Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 1998. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-20 / 117. szám

Megyei krónika Mentsük meg a hódokat! A WWF képviselője mesélt az iskolásoknak Tatabányán A Tatabánya határánál lévő OBI-áruházban „hód­órákat” tartott a környékbeli iskolák diákjainak Barcza Zsolt, a WWF hódvisszatelepítési programjá­nak magyarországi vezetője. Két hete tartó országos soro­zat ért véget itt. Hazánk nyolc OBI-áruházá­­ban összesen harmincöt osz­tály ismerkedett meg a prog­rammal, melynek keretében az Ausztriában már stabilizáló­dott hódpopulációból érkező családokat itteni ártéri erdők­be telepítenek, és amit az OBI támogat körülbelül 15,3 millió forint értékű schillinggel. Sor­soláson dől majd el, hogy me­lyik osztály vehet részt az auszt­riai Hód-táborban. Az óra keretében Zsolt először a hódokról beszélt, aztán rátért, milyen veszély fenyegeti őket, di­ákkal, videóval illusztrálta, amit mondott, és mire mondókája vé­gére ért, valahogy kiderült: mindannyian felelősek vagyunk a környezetünkért. A különben közhelyszerűnek tűnő konklú­zió érezhető valósággá vált a hallgatóság számára, mert az előadó zseniális volt: úgy intézte, a gyerekek kérdezzenek. Szinte semmit sem mondott magáról, így a figyelem mindig rá irá­nyult. Végül Havasi Vilmosáéval, az áruház vezetőjével körbekala­­uzolták a nebulókat a bevásárló­­központban. Itt még elhangzott: azért támogatják éppen ezt a programot, mert az OBI jelképe is a hód (nem mókus, ahogy so­kan gondolják), aki maga építi házát, mégpedig környezetbarát módon. Ebben szeretne a cég is segíteni, például azzal, hogy az esőerdők megóvása érdekében nem forgalmaznak trópusi fából készült termékeket Terence Tisztelt Választópolgárok! Ezúton szeretném megköszönni Önöknek a parlamenti képviselői választásokon rám és a Független Kisgazdapártra leadott szavazatai­kat. Köszönöm a bizalmukat, és kérem Önö­ket, hogyy a második fordulóban is támogassák a polgári eszméket valló, a vállalkozók, vala­mint a bérből és fizetésből élők jobb körülmé­nyeinek megteremtése mellett elkötelezett pártok versenyben maradt jelöltjeit. Tatabá­nyán ezért kérem, hogy szavazataikkal a FI­DESZ Magyar Polgári Párt jelöltje, dr. Szalay Zoltán győzelmét segítsék! Tisztelettel és köszönettel: Ádám Róbert János hírlap • Dr. Eller Ödön ügyvéddel a fo­gyatékosok érdekvédelmi törvé­nyéről tartanak beszélgetést pén­teken 16 órakor az Esztergomi Mozgássérültek Klubjában. Vendégeink voltak... Miniportré két karmesterről A Filharmónia Komárom megyei ifjúsági bérletsorozat záró hang­versenyeként a Győri Filharmonikus Zenekar szerepelt 11 kon­certtel és méltán nagy sikerrel. A tizenegy előadáson másirányú el­foglaltságuk miatt két karmester állt a hangverseny dobogón, Medveczky Ádám és Antal Mátyás. Mind a két karmesternek azo­nos kérdéseket tetetünk fel, s bár két különböző zenei felfogású emberrel beszéltünk, a válaszok mégis hasonlóak voltak. Med­veczky Ádámmal Tatán, a művelődési központban, míg Antal Má­tyással Esztergomban beszélgettünk két hangverseny között. - Ön, Medveczky művész úr most a győri zenekar veze­tő karmestere és köztudott, hogy Ön a pályáját mint a Ma­gyar Állami Hangversenyze­nekar üstdobosa kezdte. Mint ü­tős hangszeresnek mennyire van ez befolyással a vezénylé­si stílusára? - Én ütős voltam, ezért a súlypontot a ritmus pontossá­gára, precizitására helyezem, figyelmem így elsősorban a ritmus szekció felé irányul. A művek megszólaltatásában nem vagyok keményebb, energetikusabb, mint más hangszereken játszó karmes­terek, csak ritmuspontosabb. Antal Mátyás, aki mint fuvo­lás játszott pályája kezdetén, szintén az Állami Hangver­seny Zenekarban és most a Nemzeti kórus és­ a Budapest Kórus karnagya. Ő ugyanarra a kérdésre így válaszolt: - Én elsősorban inkább kó­rusokkal dolgozom, bár nem áll távol tőlem a zenekarok vezénylése sem, bár most ze­nekarom nincs és legtöbbször mint vendégkarmester állok a dobogón. A hangsúly nálam is: ritmus az első. Egy kórus vezénylésénél a tiszta hangzás érdekében a ritmus pontos betartása a fontos a szólamok pontos belépése, és úgy val­lom, pontos ritmus és ütem betartása nélkül egy zenekar sem szólhat tisztán. - Önök szerint kik azok a zeneszerzők, melyeknek mű­vei a fiatalokat legjobban le­kötik? M. Á.:­­ Mozart, Csajkovsz­kij és a klasszikus szerzők dal­lamos művei. Oratóriumot és hasonló művet még kísérlet­képpen sem javaslom az ifjú­sági koncertek műsorába. A. M.:­­ Elsősorban ritmu­­sos, dallamos zene. Ha a fiata­lok csak dallamtöredékben is ismerik a művet, már siker, de a legvidámabb zenét is csak komolyzenei nívón sza­bad megszólaltatni. Kamara­zenei műsort nagyon nagy kö­rültekintéssel kell megszer­keszteni, mert egy rossz össze­állítás egy egész évad elért ko­molyzenei eredményét el­ronthatja. Kerekes László Antal Mátyás Medveczky Ádám Nemzetiségi nap Oroszlányban Az Oroszlányi Szlovák Ki­sebbségi Önkormányzat május 23-án, szombaton nemzetiségi napot szervez. Délután kettő órakor az evangélikus temp­lomban szlovák istentiszteletet tartanak, amit a szarvasi Nővik Erzsébet tiszteletes celebrál majd. Ezt követően, 17 órakor a II. Rákóczi Ferenc Klub­könyvtárban nyílik fotókiállítás Családi Képek címmel. A tárla­tot Kis Imréné, a Falu-, Hagyo­mányőrző és Kulturális Egye­sület elnöke nyitja meg. Este hat órakor szintén a klub­könyvtárban, a belső udvarban folklórműsor szórakoztatja az érdeklődő közönséget. Újra Pepsi Sziget Az idén hatodik alkalommal rendezik meg Európa fiataljainak nagy seregszemléjét, a Pepsi Szigetet Az idén sem lesz hiány világ­sztárokban, itt lesz a Green Day, a Boney M, a Shane McGowan, a Chumba Wamba, a Bad Religion, a Coolia, a Morcheeba, a Asian Dub Foundation, a Therapy?, a Transglobal Underground, a Rammstein, a Kula Shakar és a Goldie. A kilenc kisszínpadon pedig fellép az egész hazai élvonal és a fiatal együttesek közül jónéhány. A zenei programokon kívül lesz még sok más is, így cirkusz, gyermek­­műsorok, sport. A szolgáltatások szintjét emelni szeretnék. A MÁV 50 százalékos kedvezményt nyújt az odautazók részére. Jegyek a megszokott helyeken kaphatók. Június 15-ig 6000 forint, augusztus 4-ig 7500 forint és a helyszínen 9000 forint. A napijegy 1500 forint. Az idén egy kicsit előbb lesz a sziget, augusztus 5-11. között a szokott helyen, az Óbudai Hajógyári szigeten. Hogy a zajszinttel se legyen gond, a kisszínpadok hangszigetelt sát­rakban lesznek. Természetesen több nagy tévéállomás is ott lesz a vi­lág különböző pontjairól, és az idén is film készül a „Sziget” életéről. A mottó ugyanaz, mint mindig: „Kell egy hét együttlét” Raáb Zoltán 1998. MÁJUS 20., SZERDA 3 Iskolafogászatból (is) kitűnő... - Egészségkultúránk egyik látványos fokmérője a fogaink állapota. Ön, iskolafogásza­ton rengeteg óvodással, isko­lással, diákkal találkozik. A szó szoros értelmében belelát a szájukba. Mit tapasztal, mi­lyen ma a fogaik állapota? - kérdeztem a nagy szakmai tu­dású, mindig bátorítón mo­solygó doktornőt, abból az al­kalomból, hogy követendő, jó ötletet valósított meg. - Valóban mindent elárul a fogaink állapota! S mint fog­orvost megdöbbentett, hogy olyan osztállyal is találkoztam, ahol senkinek nem volt fog­keféje! Márpedig a diákok fo­ga jobban romlik a sok cukor- és csokoládéfogyasztás követ­keztében. Ez a szomorú álla­pot késztetett arra, hogy fog­kefét és fogkrémet kezdjek el gyűjteni a Montágh Imre Ki­segítő Általános Iskola 142 ta­nulójának. Elgondolkodtató, hogy csak a Colgate-Palmolive do­rogi fióktelepe segített ebben az akcióban. Nekem már csak ki kellett egészítenem, amit ők adtak, így minden tanuló­nak lett fogkeféje, és­ páron­ként egy-egy fogkrémet is kaptak. Bízom benne, hogy ez az ajándék motiválja őket a rendszeres fogápolásra. * * * Hát kérem, ezért a hozzáál­lásért, szakmai megszállottsá­gáért tartják „Márta nénit” annyian szeretetreméltónak! Emellett közvetlen, bizalom­­keltő... Igaz, az ő hivatásában az együttérző türelemre szük­ség is van. Különben nincs az a gyerek, aki zokszó nélkül, biza­lommal kinyitja a száját annak a fránya fúrónak-fogónak. A doktornő ifjú páciensei iskola­fogászatból mindig kitűnőt ad­nak Mészáros Mártának. Van ennél becsesebb elis­merés? Dr. Mészáros Márta fogszak­orvost sokezer gyerek és fia­tal páciense ismeri, szereti Esztergomban. A doktornő ugyanis jó egy évtizede iskola­jogásza a diá­kvárosnak. A levéltáros feladatairól Beszélgetés Csombor Erzsébettel, a megyei levéltár igazgatójával A Komáromi Napok egyik je­les eseménye volt az a konfe­rencia, amelyet az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója tiszteletére rendeztek. Ekkor kérdeztük Csombor Erzsébetet arról, hogy mi ma a levéltáros fela­data, és arról, miért érezték szükségesnek az évenkénti konferencián való találkozást. - Egy kicsit visszakanya­rodnék az időben. 1994 tava­szán volt az első ilyen jellegű találkozónk, amikor a me­gyei levéltár megnyitotta a Komárom városi fiókját. A megnyitó ünnepséggel egy­­időben volt az első levéltáros szakmai napunk. Erre Észak- Komáromban került sor, pontosan azért, hogy a Duna túl­oldalán lévő nyitrai, észak-komáromi és vágselyei levéltárakkal is felvegyük a kapcsolatot. Hiszen Komá­rom vármegye iratanyaga át­került szlovák területre és ezek a levéltárak őrzik. Ha mi teljes megyetörténetet szeretnénk készíteni, akkor elkerülhetetlen a régi szlo­vák levéltáraiban való kutatá­sunk. Ehhez természetesen a szlovák kollégák együttmű­ködése is szükséges. Akkor az ideihez hasonló fórum adott okot a találkozásra, és hagyományt teremtettünk. - Milyen témákkal várták az iratok, dokumentumok őrző­it, kezelőit? - Először a levéltárak az anyagaikat ismertették, hogy tudjuk, mit hol érdemes ke­resnünk szükség esetén, majd tematikus konferenciák kö­vették egymást, évfordulók kapcsán vagy csak érdekesebb témákat feldolgozva. Tavaly például „Személyiség és törté­nelem” címmel hallottunk ér­dekes előadásokat. Nekem ez különösen kedves volt a szí­vemnek, hiszen ezzel a témá­val negyven éven keresztül nem volt ildomos foglalkozni. A történészek körében pedig mindig is vitára adott okot, hogy egy történeti személyi­ségnek van e valami jelentősé­ge a történelem alakításában. Idén természetesen az évfor­duló előtti tisztelgésünk jelé­ül választottuk a forradalom és szabadságharc témakörét. - Mi a feladata ma egy le­véltárosnak? - A levéltáros feladata sok­rétű. Az egyik az iratok, doku­mentumok őrzése, rendszere­zése, selejtezése. Fontos a se­lejtezésnél a levéltáros tapasz­talata, hiszen ki kell szűrni a rengeteg irat közül azt, ami kevésbé fontos, és meg kell őrizni az „örök időknek” a va­lóban jelentőségteljes irat­anyagokat. Ezen kívül maga a levéltá­ros is végez helytörténeti fel­táró munkát, tehát kutat ab­ban az anyagban, amit kezel. A kutatásaira épülve tudomá­nyos munkát is ellát, tehát előadások, kiadványok, kiállí­tások formájában megismer­teti a nagyközönséggel a ta­pasztalatait. A levéltár ily mó­don tud csak megmutatkozni, hiszen a munkánk nagy része nem látványos. Másrészt, a levéltáros segíti történészek feltáró munkáját, hiszen a jegyzékek elkészítése is a mi feladatunk. Ezen kívül még egy feladatkörünk van: az ügyfélszolgálat. Ez azt je­lenti, hogy a levéltár irataiból az ügyfeleknek, hivatalos szer­veknek kérésre hiteles máso­latokat is ellátunk, így tehát van egy igazgatási eljárási fel­adatunk is. - bm -

Next