24 óra, 2018. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

2018-02-05 / 30. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP Kevésbé ismert darabokat adtak elő TATABÁNYA Operagálával Hagyományosan tisztelegnek a nagy hazai és külföldi zeneszer­zők előtt a tatabányaiak a far­sang kezdetekor. Az idén A vi­dámság percei Johann Sebas­tian Bach kantátáiban címmel lepte meg a közönséget Saltzer Géza karnagy, több énekegyüt­tes vezetője a Széchenyi Műve­lődési Házban. A kezdeménye­zést a felsőgallai intézmény új vezetője, Barta Nikoletta mél­tatta bevezetőjében. Ez alkalommal Bach kevés­bé ismert darabjait tűzte mű­sorára a 25 éve alakult Tatabá­nyai Madrigál együttes. Far­sang idején méltán kerülnek a figyelem középpontjába olyan darabok, amelyek megidézik a nagy német komponista sokol­dalúságát és illeszkednek a far­sang több száz éves hagyomá­nyaihoz. A műsorban elhang­zott a német zeneszerző hat vi­lági kantátája közül kettő: a Pa­rasztkantáta és a Kávékantáta, amelyben közreműködött a né­hány éve alakult kvartett: Szap­panos Edit (szoprán) Bojta Zsu­zsanna (alt), Hajdú András (te­nor) és Gaál Csaba (basszus) operaénekes mellett Téka Sza­bolcs zongoraművész, valamint a Sárberki Általános Iskola Ka­marakórusa Vakán Szilvia és a Móra Ferenc Általános Iskola Kórusa Saltzer Géza vezényle­tével. Pazar látvány volt az ün­neplőbe öltözött diákok és fel­nőtt énekesek kórusa a művelő­dési ház színpadán. A gálán az operaénekesek népszerű áriákat is előadtak, produkciójukat a közönség ha­talmas tapssal jutalmazta. V. T. Bach-darabokat hallhattunk Milliárdokat kap pluszban Tatabánya TATABÁNYA Ahogy arról koráb­ban beszámoltunk, a Modern Városok Program egyik pont­jaként az évek óta üresen álló bányakórház katolikus gim­náziumként születhet újjá. A legutóbbi Magyar Közlöny­ben megjelent határozat sze­rint az idei költségvetésből a korábbi összeget megfejelve 1,4 milliárd forintot csoporto­sítanak át mindehhez. Szintén átcsoportosítanak az idei költségvetésből még 2,44 milliárd forintot Tatabá­nyára, mégpedig a Szent Bor­bála Kórház további fejleszté­sével kapcsolatos forrás bizto­sítására. Sz. A. 2018. FEBRUÁR 5., HÉTFŐ Orvostanhallgatók „rendeltek” a hétvégén a Teddy kórházban Minden a mackókról szólt megyénk több településén Megyénk több települését is „ellepték” a mackók a hét­végén. Gyerekeknek, felnőt­teknek egyaránt nagyszerű élményt nyújtottak a mac­kónapok szervezői. V.T.­N.T.­F. K. szerk.kom@mediaworks.hu TATABÁNYA A hagyomány sze­rint február 2-án bújik ki a med­ve a barlangjából, hogy „megjó­solja”, mikor érkezik meg a ta­vasz. Ha meglátja a saját árnyé­kát, akkor visszabújik, és még számolhatjuk a napokat. A nép­szokásra alapozva teremtet­tek új szokást a Vértes Agorá­­jában is: mackónapra várták a kicsiket és nagyokat. A megye­­székhelyen már eljött a tavasz, ugyanis az itteni „barlangokba” nem bújtak vissza a kis „ma­cik”, épp ellenkezőleg: egyedül vagy szülői kíséret mellett vet­ték birtokba a ház összes terme­it, ahol 137 játékmaci, illusztrá­ciós kiállítás, valamint a Ted­dy Maci Kórház hat orvostan­hallgatója várta a gyerkőcöket. Népszerű volt a rajzsarok és a mackókészítésnek is: itt a patch­­workklub tagjai is segítettek a sokféle-fajta mackó elkészítésé­ben, de hosszú sorok álltak az arcfestők és a csillámtetoválók asztalainál is. A játszóház másik részében a szöszmötölők ajándékokat, könyvjelzőket, álarcokat ké­szíthettek, a sokféleség mel­lett egy­ közös volt a progra­mokban: minden a mackókról szólt ezen a mozgalmas napon. KOMÁROM Február 16-ig látha­tó a Petőfi Sándor Művelődé­si Házban az a négyszáznál is több plüssmaciból álló kiállí­tás, amely pénteken nyílt meg a nagyközönség előtt. Nyikos Anna, a művelődési ház veze­tője elmondta, hogy egyre nép­szerűbb a medvenap. - Nem­csak a szőnyi településrész in­tézményeiből, hanem a város több iskolájából és óvodájából, valamint Almásfüzitőről is ér­keztek gyerekek - emelte ki Nyikos Anna. A kiállítás mellett a Zseb­sün zenekar műsorába kap­csolódhattak be az apróságok, akik együtt énekeltek és tán­coltak az előadókkal. A komáromi Nagy Zsófiának köszönhetően telik meg plüss­­medvékkel évek óta a művelő­dési ház színházterme. A gyűjtő elmondta, hogy mintegy tíz éve veszi vagy kapja a medve figurákat, ame­lyek között van egészen kicsi, de van, amelyik eléri az egy métert is. NYERGESÚJFALU Az Ady Endre Művelődési Központ és Könyv­tárban szombaton, a délutánig tartó forgatagban az előtérben rövid műsort adott a gyerekek Tulipiros Táncegyüttese, bá­­bozott a Sára Labor, kézműves foglalkozáson lehetett például papírt hajtogatni. Az egyik földszinti kisteremben mac­kós mesékkel, illetve mondó­­kákkal várta az érdeklődőket Németh Tamásné,­a Barátság Kör Egyesület irodalmi cso­portja vezetője. A nagyteremben 171 mackó tekintett a belépőkre. A csapat százhatvan tagját otthonról ve­zényelte ide gyűjteményéből Hartmann-né Rákosi Ildikó, a művelődési központ könyvtá­rosa. A macikat százhúsz kol­légájuk várta haza. Tíz kiállí­tott cimborájuk más helyi csa­ládi bázisról érkezett a sereg­szemlére. Egy csapattag, a leg­nagyobb méretű Barnabás, in­tézményi tulajdonú csapattag­ként kapott meghívást a talál­kozóra. Nevét a tavalyi kiállítá­son kapta a gyerekektől. A mackósereg február 14-ig látható együtt. Gyerekek és felnőttek is lelkesen készítették a mackókat a tatabányai Vértes Agorájában Fotók: Dallos^Nagy-Fenyvesi Komáromban egyre népszerűbb a medvenapi rendezvény A gyerekek gyorsan barátságot kötöttek a mackókkal A Kép-Szín-Tér Fotóművészeti Műhely alkotóinak munkáiból nyílt kiállítás A képek „sokarcúsággal” lepnek meg TATABÁNYA Megdöbbentő mé­reteivel ma is igazi látványos­ságnak számítanak a hajdani almásfüzitői timföldgyár üre­sen álló üzemcsarnokai. Nem véletlen, hogy több filmren­dező és fotográfus fordul meg a sci-fibe illő helyszínen. A tatabányai Kép-Szín-Tér Fo­tóművészeti Műhely fotósai a tavalyi, hagyományos nyá­ri táborban egy egész napot töltöttek itt. Az ott készült ké­pekből is látható válogatás a Vértes Agorája Folyosógaléri­ájában a hétvégén nyílt kiál­lításon. Az alkotások „sokarcúsá­­gukkal” leptek meg ismét. A tavalyi táborból sem ma­radtak ki a szociofotók: a fo­tósok „közkívánatra” ismét a Mésztelep és a VI-os telep el­tűnőben lévő pokoli bugyra­it fedezték fel, másokat a ter­mészet meg-megújuló szépsé­gei, örök körforgása csábított a Vértes lejtőire. Láthattunk itt színes és fekete-fehér fo­tókat a Kacsás-tó és a Síkvöl­gyi tavak környezetéről, va­lamint portréfotókat, ráadá­sul olyanokat, amelyek „sze­replői” eljátszanak egy-egy epizódot. Dallos István fo­tográfus - aki a tárlat képe­it figyelmünkbe ajánlotta­­, azt is elmondta, hogy a tábor résztvevői akár az ipari skan­zen újjáépített hatajtós háza­inak egyikében berendezett, Stingl Józsefné Szlávik Rozá­lia fényképész műtermét idé­ző „díszletek” között fotózhat­tak, de választhatták a fotós­táborban berendezett alkal­mi stúdiót is. Az egyhetes nyári tábor­ban most is negyvenen vettek részt, közülük tizenhárom fo­tográfus mutatta be alkotásait az Agorában. Kiállításaik im­már 17 éve sorra követik egy­mást - 2005 óta az egyesületi formában működő fotóművé­szeti műhely a tábor és a tár­latok házigazdája. V. T. Tizenhárom fotográfus mutatta be alkotásait Fotók: Mázán T.

Next