24 óra, 2018. október (29. évfolyam, 228-253. szám)

2018-10-19 / 244. szám

MEGYEI KORKÉP Katás minden második egyéni vállalkozó Megyei információ Töretlenül emelkedik a kisadózó vállalko­zások tételes adója (kata) nép­szerűsége, Komárom-Eszter­­gom megyében már minden második egyéni vállalkozó így adózik. A hagyományos adó­zással összehasonlítva a kata lényegesen egyszerűbb adózás­sal és kevesebb adminisztráci­óval jár. A kata szerinti adózást egyéni vállalkozó, egyéni cég, ügyvédi iroda, valamint kizá­rólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság és közkereseti társaság választ­hatja, akár év közben is. Jelenleg több mint nyolcez­ren adóznak a kata szerint a megyében. Míg 2016 elején a megyei egyéni vállalkozók 29 százaléka választotta a kata adónemet, jelenleg az arányuk már eléri az 57 százalékot. Csak bevételi nyilvántartást kell vezetnie A katásoknak havonta téte­les adót kell fizetniük, ami ki­váltja a személyi jövedelem­­adót, társasági adót, egyéni járulékokat és a szociális hoz­zájárulási adót, az egészség­­ügyi hozzájárulást, sőt a szak­képzési hozzájárulást is. A fő­állású kisadózó után 50 ezer, a nem főállású után pedig 25 ezer forintot kell fizetni min­den megkezdett naptári hó­napra. A főállású kisadózó dönthet úgy is, hogy 50 ezer forint helyett 75 ezer forint té­teles adót fizet magasabb ös­­­szegű ellátás eléréséhez. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy magasabb lesz a kisadózó tár­sadalombiztosítási és álláske­resési ellátási alapja, amit pél­dául a nyugdíj, illetve a táp­pénz, az álláskeresési járadék összegének megállapításánál kell figyelembe venni. A kisadózó vállalkozásnak csak akkor kell bevételei után a tételes adón felül fizetnie, ha éves bevétele a 12 millió forin­tot meghaladta. A katás adózó­nak csak bevételi nyilvántar­tást kell vezetnie, melyet az­zal is teljesít, ha a kiállított nyugtáit, számláit megőrzi. Az elért bevételről nyilatkoza­tot kell tenni az adóévet köve­tő év február 25-ig. 2018. OKTOBER 19., PENTEK A tatai harckocsizók nem kímélték a képzeletbeli ellenséget Pusztító „bölényroham”, fergeteges ágyútűzzel A szomódi lőtér dombol­dalán nem bölények legel­tek tegnap, hanem súlyos, T-72-es harckocsik várakoz­tak bevetésre. A bölény a ta­tai tankosok szimbóluma, jelképe, amelyet a jellegze­tes zubbonyukon is viselnek. Petrik József jozsef.petrik@mediaworks.hu SZOMÓD Hat harckocsi várako­zott a dombtetőn, hogy négy­nek kiadják a parancsot a Bö­lényroham 2018, második éleslövészettel egybekötött harcászati feladat végrehajtá­sára. Egyik-másik tank motor­ja már berregett. A személyzet pedig a lőszereket élesítette. A lánctalpas gyomra egyre-más­­ra nyelte el a lövedékeket, mi­közben az ágyútorony mellet­ti légvédelmi géppuska ráká­szába is szorgos kézzel pakol­ta a „golyókat” a harckocsi sze­mélyzete. Az MH. 25. Klapka György Lövészdandár 11. harckocsi­zó zászlóaljára várt a „bölény­­roham”. Paluska Balázs főhad­nagy elmondta, hogy gyakor­lat célja a szakasz-összeková­csolás, illetve harcászati-szak­mai ismeretek ellenőrzése. A szakasz négy tankja mel­lett részt vett a foglalkozáson a századparancsnoki lőgyakor­­latot irányító harckocsi, vala­mint az úgynevezett tűzdönt­­nöki, amely a feladat végrehaj­tásának eredményességét volt hivatott minősíteni... Az elképzelt szituáció védel­mi harci feladat volt. Amely­ben a hazánkba betörő ellensé­get kellett megakasztani, meg­állítani. Ezzel biztosítva, hogy a dandár fő erői bevethetőek legyenek egy ellenlökésre. Miután a harci járműveket „feltöltötték” a kellő mennyi­ségű munícióval, jöhetett a pa­rancsnoki eligazítás, továbbá a foglalkozás menetrendjének ismertetése. Aztán kilenc óra után néhány perccel Szomód határában elszabadult a po­kol. A harckocsikkal szembe­ni domboldal törmelék- és füst­felhőbe burkolódzott. A föld is beleremegett, amikor a tankok ágyúi okádni kezdték a tüzet. Az embernek az volt az érzé­se, hogy ahová a gránátok be­csapódtak, ott kő­ kövön nem maradt. A hatalmas lövegek lökéshulláma még 30-40 mé­terrel a lánctalpasok mögött is gyomorrázkódtató volt. A hanghatás is leírhatatlan, még fülvédőben is összerezzentek a nem harcedzett bámészko­dók. Gázolaj és lőporfüst keve­redett a levegőben, miközben az ágyúk torkolatánál, folya­matosan előtörő tűzcsóvák je­lezték, hogy nincs „kegyelem”. Ha az ellen mégis túlélte vol­na ezt a gyilkos bombázást, a „maradékot” a géppuskák in­tézték. És már kezdődhetett is az ellentámadás... ««■ A szomódi gyakorlótéren tegnap négy T-72-es harckocsi vett részt a „Bölényroham II.” elnevezésű foglalkozáson Fotók: Hagymás­ B. Gyakorlott mozdulatokkal pakolják a muníciót a tankba Parancsszóra várnak a katonák, minden tekintet az elöljárón A harcászati foglalkozás számokban Mint már említettük a „mini hadműveletben" ezúttal négy T-72-es harckocsi vett részt. A Bölényroham II. elnevezé­sű foglalkozás során harminc­két ágyúlövedéket zúdítottak a képzeletbeli támadókra. A legnagyobb távolság, aho­vá ez akalommal a tankok tüzeltek, 1800 méter volt. Egy-egy lánctalpas harci jár­mű nyolc-nyolc repeszgránátot lőtt ki a betörő, képzeletbeli el­lenségre. Az ágyútűz okozta lökéshullá­mok még 100 méterről is ér­ződtek. Az ellencsapás 10 per­cig tartott. A valós életben is alkalmazható gyakorlatokat mutattak be az esztergomi tanulmányúton Az önkéntesek bárhol és bármikor segítenek ^ZTERGOM A Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság egyMÁ­­Sért című férfi-női esélyegyen­lőség projektjének keretében 2. Jó Gyakorlat Tanulmányutat szerveztek a Komárom-Eszter­­gom megyei Kereskedelmi és Iparkamara irodájában. A rendezvény kezdetén a társaság projektmenedzsere, Illés Kádek Katalin köszöntöt­te a megjelenteket, majd ismer­tette a két évig tartó projektet. Az Emberi Erőforrás Fejlesz­tési Operatív Program (EFOP) támogatásának köszönhető­en évente hat műhelymunkát és négy tanulmányutat szer­veznek, amelyeken fontos té­maköröket vizsgálnak. A pro­jekt részletesen foglalkozik a nemek közötti esélyegyenlő­séggel, az egyéni és közössé­gi életminőséget javító gya­korlatokkal és a tapasztalatok elemzésével is. A köszöntő után Lukács Anikó, az Esztergomi Otthon Segítünk Alapítvány tanács­adója mutatta be a civil szer­vezet tevékenységeit. Ismer­tette, hogy az önkénteseik a legapróbb feladatokban, akár a konyhai munkák elvégzésé­ben is segítenek a kisgyerme­kes anyukáknak, akik idővel barátként tekintenek a segítő­ikre. A családlátogató szolgá­latuk ismertetése mellett be­mutatta azokat a rendezvé­nyeket is, amelyek hatalmas népszerűségnek örvendenek. Példaként említette a Mese­ösvény elnevezésű rendezvé­nyüket, amelyeken örömmel vesznek részt azok a családok is, akiknek korábban segítet­tek a mindennapi teendőik el­végzésében. A tanulmányút további ré­szében együttműködési játéko­kat is bemutattak, amelyeket az érdeklődők ki is próbálhat­tak. Végül bemutatták a Család és KarrierPONT-ot is, amely az álláskereső édesanyáknak is segítséget nyújt. Walter P. család és Ka.r­.r­.ONT Lukács Anikó, az Esztergomi Otthon Segítünk Alapítvány tanácsadója Elsők voltak Az Otthon Segítünk Alapítvány angol mintára, de a magyaror­szági viszonyokat szem előtt tartva alakult meg tizenhét évvel ezelőtt. Az országban el­sőként Esztergomban kezdték meg munkájukat az önkén­tesek, akik 2003-ban hozták létre a helyi szervezetet. Te­vékenységi körük igen szerte­ágazó: a családlátogató szol­gálat mellett rendszeresen szerveznek szórakoztató kö­zösségi programokat, amelye­ken a család bármely tagja jól érezheti magát.

Next