24 óra, 2020. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

2020-09-16 / 217. szám

2020. SZEPTEMBER 16., SZERDA A szüret derekához érkeztek a borvidékünkön Izgalmas, zamatos nedűkre számítanak További izgalmas hírekért látogasson el ide: A dunaszentmiklósi Ka­lács-hegy dűlőjében már hajnal óta ott dohogott a szőlőkombájn. A neszmélyi Hilltop Borászat helyi üzem­egységéből terepjáróval ju­tottunk ki a helyszínre. Itt így saját magunk is meg­győződhettünk arról, milyen precíz munkát végeznek ezek a korszerű betakarító­gépek. Petrik József jozsef.petrik@mediaworks.hu NESZMÉLY-DUNASZENTMIKLÓS Az Ászártól Kesztölcig hú­zódó Neszmélyi borvidék egyik ékköve a Hilltop Borá­szat, amelyet a főborász, Ka­­mocsay Ákos neve is fémjelez. A Kalács-hegyen vele néztük meg a szüretet, valamint Gá­bor Roland szőlészeti ágazat­vezetővel. - Mintegy négyszáz hek­tárnyi szőlőültetvényünk van - emelte ki Kamocsay Ákos. - Ebből mintegy negyven hek­tár Kesztölcön található. A leg­nagyobb, 240 hektárnyi terü­letet a Meleges-hegy és kör­nyéke teszi ki. Úgy 130 hektár Tatán túl, Kocs és Mocsa ha­tárában található. Ez a térség, bortermelés szempontjából, már a Császár-Ászári körzet­hez tartozik. Nagyjából az em­lített területen meg is termeli a cég az összes „alapanyagot”. De vannak olyan szőlőfajták, mint az Irsai Olivér vagy Pi­­not gris, amelyből fel is vásá­rol a borászat. Miközben a falánk szőlő­kombájn munkáját figyeltük a szakember megjegyezte, hogy nagyjából a szüret felé­nél tartanak. Mert ottjártunk­­kor már az utolsó sárga mus­kotály fürtöktől szabadította meg a tőkéket a termetes ma­sina. - A mennyiség közepesnek mondható, 100 mázsa hektá­ronként - jegyezte meg a hí­res borász. - Évente hat-hét­millió palack bor készül ná­lunk. Ennek nagyjából a het­ven százaléka exportra megy, döntően Nagy-Britanniába. Érés szempontjából fantasz­tikus volt az időjárás. Nem volt kánikula, de napközben a meleg, éjszakánként a lehű­lés nagyon jót tett a szőlőnek, így lehetőségünk volt, van ar­ra, hogy a prémium minőség szüretelését „késleltessük". Persze a végső szót a borász csak akkor mondhatja ki, ha az utolsó szőlőszem is leke­rült. Az Irsai-, a Királyleányka-, és a Cserszegi fűszeres-szü­ret az elmúlt napokban befe­jeződött, de rozénak való pi­­not noirt és merlot is szedtek már a Hilltop dűlőiből. - Normál évjáratnak nevez­ném az ideit, hiszen augusz­tus huszadika táján kezdtük a szüretet, ami teljesen átla­gos - hangsúlyozta Kamocsay Ákos. - A nagy nyomás csak most jön, amikor összeér­nek a fajták, és gyakorlatilag mindegyiket lehet és kell is szedni... A dunaszentmiklósi Kalács-hegy dűlőjében dolgozik a nagy teljesítményű, modern szőlőkombájn Fotó: Zantleitner Ingrid Aromás és zamatos a szőlőtermés Gábor Roland arról is beszá­molt, hogy a prémium terü­leteken kézi szüretelés lesz, egyebek között fürtválogatás­sal, a szemek hidegen prése­lésével... Ezzel is fokozni lehet az aromák kinyerését. Az idő­járás egyébként is jót tett a bo­gyók aromaképződésének. Za­matosak a gyümölcsök, amely már most is érzékelhető. Azaz egy rendkívül érdekes. Jó évjá­ratban bízhatnak a borászok. Az elkövetkező napokban foly­tatódhat a szőlő „betakarítá­sa”. Elképzelhető, hogy például Kesztölcön merlet szüretelnek a borászat dolgozói. De mi­előtt bármelyik fajta begyűjté­sének nekilátnának, bármely ültetvényben leszednék a für­töket, mintát vesznek, ame­lyet a laborban megvizsgál­nak, egyebek mellett, cukor­fokra és savtartalomra. MEGYEI KORKÉP Elillan... Petrik József Jozsef,petrik@mediaworks.hu Lehet, hogy egy emberöltő múlva táj házak őrzik a szüret emlékét L­ehet, egy évtized sem kell ahhoz, hogy a hagyományos szüreti kellékek, mint a puttony, a vödör, a kád vagy a prés, teljesen eltűnjenek a dűlőkből, illetve a pincék­ből. Elképzelhető, egy emberöltő múlva már csak a tájházak őrzik a szőlőművelés és borkészítés egykori eszközeit. Amíg korábban, főleg a kisebb birtokok - ez idő tájt - szőlősze­dők kurjongatásától, olykor vaskos, harsány tréfáitól voltak hangosak, addig mostanában a nagyobb ültetvények nagy részén szőlőszedő kombájnok dohognak. Aztán, amikor meg­telik a masinák tartálya, mint aratáskor a búzát, úgy szórják lédús fürtökkel tele a teherautók magasított platóját. Korábban a kérges kezű gaz­da a sorok között bandukolva lecsípett egy-egy szőlőszemet. Nyelvével a szájpadlásához nyomta, és az ízlelőbimbója, tapasztalata, valamint a sze­me segítségével döntötte el, el­jött-e a szüret ideje. Manapság ennél már sokkal komolyabb vizsgálat alá vetik a bogyókat. A szőlőszemek cukorfokát, savtartalmát laboratóriumban vizs­gálják, és már nem kérges kézzel, hanem fehér köpenyben... Persze az idők folyamán jóval kevesebb lett a munkáskéz is. Ma már diákot is alig látni az ültetvényekben. Holott a szürethez legalább olyan nehéz szorgalmas, hozzáértő dolgo­zókat toborozni, mint azt a bizonyos luftballont meghámoz­ni. Éppen ezért, amit csak lehet igyekeznek gépesíteni. Mivel a fürtök így is lekerülnek a tőkékről és a bor is beérik, „csak” a szüret sajátságos hangulata, varázsa illan el... Szigorúan ellenőrzik a maszkviselést TATABMIYA Kizárhatók az uta­zásból azok, akik nem horda­nak az orrukat és szájukat el­takaró maszkot, kendőt vagy sálat. A MÁV-START ezért fo­kozottan ellenőrzi a vonato­kat a Készenléti Rendőrség­gel, a polgárőrséggel és a va­gyonőrökkel együttműködve. A Volánbusz autóbuszvezetői kötelesek megtagadni a fel­szállást, ha az utas nem tartja be a maszkviseléssel kapcso­latos előírásokat. Kupi Gábor, a T-Busz Kft. ügyvezetője megerősítette: a buszvezetőnek joga van meg­tagadni az utazást, ha a fel­szálló a többiek személyes biz­tonságát zavarja. Jelen esetben ide tartozik a maszk viselése is. Hozzátette: nagyobb problé­ma azonban, hogy sokan miu­tán elhaladnak a buszvezetők előtt leveszik a kötelező kellé­ket.­­ Az ellenőrök tapaszta­lata, hogy az utasok csaknem húsz százaléka felszállás után már nem használja előírássze­rűen a maszkot. A munkatár­saim egyelőre figyelmeztetik a szabályszegőket. Az ügyve­zető kiemelte: a T-Busz Kft. to­vábbra is szem előtt tartja az utasok biztonságát, egészsé­gük megőrzését. Naponta fer­tőtlenítik a buszokat, a jegyau­tomaták képernyőit, billentyű­zeteit. A buszvezetők számára továbbra is kötelező a maszkok használata. Sugár G. Maszk viselése nélkül a sofőr megtagadhatja a felszállást A próbafeltárás a 11-es út táti csomópontja és a Mária Valéria híd közti szakaszon indult meg Kutatnak a régészek az új gát nyomvonalán ESZTERGOM A Duna és a vá­ros kapcsolatában a Mária Valéria híd mellett a legna­gyobb esztergomi beruházás az új árvízvédelmi gátrend­szer megépítése lesz. A pro­jektről tulajdonképpen már a 2013-as rekordmagasságú ár­víz óta beszélnek többet, a ter­vek elfogadása, a finanszíro­zás megszervezése és a törvé­nyi feltételek biztosítása után most megtörtént „az első ka­pavágás”. A híd és a táti szi­getek közötti szakaszon elin­dult a majdani gát nyomvona­lán a régészeti feltárás. Szep­tember 9-én jelent meg az első hír a Facebookon arról, hogy megkezdődtek az új esztergo­mi árvízvédelmi gát építését megelőző régészeti munkála­tok. A polgármester akkor ar­ról tájékoztatott, hogy „a régé­szek mintegy 70 helyszínen, 8200 négyzetméteren mérik fel azt, hogy hol szükséges to­vábbi munkálatokat végezni. Ismételten egy lépéssel köze­lebb kerültünk ahhoz, hogy megkezdődjön az Esztergomot védő gát építése.” A fejleményről most rész­letes tájékoztatást az ÉDUVI­­ZIG adott a 24 Órának. Ennek lényege, hogy a gátépítéshez kapcsolódó régészeti próbafel­tárások a 11-es út táti csomó­pontja és a Mária Valéria híd közti szakaszon indult meg a múlt héten. A feladatot a Vár­kapitányság Nonprofit Zrt. végzi, mely vállalat az „Esz­tergom árvízvédelmének fej­lesztése I. üteme” projekt alap kiviteli tervének készítéséhez kapcsolódó előkészítő mun­kálatok keretében dolgozik a fent említett területen. A pro­jekt rendelkezik vízjogi léte­sítési engedéllyel, mégpedig az újranevesítésre került kor­mányhatározatban foglaltak alapján, előkészítési projekt­ként 900 millió forint támoga­tási összeggel. Ennek alapján készül jelenleg az alap kivite­li terv és a régészeti próbafel­tárás is. A nemrég bejelentett munkálatok előtt az előzetes régészeti dokumentációt ké­szítették el, melyet a terepen való bejárásokon tapasztaltak és a geofizikai vizsgálatok ala­poztak meg. A régészek ezek figyelembevételével határoz­ták meg a jelenlegi próbafeltá­rások kutatóárkainak helyszí­neit. Az ÉDUVIZIG-tól kapott tájékoztatásban arra is kitér­tek, hogy a régészeti feltárá­sok másfél-két hónapot vesz­nek majd igénybe, a munkála­tok közutakat nem érintenek, így a közúti közlekedést nem befolyásolják. Pöltl Z. Kutató árkokban végeznek próbafeltárást a régészek Fotó: P. Z.

Next