Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 1999. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-01 / 151. szám
Hazai tükör Európai Integrációs Tanács Orbán Viktor a munkaadók együttműködésére is számít A kormány vállalja, hogy az elkövetkező időszakban az európai uniós csatlakozási tárgyalásokon megpróbálja érvényesíteni azokat a szempontokat, amelyekről a szociális partnerekkel megegyezik - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a Külügyminisztériumban az Európai Integrációs Tanács alakuló ülésén. A társadalmi párbeszéd részeként létrehozott új intézményben, amely évente legalább négyszer ülésezik majd, a kormány konzultációt folytat a munkaadói, a munkavállalói érdekképviseletekkel és a gazdasági kamarákkal az uniós csatlakozással összefüggő kérdésekről. Más Orbán Viktor a csatlakovárható időpontjával kapcsolatban kijelentette: az állandóan változó számháborúban egyetlen fix pont létezik, a magyar kormány álláspontja, amely szerint Magyarország 2002-re tagja kíván lenni az Európai Uniónak és képes is erre. A miniszterelnök megjegyezte: Magyarország teljes jogú visszaintegrálása az európai értékrendbe a NATO-n keresztül, Amerika tevékeny közreműködésével történt. Az európai államok 1990 és 1999 között nem voltak kék arra, hogy teljes jogú acióval ismerjék el az európai országok elévekben mutatott teljesnyét - fogalmazott Driktor. kormányfő jelezte: Marország gazdasági értéke tor nő leginkább, ha kéthárom térségbeli országgal együtt csatlakozik az Európai Unióhoz. Az átmeneti könnyítésekről szólva Orbán Viktor valószínűnek nevezte, hogy az Európai Unió átmeneti korlátozást kér majd a munkaerő szabad áramlásával kapcsolatban. Ez az a pont, ahol a kormány várhatóan nem tudja 100 százalékosan képviselni álláspontját, ugyanakkor ez olyan tétel lehet, amelyért számos ellentételezést kérhet Magyarország - tette hozzá a miniszterelnök. Orbán Viktor visszafogott magatartást és együttműködést kért a munkaadóktól és a munkavállalóktól a környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatban. Mint mondta, a környezet megóvásával összefüggő feladatok jelentős terheket rónak a magyar gazdaságra, és ha nem sikerül ésszerű átmeneti szabályozásról megegyezni, az beruházások elmaradását és munkahelyek elvesztését jelentheti. * * * A kormány az elkövetkező másfél-két évben az eddigieknél is jobban számít a munkaadói és munkavállalói szervezetek részvételére az integráció folyamatában - jelentette ki Martonyi János külügyminiszter szerdán, Budapesten az Európai Integrációs Tanács első ülése utáni sajtótájékoztatón. Elmondta: a tanács megalakulása tulajdonképpen folytatása az integrációs konzultációknak, mivel - gyakorlatilag ugyanebben a körben - eddig is folyt párbeszéd a Külügyminisztérium szervezésében. A miniszter álláspontja szerint az elkövetkezendő időszakban - ami döntő szakasza lesz az uniós tárgyalásoknak - a tanácsnak évente legalább négyszer kell üléseznie. Hangsúlyozta: a plenáris ülések mellett a politikai kapcsolatok főosztályának keretében állandó napi kapcsolatban lesznek a testületben helyet foglaló szervezetekkel. Az integrációs tárgyalások üteméről szólva Martonyi János elmondta: novemberben az Európai Bizottság asztalán lesz valamennyi magyar tárgyalási álláspont, valamint az integrációs nemzeti program, amit az elkövetkezendő hetekben önt végleges formába a kormány. A magyar diplomácia vezetője úgy látja, elképzelhető, hogy a jövő év első felében megkezdjék a tárgyalást valamennyi fejezetről, illetve 2000 közepéig létrejöjjön a tárgyalási csomag a legfontosabb kérdésekről. Martonyi János szerint az sem irreális, hogy 2000 végéig lezáruljanak a tárgyalások, ami lehetővé tenné a kabinet által szorgalmazott 2002-es csatlakozást. - A tárgyalások döntő szakaszában ugyanakkor az időtényező mellett nagy hangsúlyt kap a nemzeti érdekek védelme is - hangsúlyozta. A külügyminiszter kifejtette: elfogadhatatlannak tartaná, ha az érdekek képviselete miatt csúszna a csatlakozásra váró országok integrációja. Orbán Viktor: egyetlen fix pont létezik itüilásrítás — FKGP Támogatást a Csúcs-javaslatnak! kisgazdapárt országgyűlési rakciója meg kívánja nyerni a másik két koalíciós képviselőcsoport támogatását az átvilágítási törvény módosításához, amire reményeik szerint már ősszel sor kerülhet - tudta meg az MTI Turi-Kovács Bélától szerdán. A kisgazda frakcióvezetőhelyettes elmondta: az Alkotmánybíróság keddi döntése az átvilágítandó személyek körének meghatározását kifejezetten az Országgyűlés kompetenciájába sorolta. - Az FKGP számára ez egyértelművé tette, hogy az Országgyűlésnek tárgyalnia kell Csúcs László képviselő egyéni módosító javaslatát, amely bővítené az átvilágítandó személyek körét - közölte. Csúcs László javaslata értelmében az átvilágítás kiterjedne az újságírók jelentős részére is. HÍRLAP Konferencia a korrupció visszaszorításáról A kelet-közép-európai átmenet talán legproblémásabb része a korrupció, ugyanis annak elterjedése morálisan alááshatja a régió átalakulását - mondta Marschall Miklós, a Transparency International kelet-közép-európai igazgatója a sajtó képviselői előtt kedden egy korrupcióval foglalkozó budapesti konferencián. A Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány által rendezett tanácskozáson a szervezet régióbeli központjainak képviselői cseréltek eszmét a témában. Marschall Miklós elmondta: a korrupció elleni sikeres harchoz a szigorúbb törvényi háttér megteremtése mellett a kormányzat, a társadalom és a helyhatóságok szorosabb együttműködésére van szükség. Az igazgató ezeken kívül a nemzetközi összefogás fontosságát hangsúlyozta, ugyanis a nem kellően egységes törvények teret adnak az országok közötti gazdasági kapcsolatokban megbúvó visszaéléseknek. Közölte: Magyarország nemrég írta alá a legfejlettebb gazdaságú országok korrupcióellenes konvencióját, amely szerint kötelező betartani egyes, a visszaélések megakadályozására közösen elfogadott normákat. A magyar kormány is ezzel összhangban dolgozza ki a probléma felszámolását célzó programját. Szólt arról is, hogy a magyar főváros példaként említhető a térségben a korrupcióellenes lépések vonatkozásában. Ugyanis Budapest elsőként fogadta el a Transparency International erre vonatkozó ajánlásait. Készenléti Rendőrség Indul a balatoni szolgálat A Készenléti Rendőrség csütörtöktől, azaz július elsejétől ismét megkezdi az idegenforgalommal összefüggő feladatainak ellátását a Balaton térségében - tájékoztatta Németh Ildikó hadnagy, a szervezet sajtóreferense szerdán az MTI-t. A tó körzetében augusztus 20-ig a Készenléti Rendőrség 156 beosztottja teljesít szolgálatot. Somogy megyében (Siófok) hatvanan, Zala megyében (Balatongyörök, Gyenesdiás, Hévíz, Vonyarcvashegy) húszan, Veszprém megyében pedig (Balatonalmádi, Balatonfüred, Tapolca) negyvenen dolgoznak majd. Fő feladatuk a nyári idegenforgalmi szezonban - a helyi rendőri erőkkel együttműködve - a közbiztonság, valamint a lakosság és a turisták vagyonbiztonságának, anyagi javainak, testi épségének védelme, a bűnözés elleni hatékony fellépés, a terror- és robbantásos cselekmények megakadályozása. Ellenőrzésük a tóparti strandokra is kiterjed. Munkába állnak a tavaly nyáron a nyaralók által megismert strandrendőrök, akiknek kihelyezett állományát négyhetente váltják. Ha szükséges, a megyei főkapitányságokkal történő előzetes egyeztetés után a szervezet mobil vasúti rendőrőrse is a helyszínre vezényelhető. A Készenléti Rendőrség helikoptere a kiemelt időszakban Balatonkilitiben állomásozik. A gépek egyebek mellett részt vesznek a vízen bajbajutottak megsegítésében, a kutatásban, különböző vízi rendezvények biztosításában, valamint a megyei közbiztonsági akciókban. A rendőri szervezet mindemellett maradéktalanul ellátja speciális szolgálati kötelezettségeit. A fővárosban maradó állomány a Budapesti, illetőleg a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság idegenforgalmi szempontból kiemelt jelentőségű területein is jelen lesz. A tájékoztatás szerint a Készenléti Rendőrség a tavalyi szezonban elérte célját. A bűnügyileg fertőzött területeken ugyanis állandó volt a rendőri jelenlét, és ez nagy segítséget jelentett a Balaton partján működő rendőrkapitányságoknak. Nem fogadták el Czeizel Endre lemondását Nem fogadta el Czeizel Endre elnök lemondását keddi ülésén a Magyar Tehetséggondozó Társaság választmánya - közölte Herskovits Mária alelnök az MTI-vel. A tájékoztatás szerint Czeizel Endre - napirend előtt - az ellene folyó bírósági eljárásra tekintettel ajánlotta fel lemondását. A választmány az eljárással kapcsolatban, annak jogerős lezártáig az ártatlanság vélelmét fenntartja, amiben - a testület indoklása szerint - szerepet játszik annak a szakmai és közéleti tevékenységnek nagyrabecsülése, amelyet Czeizel Endre a hazai tehetséggondozás érdekében kifejtett. 1999. JÚLIUS 1., CSÜTÖRTÖK 5 Orbán Viktor a Magyar Rádióban A kormány összességében nem támogatta új adónemek jövő évi bevezetését - közölte Orbán Viktor a Magyar Rádiónak adott szokásos szerda reggeli interjújában. A kormányfő hangsúlyozta: idén olyan súlyos csapások érték a magyar gazdaságot, hogy inkább a biztonságra, a nyugalomra, a kiszámíthatóságra és a terhek csökkentésére kell helyezni a hangsúlyt. A miniszterelnök biztosnak nevezte, hogy a földadót nem vezetik be. Az ingatlanadó kapcsán igazságtalannak tartja az épület méretén, és nem értékén alapuló jelenlegi rendszert. Szavai szerint azonban akkora az ellenállás, hogy egyelőre jobb nem belenyúlni ebbe a hangyabolyba. A kormány elképzeléseiről szólva Orbán Viktor elmondta: jövőre bevezetik a gyed et és 25, vagy 50 százalékkal növelik a gyermek után járó adókedvezmény mértékét. A kormányfő biztosnak mondta az idősek utazási kedvezményeinek megmaradását, illetve az szja valamilyen mértékű csökkentését. Az Alkotmánybíróság keddi, médiatestületekre vonatkozó döntését a miniszterelnök úgy értékelte, hogy a parlament helyesen járt el, amikor ellenzéki tagok nélkül is felállította a Magyar Televízió kuratóriumi elnökségét. - A döntés után revízió alá kell venni az Alkotmánybíróság határozatával ellentétes korábbi bírósági ítéleteket is - hangsúlyozta. Véleménye szerint az ÁPV Rt. és a televízió közötti megállapodás segít a csődhelyzet elhárításában, és így kialakulhat egy nem kereskedelmi jellegű, tehát nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb magyar közszolgálati tévé. A miniszterelnök leszögezte: szükségesnek tartja a médiatörvény módosítását. - Remélem, hogy a T. Ház kollektív bölcsessége előbbutóbb eléri a kétharmados többséget - fogalmazott. Százéves a Honvéd Kórház Göncz Árpád az ünnepi állománygyűlésen A Magyar Honvédség Központi Honvéd Kórházának orvosai és egészségügyi személyzetének tagjai Koreában, Vietnamban, az Öbölháborúban, de az IFOR, SFOR és a KFOR egységeiben is megállták helyüket; feladatukat magyar és nemzetközi mércével mérve is magas színvonalon végezték el. Erről Göncz Árpád köztársasági elnök beszélt a Honvéd Kórház centenáriuma alkalmából rendezett ünnepi állománygyűlésen, szerdán a fővárosban. Az államfő méltatta a kórházat, amely megfogalmazása szerint nem csak a katonai, hanem az egész magyar egészségügy kiemelkedő intézménye. Szólt ugyanakkor arról is, hogy a 15 éve elkezdett rekonstrukció súlyos teherként nehezedik az intézmény jelenére, és erre megoldást kell találni. Ismertetése szerint Honvéd Kórházban fennállása óta 1 millió fekvő- és 10 millió járóbeteget láttak el. László Imre orvos ezredes, a kórház főigazgatója a nagymúltú intézmény történetének ismertetése után kitért arra, hogy az 1990-es évek egészségügyi átalakításai során összevonták a budai és a központi honvédkórházat, ami 243 dolgozó elbocsátásával, valamint ágyszámleépítéssel és osztálycsökkentéssel is járt. Jelenleg 21 akut és 1 krónikus osztállyal, 881 ággyal állnak a gyógyítás szolgálatában. Mer»említette azt is, hogy a kórház rekonstrukciója eddig kevés örömet, annál több keserűséget okozott. Úgy fogalmazott: egy szakmai beruházás politikai hangsúlyt kapott, amit a betegekért tenni akarók nem tudnak elfogadni. A centenárium alkalmából rendezett ünnepi állománygyűlésen a köztársasági elnök mellett megjelent Szabó János, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára, Lányi Zsolt, az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának elnöke és Végh Ferenc vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka is. Az eseményen más irányú elfoglaltsága nem tudott részt venni Gógl Árpád egészségügyi miniszter, akinek köszöntő levelét a Honvéd Kórház főigazgatója tolmácsolta. Ma kezdik az F 18-asok hazatelepítését Ma kezdődik meg a 24 darab Taszárra vezényelt amerikai vadászbombázók, az F/A 18- asok hazatelepítése, William Cohen amerikai védelmi miniszter parancsára - áll a taszári médiaközpont által kedden kiadott közleményben. Jelenleg 24 darab lódarázs van Taszáron és a gépekkel együtt 750 főnyi tengerészgyalogos. Ezek a gépek az elmúlt hat hét során a NATO jugoszláviai hadműveletében összesen 220 bevetésen vettek részt szerb hadicélpontok ellen és a harci feladatok során több mint 100 tonna lézerirányítású bombát dobtak le. Azóta járőröző repüléseket hajtanak végre Észak-Koszovóban és Jugoszlávia felett. Kedden az F 18-as vadászgépek pilótái két, Pápáról érkezett MiG 21-essel és két kecskeméti MiG 29-essel közös repülésen vettek részt Taszáron. Ez az alkalom jó volt arra is, hogy a két, immár szövetségesnek számító hadsereg pilótái megismerkedjenek egymással és egymás gépeivel. Taszáron hétfőtől már a legalacsonyabb készültségi fokozat van érvényben. Ez azt jelenti, hogy a bázist továbbra is szigorúan őrzik, de az amerikai katonák kimenőt kaphatnak a városba. Az amerikai tengerészgyalogság 31. légicsoportját szerda reggel az Egyesült Államok budapesti nagykövete búcsúztatta. Hazamennek a vadászbombázók