Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 1996. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)
1996-09-16 / 140. szám
Magazin HÍRLAP Már a mesterek sem járnak össze Valami baj van: nem hordunk kalapot Egy nyúlós, esős, csúf délutánon, amikor az ember hajlamos az élet sorskérdéseiről töprengeni, megálltam egy kirakat előtt, és azt kérdeztem magamtól: miért nem volt nekem soha kalapom? A kérdés a lehető legjobb helyen követelte magának a választ: egy kalapszalon bejárata mellett cövekeltem le. S ha nem is vásárlási szándékkal, de leballagtam a tükörfalakkal díszített üzletbe, ahol a csodák vártak. Marácz György nyolcvannégy esztendős. Eszerint a kalapkészítés olyan foglalkozás, amelyik fiatalít, mert az ország legidősebb kalaposmestere két évtizedet is letogadhatna az életkorából. - Mondták már nekem többen, hogy ideje lenne abbahagyni a munkát, de ez jelenti nekem az életet - mondja,s bár a könny is elfutja a szemét, a szomorúság nem tart soká. Hiszen most kíváncsiak vannak itt, akiknek mesélni lehet a szakmáról... - Aranyművesnek tanultam, de idejében rájöttem, hogy a kalaposok jobban keresnek. Nekem pedig a magam erejéből kellett kikeverednem a szegénységből,hát gyorsan átnyeregeltem.A Király utcai Friedmann kalapos volt a mesterem, aztán 1938-ban mester lettem magam is. Ötvennyolc éve vagyok önálló. - Sose bánta meg, hogy ezt a mesterséget választotta? Hiszen a kalap hol kimegy a divatból, hol visszatér. Most éppen mintha nem lenne össznépi divat. - Hát nem! Én nem is tudom, mi lett az emberiséggel. Egyszerűen elfelejtették, hogy az elegáns megjelenéshez a kalap elengedhetetlen. Csak a sportruhákat meg az edzőcipőket látni mindenfelé. Az tartja bennem a lelket, hogy azért vannak még néhányan, akik adnak az eleganciára. De ők leginkább külföldiek. Tanítványa sincs? Nem lesz, aki folytatja a mesterséget a Wesselényi utcai kis üzletben? Volt itt már egy-két fiatal, de hamar megunták, odébbálltak. Ám van nekem három fiam, ők mindhárman kalaposok lettek, saját üzletük van. Sőt a lányunokám, aki pedig orvosnak készült, szintén kalaposnak állt. Akkor hát nincs veszve minden, mondom boldogan, s a mester engedelmével nekiállok kalapokat próbálni. Gyönyörűek. De a legszebb az az aranyiaméból készített cilinder, amelyik minden farsangkor ott csalogatja a nézelődőket a kirakatban. Marácz Györgynek vajon melyik a kedvence? - Nem tudnám megmondani. Rengeteg kalapot csináltam én már, számukat se tudom. Volt, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásáron a látogatók szeme láttára készítettem a kalapokat, a manökenek meg ott álltak sorban , és vitték bemutatni őket a kifutóra. Vevőim között nem egy híres színésznő is akadt. A jelen szomorúbb, mert bár Marácz György kalapjai mit sem veszítettek a szépségükből, a kalapkedvelők tábora alaposan megcsappant. Maguk a mesterek sem járnak már össze, nem tartják számon egymást. Talán majd az újabb generáció életében másképp lesz megint. Talán hirtelen sokan érzik majd egyszerre,hogy elérkezett a kérdés ideje”:miért nincs nekem kalapom...?”. Koblencz Zsuzsa Sajátos rekord: nyolcasikrek, mindenáron? Egy 31 esztendős angol asszony, Mandy Allywood - nincs találóbb kifejezés - rekordra készül. Negyedik hónapja terhes, és világra kívánja hozni mind a nyolc magzatát. Ugyanakkor egy sajátos rekordot már felállított: hatalmas összegért eladta emberinek nem mondható teljesítménye cikk-, kép- és televíziós közlési jogát. Az eset orvosi, orvosetikai vonatkozásairól, a várható egészségügyi következményeiről kérdezte az ikerkutatással foglalkozó hazai szaktekintélyt, dr. Métneki Júlia biológus, tudományos főmunkatárst. - Képes-e kihordani a nyolc magzatot, s ha igen, mi a kockázata ennek ? A saját életét veszélyezteti vagy a magzatokat ? - Az anya kihordhatja a magzatokat, de azok minden bizonnyal jóval idő előtt (a statisztikai valószínűség szerint a 28. terhességi hétnél is korábban) jönnek a világra. Tehát igen nagy mértékben koraszülöttek lesznek. A várható születési súlyuk, mér a legoptimálisabb esetben sem lesz több egyenként 1000 grammnál, de feltehetően ennél jóval alacsonyabb lesz. Elméletileg világra jöhetnek valamennyien élve, de éretlenségük miatt keringési és légzési nehézségeik lesznek. Sérülékenyek, minimális az esélyük az életben maradásra, és a születést követő néhány órán belül valamennyien elpusztulhatnak. Az ilyen nagyszámú magzat kiviselése nagy fizikai és lelki megterhelést jelent a terhes nő számára is. Rendkívüli súlygyarapodásra (akár 20-30 kilogramm többletre is) lehet számítani. Emiatt szigorú ágynyugalmat írhatnak elő, terhességi mérgezési tünetek (vérnyomás-emelkedés, fehérjevizelés, vizenyő) léphetnek fel, de ezek megfelelő orvosi felügyelet és kezelés mellett többnyire nem veszélyeztetik az életét. Amennyiben az anya közvetlen életveszélybe kerülne, sürgősen megindítják a szülést, feltehetően császármetszéssel. Van-e példa az ikerszülések történetében nyolc gyermek egészséges kihordására, születésére és életben tartására ? Egyáltalán, egészséges maradhat-e nyolc magzat akár a koraszülésig? A Guiness Rekordok Könyve három olyan laptudósítást említ, amely tizesikrek születését adja hírül: 1924. Spanyolország, 1963. Kína és 1964. Brazília. A hírt kétséggel lehet fogadni. Ha születtek is ilyenek, nem maradhattak életben. Viszont orvosilag megerősített adat kilencesek születése: 1971-ben az ausztráliai Sidney-ben Geraldine Brodrick, 29 éves asszony kilenc gyermeknek adott életet. A gyerekek közül 2 kisfiú halva született, 3 kisfiút és 4 kislányt azonnal inkubátorba tettek, de azoknak sem volt esélyük az életben maradásra. Philadelphiában és Bangladesben születtek még kilencesek. Nyolcasikrek születéséről több hírt kaptunk, de egy esetben sem maradtak életben. Az a véleményem, hogy Mandy Allwood nyolc magzata is megérheti a koraszületést, de szinte nullával egyenlő az esély az életben maradásukra. - Szerepet játszhatott-e a kezelés lezsersége a helyzet bekövetkezésében ? - Mandy azért kereste fel az orvosokat, mert szerette volna gyermekeket az élettársától, de a kívánt terhesség nem következett be. A családorvos utalta be a klinikára, ahol úgy írtak fel neki radikális hormonkezelést, hogy nem történt előtte részletes kivizsgálás. Ez valóban mulasztásra utal. Bár tájékoztathatták a kezelés mellékhatásairól, elsősorban a többszörös ikerterhességről, de nem tartom valószínűnek, hogy az angol nőnek ez lett volna a célja. Véleményem szerint tehát nem elsősorban az orvosi mulasztás játszott szerepet a helyzet bekövetkezésében, hanem inkább az alkalmazott módszer hatásának és következményeinek kiszámíthatatlansága. - A legtöbb szülész szerint nem szabad megtartani a nyolc magzatot, redukálni kell a számukat. Van-e ilyenre példa és ha igen, milyen alapon döntenek, hogy melyik kapjon esélyt az életre? - Az ezzel kapcsolatos etikai elvek és szabályok országonként változók. Hazánkban az úgynevezett lombik-bébi módszer alkalmazása esetén, rendszerint három vagy maximum négy embriót ültetnek be a méhbe. Ha mind megmarad és fejődésnek indul, akkor a 10. terhességi hétig az orvosnak fel kell ajánlania a terhes nőnek, hogy csökkentsék a magzatok számát. Ez úgy történik, hogy négy embrió esetén egyet vagy kettőt leszívnak. Három embrió esetén viszont nem végzik el a beavatkozást, mivel a műtét során megsérthetik a magzatburkot, és vetélés következhet be. (A hármasok egészségesen születésének esélye egyébként sokkal nagyobb, mint a négyeseké.) A döntés joga természetesen a szülőé. Sokan erkölcsi vagy vallási okokból, illetve a vetélés kockázatától félve inkább vállalják a több magzat kihordását és rábízzák a döntést a sorsra. De arra is volt példa, hogy a leendő anya a megmaradó magzatok életben maradásának nagyobb esélyt remélve - igénybe vette a felajánlott lehetőséget. Hogy melyiket szívják le, azt a beavatkozás technikai kivitelezése alapján döntik el: az, amelyikhez a legkönnyebb hozzáférni. Számos gyermektelen házaspár a hormonkezelésben reménykedik az áhított csecsemőért. Hol tartunk, mit mutatnak a kezelések? - Hazánkban ma már hét helyen végeznek lombikbébi-beavatkozást (amikor tehát embrióbeültetés történik), Pécsen és Debrecenben, a fővárosban a Délpesti, a Nyírő Gyula és a Szent János Kórházban, az I. Női Klinikán, valamint a Kaáli Intézetben. A módszer hatékonysága körülbelül 30 százalékos, megegyezik a külföldön végzett eredményekkel. 1996. SZEPTEMBER 16., HÉTFŐ 7 Amatőrök előnyben Sport és szülés Egy nő életében nincs boldogabb pillanat annál, mint amikor egy egészséges kisbabának ad életet Dr. Sobel Mátyással a budapesti Tétényi úti kórház főorvosával arról beszélgettünk, miként befolyásolja a szülést a sport. - A szülést lelkileg és fizikailag egyaránt elő kell készíteni mindenkinek - tudtuk meg Sobel doktortól. - A fizikai előkészítésében nagyon lényeges a légzőgyakorlatok elsajátítása. Ezeknek óriási szerep jut a szülés úgynevezett kitolási fázisában. Kicsit ellentmondásosan hangzik, de légzőgyakorlatokat sokkal könnyebben tanulják meg azok, akik korábban nem sportoltak. Ugyanis ha a sportolóknál beidegződik valamilyen - a szülés szempontjából — „helytelen” légzéstechnika, akkor azt majdnem lehetetlen megváltoztatni. A másik hátrány profi sportolók esetén, hogy náluk a gátizomzat nagyon erős, és ez bizonyos mértékig akadályt jelent a szülés során. Ezzel szemben a szülést nagy mértékben elősegíti az a fajta testedzés, amit egy amatőr végez. Az egészséges nő jól ki tudja használni a szülés kapcsán a korábbi testedzés adta előnyöket. Aki fizikálisan jobban felkészült, az kevésbé fél a szüléstől. Nagyon sokat számít a hasizmok erősítése, s az is, miként tud a páciens együttműködni az orvossal. A méhtevékenységgel egyszerre kell alkalmazni a hasizomprést, és aki ezt jól végre tudja hajtani, annak könnyebben megy a szülés. — Milyen sportokat ajánl? Meddig tréningezhetnek a terhes nők? - Azok számára, akik soha nem űztek semmilyen sportágat, a terhestornát javaslom, a többiek pedig nyugodtan végezhetik tovább az összes olyan sportot, amely az aktív zsírégetéssel foglalkozik: ilyen a könnyűatlétika, a futás, a torna, az aerobic, valamint a fitnessedzés. Természetesen mindegyiket csak minimális terheléssel. Nagyon vigyázni kell, nehogy megerőltessék magukat, mert ez visszahathat a későbbiek során. A rendszeres tréning révén elérhető, hogy az izomzat jól felkészített, megfelelően edzett állapotba kerüljön. A sportot megszakítás nélkül végig lehet végezni, kivéve akkor, ha az illető hölgy veszélyeztetett terhes. Az úszást szándékosan hagytam a végére, ezt ugyanis csak akkor javaslom, ha találnak olyan létesítményt, ahol biológiai tisztítást is végeznek, nemcsak kémiait. Még egy jó tanács: egyeztessék elképzeléseiket a kezelőorvosukkal mielőtt bepakolják az edzőfelszerelést a sportszatyorba, hiszen ő az, aki a legtökéletesebb mértékben tisztában van az egészségi állapotukkal. A táplálkozással kapcsolatban mire hívná fel a figyelmet? - A fehérje legalább harminc százalék legyen. A táplálkozás során a szénhidrátból lehet a kalóriát biztosítani, zsírt egészen minimális mértékben fogyasszanak. A fehérjékből sem mindegy, hogy melyiket eszik. A halat, a csirkét, a fehérhúst ajánlom, de a disznót semmiképp nem. Az igazi magyaros ételeket kerüljék. Nagyon sok vitamint kell fogyasztaniuk, és itt külön kiemelném a foszfortartalmú ételeket, például a halikrát, a kaviárt vagy a lazacot. Ezek döntő fontosságúak a születendő gyermek idegrendszeri stabilitása szempontjából. - Úgy tudom, hogy ön is nagy híve a rendszeres testmozgásnak. Jól hallottam, hogy egyszer a súlyzók mellől hívták el szüléshez? - Nem sportoltam egészen addig, amíg egy negatív élmény nem ért. A Normafánál képtelen voltam felvenni a tempót kocogásban egy hetvenéves úrral, pedig én még ötven sem voltam. Ettől kezdve fokozatosan javítani kezdtem a kondíciómat, ma már 16 és 20 kilométer közötti távokat teszek meg, s emellett naponta látogatom a népligeti Koko Gymet, ahol a Kovács István edző barátomtól kapott személyre szóló edzésterv alapján „babizom”. A kisbaba nem az orvos kénye-kedve szerint születik, így volt már rá példa, hogy a konditeremből, vagy edzés után hívtak szüléshez. Úgy érzem, hogy én előnyben vagyok a kollégáim többségével, mert a sport jóvoltából sokkal jobban bírom a munkámmal járó fizikai és idegi megterhelést. Borbély László A profiknak nehéz a szülés