24 óra, 2019. december (30. évfolyam, 279-302. szám)

2019-12-03 / 280. szám

MEGYEI KORKÉP Az első hó Petrik József jozsef.petrik@mediaworks.hu N émiképp elfogadható, ha az első havazás lelassítja a közlekedést. Hiszen szinte mindenki óvatosabbá és egyben körültekintőbbé válik. Persze ez nem indokol­ja, hogy néhány sofőrtársunk mondjuk huszonkettővel hajt a forgalmas főúton. Attól ugyanis, hogy valaki lépésben kocsi­­kázik, még korántsem jelent kisebb veszélyt a többi autósra nézve. Arról már nem is szólva, hogy néhány centi hó lehullá­sa miként okozhat egy-két órás késést a vasúti közlekedésben. Ugyan most az idei tél első havazásáról beszélünk, de az aligha állítható, hogy váratlanul jött. Az időjósok ugyanis már napokkal ezelőtt beígérték a mínuszokat és a havat. És most mégis úgy tűnik, hogy figyelmeztetés ide, előrejel­zés oda, csak meglepett min­ket a hó. A latyakos utakon néhányan az aszfaltburkolat helyett az vízelvezető árkot választották, vagy az élesebb kanyarokat „egyenesítették ki”. Mindennek - számításaim szerint - három fő oka lehet. Az egyik a figyelmetlenség; a másik, hogy nem számoltunk a megváltozott útviszonyokkal; a harmadik, a legtragikusabb, hogy a téli helyett még nyári abroncson autóztunk. Bevallom, magam sem repesek az örömtől, ha havas úton kell indulnom. De szerintem ezzel a járművezetők többsége így van. Miközben a lényeg mit sem változott. Nemcsak elin­dulni kell, hanem megérkezni is. Ebben azonban az óvatos­ság mellett sokat segíthet egy jól felkészített, megfelelő gu­mival felszerelt jármű... Sokan a téli he­lyett még nyári ab­roncson autóztak az első hóban Helyszíni bejárás és terepszemle DOROG A minap az Intézmé­nyek házában tartott tájékoz­tatót a Gerecse-Pilis Vízi Tár­sulat a működési területükön található települések­­ polgár­­mestereinek. A jelenlévőket Németh József, az Észak-du­nántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója köszöntötte, majd elmondta, hogy a jelenleg érvényben lévő törvény sze­rint az önkormány­zatoknak kell a sa­ját tulajdonukban lévő, a települések közigazgatási hatá­rain belül találha­tó vízgazdálkodási létesítményeket jó karban tar­taniuk. Bánffy Miklós, a társulat el­nöke kitért arra is, hogy erre a feladatra állami támogatást nem lehet igénybe venni, mint közfeladatot ellátó szervezet a működési területén lévő tulaj­donosok befizetéséből gazdál­kodtak. Ismertette, hogy az idei munkálatok költségeit - mint például cserjézés, mederkotrás és kaszálás - az elmúlt évekből hátramaradt összegekből, vala­mint a pótlólag beérkező társu­lati hozzájárulásból fedezték. A polgármesterek közül töb­ben is arról érdeklődtek, hogy miben változik a helyzet, ha nem tudnak megállapodni a társulattal. Bánffy Miklós elmond­ta, hogy olyankor az önkormányza­toknak kell gon­doskodniuk a me­derkarbantartá­si munkálatokról. Elhangzott, hogy van olyan telepü­lés, amelynek csak harminc méteres szakaszról kell gon­doskodnia, míg máshol tizen­öt kilométer vízfolyás találha­tó. Végül a társulat úgy dön­tött, hogy a polgármesterekkel egyeztetve terepszemlével egy­bekötött helyszíni felmérést végez majd, amellyel eldőlhet, hogy van-e továbbra is létjogo­sultsága a társulatnak. W. P. A települé­seknek kell gondoskodni például a me­derkotrásról 2019. DECEMBER 3., KEDD Nem csitulnak az indulatok a közgyűlés után Állambiztonsági múlt és szélsőjobbos vád Viharos tatabányai közgyű­­léseken vagyunk túl, oly­kor a személyeskedéstől sem riadtak vissza a képvi­selők legutóbb. A leginkább a független Nagy Béla és a Mi Hazánk Mozgalom politi­kusa, Boda Bánk László fe­szült egymásnak. Előbbinél a pártállami múlt, utóbbinál a sok bizottsági hely és párt­ja ideológiája, népszerűsége a támadási felület. Munkatársunktól szerk.kom@mediaworks.hu TATABÁNYA Nehezen csitulnak az indulatok a megyeszékhely legutóbbi ülése után a közös­ségi oldalakon. Egymásnak feszült és üzenget az Össze­fogás Tatabányáért, sokpár­ti frakció függetlenként indu­ló tagja, Nagy Béla, valamint a helyi Mi Hazánk Mozgalom. Mint a kemma.hu közvetíté­sében beszámoltunk róla: a bizottságokról szóló vitában Nagy Béla leszélsőjobbozta a Mi Hazánk helyi képviselőjét, Boda Bánk Lászlót és pártját. Erre válaszul utóbbi úgy rea­gált, hogy amennyiben szélső­­jobbost keres Nagy, akkor néz­zen az asztal sokpárti frakci­ójára, s a jobbikos Balogh Fe­renc felé mutatott. Igazán ak­kor lett feszült a helyzet, ami­kor módosították a szerveze­ti és működési szabályzatot, hogy egy képviselő kettőnél több bizottságba is beülhes­sen. A sokpárti közösség fő problémája a Mi Hazánk felül­­reprezentáltsága volt. Ugyan­akkor Boda Bánk László azt hangsúlyozta, hogy a 8 szi­várványkoalíciós és 8 fide­­szes képviselő között ő az ös­­­szekötő kapocs, azaz ő tölti be a mérleg nyelve szerepét. Vé­gül a polgármester szavazatá­val fogadta el a közgyűlés az SZMSZ-módosítást, majd egy­hangúlag a bizottságok össze­tételét. A hét bizottságból Bo­da háromba került be (gazda­sági, jogi, népjóléti), külsős tagként pedig még az oktatá­si, városfejlesztési és ifjúsági grémiumokba is beült egy-egy helyi Mi Hazánk tag. Nagy Béla az ellenérzéseit a Facebook-oldalán is kifejez­te ezzel kapcsolatban, és ha szigorúan logikai alapon ves­­­szük a szavait, akkor bírálta az ellenzéki összefogás által támogatott, de a frakciójuk­ba be nem lépő Szücsné Posz­­tovics Ilona polgármestert is, hiszen a városvezető szavaza­tával fogadták el a szervezeti és működési szabályzat módo­sítását, amely alapja volt a bi­zottsági leosztásnak. Azt írta: „A Mi Hazánk Mozgalom he­lyi képviselője, mint »a mérleg nyelve«, hogy pontosan idéz­zem, mint ügyek mellett sza­vazó, megkapott mindent a Fi­­desztől, amit csak kért. Min­den bizottságban képviseltet­ni kell magát, és ehhez a vá­rosi ellenzék minden segítsé­gére számíthat” - fortyant fel Nagy Béla, aki elemezte is a Mi Hazánk Mozgalom orszá­gos eredményeit az önkor­mányzati választásokon. Ki­emelte: ő több voksot kapott, mint a Mi Hazánk jelöltjei az egész városban, s hogy az nem lehet, hogy a Jobbik képvise­lői háttérbe szoruljanak egy „olyan társasággal szemben, amely nem produkált semmit, sem Tatabányán, sem országo­san”. Mindezekre szintén a Fa­­cebookon a Mi Hazánk Moz­galom is reagált. Az alapszer­vezet arról értekezett többek között, hogy a bizottságokról tárgyalva „a balliberális szi­várványkoalíció Fekete Mik­lós vezetésével ismét meg­próbálta kihagyni a Mi Ha­zánk Mozgalmat. Ennek elle­nére olyan megegyezés szü­letett, amit mindenki elfoga­dott. Azonban a szivárványko­alíció a pártállami örökséghez méltóan még a szavazás előtt megpróbálta megakadályozni a néhány órája született meg­állapodást.” Nagy Bélához Vajda Krisz­tián Ferenc, az alapszervezet vezetője nyílt levelet intézett. Ebben arról írt, hogy a „bal­liberális oldal elismerni sem volt hajlandó az elmúlt hetek­ben a Mi Hazánk Mozgalmat mint önálló politikai ténye­zőt... Ön saját akaratából a ha­zánkat megszálló szovjet had­erővel kollaboráló és az 1956- os forradalmat és szabadság­­harcot vérbe fojtó kommu­nista kormányzatot szolgálta 1989-ig. Először is örüljön an­nak, hogy nem egy olyan or­szágban él, ahol valódi rend­szerváltás történt, mint mond­juk Lengyelországban, mert akkor jó eséllyel az állambiz­tonsági múltja miatt közéleti tevékenységgel sem foglalkoz­hatna” - tette hozzá Vajda. Nagy Béla a Facebookon a választás előtt maga beszélt arról, hogy dolgozott a kém­elhárításnál, közösségi mé­diás névjegyében pedig pon­tosítja is mindezt: „Érettségi után bevonultam katonának ami később a hivatásom lett. 1975-ben mint tartalékos tiszt kerültem a Belügyminisztéri­um állományába, majd a Nem­zetbiztonsági Hivatalban dol­goztam”. Nagy Béla utólag is bírálta a döntést Fotó: Z. I. Boda Bánk László, a „mérleg nyelve” Fotó: Z. I Látogasson el hírportálunkra! KEMMA.hu Várhatóan rövidesen nagyon sok munkahelyen várnak majd új kihívások a dolgozókra Tízes listával kezdtek sorozatot az iparosok DOROG Pályaválasztást segí­tő füzetsorozat közreadásá­ról döntött a közös, Orgona utcai székhelyű Dorogi Ipar­testület és az Országos Fém­ipari Ipartestület. Mindkét szakmai érdekvédelmi szer­vezet elnöke, Szűcs György elmondta, hogy a szakértők döntő többsége egyetért ab­ban, hogy a nem is olyan tá­voli jövőben alaposan meg­változik a munkavállalóktól elvárt képességek köre. Egy­re nagyobb teret kap példá­ul az új munkakörök sora, a technológia gyors fejlődése, a rugalmas munkarend, a pro­jektalapú foglalkoztatás, a virtuális nemzetközi munka­csapat és a robottechnika is. A sorozat első füzete, a szak­mai hátteret feltüntetve, tíz olyan képességet jelöl meg, amelyek nélkül nehéz lesz bol­dogulni a (közel)jövő sok mun­kahelyén. Minden szakem­ber listáján az élmezőnyben szerepel a kreativitás. Min­denkiben ott lapul, néha rit­kán előjön. Fontos az úgyne­vezett érzelmi intelligencia, azaz hogyan tudunk ráhan­golódni a közös munkában a többiek gondolataira. Ellenté­te az érzelmeknek, de a sike­rek eléréséhez szükség van az elemző, kritikus gondolkodás­nak. Többismeretlenes helyze­tekben, gyorsan változó körül­mények között is jól kell tud­ni dönteni. A tízes listába belefért, hogy szükség van a folyama­tos tanulásra. Izgalmas gon­dolat, hogy a technológiai fej­lődés sok tekintetben nem egyszerűsíti a döntéshoza­talt. A végső szót az emberek mondják ki. Új elemként jele­nik meg majd az a tény, hogy a jó kommunikációs képessé­gekre szükség lesz a techni­kai eszközökkel nagyon tá­mogatott munka világában is. Mindenkinek meg kell tudnia értetni magát. F. K. Sok fórumon és kiállításon van jelen elnökként Szűcs György Elfogadás Az új munkahelyi követelmé­nyek jósolt sorában kevés szakember említi meg, hogy a nyitott, soknemzetiségű nagy­­vállalatoknál és a kisebb cé­geknél is, képesek legyenek a munkatársak megérteni, el­fogadni a másikat. Az elfoga­dás vonatkozik például a bőr­színre, a kultúrára, a vallásra, a korra, a politikai meggyőző­désre is. A különféleség szak­­irodalma, diverzitás fedőnév­vel, eddig főleg a természet­ben volt ismert. Most képbe kerülnek a munkahelyek is.

Next