Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 1999. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-26 / 172. szám

Hazai tükör Bombarobbantással fenyegetőző zsaroló A tűzszerészek egy bombához tökéletesen hasonló imitációt találtak abban a táskában, amelynek felrobbantásával fe­nyegetőzve 20 millió forintot követelt egy zsaroló a Nyíregy­házi 1. számú Postahivataltól - közölte Pap Judit, a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Rendőr­főkapitányság sajtóreferense szombaton az MTI-vel. Mint elmondta: a tűzszeré­szek vízsugárral nyitották ki a diplomatatáskát, amit a 20-25 év közötti zsaroló a postahivatal egyik asztalánál helyezett el szombaton délelőtt, majd tele­fonon jelentkezve pénzt köve­telt a posta vezetőjétől. Miu­tán a kinyílt táska nem rob­bant fel, a tűzszerészek közel­ről is szemügyre vették tartal­mát. Vizsgálódásuk során vé­gül megállapították, nem iga­zi bomba van a táskában, csak arra hasonlító szerkezettel próbált pénzt szerezni a bűn­elkövető. A rendőrség nagy erők be­vonásával keresi a zsarolót, és továbbra is kéri azokat, akik bármilyen információval ren­delkeznek a bűncselekmény körülményeiről, értesítsék a legközelebbi rendőrt, vagy rendőrségi ügyeletet. A tűzszerészek nem imitálták az elhárítást Megnyitották Balatonfüreden a 174. Anna-bált A fővédnök, Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt ve­zető miniszter nyitotta meg szombaton este a balatonfü­redi Árkád Hotelben a 174. Anna-bált. A 25, illetve 30 ezer forintos belépők már hetekkel ezelőtt elkeltek, így összesen 220 vendéget fogadtak a felújított szállo­dában. A bálra az Egyesült Álla­mokból, Kanadából, Auszt­ráliából, Svédországból, Spa­nyolországból, Ausztriából és Németországból is érkeztek vendégek, Ausztráliából pél­dául eljött az 1958-as Anná­bál szépségkirálynője. A minden évben nagy att­rakciónak számító díszes báli bevonulás este 7 órakor kez­dődött, az estélyi ruhás höl­gyek és szmokingos urak a kíváncsiskodó tömeg sorfala közt vonultak a Gyógy tér fái alatt a virágkapus főbejára­tig. Fogadtatásukhoz veszprémi Verbunk Zenekar­a szolgáltatta a muzsikát. A hölgyek a hagyomá­nyoknak megfelelően he­rendi porcelánból készült szíveket kaptak a bejárat­nál. Aki a nyakába akasztot­ta, ezzel jelezte: indul a hölgyvetélkedőn a szépség­királynői címért. Az urak a belépőkártyáikkal szavaz­hatnak majd - a szíveken lá­tott szám­ alapján - az álta­luk legszebbnek tartott hölgyre. Végül a legtöbb szavaza­tot kapott 12 hölgy közül 10 tagú zsűri választja majd ki éjfél után fél órával az idei Anna-bál szépségkirálynő­jét és két udvarhölgyét. A miniszteri megnyitót követően a tavalyi szépség­királynő kért engedélyt Füred polgármesterétől a bálozásra, s a nyitótánccal - a hagyományoknak meg­felelően palotással, amit a Veszprém Táncegyüttes adott elő - megkezdődött a hajnali 4 óráig tartó mu­latság. Győri lány a balatonfüredi Anina-bál szépségkirálynője Balatonfüreden vasárnap délelőtt több ezres tömeg előtt mu­tatkozott be a 174. Anna-bál szépségkirálynője, Graffeiner Ka­talin 17 éves győri gimnazista. Első udvarhölgye, Czirók Márta 18 éves zalaegerszegi lány, a második udvarhölgy Szalay Dalma 18 éves tatabányai középiskolás lett. HÍRLAP Balsai Sikeres volt a kormány első éve Az MDF frakcióvezetője sze­rint sikeres a koalíciós kor­mányzás elmúlt egy éve, szem­ben a sajtóban mind gyakrab­ban olvasható, katasztrófa-ha­sonlatokkal megtűzdelt ellen­zéki nyilatkozatokkal. Balsai István erről szegedi sajtótájé­koztatóján beszélt. Elmondta: a szubjektív érté­keléseknél sokkal fontosabbak a tények, melyek szerint az idén 40 százalékkal több lakás építése kezdődött el, mint az előző évben, s 30 ezerrel több személygépkocsit vásároltak a polgárok a tavalyi hasonló idő­szakhoz képest. Balsai István úgy vélekedett: ezen adatok is mutatják, hogy a csökkenő infláció, a nem nö­vekvő munkanélküliség, a makrogazdasági mutatók pozi­tív alakulása kezdi éreztetni ha­tását. - Az ország polgárainak a sikere, hogy túljutottunk egy nagyon nehéz, ingatag, gazda­sági válságokkal fenyegető, nemzetközi okokra is visszave­zethető olyan korszakon, amely a közeljövő számára nem sok jót ígért - szögezte le. Hozzátette, hogy a kibonta­kozó fellendülés „politikai ho­­zadékát” mindenki igyekszik a saját eredményének feltüntet­ni. A frakcióvezető szerint vi­szont a nyugodt, kiszámítható és stabil kormányzásnak kö­szönhető ez az eredmény, a la­kosság jövőre vonatkozó opti­mizmusa. Annak, hogy a kor­mányprogram világos céljait nagy mértékben sikerült - a vá­lasztási ígéreteknek megfelelően - megvalósítani. A pozitív hatá­sú intézkedések közül Balsai István kiemelte a családi terhek részbeni állami átvállalását, va­lamint azt, hogy Magyarország az elmúlt eg­y év alatt európai mértékkel mérve is nagyobb súllyal vesz részt a nemzetközi közéletben, mint azt valaha is remélhettük. Az MDF helyzetével és jövő­jével kapcsolatban a frakcióve­zető azon véleményének adott hangot, hogy a párt teljesítette a két fontos területen vállalt feladatait. Ezek a közbiztonság javítására és a családok támo­gatására vonatkoztak. Leszögezte továbbá, hogy az MDF­­ parlamenti létszámát meghaladó mértékben - pozi­tív befolyásoló tényező a kor­mány döntéseiben. Civil kezdeményezés Gyűlik a segítség az árvízkárosultaknak Vasárnap reggel indult a bu­dapesti Petőfi Csarnok elől az az öt teherautóból álló se­gélyszállítmány, amely vizet, konzerveket, cementet és 40 önkéntest visz Heves megye legnagyobb szükségben lévő településeire - tájékoztatta az MTI-t Galambos Róbert szervező. Csütörtök reggel óta mű­ködik a Petőfi Csarnokban az a magánkezdeményezés­sel létrejött telefonszolgálat, amely a vízkárok áldozatai­nak kétkezi munkájukkal és tárgyi adományaikkal segíte­ni akaró emberek felajánlá­sait fogadja. A felajánlásoknak kö­szönhetően eddig több mint kétmillió forintnyi adományt és 40 munkavég­ző jelentkezését regisztrál­ták, így már most vasárnap­ra összeállítottak egy több teherautóból álló szállít­mányt. Az első konvoj va­sárnap reggel Átányba, Hevesvezekénybe és Füzes­abonyba szállít ásványvizet, konzerveket és építőanya­gokat. Az egynapos út so­rán építési szakértők felmé­rik az épületekben keletke­zett károkat is. Szükség van minden segítségre Filmművészeti nyári egyetem A magyar film tematikai és anyagi krízisének felszámolása csak a mozgóképtörvény megal­kotásával lehetséges - mondta az MTI érdeklődésére Illés György, a magyar operatőrök doyenje szombaton a 25. egri Filmművészeti Nyári Egyetem megnyitója alkalmából. Hozzátette, hogy a kulturális kormányzat ígérete szerint még ebben az évben megkezdik a törvény előkészítését. Illés György úgy vélekedett, hogy a törvény megszületése után akár többszörösére is nőhet a magyar filmek gyártására for­dítható összeg. Az elképzelések szerint ugyanis - az európai gyakor­latnak megfelelően - a mozi­jegyek árának egy bizonyos százalékát a magyar filmgyár­tás finanszírozására lehetne fordítani a jövőben. Meggyőződése - mondta -, hogy amennyiben a jelenleginél sokkal több magyar filmet for­gatnának, az minőségi változást is hozna a hazai filmgyártásban. - Nem az amerikai szuper­produkciókkal kell versenyez­nünk, hanem az a feladatunk, hogy emberi történeteket vi­gyünk a filmvászonra - véleke­dett a filmművészeti egyetem díszvendége. Az egyhetes, július 31-ig tar­tó rendezvénysorozat alkalmá­val a résztvevők áttekintést kap­nak a magyar filmművészet tel­jes történetéről. Először a II. vi­lágháború előtt készült legjobb magyar alkotások kerülnek sor­ra, majd a cannes-i filmfesztivá­lokon díjat nyert magyar filme­ket mutatják be, végül a leg­újabb műveket. Összesen 14 nagyjátékfilmet, valamint doku­mentum, animációs és rövidfil­meket láthat a közönség. A vetítéseket filmtörténeti előadások követik. A nyári egye­tem finn, francia, lengyel, né­met, osztrák és magyar hallgatói találkoznak a filmek alkotóival is. Az Uránia Filmszínházon kí­vül szabadtéri előadásokra is sor kerül abban a „filmutcában”, amelyet esténként a nyári egye­tem idején mozivá alakítanak át Eger sétáló-belvárosában. Magyar-lengyel gazdasági miniszteri találkozó Lengyel kollégámmal folyta­tott megbeszéléseinken meg­állapodtunk 8 ezer tonna ku­korica kedvezményes vámtari­fa melletti exportjáról, s arról, hogy Magyarország, a további tárgyalásokig, nem vezeti be a korábban szóba került ellenlé­péseket - nyilatkozta Chikán Attila gazdasági miniszter az MTI-nek azt követően, hogy Budapesten tárgyalt Janusz Steinhoff lengyel gazdasági mi­niszterrel. A gazdasági tárca vezetője a megbeszélések eredménye­ként említette, hogy megálla­podtak a folytatásban, s már a jövő héten szakértői szinten folytatják az egyeztetéseket. A közlemény szerint: „a nyitott agrárkérdéseket, piacvédelmi intézkedéseket illetően mind­ként részről kinyilvánították készségüket a fennálló problé­mák tárgyalásos úton történő rendezésére, a további viták elkerülésére. Miután a tárgya­láson nem sikerült átfogó ren­dezést találni valamennyi nyi­tott kérdésére, a tárgyaló dele­gációk egyetértettek abban, hogy fokozatos, részleges megoldásokkal is célszerű az intézkedések­ ellenintézkedé­­sek eszkalálódását elkerülni. Körvonalazták ezen részleges megoldások kidolgozásának elvi irányait, s megállapodtak abban, hogy a konkrét lépések tartalmának és ütemezésének egyeztetését a szakértők a jövő héten folytatják.” A vitás kérdésektől függet­lenül a megbeszéléseken a fe­lek egyetértettek abban is, hogy célszerű megvizsgálni a kétoldalú kereskedelem továb­bi liberalizálásának lehetősé­geit, hogy javuljanak a két or­szág agrártermékeinek piacra jutási esélyei. A találkozón a tárgyalófelek megállapították, hogy a két ország kereskedelmi kapcsola­tai az idén is dinamikusan fej­lődnek. Bizonyos átrendező­dés figyelhető meg a forgalom szerkezetében: részben­­ a szo­kásosnál keményebb tél miatt szükségessé vált nagyobb energiahordozó-import, rész­ben az Opel személygépkocsik gyártásának Lengyelországba történő áthelyezése miatt a lengyel szállítások az első öt hónapban meghaladták a ma­gyar kivitelt. Hasonló irányba hatottak a lengyel részről a magyar agrártermékekkel szemben alkalmazott piacvé­delmi intézkedések. Ezzel együtt reális azzal számolni, hogy 1999-ben a kétoldalú forgalom meghaladja az 1 mil­liárd amerikai dollárt. 1999. JÚLIUS 26., HÉTFŐ 5 Regionális rádiófrekvenciát kaphat Győr A kereskedelmi adók működése a közszolgálat kudarcát hozta meg - vélekedik Révész T. Mihály, az Or­szágos Rádió és Televízió Testület (ORIT) elnöke, aki a döntés előtt álló televíziós földi műsorsugár­zásra benyújtott pályázatok vár­ható hatásaira volt kíváncsi Győ­rött. Az ORTT elnöke találkozott a város és a megye vezetőivel. Egyetértenek abban, hogy a város a közszolgálati televíziózásban és a rádiózásban regionális szerepre törekszik, erre predesztinálja a térséget a kedvező földrajzi hely­zet mellett a gazdasági-társadalmi fejlettség is. Révész­­ Mihály szerint a mé­diatörvényt módosítani kell, mert a közszolgálati televíziózás és rá­diózás feltételrendszerét, finanszí­rozásának formáit, a piaci körül­mények közötti nagyobb lehető­ségeket csak törvénymódosítással lehet elérni, ehhez politikai aka­rat kell. Szerencsés lenne, ha a média körüli politikai bizalmatlanság csökkenne. Ez az ORI 1-nek nem kompetenciája, az azonban, hogy a műsorszolgáltatók függetlensé­­gét biztosítsa, azt a média­törvény íja elő a testületnek. A győri Vá­rosi Televízió Közhasznú Társa­ság és a magántőkéből alakult Revita Stúdió pályázatot nyújtott be az OR 1­1-hez, amelyben egy televíziós frekvenciát igényelnek. A két helyi tévé­társaság jelen­leg a kábelrendszeren keresztül továbbítja műsorát. Az új frekven­­cia odaítélésének lehetőségéről a közeljövőben dönt a testület. Na­pirenden van egy Győri székhe­lyű, regionális rádiózás számára adandó frekvencia odaítélése is. Révész­­ Mihály elmondta még, javasolja a testületnek, hogy a rendelkezésre bocsátott ultrarö­vid hullámú CCIR frekvenciák közül a Kossuth Rádió kerüljön fel erre a nyugati sávra. Egy ilyen döntés elsősorban a lakosság, a hallgatók érdekeit szolgálja, lévén az új rádiókészü­lékek többségével URH-n csak a CCIR sávot lehet fogni. Bevonják a régi ötezer forintosokat Mától bevonják a forgalomból a régi típusú ötezer forintos bankjegyeket, miután ugrás­szerűen megnövekedett a na­gyon jó minőségű hamisítvá­nyok száma - jelentette be Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a saj­tótájékoztatón.­­ A jegybank gyors pénteki döntése a lakosság anyagi veszteségeinek elkerülése ér­dekében történik - hangzott el a tájékoztatón. Szapáry György arra is felhívta a fi­gyelmet, hogy aki rendelkezik még régi ötezer forintossal, bankban váltsa át pénzét. A bankok ugyanis a hamis bank­jegyet bevonják, azonban a hamis pénz felhasználása ese­tén törvényt sért akár a gya­nútlan felhasználó is. A jegybank adatai szerint mintegy 10 millió darab régi ötezres van forgalomban. A régi típusú ötezer forin­tos bankjegyeket az MNB pénztárai november 30-ig váltják át törvényes fizetőesz­közre. A lakosság és a gazdál­kodó szervezetek az eddigi gyakorlatnak megfelelően a posta és a hitelintézetek pénz­tárainál is becserélhetik régi ötezer forintosaikat. Szapáry György közölte, hogy az utóbbi napokban több százra emelkedett a naponta beérkező hamisítványok szá­ma, míg korábban átlagosan 40 darab ilyen bankót találtak az országban.­­ A hamisított pénzeknek pedig szinte a 99 százalékát régi ötezresek teszik ki - mondta a jegybanki alelnök. Tavaly összesen 10 ezer darab hamis pénz érkezett a jegy­bankba, amelynek 80 százalé­kát tették ki az ötezresek. Idén június 23-ig már 15 ezer volt a hamis pénzek száma, ami szinte 100 százalékban ötezre­sekből állt. A még forgalomban lévő régi típusú ezer, és ötszáz forintos bankjegyeket augusztus 31-éig vonja be a Magyar Nemzeti Bank. A kis hamisak

Next