24 óra, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

2015-12-03 / 283. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP FELÜTÉS Fehér karácsony „Nem látok sok esélyt ar­ra, hogy fehér karácsonyunk lesz. Az ilyesmi kiment a di­vatból Magyarországon. Ta­lán húsz százalék esélyt látok erre, így nem mernék fogadni rá, hogy hólepel fogadja majd a gyerekeket december 24-én reggel." (Aigner Szilárd a Ri­­post.hu-nak) AIGNER Szilárdtól nem is azt várnánk, hogy fogadjon rá, azt mi is tudunk. F. I. HÍREK Útőrprogramban dolgozhatnak CSÁSZÁR Az önkormányzat jövőre öt közmunkást kíván foglalkoz­tatni az Útőr programban. Első­sorban a belterületi és külterü­leti utak rendbehozása, továbbá az illegális szemétlerakók felszá­molása lesz a feladatuk. P. P. Esélyegyenlőség véleményekkel SÁRILAP A község helyi esély­egyenlőségi programjában fog­laltak aktuális felülvizsgálata ke­retében ma 16 órakor olyan fó­rum kezdődik a polgármesteri hi­vatal tanácstermében, amelyre minden érdeklődőt várnak. F. K. Julika útban a Mikuláshoz LÁBATLAN Julika eltökélt szándé­ka, hogy személyesen találkoz­zon a Mikulással. Hogy ez sike­rül-e neki, kiderül ma délután fél öttől a Gerenday Közösségi Házban, ahova minden kisgye­reket várnak a Hó-hahó Báb­színház előadására. F. K. Falugondnok az utolsó ülésen TOKOD Az önkormányzati képvise­lő-testület tagjait idei utolsó so­ros ülésükre hívta egybe Tóth Ti­vadar polgármester a községhá­zára. A napirendi pontok között szerepelt Vígh Károly falugond­nok ténykedéséről szóló tájékoz­tatójának megvitatása. F. K. KISBÉR A város központjában álló csonka tornyú katolikus temp­lom tőszomszédságában talál­ható a régi parókia, ami eredeti­leg vendégfogadónak épült. Álla­pota egyre romlik, hiszen 2009 őszétől üresen áll, jövője külö­nösen aggasztó, mert statikailag veszélyessé vált. Palásti Péter peter.palasti@mediaworks.hu Bajkai Csaba esperes-plébános­tól megtudtuk, hogy az úgyne­vezett Pékházon kívül ez a vá­ros másik legrégibb épülete, bár építésének pontos ideje nem is­mert. Csupán annyit tudni, hogy 1727-ben már itt működött az Árendás fogadó. Az ingatlan ál­lagmegóvására eddig azért nem kerülhetett sor, mert az egyház­­község - főleg a legutóbbi föld­rengés után - minden figyelmét és pénzét a templomtető helyre­­hozatalára és megrepedt falai­nak kijavítására fordította. Mivel az egyháznak még hasznosítási elképzelése nincs, a püspökség javaslatára a plé­bánia tanácsadó testülete még 2010-ben felbecsültette az épü­letet és a következő évben a mű­emlék eladása mellett döntött, de azt a korábbi képviselő-testü­let tagjai nem kívánták megvá­sárolni. Emiatt az épület állapo­ta tovább romlott, így 2014 szep­temberében a plébánia statikai vizsgálatot végeztetett. Ekkor derült fény arra, hogy az épület­nek az emelet miatt súlyos hibái vannak. Besey László szakértő szerint az ingatlan olyannyira veszélyessé vált, hogy a jövőjével kapcsolatos megoldások kidolgozása nem tűr halasztást, mert állapota és álló­­képessége kritikus. A gyors meg­oldás kitalálásához szükség van a műemlékvédelmi hivatal vélemé­nyére is, továbbá az úgynevezett művészettörténeti kutatásos szak­­vélemény elkészíttetésére. Csak a kutatómunka ára meg­haladja a 860 ezer forintot, ami­hez hozzájön a szakvélemények és a tervezés díja, ami együtte­sen több mint hárommillió forint­ba kerülne az idei árakon. Mivel ennek fedezete sincs meg teljes egészében, így az épület jövője teljesen megpecsételődött. Ez azt jelenti, hogy a régi plébánia a kö­zeljövőben, akár egy-két éven be­lül is összedőlhet. Ezt persze senki sem szeretné. A győri püspökség sem, melynek építészeti hivatalából azt jelezték Bajka Csabának, hogy mielőbb el kellene adni az épületet. Az es­peres-plébános ezt követően for­dult az önkormányzathoz, s is­mételten kérte a város segítségét. Egészen konkrétan azt is, hogy a baleset- és életveszély elkerülése érdekében tegyék lehetővé a plé­bánia számára az épület körüli közterületi járda figyelemfelkel­tő sárga szalaggal való elhatáro­lását, nehogy az omladozó kémé­nyek és cserepek személyi vagy anyagi kárt okozzanak. A kérést legutóbbi tanácsko­zásukon vitatták meg a város vezetői. Arra az elhatározásra jutottak, hogy addig nem hoz­nak semmilyen konkrét dön­tést, amíg a püspökség hivatalo­san nem teszi közzé az ingatlan áruba bocsátását. Ha ez megtör­ténik, akkor alakítják ki végle­ges álláspontjukat. Veszélyben az egyik legrégibb épület Romos plébánia Logikátlan egymásra építés Besey László okleveles építőmér­nök szakvéleményében egye­bek mellett a következőket is le­írta: „A település központjában, szabadon álló, téglalap alapraj­zú, egyemeletes, kontytetős lakó­ház, utcai homlokzatán aediku­­lás bejárati előcsarnokkal, az ud­vari homlokzaton téglalap alap­rajzú lépcsőházzal, Petőfi utcai végén földszintes, nyeregtetős toldalékkal. Egytraktusos, oldal­­folyosós alaprajzi elrendezésű, a földszinten fiókos dongaboltoza­­tú, az emeleten csehsüveg bolto­zatú terek. Az épületet korábban felmérettük, és elektronikusan feldolgoztuk. A felmérési tervek és a repedéskép tanulmányozá­sa során arra a megállapításra jutottam, hogy az épület alapo­zási hibáin kívül van egy súlyos szerkezeti hibája, amit csak a je­lenlegi tartószerkezeti rendszer átalakításával lehet orvosolni. A szerkezeti hiba oka a szerkeze­tek logikátlan egymásra építésé­ben rejlik. A szerkezeti elrende­zés arra utal, hogy az emelet és a földszint nem egyszerre épült." Cs. Tóth Erzsébet életműdíjat kapott Elismerték művészetét KOMÁROM Cs. Tóth Erzsébetet nagyon jól ismeri az észak- és dél-komáromi publikum, hiszen szebbnél szebb alakítások jel­lemzik szakmai pályáját. A Vén­asszonyt alakító Cs. Tóth Erzsé­betben hiába is keresnénk Gob­­bi Hilda Vénasszonyát, inkább megtört anya, mint megkesere­dett, magányos nyugdíjas. Játé­ka azonban egyedi ízt ad a da­rabnak, nem rutinként, hanem kihívásként kezelte a szerep megformálását - írtuk róla kri­tikánkban. A Vénasszonyt játszó Cs. Tóth Erzsébet zavara, félelme és re­ménye mindannyiunk rettegése és bizodalma. Amikor egyszer csak beomlik az olyan szépen felépített légvár, amire annyi évet és energiát fecséreltünk el, amikor másodpercek töredéke alatt kiüresedik a világ és szem­besülünk azzal, hogy csak illú­zió volt, hova, kihez forduljon az ember? Merre tovább? Egy újabb hazugságba, keressünk egy má­sik macskát? Nem azt nem le­het, a fájdalom nem engedi. Ak­kor hova tovább? „Mer ha nincs - nem tudom, de ha nincs - akkor én az egészet - az egészet nem értem. Akkor semmit se”. Vén­asszonya bűnein keresztül szem­besül a szeretetre való képtelen­ségünkkel. Cs. Tóth Erzsébet 2015. november 23-án megkap­ta a Szlovák Irodalmi Alap (Li­terárny fond) Életműdíját. F.M. Cs. Tóth Erzsébet 2015. DECEMBER 3., CSÜTÖRTÖK Dr. Völner Pál A megyei közgyűlés elnöke: 2006-2010 D­r. Völner Pál 2006 és 2010 között volt a megyei közgyű­lés elnöke, ma országgyűlési képviselő Esztergom térsé­gében, valamint az Igazságügyi Minisztérium államtitká­ra. Emlékidézésre kértük. - Elmondhatom, hogy elnökségem minden napján alázattal vi­seltettem a megbízatásom iránt - kezdte -, hiszen magasságom miatt az irodámba csak meghajtott fővel tudtam belépni. Ezért, bár nem volt szándékomban, úgy alakult, hogy majdnem minden rendezvényen én voltam a legmagasabb résztvevő. - A megyeháza impozáns tatabányai „Sztálin-barokk” épüle­te, mely számos építész elismerését kivívta, mivel tényleg első­rangú építőanyagból mívesen megépített épület, természetesen a kor stílusjegyeivel, számtalan meglepetést tartogatott számom­ra. Az egyik legérdekesebb, hogy az épület alatti hatalmas légó­­pincében rátaláltam Borovszky Samunak a múlt század fordulóján kiadott Magyarország vármegyéi és városai sorozatára, majdn­em hiánytalanul. Ugyanakkor sajnos éppen a két névadó vármegyénk, tehát Komárom és Esztergom kötetei kö­zül csak az egyik került elő. - Sokat autóztam, megyénket és Tatabányát gyorsan bejártam. Mindig ügyeltem arra, hogy időben érkezzem a rendezvényekre. A GPS nélküli korszakban csak Síkvölgyre menet tévedtünk el egyszer - hozzáteszem, nem én vezettem -, és az otthon lakói már nagyon aggodalmaskodtak, mire odaértünk.­­ A hétköznapok megoldandó feladatainak hosszú sora mel­lett mindig üde színfoltot jelentettek az ide látogató testvérme­gyei delegációk, illetve azok az alkalmak, amikor mi látogattuk meg őket. A hármas, skót-német-magyar együttműködés ünnepi alkalmainak beszédei néha úgy alakultak, mint az a játék, ami­kor egymásnak a fülébe súgva alakul az üzenet a sor végére. Az először elhangzó cirkalmas mondatból a végére egy tömör „Dan­­ke schön” maradt. Ez persze nem okozott gondot, együttműködé­seink nagyon jól alakultak, nem csak hivatali szinten. Van, ahol már „partnerkapcsolati babák” is születtek. PROMÓCIÓ Több ezer ember jut jövőre tiszta vízhez MEGYE Két ivóvízminőség-javí­tó projektet is sikeresen lezárt az Északdunántúli Vízmű Zrt. A szolgáltató cég tatabányai köz­pontjában dr. Jelen Tamás vezér­,­igazgatótól megtudtuk, hogy Ko­­cson és Nagyparnakpusztán, va­lamint Nagyigmándon és Kisig­­mándon összesen 1,1 milliárd forintos fejlesztéseket hajtottak végre az elmúlt hónapokban. Az összeg 90 százalékban az Európai Unió és a magyar állam támoga­tása, 10 százalékban az ÉDV Zrt. járult hozzá, hogy a kivitelezők el­végezhessék a munkákat. A pro­jekt révén 2016-tól 6500 ember­nek kerül tiszta víz a poharába. Szerdahelyi Katalin, az ÉDV Zrt. beruházás-fejlesztési ve­zetője elmondta, már az évszá­zad elejétől foglalkoznak azzal a problémával, hogy három me­­gyénkbeli községben és több pusztán nem megfelelő az ivó­víz minősége: túl magas a vas-, a mangán- és különösen az am­móniatartalma. Kocs és Nagy­­parnakpuszta térségében 307 millió forint értékű a beruházás, Nagyigmánd és a szomszédos Ki­­sigmánd területén összesen 805 millió forintból valósultak meg a különböző fejlesztések. Kocson és térségében 9 kilométer hos­­­szú távvezeték épült, ezen felül 52 milliót költöttek az elörege­dett hálózat rekonstrukciójára. Nagyigmándon, Kisigmándon és környékén 16,2 kilométeres új vezetéket fektettek le, itt 144 mil­lióba került az eredetileg meg­lévő vezetékek rekonstrukciója. Három víztornyot is korszerűsí­tettek, valamint megújult az irá­nyítástechnikai rendszer. Nagy feladatot jelentett a hálózatmosa­tás.­­ A lehető legolcsóbb, ugyan­akkor a leghatékonyabb megol­dásokat alkalmaztuk. A fogyasz­tási helyek átkötése január köze­péig történik meg. M­. K. Először telelnek a látványosságok a szabadban Házikók a maketteken KISBÉR A város igazi látványos­ságává vált a Mini Magyaror­szág Makettpark, ahol hazák legismertebb középületeinek kicsinyített másai tekinthetők meg. Évek óta valamennyit le­szerelték a talapzatukról a tél előtt, s átszállították a Batthy­ány kastély üres termeibe. Út­közben sajnos gyakran megsé­rültek, kisebb-nagyobb alkat­részek törtek le róluk, melye­ket az etei polgármester, Ro­­honczi László pótolt a nyár fo­lyamán. Ő készítette fémből és polikarbonátból azokat a védő­házikókat is, melyeket a hét vé­géig helyeznek a makettek fölé, s így óvják meg azokat a hótól és a jégtől. P. P. Kis házikók védik a maketteket az időjárás viszontagságaitól

Next