. Sok érv alapján hozták meg dönté­süket a tatabányai képviselők is. A jelenlegi helyzeten változtatnának, úgy, hogy mérlegelik a vásárlók, az árusok és a termelők szempontja­it is. Több helyszín közül a volt Turul mozi (a környező üzletsorral) és a buszvégállomás maradt fenn a ros­tán. A szakemberek szerint a régi buszpályaudvar alkalmasabb hely­szín lehetne, ahol van lehetőség a későbbi bővítésre is, ráadásul a kö­zelben van több kereskedelmi egy­ség. Ezért öt építészirodát kérnek fel, hogy az ötletpályázaton a két helyszínre dolgozzanak ki olyan ter­veket, amelyek funkcionálisan is, építészetileg is megfelelnek egy korszerű, modern piactér és vásár­­csarnok szerepkörének. Bevételéből 31 millió forintot utal az önkormányzat számlájára a Gran Parkoló Kft. A városi kasszában parkoltatnák a pénzt ESZTERGOM Az önkormányzati képviselő-testület eseti bizott­sága javaslatot dolgozott ki a testület legutóbbi - rendkívü­li - ülésére a városi parkolás­sal kapcsolatban. A csoport tag­jai öt igen szavazattal azt fogal­mazták meg, hogy a képviselők fogadják el a Strigonium Zrt. tulajdonában lévő Gran Parkoló Kft., valamint Esztergom Város Önkormányzata közötti köz­szolgáltatási szerződés 2012. október és 2014. december 31. közötti időszakának elszámo­lási végösszegeként megjelölt 31 millió forintot, ez a pénz pe­dig kerüljön az önkormányzat útalapjának elkülönített bank­számlájára. A bizottság azt is javasolta, hogy a testület utasítsa a Stri­gonium Zrt.-n keresztül a Gran Parkoló Kft.-t, hogy az 57 par­kolóautomata bevételeiről, il­letve az elmúlt évi tényleges költségeiről adjon kimutatást. A csoport felkérte a polgármes­teri hivatal kabinetirodáját, hogy a szeptemberi soros kép­viselő-testületi ülésre a Strigo­nium Zrt.-vel együtt dolgozza ki a kedvezményes parkolásra vonatkozó javaslatokat. Az ese­ti bizottság a képviselő-testü­letnek azt javasolta, hogy uta­sítsa a Strigonium Zrt.-n ke­resztül a Gran Parkoló Kft.-t, hogy a szeptemberi ülésre ké­szítsen elő üzleti tervet az idei év hátralévő részére, illetve a következő esztendőre. Az anyag véleményezésére a pénzügyi ellenőrző és tulajdo­nosi bizottság volt illetékes. Az előterjesztés megtárgyalására a jogszabályi előírásokon túl, tanácskozási joggal senki nem kapott meghívást. A képviselő-testület úgy dön­tött, hogy a városi önkormány­zat tulajdonában lévő Strigoni­um Zrt. 100 százalékos tulajdo­nában működő Gran Parkoló Kft. az elmúlt év utolsó napjá­ig végzett, szolgáltatásból szár­mazó bevételéből 31 millió fo­rintot átutal a város Útalap el­nevezésű, elkülönített bank­számlájára. F. K. A parkolási díjakból 31 millió jöhet a városi Útalapba 2015. JÚLIUS 4., SZOMBAT HÁROM PERCBEN Hídverő napok Janovics István Huszadik alkalommal rende­zik meg Neszmélyen a Híd­verő napokat. Az egyik házi­gazda Janovics István, a köz­ség polgármestere. Vele be­szélgettünk. - Hány település vesz részt az eseményen? - Öt magyarországi - Du­­naalmás, Kocs, Almásfüzi­tő, Süttő és Neszmély -, va­lamint tizenhárom felvidéki. A hivatalos megnyitó tegnap volt, de a fő programok való­ban ma kezdődnek. - Melyik ezek közül a legérde­kesebb? - Mindegyik program színes és látványos. De a hagyomá­nyos felvonulást valóban ér­demes kiemelni, hiszen ez már húszéves tradíció. Ezen a közösségi megmozduláson valóban részt vesz a falu ap­­raja-nagyja, lovasokkal, hu­szárokkal, mazsorettekkel, zenészekkel. A csapat most is az iskolánál gyülekezik fél kilenckor, az esemény pedig kilenckor kezdődik. Kivonu­lunk egészen a Millecentená­­riumi parkba, ott megkoszo­rúzzuk az egykor emlékül ál­lított kopjafát. - Mire számíthatnak még az itteni, illetve határon túli ven­dégek? - Ma délután a Hajóskan­zen színpadán többek között bordalokat ad elő az Abasári Népdalkör. Aztán Papp Rita és Bodnár Attila mulatós slá­gerparádéja következik, ami minden bizonnyal tovább fo­kozza a jó hangulatot. Majd a helyi iskolások és óvodá­sok műsorát élvezheti a pub­likum. Este fél kilenctől utca­bállal zárul a nap. - Mi lesz a vasárnapi „menü”? - Délután négy órától a fel­vidéki csoportok lépnek fel színes, látványos műsorszá­mokkal. Aztán 19 órától a Magyarock Dalszínház elő­adásával fejeződik be a ren­dezvénysorozat. P. J. Elismerések a hivatal dolgozóinak MEGYEI INFORMÁCIÓ Dr. Solti Hil­da, a Komárom-Esztergom Me­gyei Kormányhivatal Eszter­gomi Járási Hivatalának járá­si tisztifőorvosa, a Semmelwe­­is-napi ünnepségen kiemelkedő elhivatottsággal végzett munká­ja elismeréseként az „Országos Tisztifőorvos Elismerő Okleve­le” kitüntetésben részesült. Szeszlerné Patassy Veronika, a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal korábbi Építés­ügyi és Örökségvédelmi Hiva­talának hivatalvezetője részére a Magyar Kormánytisztviselői Kar Országos Közgyűlésének július 3-án megtartott ünnep­ségén „A köz szolgálatáért” dí­szoklevelet adományozta.

Next