24 óra, 2019. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-10 / 8. szám

PÉNZ -­SIKER - VÁLLALKOZÁS Tisztogatás Mórocz Károly karoly.morocz@partner.mediaworks.hu A magyar cégvilág megtisztítása olyan munka, amire még maga Héraklész sem vállalkozna, pedig a görög félisten sok nehéz feladatot megoldott annak idején. A fantomcégek közül egyre többre vár ugyan az eltüntetés, „csak” az a baj, hogy akár heteken belül újjáélednek. Egy ci­nikus cégnév példa erre a Csődértesítőből: Sokasara Bt. Nyil­ván már az alapításkor tudták, hogy nem lesz hosszú életű. Valamiért valakinek szüksége volt erre a betéti társaságra. A szigorodó szabályoknak és törvényeknek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a fogyasztóvédelem intézkedéseinek köszönhetően tisztul a cégvilág. Remélhetőleg a folyamat eb­ben az évben sem áll le. Az a Tűnjenek el azok a vállalkozások, amelyeknek sok a sara! nagy kérdés, hogy milyenek lesznek az alapítások, a kü­lönböző okokból megbukot­­tak akarják-e, tudják-e foly­tatni. Külön kategória azoké, amelyek az erősödő piaci ver­senyből kénytelen-kelletlen kiszálltak, és egy másik, amelyek sorozatos szabálytalansá­gok miatt kerülnek a süllyesztőbe. Az utóbbiak jó része mö­gött élelmesnek­­ durvább kifejezéssel csalónak - nevezhe­tő tulajdonosok állnak, akik szinte meg sem rezzennek, ha egyik-másik vállalkozásukat felszámolják. Amíg tart az eljá­rás, gyorsan alakul az új, amely szende szűzlányként kínál­ja magát, elvállal megbízatásokat. Egy idő után előfordulhat, hogy már senki nem veszi fel a telefont, azon a számon előfi­zető nem kapcsolható. Nincsen a világon olyan ország, ahol teljesen eredményes a fehérítés, vagyis a szürke- és feketegazdaság felszámolá­sa, de törekedni kell a maximumra. Bízom benne, hogy vil­lámgyorsan eltűnnek azok a cégek, amelyeknek sok a sara! A cégalapítások éve következhet ITTHON/MEGYES INFORMÁCIÓ Még mindig több a megszű­nő cég, mint az új, de 2019- re újra a cégalapítások domi­nálhatnak. Tavaly 27.336 cég­alapítás mellett 36.348 cég­törlés történt. „A cégek szá­mának alakulásában nem a gazdasági tényezők do­mináltak, hanem a koráb­bi évek konszolidációjának eredményét látjuk” - mondja lapunknak Pertics Richárd, az Opten céginformációs szak­értője. Valójában a gazdaság teljesítménye még növelte is az alakuló cégek számát, és ez igen erősen meglátszott a legmagasabb for­dulatszámon futó ágazatokban, mint például az építő­iparban. A megszűnő cé­gek száma még ugyan jóval maga­sabb, mint az ala­kulóké, de a ten­dencia biztató. 2019-ben vár­hatóan a cégalapítások száma megközelíti a cégtörlések szá­mát, hiszen 29 ezer új cég jö­het létre 28 ezer cégtörlés mel­lett. A tavalyi évben 559 ezer tár­sas vállalkozás működött Ma­gyarországon. A cégek alig 2 százaléka haladja meg az EU-s besorolás szerinti kisvállalko­zás kategóriát. Az egyéni vál­lalkozók száma évek óta fo­lyamatosan emelkedik. Mint­egy 450 ezer egyéni vállalko­zó működik ma hazánkban. Ez a vállalkozási forma rövid távon ugyan segítheti a gaz­daság felfutását, ugyanakkor hosszú távon még problémá­kat okozhat. Eljárási szempontból egyér­telműen pozitívnak tekinthe­tő 2018, ugyanis a felszámo­lási eljárások aránya vissza­esett 16 százalékra. Tíz év­vel ezelőtt még 60-70 száza­lék körül mozgott ez az eljá­rástípus. Ez azt jelzi, hogy a kifizetetlen számlák, járulé­kok egyre kevésbé dominál­nak a megszűnéshez vezető okok között. A helyzet azon­ban még távolról sem rózsás. Az induló eljárá­sok 62 százaléka kényszertörlés, ez azt jelenti, hogy rengeteg a magára hagyott cég. Vél­hetően azért is ala­csony a felszámo­lások száma, mert a csekély megté­rülési esély miatt sok eset­ben nem is jut el addig egy cég, hogy a partnerei felszá­molást indítsanak a problé­más cég ellen. Az Opten­­ Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek szá­mát viszonyítja az időszak elején rendben működőké­hez) 2018-ra vonatkozó érté­ke átlagosan 10-11 százalék körül mozgott. Megyénkben tavaly 585 céget alapítottak, 771 szűnt meg, a felszámolá­sok száma 170 volt. Jelentősen visszaesett a felszámolá­sok aránya 2019. JANUÁR 10., CSÜTÖRTÖK Az Év vállalkozója lett az esztergomi Bádi Gábor Szükség van célokra Budapesten rendezték meg a XX. Vállalkozók Napját, ame­lyen az esztergomi Bádi Gá­bor Varga Mihály pénzügymi­nisztertől, Tolnay Tibortól, a Vállalkozók Országos Szövet­ségének (VOSZ) elnökétől és Lits Józseftől, a VOSZ Ellen­őrző Bizottságának elnöké­től vehette át az Év vállalko­zója díjat. A kitüntetettel a vállalkozásának alapításáról, az elért sikerekről és a jövő­beli fejlesztésekről is beszél­gettünk. Walczer Patrik patrik.walczer@mediaworks.hu ESZTERGOM Bádi Gábor okleve­les gépész üzemmérnök 1990- ben alapította a Bádh-Gran Kft.-t, amely a kezdetektől fog­lalkozik étel- és italautomaták bérbeadásával, valamint üze­meltetésével. - Néhány évvel az alapítás után felismertük a minőségi alapanyaggyártás szükségle­tét, ezért 1995-ben kibővítet­tük a vállalkozás profilját. Az­óta cégünk két stabil lábon áll, hiszen a teljes körű szolgáltatás mellett az alapanyaggyártás is a tevékenységünk fontos része lett - mondta el az ügyvezető igazgató. A tulajdonos 2000-től kezdve növelte részesedését az üzletág­ban és több kisebb cég felvásárlásával erősítette meg pia­ci helyzetét. 2007- ben maguk mögött hagyták az egykori Labor MIM üzem­csarnokát és átköl­tözhettek a minden igényt kielégítő, új telephelyükre, ahol a Grancafé márkájú termékek gyártása mellett automaták, valamint vízadagoló berendezések üze­meltetésével is foglalkoznak. - A változó piaci körülmé­nyek miatt rugalmasan kell alkalmazkodni minden egyes változáshoz, hiszen aki hos­­szú távon szeretne a piacon maradni, annak lépést kell tartani a világgal - fogalma­zott az igazgató. A vállalkozás termékei nem­csak hazánkban, hanem szé­les körben ismertek és kedvel­tek. Rádi Gábor szerint azonban az a legnagyobb siker, hogy az­zal foglalkozhat, amit harminc év után is örömmel tesz, hiszen mindig talál benne kihívá­sokat. - Szükség van olyan konkrét cé­lokra, amelyekért küzdenünk kell. Sikeresek és boldo­gok pedig akkor le­hetünk, ha meg is valósítjuk az álmainkat - jegyezte meg Bádi Gábor. A Magyar Ital- és Áruauto­mata Szövetségben több évig alelnöki tisztséget betöltő Bádi Gábortól megtudtuk, hogy a kilencvenes években szinte a semmiből alakult ki az iparág, így nem voltak előírások, útmu­tatók ahhoz, hogy mit hogyan kell és érdemes csinálni. A szakmabeliek jórészt egymás­tól gyűjtötték be az ismerete­ket, de saját maguknak kellett megtervezniük a berendezések alkatrészeit, működését is.­­ A versenyképesség növe­lése érdekében másfél évvel ezelőtt komoly technológia­­fejlesztést valósítottunk meg. Tudományos szinten foglal­kozunk az instantizálás mód­szerével, vagyis azzal, hogy hogyan történik a pillanatol­dódó élelmiszerek gyártása - mondta. Rádi Gábor megjegyezte, hogy bár elsősorban a belföldi piacra koncentrálnak, a környe­ző országokban is meghatáro­zóbb szerepet szeretnének be­tölteni. Hitvallása szerint egy­­egy rossz döntés nem kudarc, hanem egy olyan visszacsato­lás, amelyhez kellő kitartást párosítva megtalálhatja a siker­hez vezető helyes utat. A környező or­szágokban is meghatározó szerepet töl­­tenének be A Rádi Gábor által vezetett vállalkozás termékei nemcsak hazánkban, hanem Magyarországon kívül is ismertek és kedveltek A kicsik még várnak, a nagyok már lépnek Digitális versenyelőny ITTHON/MEGYEI INFORMÁCIÓ Jól csengő fogalom lett az utób­bi években az Ipar 4.0, azon­ban gyakran tűnik úgy, hogy a magyar vállalkozások csak emlegetik, ám nem használ­ják, olvasható az autopro.hu honlapon. Egy közelmúltban végzett fel­mérés szerint a magyar kis- és középvállalkozások fele szerint nem fontos a digitalizáció, sőt, 72 százalékuk nem hajtott vég­re informatikai fejlesztést az el­múlt két évben. A 800 cégveze­tő megkérdezésével zajlott fel­mérés rámutatott, hogy a cé­gek túlnyomó része az üzlet­menet folytonosságára kon­centrál, a digitalizációt szük­séges rossznak tekinti, miköz­ben az a versenyképességet je­lenti. A digitális fejlesztés már a mikrovállalkozások számára is komoly versenyelőnyt jelenthet. A nagyobb vállalatoknál azonban mindennaposak az Ipar 4.0 technológiáihoz köthe­tő fejlesztések. Erről kérdeztük Menyhárt Tibort, a tatabányai Otto Fuchs Hungary Kft. gaz­dasági vezetőjét, aki a jelenle­gi helyzetről és a tervekről is beszélt. - Hatvankét robotot hasz­nálunk, amelyek sok esetben programozásuk révén a terme­lő gépek mellett egymással is együttműködnek. A termékek felismerését több helyen is ka­merák biztosítják, és a 2017- ben átadott legújabb gyártó­soroknál automata működteté­sű közbenső raktár működik. A közeljövő egyik nagy fejlesz­tése az SAP vállalatirányítá­si rendszerrel integrált egye­di termékazonosítás lesz. A fej­lesztés eredményeként a né­metországi festőüzem gyártó­gépei és teljesen automatikus rendszerű raktára minden ke­reket a típusa szerint azonosí­tani tud, és a jövőben lehető­ség nyílik a gyártási paramé­terek utólagos ellenőrzésére és finomhangolására. M. K. Lehet fizetni a kamarai hozzájárulást MEGYEI INFORMÁCIÓ A kamarai tag és nem tag vállalkozások ál­tal egységesen, kötelezően fize­tendő hozzájárulás határideje az idén is március 31. A jogsza­bályban meghatározott 5000 fo­rintot utalással lehet fizetni, va­lamint személyesen is, a megyei kereskedelmi és iparkamara esztergomi és tatabányai ügy­félszolgálatain. A kamarai ön­kéntes tagoknak ez többletkölt­séget nem jelent, mivel a hozzá­járulás összegét a júliusban ki­számlázandó kamarai tagdíjból jóváírják. Akinek bővebb in­formációkra van szüksége, ér­deklődjön az ügyfélszolgálat. kemkik.hu e-mail-címen. A GAZDASÁGI OLDAL TÁMOGATÓI: G­RUNDFOSS Grundfos Magyarország Gyártó Kft. Tatabánya EDUTUS EGYETEM ASG ASG Gépgyártó Kft. AGC GISSS Hungary Kft., Tatabánya aiASI UNIIMITIO KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Tatabánya amocesmnc Your Journey, Our Passion BRIDGESTONE TATABÁNYA TERMELŐ KFT. GÜNTNER-TATA KR. OUMTMiK Tata% SANMINA* sJV'Richter Gedeon m Coloplast TKV

Next