24 óra, 2020. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)
2020-09-16 / 217. szám
2020. SZEPTEMBER 16., SZERDA A szüret derekához érkeztek a borvidékünkön Izgalmas, zamatos nedűkre számítanak További izgalmas hírekért látogasson el ide: A dunaszentmiklósi Kalács-hegy dűlőjében már hajnal óta ott dohogott a szőlőkombájn. A neszmélyi Hilltop Borászat helyi üzemegységéből terepjáróval jutottunk ki a helyszínre. Itt így saját magunk is meggyőződhettünk arról, milyen precíz munkát végeznek ezek a korszerű betakarítógépek. Petrik József jozsef.petrik@mediaworks.hu NESZMÉLY-DUNASZENTMIKLÓS Az Ászártól Kesztölcig húzódó Neszmélyi borvidék egyik ékköve a Hilltop Borászat, amelyet a főborász, Kamocsay Ákos neve is fémjelez. A Kalács-hegyen vele néztük meg a szüretet, valamint Gábor Roland szőlészeti ágazatvezetővel. - Mintegy négyszáz hektárnyi szőlőültetvényünk van - emelte ki Kamocsay Ákos. - Ebből mintegy negyven hektár Kesztölcön található. A legnagyobb, 240 hektárnyi területet a Meleges-hegy és környéke teszi ki. Úgy 130 hektár Tatán túl, Kocs és Mocsa határában található. Ez a térség, bortermelés szempontjából, már a Császár-Ászári körzethez tartozik. Nagyjából az említett területen meg is termeli a cég az összes „alapanyagot”. De vannak olyan szőlőfajták, mint az Irsai Olivér vagy Pinot gris, amelyből fel is vásárol a borászat. Miközben a falánk szőlőkombájn munkáját figyeltük a szakember megjegyezte, hogy nagyjából a szüret felénél tartanak. Mert ottjártunkkor már az utolsó sárga muskotály fürtöktől szabadította meg a tőkéket a termetes masina. - A mennyiség közepesnek mondható, 100 mázsa hektáronként - jegyezte meg a híres borász. - Évente hat-hétmillió palack bor készül nálunk. Ennek nagyjából a hetven százaléka exportra megy, döntően Nagy-Britanniába. Érés szempontjából fantasztikus volt az időjárás. Nem volt kánikula, de napközben a meleg, éjszakánként a lehűlés nagyon jót tett a szőlőnek, így lehetőségünk volt, van arra, hogy a prémium minőség szüretelését „késleltessük". Persze a végső szót a borász csak akkor mondhatja ki, ha az utolsó szőlőszem is lekerült. Az Irsai-, a Királyleányka-, és a Cserszegi fűszeres-szüret az elmúlt napokban befejeződött, de rozénak való pinot noirt és merlot is szedtek már a Hilltop dűlőiből. - Normál évjáratnak nevezném az ideit, hiszen augusztus huszadika táján kezdtük a szüretet, ami teljesen átlagos - hangsúlyozta Kamocsay Ákos. - A nagy nyomás csak most jön, amikor összeérnek a fajták, és gyakorlatilag mindegyiket lehet és kell is szedni... A dunaszentmiklósi Kalács-hegy dűlőjében dolgozik a nagy teljesítményű, modern szőlőkombájn Fotó: Zantleitner Ingrid Aromás és zamatos a szőlőtermés Gábor Roland arról is beszámolt, hogy a prémium területeken kézi szüretelés lesz, egyebek között fürtválogatással, a szemek hidegen préselésével... Ezzel is fokozni lehet az aromák kinyerését. Az időjárás egyébként is jót tett a bogyók aromaképződésének. Zamatosak a gyümölcsök, amely már most is érzékelhető. Azaz egy rendkívül érdekes. Jó évjáratban bízhatnak a borászok. Az elkövetkező napokban folytatódhat a szőlő „betakarítása”. Elképzelhető, hogy például Kesztölcön merlet szüretelnek a borászat dolgozói. De mielőtt bármelyik fajta begyűjtésének nekilátnának, bármely ültetvényben leszednék a fürtöket, mintát vesznek, amelyet a laborban megvizsgálnak, egyebek mellett, cukorfokra és savtartalomra. MEGYEI KORKÉP Elillan... Petrik József Jozsef,petrik@mediaworks.hu Lehet, hogy egy emberöltő múlva táj házak őrzik a szüret emlékét Lehet, egy évtized sem kell ahhoz, hogy a hagyományos szüreti kellékek, mint a puttony, a vödör, a kád vagy a prés, teljesen eltűnjenek a dűlőkből, illetve a pincékből. Elképzelhető, egy emberöltő múlva már csak a tájházak őrzik a szőlőművelés és borkészítés egykori eszközeit. Amíg korábban, főleg a kisebb birtokok - ez idő tájt - szőlőszedők kurjongatásától, olykor vaskos, harsány tréfáitól voltak hangosak, addig mostanában a nagyobb ültetvények nagy részén szőlőszedő kombájnok dohognak. Aztán, amikor megtelik a masinák tartálya, mint aratáskor a búzát, úgy szórják lédús fürtökkel tele a teherautók magasított platóját. Korábban a kérges kezű gazda a sorok között bandukolva lecsípett egy-egy szőlőszemet. Nyelvével a szájpadlásához nyomta, és az ízlelőbimbója, tapasztalata, valamint a szeme segítségével döntötte el, eljött-e a szüret ideje. Manapság ennél már sokkal komolyabb vizsgálat alá vetik a bogyókat. A szőlőszemek cukorfokát, savtartalmát laboratóriumban vizsgálják, és már nem kérges kézzel, hanem fehér köpenyben... Persze az idők folyamán jóval kevesebb lett a munkáskéz is. Ma már diákot is alig látni az ültetvényekben. Holott a szürethez legalább olyan nehéz szorgalmas, hozzáértő dolgozókat toborozni, mint azt a bizonyos luftballont meghámozni. Éppen ezért, amit csak lehet igyekeznek gépesíteni. Mivel a fürtök így is lekerülnek a tőkékről és a bor is beérik, „csak” a szüret sajátságos hangulata, varázsa illan el... Szigorúan ellenőrzik a maszkviselést TATABMIYA Kizárhatók az utazásból azok, akik nem hordanak az orrukat és szájukat eltakaró maszkot, kendőt vagy sálat. A MÁV-START ezért fokozottan ellenőrzi a vonatokat a Készenléti Rendőrséggel, a polgárőrséggel és a vagyonőrökkel együttműködve. A Volánbusz autóbuszvezetői kötelesek megtagadni a felszállást, ha az utas nem tartja be a maszkviseléssel kapcsolatos előírásokat. Kupi Gábor, a T-Busz Kft. ügyvezetője megerősítette: a buszvezetőnek joga van megtagadni az utazást, ha a felszálló a többiek személyes biztonságát zavarja. Jelen esetben ide tartozik a maszk viselése is. Hozzátette: nagyobb probléma azonban, hogy sokan miután elhaladnak a buszvezetők előtt leveszik a kötelező kelléket. Az ellenőrök tapasztalata, hogy az utasok csaknem húsz százaléka felszállás után már nem használja előírásszerűen a maszkot. A munkatársaim egyelőre figyelmeztetik a szabályszegőket. Az ügyvezető kiemelte: a T-Busz Kft. továbbra is szem előtt tartja az utasok biztonságát, egészségük megőrzését. Naponta fertőtlenítik a buszokat, a jegyautomaták képernyőit, billentyűzeteit. A buszvezetők számára továbbra is kötelező a maszkok használata. Sugár G. Maszk viselése nélkül a sofőr megtagadhatja a felszállást A próbafeltárás a 11-es út táti csomópontja és a Mária Valéria híd közti szakaszon indult meg Kutatnak a régészek az új gát nyomvonalán ESZTERGOM A Duna és a város kapcsolatában a Mária Valéria híd mellett a legnagyobb esztergomi beruházás az új árvízvédelmi gátrendszer megépítése lesz. A projektről tulajdonképpen már a 2013-as rekordmagasságú árvíz óta beszélnek többet, a tervek elfogadása, a finanszírozás megszervezése és a törvényi feltételek biztosítása után most megtörtént „az első kapavágás”. A híd és a táti szigetek közötti szakaszon elindult a majdani gát nyomvonalán a régészeti feltárás. Szeptember 9-én jelent meg az első hír a Facebookon arról, hogy megkezdődtek az új esztergomi árvízvédelmi gát építését megelőző régészeti munkálatok. A polgármester akkor arról tájékoztatott, hogy „a régészek mintegy 70 helyszínen, 8200 négyzetméteren mérik fel azt, hogy hol szükséges további munkálatokat végezni. Ismételten egy lépéssel közelebb kerültünk ahhoz, hogy megkezdődjön az Esztergomot védő gát építése.” A fejleményről most részletes tájékoztatást az ÉDUVIZIG adott a 24 Órának. Ennek lényege, hogy a gátépítéshez kapcsolódó régészeti próbafeltárások a 11-es út táti csomópontja és a Mária Valéria híd közti szakaszon indult meg a múlt héten. A feladatot a Várkapitányság Nonprofit Zrt. végzi, mely vállalat az „Esztergom árvízvédelmének fejlesztése I. üteme” projekt alap kiviteli tervének készítéséhez kapcsolódó előkészítő munkálatok keretében dolgozik a fent említett területen. A projekt rendelkezik vízjogi létesítési engedéllyel, mégpedig az újranevesítésre került kormányhatározatban foglaltak alapján, előkészítési projektként 900 millió forint támogatási összeggel. Ennek alapján készül jelenleg az alap kiviteli terv és a régészeti próbafeltárás is. A nemrég bejelentett munkálatok előtt az előzetes régészeti dokumentációt készítették el, melyet a terepen való bejárásokon tapasztaltak és a geofizikai vizsgálatok alapoztak meg. A régészek ezek figyelembevételével határozták meg a jelenlegi próbafeltárások kutatóárkainak helyszíneit. Az ÉDUVIZIG-tól kapott tájékoztatásban arra is kitértek, hogy a régészeti feltárások másfél-két hónapot vesznek majd igénybe, a munkálatok közutakat nem érintenek, így a közúti közlekedést nem befolyásolják. Pöltl Z. Kutató árkokban végeznek próbafeltárást a régészek Fotó: P. Z.